Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Beny12 blogja

Az ördög nem alszik - Első fejezet

Beny12 | 2010.09.22. 21:39 | kategória: Az ördög nem alszik | 9 hozzászólás

A könnyű kard, melyet a Szent Fény kovácsolt, minden nehézség nélkül fúródott a földbe. A lenyugvó Nap vörösen izzott, búcsúzott a két vándortól. Remélte, hogy egyszer még viszont látja őket.

- Hát megérkeztünk… -, fújta ki magát Gabriel. Arcán megkeményedtek a vonások. Gondterhelten szemlélte az előttük tornyosuló sziklákat. A Pokol tornáca. Évezredek óta nem lépte át sem angyal, sem démon, és most pont ők fogják ezt megtenni?
- Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel! -, vigyorodott el Uriel. Szárnyait összehúzta, majd kiszedte a pengét a földből.
- Nem tudnád most az egyszer komolyan venni a megbízatást?! – csattant fel Gabriel. De mivel látta, hogy társa még mindig azzal bíbelődik, hogy a kardot behelyezze a hüvelybe, így nem firtatta tovább a dolgot. ”Miért pont őt kellett küldened, Uram?”.

A Nap lassan eltűnt a horizonton, és megjelentek az első csillagok is. Kísérteties csend lepte el a tájat: kiszáradt fák sötétlettek mögöttük, a füvet már kilométerekkel ezelőtt felváltotta a sivár, homokos talaj. Lehűlt a levegő, a két arkangyal lehelete már jól látszott.

Uriel a homokban kaparászott, lassan pergette az apró homokszemeket ujjai között. Szemében izgalom és tettvágy csillant. Hirtelen felállt, leporolta magát, majd elindult a sziklák felé. Válla felett odaszólt társának:
- Na, megyünk, vagy tátjuk még a szánkat?

Gabriel követte bajtársát. ”Igaza van, minden perc számít. Az elrabolt lélek nem tűr halasztást!” Újra egymás mellett álltak a sziklafalnál. A még meleg kövekre tették a kezüket, feszülten koncentráltak.

- Mehet? – kérdezte, miközben mereven a falra szegezte a tekintetét.
- Erre a kérdésedre vártam egész nap, Gabriel… Szerintem gyönyörködjünk még eme csodálatos sziklafalban. Főleg, hogy nem látok semmit! Csináld már! – Uriel szája mosolyra görbült, maga sem tudná megmondani miért. Számtalan küldetésben részt vett már az Úr nevében, de sosem érzett még ilyen elszántságot és izgalmat, mint most. Mégiscsak a Pokol legmélyebb bugyrába szándékoznak menni.

Gabriel valamit morgott magában. A két arkangyal aurája egyre fényesebb lett. Kezük kékes fényben úszott. Tenyerük alól apró erek kúsztak szét a sziklafalon. Mind vastagabbá nőttek, egyre nagyobb területet borítottak be. A pulzáló hálózat fényárral terítette be a szikla környékét. A lüktetés mindinkább felgyorsult, majd a kőhalom megadta magát.

Lelassult az idő. Ami normális esetben másodpercek alatt lezajlik, azt most percekben lehetett mérni. A szétrobbanó tömbök ott lebegtek a levegőben, lassan vánszorogva a föld felé, engedve a gravitációnak. A szikla gyomrában egy alagút húzódott. Évezredek óta érintetlen…

Az arkangyalok szótlanul léptek be az üregbe. Miután áthaladtak a kapun, az idő a visszájára fordult: a szikladarabok visszakerültek a helyükre. A kékes fény elhalni látszott, az erek visszahúzódtak. Ismét csend és nyugalom szállt az éjszakára.

A Holdat felhők takarták be, fénye beleremegett a látottakba…

Utolsó módosítás: 2011.08.02. 22:49

Hozzászólások

1 | ShuleyvA 2010.09.23. 18:50
Szépen haladsz, már voltot sem látni de belekötnék még egy-két dologba – csak azért, hogy még ennél is jobb legyél!

Amikor gondolatokat írsz, akkor lehet úgy is ahogyan te csinálod, de az olyan idézetes, főleg dőlt betűben. Ha kiveszed a gondolatjelet és megtartod a dőlt betűt, a mondat végződjön ponttal, kérdő-, vagy felkiáltójellel, tegyél egy vesszőt mögé, aztán mehet utána, hogy gondolta, értetlenkedett, nyugtázta (stb.) magában. De ennek is van pár formája.

Aztán vannak olyan momentumok, amiket el lehetne egymástól választani, mert durva váltás, lásd:
„A lüktetés mindinkább felgyorsult, majd a kőhalom megadta magát. Lelassult az idő.”
Mehetne új sorba a lelassult az időtől, mert itt térünk át arra, hogyan lassulnak le a kövek. Ez egy új kép.
Ott van még az a momentum, amikor felcserélted a következményt: „Miután áthaladtak a kapun, a szikladarabok visszakerültek a helyükre, az idő a visszájára fordult.” Átmentek a kapun, majd az idő a visszájára fordult, és csak úgy jön annak következménye, képe (visszaépül a fal).
Az utolsó mondat pedig mehetne új sorba, hiszen előtte benn vagyunk a barlangban, végül aztán hirtelen a Holdat látjuk.

Tovább folytatom a kukackodást:

„A Nap lassan eltűnt a horizonton, (vessző kiszed, „és” berak vagy vessző marad „s” berak) megjelentek az első csillagok is. Kísérteties csend lepte el a tájat. (a pont helyett kettőspont és máris jöhet a látvány) Kiszáradt fák sötétlettek mögöttük, a füvet már kilométerekkel ezelőtt felváltotta a sivár, homokos talaj (ha mentek és elhagyták a füves környéket, utalj rá, különben úgy értelmezem, hogy ellepte a füvet a homok). Lehűlt a levegő, a két arkangyal lehelete már jól látszott (a levegő lehűltével a két stb...).”

Remélem valami kisregény kerekedik belőle és nem csak valami hirtelen felindulás szülte. :-)
LordMatteo
2 | LordMatteo 2010.09.23. 19:01
Kurva jó a téma, az ilyet szeretem - paradox módon, mert nem vagyok vallásos.

Hajrá!
Beny12
3 | Beny12 2010.09.23. 20:47
ShuleyvA: ezt a gondolatos dolgot még egyszer pls, mert nem fogtam fel... :(

Ezt már be akarom fejezni, nem szeretném félbehagyni. Viszont még csak ez az egy rész van meg, úgyhogy a többire várni kell még, nem lenne jó összecsapni.
Gobiakos
4 | Gobiakos 2010.09.23. 20:52
Tetszik a nyitány, felcsigáztál. ;-)
LordMatteo
5 | LordMatteo 2010.09.23. 20:55
Ja, igen. Soha ne írj, mert kérünk-könyörgünk-szopunk érte! Akkor írd meg, úgy, ahogy ihleted van rá, ha két havonta, hát két havonta, de ne kapkodd el. :)
6 | ShuleyvA 2010.09.24. 09:13
Például: Összerezzent, s majdnem meghúzta pisztolya ravaszát. A franc essen belé! Ennek némának... Mi van velem?!, értetlenkedett, választ keresve gondolataiban.

Szerintem meg írja meg az egészet és úgy adagolja már biztosan az olvasóknak! :-) Az 1-2 havonta egy-egy új rész nagyon hosszú idő. De én is kitartok amellett, hogy ne kapkodd el.
powerhouse
7 | powerhouse 2010.09.24. 20:25
LM leginkább szopik. amúgy thumbs up.
MattMatthew
8 | MattMatthew 2010.09.24. 23:25
Az ember inkább gondterhelten szemléli a dolgokat, nem pedig gondterhesen.
Beny12
9 | Beny12 2010.09.25. 14:09
Javítva, köszi.

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.