Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Arthur Dent blogja

Egy Croissant-csomagolás margójára

Arthur Dent | 2008.07.30. 08:41 | kategória: verselemzés | 2 hozzászólás

Helló!

A mai reggelim és a korábbi Vicc topicban is megjelent verselemzés-paródia ihletett arra, hogy ezt megírjam, sajnálom ha valakinek nem teszik de mindenképpen szerettem volna virtuálisan kőbe vésni mielőtt végleg elfelejtem. :)

Íme a mű:

"...zsírsavak di és trigliceridjei,
zsírsavak di és trigliceridjeinek citromsavészterei,
zsírsavak di és trigliceridjeinek dietil-borkősav-észterei"


Elemzés:
műnem:líra
műfaj: szabad vers/haiku
versforma: háromsoros, időmértékes
típus: ars poetica

A mű hirtelen felütéssel indul, a szerző már az első sor első szavával átnyújtja az elmélyültebb olvasó számára saját költői programját a zsírsav szó önmagában két fontos metaforaként oldódik fel a művelt olvasó számára. Míg a "zsír" szó átvitt értelemben a táplálékot és közvetve az anyagi létezést, így a jellegzetes modern életérzést, az elidegenedett ember emócióinak béklyóit vetíti elénk. Emellett azonban nem szabad elfeledkezni, hogy a szó egyben Ady költészetének és így egyben a Nyugat irodalmiságának megidézése is egyben "Moslék-ország, HAJH, Czudar-ország HAJH, Hortobágy, Zsír-szivű Rém" Közvetlenül ezt követően, mintegy logikus folytatásként a második szó a "sav" ami ezúttal a savanyúságot másképp fogalmazva a keserűséget, végső soron pedig a költő elkeseredettséget írja le burkolt ám a tanult és értő műkedvelőt megindító formában. Az elkeseredettség oka természetesen szerelmi bánat.
A di és trigliceridjei szavak nehezebben feloldható költői képek amik már a francia szimbolizmus, így Verlaine és Rimbaud költészetét juttatják eszünkbe, amit a hangrendi muzikalitás is csak tovább fokoz.
A második sor elején a költő megismétli az első sor szavait, mintegy nyomatékosítva mondandóját, eközben az erősítés lírai eszközével él. A "citromsavészterei" szóban azonban két újabb motívumra lelhet az elmélyült olvasó: A "citrom", mint gyümölcs az életet és annak állandó körforgását, emellet pedig az ihletadó anyatermészetet testesíti meg koránt sem burkolt formában, míg az "észterei" szó játékos elferdítése a kedves nevének, míg a többes szám használatát a szerelem sokszínű természete teszi kétségtelenül indokolttá.
A harmadik sorban megismétlődik a korábbiakban már értelmezett erősítés, de egyben újabb költői képek is megjelennek. Míg a "dietil" és a "bor" szavak határozott, tömör leírását adják a bohémélet és költő magánéletének kusza rejtelmeinek, addig a korábban értelmezett "sav" szó mellett álló "kő" csak még nyomasztóbban jelzi a bánat szilárdságát és enyhíthetetlenségét.
A verset átható szerlemi bánat nem nyert feloldást, a művet elégikus hangnem uralja. Mível a költő tüntetően mellőzi az igék használatát ezért amű bátran tekinthető statikus költeménynek, ami így Weöres Sándor és Pilinszky János költészetének nyomdokaiban halad, egyben meg is újítván azok művészetét.

Hozzászólások

1 | SShark 2008.07.30. 14:12
Akár a vers, úgy az elemzés is hirtelen felütéssel indult nálam...
Kár, hogy a mű szerzője a ismeretlenség ködébe veszett!
A minap olvastam egy hasonló szösszenetet egy tejfölös doboz oldalán.

Kurv@ jó volt! Gratu ;-)
2 | Arthur Dent 2008.07.30. 14:32
Köszi :)

Ez még csak egy ilyen korai szárnypróbálgatás volt, ha nem szólt volna hozzá eddig senki akkor töröltem is volna. Igyekszem csiszolni a stíluson és nyitni a fórum szélesebb rétegei irányában. :)

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.