Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Creativ3Form blogja

Vágy sorozat - első epizód

Creativ3Form | 2009.11.01. 01:45 | kategória: Vágy sorozat | 10 hozzászólás

A Vágy sorozatot kb. fél évvel ezelőtt kezdtem el írni. Ezek saját élményeken alapuló történetek, melyeknek a megcsalás a központi témája. Lesznek olyan részei, amik az első betűtől az utolsó pontig saját élmények, de az esetek 80%-ban csak egyes mondatok, gesztusok, szituációk lesznek velem megtörtént események, a körítés nagy részben kitaláció. Az első részben, melynek a "Lefekszem a volt pasimmal" címet adtam, az alap szitu kitalált, de egy bizonyos pontja saját élmény. Szerintem rá fogtok jönni, hogy melyik az a pont.


Első epizód:

A zene mindig felspannolja az embert, felszínre hozza az adrenalin egy fajtáját, melytől jobban élvezi azt, amit jelenleg csinál. Így volt ez András esetében is, aki éppen egy romantikus vacsorát készített elő, bár a szám, amit hallgatott (Harder, better, faster stronger – Punkrose remix) nem éppen lassú, érzelgős dallamokkal kecsegtet, de a pörgést, ami egy ilyen este előkészítésérhez kell, megadja. Rózsaszirmok díszítették az egész lakást, a pezsgő a hűtőben várta, hogy áldozatául váljon az aktust megelőző procedúrának, a desszert pedig maga András, amit a hölgyemény fog „elfogyasztani”, ha minden terv szerint alakul.
Miután a vacsora is kész volt arra, hogy boldog perceket okozzon, András elment átöltőzni, de épphogy beért a szobájába, csörgött a telefonja. Kedvese hívta.
- Szia kicsim. Mi a helyzet, késel picit?
- Szia...őőő...így is mondhatjuk.
A háttérben halk zene szólt.
- Hogy érted?
- Nos...tudod...nemrég említettem, hogy ez egy kemény hét lesz a melóhelyen, de nem gondoltam volna, hogy már az első napon ekkora lesz a káosz így a műszak után beugrottunk a lányokkal egy italra a közeli pub-ba. Egyszerűen túl sok volt a feszkó meg az idióta ügyfél így…kellett pár korty...és...
Pár másodpercnyi szünet következett, amit csak a háttérben hallható halk zene tartott életben, de András sejtette, hogy valami nincs rendben.
- Figyelj, nem fogok itt összehadoválni mindenféle hazugságot arról, hogy „ne aggódj kicsim, pár óra és érkezem.” Tudod, hogy betegesen őszinte vagyok és a hazugság, nem megy nekem. A lényeg, hogy összefutottam a volt párommal, Tamással. Talán még emlékszel rá, hiszen te voltál, aki átsegített a vele átélt csalódáson és tartotta bennem a lelket, amikor élni se volt kedvem. A lényeg, hogy váltottunk pár szót és előtörtek a régi érzelmek amiket...egyszerűen nem tudok magamban tartani. A sok közös emlék, a „félszavakból is megértjük egymást” gesztusok...bármennyire is fájdalmasan ért véget, boldog voltam vele és...
András nem bírta már szó nélkül, így közbevágott.
- De, most velem vagy boldog!
Andrea (ez a név még nem végleges) vett egy mély levegőt, majd folytatta.
Nézd, tudom, hogy ez most...de...én...én felmegyek hozzá és lefekszem vele. Gondoltam jobb, ha ezt előre elmondom, és nem úgy kell majd megtudnod valakitől vagy esetleg tőlem. Nem. Nem, abból csak kínos magyarázkodás meg felesleges viták lennének, de így...így már felkészülhetsz rá lelkiekben és hidd el...könnyebb lesz.
András nem hitt a fülének. Pár másodpercig azt hitte egy idétlen és ízléstelen poén része ez, de ismeri a kedvesét...ha ez tréfa lenne, már nevetnének.
- E...ezt nem...nem mon...ezt mégis...
- Kérlek, ne nehezítsd meg még jobban a helyzetem, majd holnap beszélünk…
- Nem, nem nem…ezt nem mondhatod komolyan, biztos részeg vagy, vagy az a seggfej adott valami pirulát és attól, de nem…NEM FEKHETSZ LE VELE!!!!!!!
András olyan erővel ordított fel, hogy az egész kerület beleremegett. A telefon túlsó végén, pedig csönd honolt, de Andrea lélegzése jelezte, hogy a foglalt jel még odébb van.
- Bármit mondasz, nem változtat a dolgokon. Most mennem kell.
A beszélgetés véget ért, ahogy András mobiljának „élete” is, hiszen a falhoz vágta. Toporzékolással vegyített őrjöngés vette kezdetét, melynek a fal és András ökle látta kárát. A pár perces dühroham után András nekidőlt a falnak, majd szépen lecsúszott és leült. Ökléből ömlött a vér, de a fájdalmat egy sokkal erősebb érzés nyomta el. Egy érzés, melyet nem lehet szavakkal kifejezni, de azt se mondanám, hogy mindenkinek a saját bőrén kell megtapasztalnia, mert az kegyetlenség lenne. Szokták mondani, hogy az embernek a halála pillanatában az egész élete lepereg a szeme előtt, mindössze egyetlen másodperc alatt. Nos, Lester Burnhamtól tudjuk, hogy „ez az egy másodperc, nem is egy másodperc.” Bár Andrásnak még ez az egy pillanat is akkora sebet ejtett volna a lelkén, hogy akár az erkélyről is kiveti magát…de nem tette. Nem tette, pedig semmi másra nem tudott gondolni, csak a közös élményekre Andreával, arra, hogy esténként magához öleli és belesúgja a fölébe, hogy szereti, mire Andrea megfordul, és egy csókkal közli, hogy ő is hasonlóképpen érez, majd végül egymás karjaiban alszanak el. Szép emlékek, de felégették András lelkét, aki egy hírtelen mozdulattal felállt, felkapta a cipőjét meg a kabátját és kirontott az utcára. Nem sokkal ezután egy helyi kocsmában találta magát és kikért magának 3 korsó sört. Minek szarozzon, ha legurítja az elsőt, rögtön jöhet a második…és a harmadik…és a negyedik. Szerencsékére nem igazán érezte meg a piát, akár teli, akár üres gyomorra ivott. Éppen ezért nem is sűrűn járt el szórakozni, de jelenleg semmi és senki nem érdekelte. Illetve egy valaki mégis. Úgy a harmadik kör után csatlakozott hozzá egy feketehajú leányzó, aki látszólag örült annak, hogy András nem kontrolálja saját maga tetteit, így kihasználva az elmezavart, kéretett magának is egy sört. András, pedig elég hamar a leányzó tudatára adta, hogy a sörön kívül ma mást is kérhet magának sőt! Közölte a lánnyal, hogy úgy megkeféli, mint még senki. Pár perc után már nem is a kocsma, hanem András otthona volt a helyszín. A hálószoba túl messze volt, így az ebédlőasztal lett a játszótér, ami pár órával ezelőtt még egy romantikus vacsora előszobája lett volna. Ám a rózsaszirmok, a tányérok hamar háttérbe szorultak és széttörve, romokban az asztal alól figyelhették András vadságát, amint letépi a feketehajú leányzóról a ruhát. Ezután az ölébe kapta a lányt és nekinyomta a falnak. A vad smárolás hevében végül nadrág is lekerült róluk és megkezdődött a gyönyör, amit most jóindulattal se nevezhetünk meghitt, szerelmi együttlétnek. Az aktust átjárta a düh kreálta feszültség, amiből ugyan a leányzó semmit nem értett, de András egyre hevesebb lett, amit a lány már nem tudott csöndben kommentálni. Hangos és folyamatos nyögések hasítottak az éjszakába, aminek hatására András egyre durvább és vadabb lett. Pár másodperc után visszatértek az étkező asztalra és a lány hagyta, hogy a fiú irányítson. Hátulról hatolt a lányba, aki talán még hangosabban adta a tudatára Andrásnak, hogy rohadtul élvezi a dolgot. Miután az asztal, reccsenéssel jelezte, hogy nem fogja sokáig bírni a terhelést, András ismételten felkapta a lányt, és a padlón folytatták a mókát. A lány szinte már sikított a gyönyörtől és kisvártatva András is csatlakozott a hangorkánhoz, melyek pár másodperc elteltével véget értek. A lihegés és zihálás lett a főszereplő, melyet háton fekve adtak a világ tudatára. A lány elmosolyodott, majd egy huhogás közepette ránézett Andrásra, aki a sírással küszködött, és nem is tudta sokáig magában tartani. A lány nem értette a dolgot, de úgy érezte, át kell ölelnie a fiút, aki egyre hangosabban zokogott.
Félórányi földön fetrengés után, András végül összeszedte magát és főzött egy méregerős kávét. Miközben átmelegedtek és felfrissültek a hatására, András elmesélte a lánynak, hogy mi is volt az, amiben most része volt. Mi volt az, ami a tőle szokatlan vadságot felszínre hozta, és ami miatt valószínűleg sosem bocsát meg magának.
- És most mi lesz?
- Hhhhhh...nem tudom. Valószínűleg vége.
- Ilyen könnyen feladod?
- Mégis mi a faszt kéne tennem?
- Azt mondod, hogy azzal a hévvel, amivel az imént kiadtad a dühödet, azzal erővel, ami benned van, ennyire gyáva vagy?
András letette a csészét és belenézett a lány szemébe.
- Ez kurvára nem a gyávaságról szól, bassza meg! A barátnőm, közölte velem, hogy akár tetszik akár nem, lefekszik a volt palijával én meg basszam meg a faszt! Mégis mit kellett volna tennem? Odamennem és belevernem a srác fejét a falba?! Hm?! Vagy ugorjak le a tetőről, na igen! Ez tényleg KIBASZOTT GYÁVA DOLOG LETT VOLNA!!!!
András a mondandója végére felemelte a hangját, de a lányt nem ijesztette meg sőt! Elmosolyodott. Ezután nem szóltak többet, csak engedték, hogy a kávé megtegye hatását.
Miután végeztek, András kiengedte a lányt.
- Ha ne adj isten nem jönnétek össze, hívj fel...
Felemelte András kezét majd ráírta a mobilszámát.
- ...de ha kibékültök, akkor is hívhatsz.
András megengedett magának egy mosolyt, amit a lány viszonzott, majd távozott. Az ajtó becsukódott, András pedig megfordult, majd visszament az étkezőbe. Körbenézett a rumlin és nem tudta, hogy újból sírjon-e, vagy inkább nevessen, ám végül fogta magát és bedöglött a kanapéra, majd pár percnyi bambulás után elaludt.
Másnap reggel, tányér és evőeszközcsörgésre riadt fel. Kiment az étkezőbe és látta, amint Andrea söpri össze az éjszaka romjait. Meglátta Andrást és elsírta magát. Elejtette a seprűt, így a rózsaszirmok és a tányérmaradványok megint a földön landoltak. Andrea András nyakába ugrott és vadul csókolni kezdte. András, mivel még kómában volt, nem értette a dolgot. Miután Andrea hagyta levegőhöz jutni, kérdően nézett kedvesére.
Pár pillanattal később már a kanapén ülve szürcsölgették a teát.
- Nézd, amit tegnap este mondtam...nem tudom mi lehetett velem. Én…én teljesen hülye vagyok, hogy akár egy másodpercig is felmerült bennem, hogy kockáztatom a kapcsolatunkat egy fellángolás miatt, amit az idióta ügyfelek kreáltak az igénytelenségükkel én…én sajnálom. Bár a csókig eljutottunk, de nem léptünk a következő szintre én…én már tagnap át akartam jönni, hogy veled lehessek, de az igazat megvallva gyáva voltam és inkább hazamentem. Tiszta fejjel akartam neki kezdeni az egésznek és ez tegnap, a töménytelen mennyiségű alkohol és a telefonbeszélgetésünk után nem ment volna és...
András, bár minden egyes szót értett, egyszerűen nem tudta felfogni, ami történt. A barátnője alig fél nappal ezelőtt közölte, hogy ukmukfukk, lefekszik a volt szerelmével, amit ő egy kiadós féltekúrással koronázott meg. Erre most kiderült, hogy a barátnője még csak fényképen se látott faszt az este, ellentétben vele, aki használta is, méghozzá elég kegyetlenül. A döbbenet, mely kiült András arcára félelmetesebb volt, mint bármelyik sorozatgyilkos pillantása, aki a gyilkosság előtt még utoljára belenéz áldozata szemébe. Andrea ezt látta, csak értelmezni nem tudta.
- Mi történt itt?
András belenézett Andrea szemébe, majd mielőtt megszólalt volna, a lány a nyakába borult és sírni kezdett. Ez a sírás kisvártatva vad smárolásba torkollott, de még mielőtt jobban belemerülhettek volna, András véget vetett a dolognak és felugrott a kanapéról. A lány remegve nyugtázta, hogy ennyivel nem ússza meg a dolgot, de András végül közbeszólt.
- Soha többé ne tedd ezt.
Ránézett a lányra.
- Soha többé!
Andrea felállt és tett egy lépést András felé.
- Ígérem.
Most András tett egy lépést a lány felé, majd végül átölelte. Hosszú másodpercekig nem is történt semmi, csak álltak egymáshoz gabalyodva, míg Andrea kisvártatva megint elsírta magát. Ezután András megcsókolta a lányt.
- Kimegyek a fürdőbe kicsit…összeszedem magam. Aztán elmehetnénk reggelizni vagy valami...
Andrea nevetve bólogatott, majd újabb csók következett. András kiment a fürdőbe és bedugta a csap alá a fejét. Vagy 5 percig folyatta magára a hideg vizet, majd elzárta a csapot és belebambult a tükörbe. Kisvártatva kezébe vette a törülközőt, majd megtörölte az arcát. Ekkor észrevette a tenyerében helyet foglaló telefonszámot, mely ugyan el volt kopva, de kis erőfeszítéssel ki lehetett volna venni a számokat. Elnevette magát, majd egy „szánalmas vagy baszd meg” pillantással otthagyta a tükröt és visszament a szobába Andreához…

Utolsó módosítás: 2009.11.14. 14:59

Hozzászólások

LordMatteo
1 | LordMatteo 2009.11.01. 04:31
Ez jó! :O

Bár van benne pár félregépelés/helyesírási hiba, de egész jó történet kerekedett belőle, tetszett!
ufodani
2 | ufodani 2009.11.01. 13:40
Jó story.Azért ennyi könnyet egy kerület nem tudna elkövetni mint ezek itt 2 nap alatt.:)
Aryx
3 | Aryx 2009.11.01. 21:27
Good job, jó volt olvasni. Mondjuk Andrea helyett találhattál volna vmi kreatívabb nevet is (az András mellé nem passzol), mittomén, Nóra, Ági, Szilvi. :))
ufodani
4 | ufodani 2009.11.01. 21:41
Szidónia:P
Gobiakos
5 | Gobiakos 2009.11.01. 22:12
Tetszik ez az írás, kimondottan tetszik. Ezt a sorozatot nyomon fogom követni, az fix! ;-)
Creativ3Form
6 | Creativ3Form 2009.11.01. 22:16
Köszi srácok, örülök, hogy tetszik.
Aryx: A nevek még nem véglegesek, amikor elkezdtem írni, hasraütés szerűen írtam neveket, még változhat. De köszi a tippeket;-):-)
7 | RAI*DEN 2009.11.03. 16:10
Ez nagyon jó volt! Grat hozzá! Mikor várható a következő sztori? :)
Creativ3Form
8 | Creativ3Form 2009.11.03. 17:32
Elvileg három story már meg van írva, a többi meg csak készülget. Az első hármat hamar fel fogom pakolni, de aztán majd jön egy kis lassulás. 15 részt tervezek...legalább is ennyire van sztorim, de ez még változhat:-D
Dealer
9 | Dealer 2009.11.11. 19:36
Hát én is a végére értem, nem is beszélnék mellé, kezdem a pozitívumokkal. Az első piros pont azért jár, mert nagyon jól írod le a történéseket, és az ember szinte filmként éli meg a gondolataiban, amit olvas, ez nem egyszerű dolog, de itt maradéktalanul megtörtént. A második piros pont azért jár, mert érezni, hogy nem a semmiről írsz, van közöd az ügyhöz, és ha ezt egy olyasvalaki olvassa, aki 3 esztendeje van együtt a barátnőjével, és a kapcsolatuk kapott már egy kevés hideget és rengeteg meleget is (ez volnék én), akkor nagyon is át tudja érezni. Hogy csak egy alap szituációt vegyünk; simán felment a pulzusom az ominózus telefonbeszélgetésnél, és láttam magam előtt, ahogy én összetörnék mindent a környezetemben, és pirosra picsáznék mindenkit, aki szembejön velem. És egy végső piros pont azért, mert mindezt összevetve kurva jó volt olvasni - pár apróságtól eltekintve, de mindjárt jön ez is -, úgyhogy a következőt már unszolás nélkül fogom elolvasni. És akkor a fekete pont: jár egy azért, mert nem figyelsz. Persze, ez csak egy blog, de tessék elolvasni mindent, mielőtt bedobod a közösbe, nem egy, nem kettő elgépelés volt benne. Aztán egy picit zavaróak voltak a nevek, én nem bánom, ha magyar, de ne ilyen kommersz neveket vonultass fel (elnézést minden Andrástól és Andreától), vigyél bele egy kis színt. És egy nagyobbacska fekete pont azért, mert túl sok az obszcén kifejezés, ami lehet, hogy direkt, de én nem biztos, hogy szívesen olvasok ilyen szavakat egy amúgy érzelmes történetben. (Még ha kurva jót is röhögtem a "fényképen se látott faszt" soron.) És igazából ide tartozik az a problémám is, hogy szerintem hanyagold, de legalábbis minimalizáld az aktusokat leíró részeket, vagy tedd ilyen mennyiségben, de más stílusban. Nekem végig a megsárgult erotikus könyvek jutottak eszembe, abban voltak ilyen "Mary Elizabeth gyengéden végigsimította ujjbegyével Richard bajuszát, majd finom érzékiséggel harapott a férfi fülcimpájába" szintű sorok. Ez anno sem állt jól senkinek, ma meg végképp nem.

De hogy ne legyen félreértés, a piros pontok kurva nagyok, a feketék kicsik, csak nem az én stílusom ez a "gecilyóvót mégilyet", amiért anno a Cain-t én abba is hagytam, és folytatás nélkül is maradt. Meg aztán tudom, hogy nem is ezt várod el tőlem, úgyhogy itt egy őszinte vélemény tőlem neked. :)
Creativ3Form
10 | Creativ3Form 2009.11.11. 20:19
Köszi Dealer a piros és a fekete pontokat is, örülök, hogy több a piros:-D Amúgy az elgépelésre már többen figyelmeztettek, de valahogy mindig átsiklok ezeken az átfutásnál. A másik, ami nagy gondot okoz, az a nevek. A cím adása mellett a nevekkel vagyok a legnagyobb bajban az írással kapcsolatban, vagy ha esetleg kisfilmjeimbe akarok karaktereknek elnevezési cimkét adni.:-)

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.