Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

-T0ng- blogja

A jővő kérdései - 1. rész: Az ember fejlődése

-T0ng- | 2010.01.07. 11:28 | kategória: Tudomány és Fikció | 1 hozzászólás

Mindig is lenyűgözött a jövő. A fizika soha nem volt az erősségem, a csillagászat, és az űrrel kapcsolatos elméletek mégis mindig megfogtak, pont úgy ahogy a jövőre vonatkozó nagy kérdések. Még ennyi idősen is képes vagyok állni a tetőtéri ablakban, vagy az utcán és bámulni a csillagokat. Mit hoz a jövő, mi lesz az emberiséggel, hova tudunk fejlődni, és mit tudunk még elérni?
Mégis van egy kérdés, amely mind fölött áll, az egy, amely minden tudóst jobban foglalkoztat az előző kérdéseknél. Megállt volna az ember evolúciója? Sokan vélik úgy, hogy nincs tovább, hogy fejlődésünk csúcsát már elértük, innen már nincs tovább. Persze rengetegen másképp vélekednek. Szeretném megmutatni én hogy, gondolom evolúciónkat, mik lehetnek a jövőbe vezető utak.

Ember alkotta jövő – Jövő alkotta ember

Az embert történelme során mindig a szükség vitte előre. Szép vagy nem szép, de a technológiai fejlődés hátterében mindig egy konfliktus állt, mely rákényszerítette fajunkat a fejlődésre. Az őskori embert a vadászat fegyverek készítésére sarkalta, majd mikor áttért a mezőgazdaságra, a termelőeszközök kifejlesztése vált szükségesség a hatékonyabb földműveléshez.
A háborúk során az elsődleges cél az ellenfél megsemmisítése volt, lehetőleg hatékonyabb eszközökkel, mint amivel az másik oldal rendelkezik. Ha nekik van lövegük, ami átlő x kilométert, nekünk legyen olyan eszközünk ami x száz kilométer távolságra képes, s íme, megszületett a rakéta.
Ha nekünk van rakétánk és nekik is, vagy csináljunk jobbat, vagy versenyezzünk, ki tud olyat építeni, amivel elérjük a csillagokat, s ezzel elkezdődött az űrkorszak.
Persze minden itt kifejlesztett technológia később be került háztartásunkba, s elmondhatjuk, hogy olyan fúrófejjel fúrtuk ki a falat, aminek anyaga megegyezik az űrhajót összetartó csavarok anyagával.
A szükség nem újdonság evolúciónkban, ám a 20 század második fele többet rejt magában, mint sejtenénk. Az ember egy új képességre tesz szert. Képes lesz megálmodni a jövőt.

Technikai fejlettségünk elérte azt a szintet, mikor már nem a szükség az elsődleges hajtóerő, hanem a képzelet. Ha ma megfilmesítenek valamit, holnapra működik. Ki ne emlékezne a 70-es évek végének, 80-as évek elejének nagy sci-fi-éjre, a Star Wars-ra. Luke Skywalker robotkeze hihetelenül jól nézett ki és az néző el volt ájulva. Ma kérem szépen egy fiatalember robotkezet kap, mely már közelit az élehűhöz[via]
A Vörös bolygó című sci-fiben Val Kilmer-ék elegánsan lebegették az hajlékony fóliaképernyőn lévő térképet, ma 10 évre rá itt az elektronikus papír
Persze sorolhatnánk tovább, hiszen ott van még megannyi filmes ötlet, a formavilágról nem is beszélve, ami bizony már többé nem álom.

Az agy evolúciója

Kérdés, hogy az ember miért ragaszkodik annyira a fizikai evolúcióhoz? Miért jelenti ez a darwini kifejezés egyenesen a testi fejlődést, mikor van valami, ami versenyezve fejlődött testünkkel: Az agyunk.

Mikor a test nem fejlődik tovább, fejlődik idegközpontunk, tudásunk szélesedik és egy érdekes folyamatnak lehetünk tanúi, mely az állatvilágra jellemző. Tudásunkat átadjuk a következő generációknak, elősegítve ezzel azt, hogy egy lépéssel fejlettebb legyenek gyermekeink a jövőben.
Ebből fakadóan természetesen akad még egy jellegzetesség. Sok tudós, köztük filozófusok, biológusok és futurológusok úgy gondolják, a testi evolúció szellemi fejlődésünknek köszönhetően mesterségesen fog eljönni.

A ma ismert biológiai és technikai ismereteknek köszönhetően a jövőben az emberiség megannyi módszert alkalmazhat majd, hogy életünket meghosszabbíthassuk, erőnket megnövelhessük, agyunk kapacitását kitárhassuk.

Pont annyira abszurd, hogy génsebészettel megváltoztassuk génjeinket, vagy állatok kedvező génjeit ültessük magunkba, mint amennyire sci-fibe illő az elképzelés, hogy géptestrészekkel és különböző augmentációkkal növeljük fizikai tulajdonságainkat. Lehetetlennek tűnik, és nagyon futurisztikusnak, de nem az.

Ide tartanánk? Ki tudja. Játszadozzunk a génsebészet gondolatával. Sikerülne a csillagok gyermekeivé válnunk, különböző bolygókat meghódítanunk, de az élet nem lehet mindenhol olyan, mint Földünkön. Nem vagyunk istenek sem, hogy megteremtsük pont ugyanazt a körülményhalmazt, így például egy magas nyomású világ emberei megkapják egy földi állat génjeit, amik bírják a magas nyomást. Egy másik bolygó felszínének nagy részét víz borítja, s a kényelem szempontjából halgéneket kapnának az emberek, hogy képesek legyenek a víz alatti lélegzésre.
Évszázadok múltán aztán különböző emberi fajok jönnének létre, melyek nem hasonlítanak már többé ránk, Isten képmásaira.

Zárszóként

Ez nem egy tudományos írás, és nem is szántam annak. Egyszerű eszmefuttatás ismerve napjaink technológiáit és élve egy mondás igazságával: A történelem az élet tanítómestere.
A célom az volt, hogy ez a kis szösszenet gondolatébresztőként szolgáljon, kíváncsi vagyok arra, ti hogy látjátok a jövőt. Láttok-e az általam leírtakban rációt, vagy más elképzeléseitek vannak a jövőről.

Hozzászólások

cerebrum
1 | cerebrum 2010.01.11. 14:11
Egyébként az általad "fizikai evolúciónak" nevezett folyamat sem állt le az embernél (eleve nonszensz dolog azt feltételezni - bárki is gondolja így - , hogy az evolúció akármely élőlénynél is leállhat; legfeljebb lelassulhatnak a változások, ha a természetes kiválasztódást nincs mi generálja, ld. mondjuk az "élő fosszíliákat", mint pl. a nautilusz, bojtosúszójú hal, tuatara, stb.), pl. a láb kisujjának fokozatos csökevényesedése vagy az állkapocs rövidülése (és ezzel a fogak számának redukciója) egyike a jól megfigyelhető anatómiai változásoknak embernél.

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.