Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

BigHairMan blogja

Kína - barát vagy ellenség?

BigHairMan | 2010.03.22. 11:42 | kategória: A tudás mérföldköve | 3 hozzászólás

Bizonyára mindenki hallott már ezt-azt Kínáról. Valaki azért, mert a kínai termékek elárasztják a világot, valaki kínai kaja kapcsán halott felőlük, néhányan pedig tanulmányaink során futottunk össze ezzel a több, mint 4000 éves országgal, kultúrával.

Hogy Kína barátunk-e, vagy ellenségünk? Én szívesebben tekintenék rájuk barátként, illetve semmiképpen sem ellenségként. Mégiscsak riasztó, amit Mao Ce-tung mondott a hidegháború alatt az éppen aktuális szovjet pártfőtitkárnak, amikor az esetleges atomháború kapcsán arra jutott hogy, való igaz, a Föld lakosságának 75%-a elpusztulna, de azért 200 millió kínai így is túlélné a dolgot.

Hugo de Burgh - Kína barát vagy ellenség című könyve amolyan összefoglaló. Ha valaki semmit nem tud a modern Kínáról, akkor ezt könyvet emelje le a polcról. 40 rövidke fejezetben foglalja össze az író tapasztalatait Kínáról, ahol éveken keresztül tudósított többek között a BBC-nek is.

Ugyan érint társadalmi és kulturális témákat is a szerző, én mégis inkább azt mondanám, egyértelműen a gazdasági kérdések és tényezők részletesebb elemzése és bemutatása volt a könyv célja.

Olyan Kína tárul elénk, amely igyekszik átvenni a bevált nyugati módszereket, legyen szó egészségbiztosításról, vagy emberi jogokról, a Nyugat mindezek ellenére sem képes megérteni, hogy ez nem így megy, nem lehet egy jóval öregebb civilizációra csak úgy ukmukkfukk ráhúzni a demokráciát és a piacgazdaságot. Kínában minden egy kicsit másként működik, kicsit összetettebb, kicsit korruptabb és a legfontosabb talán, hogy éppen olyan változáson mennek keresztül, amihez hasonlót Európában csak a kommunizmus alól felszabaduló nemzetek éltek át.
A 80-as években elkezdődött reformhullám most ért el oda, hogy az emberi és egyéb jogok kerültek sorra. Mind az elitnek, mind a népnek szoknia kell, hogy puhul a hatalom.
Olyasmit élnek át, mint amikor a Szovjetunióban Hruscsov a pártkongresszuson elmondta, hogy Sztálin atyuska talán mégsem akkora jótevő, mint amekkorának beállították. Persze olyan harsányan nem szabad Mao-t kritizálni, de már nem börtönöznek be mindenkit, akinek más a véleménye.

Szóval, ha választanom kellene semmiképpen sem tekintenék rájuk ellenségként, ha pedig mégis úgy döntenek, hogy világhódító útra adják a fejüket, akkor majd úgy állunk velük szemben, mint a székelyek.
(Mert rendben van, hogy ti olyan sokan vagytok, mi meg ilyen kevesen - mondja a székely tábornok a kínainak a Kárpátok tetején -, de a csata végeztével hova temetünk mi ennyi kínait? )

Hozzászólások

Aryx
1 | Aryx 2010.03.22. 20:18
Azért azt tegyük hozzá, hogy mióta Kína elkezdett fejlődni az elmúlt pár év során, ijesztő mértékű katonai kiadásra költöttek. Annyi vadászgépet rendelt az aprónép, ami szépen beborítaná az eget. Háborúra készülnek, vagy mi a mák? Ezért is reménykedem abban, hogy Kína inkább barát marad. :)
2 | BigHairMan 2010.03.23. 08:30
Az tuti, hogy számunkra óriási összegeket fordítanak hadi kiadásokra, de ezen összeg még mindig bagatell az USA hadi kiadásaihoz képest. Emellett a kínaiak még nagyon messze vannak attól, hogy bármikor és bárhol képesek legyen csapatok bevetésére, ellentétben az amerikaiakkal.
Ha meg netalán háborúra kerülne a sor, akkor a tajvaniaknak kellene a fejük fájjon, de őket az amerikaiak védik, az oroszokkal meg egyelőre nem húznak újat a kínaiak Szibéria miatt. Egyszerűen csak beköltöznek, nem kellenek oda fegyverek...
Tötyi
3 | Tötyi 2010.03.27. 20:44
Kína a hadsereg tekintetében - bár folyamatosan modernizálja azt - még mindig szempontból az "oroszos" stratégia híve, tehát a mennyiség legalább olyan fontos, mint a minőség. Tajvan még rengeteg problémát fog okozni, amelyek csak egyre súlyosabbak lesznek, ahogy Kína egyre következetesebben fogja képviselni nagyhatalmi, hovatovább az USA-hoz hasonló szuperhatalmi státuszát. Ennek egyik legmarkánsabb jele, hogy már hozzáláttak az első nagy repülőgép-hordozójuk építéséhez is.
Gazdasági befolyásuk kétségtelen, elég arra gondolni, hogy a rekordméretű államadóssággal rendelkező USA legnagyobb hitelezője is Kína. Az biztos, hogy kifizetődőbb velük a békés együttélésre törekedni, mert egy esetleges hirignek az egész világra nézve szomorú következménye lehet.
Viszont a demokráciától és az emberi jogok tiszteletben tartásától igencsak távol vannak - minden modernizáció és részleges engedmények ellenére ott még akkor is egy kommunista (ígéretekre) felhúzott diktatúra regnál, amely alig két évtizede tankokat küldött saját állampolgárai ellen (napjainkat illetően pedig elég, ha csak a Tibettel kapcsolatos hírekre gondolunk).

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.