Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Creativ3Form blogja

Vágy sorozat - hatodik epizód

Creativ3Form | 2012.04.19. 17:51 | kategória: Vágy sorozat | 3 hozzászólás

Elkapott az ihlet, szóval pár nap múlva jön a hetedik epizód...majd a nyolcadik...végül pedig a kilencedik. A záró, tizedik epizódhoz még nincs ötletem, de ami késik, nem múlik. ;-)

Hatodik epizód:


- Te András.
András barátja felé fordult, akiről elég merész jelentés lett volna azt állítani, hogy teljesen józan. De, fogalmazni még tudott, így a csont részeg kifejezés is erős volt az állapotára. Maradjunk annyiban, hogy enyhén ittas állapotban volt.
- Mondjad Zoli.
- Meséld már el a többieknek azt a csaj sztoridat.
A társaság, mellyel András mulatott, egy emberként néztek rá, de ő még mindig Zolira bámult.
- Ennél lehetnél picit pontosabb, hiszen volt pár csajom.
- Aaaaaztamelyik...amelyikkel úgy dugtál majdnem 2 évig, hogy szinte semmit nem tudtál róla. Csak...dugtatok, se beszéd, se...
- Tudom már Péter, már beugrott, hogy kire gondolsz. De nem hiszem, hogy ez érdekelné a többieket.
Ekkor András egy másik haverja, Tamás jelezte, hogy őt bizony érdekli a dolog, és a többiek is helyeslően bólogattak.
- Nos...nincs benne semmi érdekes. Megismerkedtünk egy buliban. Elég hamar egymásra gerjedtünk, és még mielőtt hulla részegre ittuk volna magunkat, felhívtam magamhoz. Feljött, és dugtunk. Mire reggel felébredtem, már nem volt sehol. Aztán pár napra rá, de lehet volt az egy hét is, újra összefutottunk, ám ezúttal nem egy szórakozó helyen, hanem szimplán az utcán. Egymásra mosolyogtunk, lenyomtuk a "hogy kerülsz ide, mit csinálsz itt" szöveget, majd felmentünk hozzám, és láss csodát...dugtunk.
Ebben a pillanatban megérkezett a pultos csaj, akinek jelezték, hogy lesz még egy kör ugyan abból, amit addig ittak. Gyorsan felírta a cetlijére, majd távozott. András ezután rágyújtott egy cigire, és folytatta a történetét.
- Aztán, kb. másfél hónappal később, az egyik szabadnapomon, a reggeli kávézás közben hallom, ahogy csöngetnek. Kinyitom az ajtót, és ott áll a csaj. Összemosolygunk, beengedem. Kávéval kínálom, nem kér. Ezután...dugtunk. Eltelik fél év úgy, hogy semmit nem hallok róla, aztán egy nap, azon a szórakozó helyen, ahol először találkoztunk, megint egymásba botlottunk. Sejthetitek, mi jött ezután.
A többiek halkan felnevettek, és ekkor megérkezett a pincérnő. Kiosztotta a piákat, majd András újra folytatta a történetet.
- És ez így ment, még kb. másfél évig. Aztán egyszer csak, vége lett. Se az utcán, se a szórakozó helyen, nem láttam viszont. Ennek már lassan 3 éve.
A többiek meredten figyeltek, majd Péter szólalt meg végig.
- És semmit nem tudtál róla? Név, cím, semmit?
- A nevét tudom. De semmi mást. Sosem beszélgettünk igazán. Nem érdeklődtünk a másik felől, hogy mit szeret, mit nem szeret, semmit. Találkoztunk, köszöntünk, dugtunk. Ennyi. Nem volt locsi-fecsi. Nem voltak feszkók...csak szimpla, nyers szexualitás.
- Mázlista vagy.
Mindenki Péter felé fordult, és elismerően bólogattak.
- Ki tudja. Mindenesetre érdekes volt.
András felállt, majd jelezte a haverjainak, hogy kimegy a WC-re. Amikor belépett, és odaállt a piszoárhoz, a mögötte lévő fülkéből, kinyitott egy lány. Meglátta Andrást, és ledöbbent. A fiú nem különben.
- Eltévedtél talán?
A lány mosolygott.
- Nem csak...túl nagy volt a tömeg a női mosdóban, és gyorsan bejöttem ide. Nem volt bent senki, gondoltam kihasználom az alkalmat.
Most András volt az, aki elmosolyodott.
- Értem. Nos, én nem mondom el senkinek, hogy itt jártál.
- Ne is, a végén még azt hiszik, valami részeges, perverz ribanc vagyok, aki a férfi mosdóban leskelődik pasikra.
- Óhóhóóó, biztos lenne itt olyan ember, akinek ez bejönne!
A lány nevetett, de pár másodperc után elkomolyodott az arca.
- De...te nem ilyen ember vagy, ugye?
- Ha ilyen lennék, már lehugyoztalak volna.
Ezután pár másodpercig meredtek egymásra, majd egyszerre kezdtek el nevetni.
- Jól van. Megyek is, hogy eltudd végezni a dolgod.
- Rendben.
Még egyszer egymásra nevettek, aztán a lány kiment a mosdóból, András meg elvégezte a dolgát. Kezet mosott, majd miközben megtörölte a kezét, rápillantott arra a fülkére, ahonnan az imént kilépett a lány. Elmosolyodott, majd visszament a barátaihoz. Leült a helyére, és éppen rágyújtott volna egy újabb cigire, amikor megpillantotta az iménti lányt a pultnál. Elrakta a cigit, lehörpintette a sörét, majd jelezte a haverjainak, hogy hoz magának még egy kört. Miközben sétált a pulthoz, elővette a mobilját, és úgy csinált, mintha beszélne valakivel. Amikor már majdnem odaért a pulthoz, félhangosan egy monológba kezdett.
- Jó kis buli ez. Az imént pl. egy lány rombolt ki a fiú WC egyik fülkéjéből, miközben én a piszoár előtt álltam. Apám, nem volt semmi.
A lány megfordult, és döbbent arcot vágva meredt Andrásra. András rámosolygott, majd eltette a mobilját.
- Üdv.
- Üdv. Szép kis ember vagy te, két perce sincs, hogy megígérted, nem mondod el senkinek a dolgot, és már dicsekedsz egy haverodnak.
- Nem kell aggódni, nem volt a vonal túlsó végén senki.
A lány felvonta a szemöldökét.
- Igen? Akkor ez csak amolyan csajozós színjáték volt?
- Nos, igen. Bevált?
- Hm...még nem tudom.
Ekkor a lány becsukta a szemét.
- Tessék. Ha megmondod, milyen színű a szemem, akkor megbocsátok. Ha nem, olyan perverznek foglak hinni, akik gerjednek a fiú mosdóba járó lányokra.
András összekulcsolta a szemét, majd gondolkozott picit.
- Nos, sok mindent megfigyeltem rajtad, az egyik pl. a szemed volt. De ne siessünk ennyire előre. Először is feltűnt, hogy az a parfüm, amivel befújtad magad, egy elég gyenge utánzata Sarah Jessica Parker, Lovley parfümének. Mivel a ruci amiben vagy, nem éppen egy olcsó darab, így nem mondanám, hogy azért használsz utánzatot, mert nem engedheted meg magadnak az eredetit, hanem azért, mert nem akarod, hogy a pub összes pasija rajtad lógjon. Nem olyan erős az illat, és nem tart sokáig. Nekem is csak az imént vált biztossá, hogy Lovley utánzatról van szó.
A lány nem nyitotta ki a szemét, de elmosolyodott.
- Másfelől, a krémwhisky amit iszol azt bizonyítja, hogy az ízléseddel sincs baj. Én magam nem rajongok érte annyira, na nem azért, mert csajos pia, hanem azért mert alapjáraton inkább vodka párti vagyok. De ettől még tény, hogy a Baileys egy jóféle találmány. Ami pedig a szemedet illeti, először barnának láttam, de az imént feltűnt benne egy kis zöldes árnyalat, szóval azt mondanám, hogy a szemed kék.
A lány kinyitotta a szemét, és az iménti, csibészes tekintete, most azon nyomban ellágyult. Nem szólalt meg, ami Andrásnál pici nyugtalanságra adott okot.
- Tévedtem valamiben?
- Nem. Tökéletes. Mindent eltaláltál. Mondjuk a szemszínem taglalásánál kezdtem megijedni, de látom, a humor nagy fegyvered.
András elismerően bólogatott.
- Nos, nem tagadom, vannak jó pillanataim.
András hosszasan nézte a lányt, majd egyszer csak elnevette magát.
- Mi van, mit nevetsz?
- Semmit csak...csak tudod, mielőtt bejöttem ide, azt hittem, hogy ma én nézek ki a legjobban. De most már látom, hogy tévedtem.
A lány elneveti magát, amit András egy mosollyal nyugtáz.
- Most komolyan. Azt kell, hogy mondjam, mi nagyon összeillenénk.
- Honnan tudod?
- Megérzem az ilyet.
A lány újra nevetett.
- Humoros, jó megfigyelő, és van önbizalma. Mondhatni, egész rendben vagy.
- Heh, örülök, hogy ezt mondod.
Nézték egymást egy darabig, majd a lány bemutatkozott.
- Andrea.
- András.
- Szóval András, mi legyen most?
- Az tőled függ. Ha gondolod, leléphetünk, de ha nincs kedved, akkor kikérjük a piákat, elköszönünk, és egy kellemes emlék leszünk egymásnak. Persze, ezt a kellemességet csak fokozni tudnánk, ha az első variációra szavazol. Azaz, hogy lelépünk.
- És hová lépjünk le?
- Az majd útközben eldől. De éppenséggel, kb. 10 perc sétára lakom.
A lány felnevetett.
- Éppenséggel, mi?
- Hát, most mond meg, nem kicsi a világ?
A lány egy darabig fürkészte Andrást, majd döntött.
- Rendben. Lépjünk le.
- Ok. Szólok a haveroknak, hogy elmentem, és aztán indulhatunk.
- Rendben.
András azzal odasietett az asztalukhoz. Amikor odaért, a többiek már bőszen vigyorogtak.
- Nocsak, nocsak, Bandesz. Csak nem megismerkedtél egy leányzóval?
András mosolygott, majd magához vette a kabátját, amit Péter egy újabb mondattal reagált le.
- Értem én, semmi közöm hozzá. El is kussolok. De azért csak óvatosan. Nehogy pont ma térjen vissza hozzád az a lányka, akivel majdnem 2 évig dugtál.
A többiek elnevették magukat, majd András elköszönt mindenkitől, aztán elindult a kijárat felé. Amikor kilépett a pubból, Andrea már várta. Egymásra nevettek, majd elindultak András felé. Az első 5 percben némán mentek egymás mellett, majd végül András törte meg a csendet.
- És, hová valósi vagy?
- Óóóó, nekem egy elég hosszú vonat utat kellett megtennem ahhoz, hogy eljussak ide.
- Vidéki lány vagy? Nocsak, és akkor mit keresel pesten? Feljöttél megnézni, mi a helyzet?
- Igen. Akár hiszed akár nem, de most járok először itt. A barátnőimmel úgy döntöttünk, megnézzük magunknak, és mivel jó híre van ennek a pubnak, gondoltunk benézünk...basssza meg!
Andrea hirtelen megállt.
- A barátnőim! Nem is szóltam nekik, hogy leléptem!
András elmosolyodott.
- Látod, látod, kapkodsz. A sort se bírtad kivárni a WC-ben, most meg ez. Ejjj, ejjj.
A lány nevetett.
- Nem vicces. Vissza kéne mennem, és szólnom nekik.
- Nem elég, ha rájuk csörögsz?
- Nincs pénz a kártyámon. Esetleg, ha odaadnád a tiédet...
- Háááát, bármennyire is hihetetlenül hangzik, de az enyémen sincs. Majd rájuk csörögsz nálam a vezetékesről.
- Nem gond?
- Viccelsz? Szeretem ha olyan lányok telefonálnak tőlem, akik megjárták a szórakozó helyek férfi WC-it.
- Ezt már sosem mosom le magamról, igaz?
- Hááát...ja.
Andrea elmosolyodott, majd folytatta az útját András mellett. Kisvártatva megérkeztek, majd András kinyitotta az ajtót. Elsétáltak a liftig, ami pont a földszinten volt, így nem kellett várakozniuk. András benyomta a 6. emelet gombját, és nekidőlt a falnak. Andrea ugyan ezt tette, csak ő a liftajtónak támaszkodott. Belenéztek egymás szemébe, és pár másodpercnyi szemezés után, András elindult a lány felé. A lányt meglepte a fiú reakciója, de nem állt félre. Egyenesen a szemébe nézett, és ahogy a fiú egyre közelebb ért, egyre jobban elfogta a remegés. Amikor András odaért hozzá, a lift megállt. Andrea egy pillanatra kizökkent az iménti remegésből, de még mindig András szemébe nézett. A fiú olyan közel állt hozzá, hogy érezte, amint ő is remeg. Végül András szólalt meg.
- Megérkeztünk.
Andrea nyelt egyet, majd elmosolyodott. András kinyitotta a liftajtót, és kiengedte Andreát. Ezután elővette a kulcsait, és kinyitotta a lakása bejárati ajtaját. Beléptek, majd felkapcsolta a villanyt. Lerakta a dzsekijét, és elkezdte levenni a cipőjét, és eközben, Andrea körbenézett.
- Te egyedül laksz itt?
- Igen. Kb. fél éve. Azelőtt volt egy bérlőtársam, de összejött egy lánnyal, összeköltöztek stb. stb. stb.
Andrea megfordult, és ránézett Andrásra.
- Neked nincs olyan lány az életedben, akivel összeköltöznél.
- Nincs. Még.
Rámosolygott Andreára, aki egy vissza mosollyal viszonozta a gesztust.
- Na, gyere, megmutatom hol van a telefon.
András bekísérte a nappaliba Andreát, és megmutatta neki a telefont.
- Amíg rácsörögsz a barátnőidre, hozhatok valamit inni? Van söröm, borom, töményem. Értem ezalatt a vodkát, pálinkát, és talán még whiskym is van, bár ez nem biztos.
- Őőőő...a sör tökéletes lesz.
- Hoppá...szereted a sört? Hm...nem semmi.
Andrea mosolygott, majd András kiindult a konyhába. Felkapcsolta a villanyt, és odasétált a hűtőhöz. Kinyitotta, majd kivett két sört. Ezután megfordult, hogy letegye a konyha pultra, de Andrea ott állt előtte. Ugyan olyan közelségben, mint amilyen közel ő állt hozzá, pár perccel korábban a liftben.
- Oh. Sikerült elérni a barátnőidet?
- Igen.
Szótlanul meredtek egymásra.
- Jó hideg a sör.
- Az jó.
Újabb hosszas merengés következett, majd végül András elejtette a söröket, és megcsókolta Andreát. Átkarolta, és felemelte az ölébe. A lány átkulcsolta a fiú nyakát, a lábával pedig a derekát, és úgy viszonozta a csókokat. András, Andreával a derekán, elindult a szobája felé. Pár lépés után megérkezett vele, felnyomta a villanyt, és letette Andreát az ágyra. Ekkor vettek először levegőt a nagy csókolózás közben. Egymásra nevettek, majd szinte egyszerre kezdték el levenni a pólójukat, és a nadrágjukat. Andreán egy feszülős, egybe ruha volt, amit egy laza, könnyed mozdulattal le lehetett venni. András inget viselt, de a második gomb után úgy döntött, hogy ő is kibújik belőle, mint Andrea tette a ruhájával. Miután ez is megvolt, András újra csókolni kezdte Andreát, de ezúttal a lány vette át az irányító szerepet. Maga alá fordította Andrást, és az ölében ülve kezdte el levenni magáról a melltartót. András feszülten figyelte a Andrea mozdulatait, aki miután kigombolta a melltartót, eldobta magától, és csupasz keblekkel nézte Andrást. A fiú végigsimította a lány melleit, majd felült, és beletúrt a hajába. Ezután lassan leengedte a kezét a lány hátán, majd magához szorította, és csókolni kezdte a melleit. Andrea behunyta a szemét, és átengedte magát András hevességének. Pár másodperc elteltével, felemelte a fiú fejét, belenézett a szemébe, majd vadul csókolni kezdte. Kisvártatva, András maga alá fordította Andreát, és levette magáról a boxert. Ezután pedig megtörtént az, amire már a bárpultnál vágytak mindketten.

*

Hajnali 5 lehetett, amikor András magához tért. Nyújtózkodott egyet, majd megfordult, és hosszasan nézte a mellette alvó Andreát. Vagy 5 percig bámulta, ahogy a lány mellei minden levegővételnél egy picit megemelkednek. Elmosolyodott, majd kikelt az ágyból, de ügyelt arra, nehogy felkeltse a lányt. Kiment a konyhába, és a szag ami megcsapta az orrát, kicsit kiszédítette az egyensúlyából. A törött sörösüvegek, és a kiömlött sör órák óta a padlón hevert. András kiment a fürdőbe, becsukta az ajtót, hogy Andreát ne ébressze fel a víz csobogásával, majd csinált felmosó vizet, és feltakarította a konyha padlóját. Ezután kinyitotta a fagyasztót, de csalódnia kellett. Fagylaltra vágyott, de a mélyhűtője hiányt szenvedett belőle, így gyorsan magára kapott valamit, hogy leugorjon egy dobozért, de előtte még visszament a lakáskulcsáért a szobába. Elkezdte a kis éjjeli szekrényén keresni, de ott nem találta, így pár percnyi keresgélés után úgy döntött, hogy az előszoba folyosón elhelyezkedő szekrényből, kiveszi a pótkulcsot. Ezután kilépett a lakásból, és a lifttel nem törődvén, gyalog futott le a hatodik emeletről. Amikor leért az utcára, rágyújtott egy cigire. Hosszasan belélegezte, majd egy széles vigyorral az arcán, kifújta a füstöt. A boltba vezető úton végigpörgette az este történéseit, és szinte mesébe illőnek találta, ahogy ma összejöttek a dolgok Andreával. És hosszú idő után úgy érezte, ez most nem csak egy egyéjszakás kaland lesz. Ez pedig hatalmas boldogsággal töltötte el.
Amikor belépett a boltba, egy ismerős leányzó állt vele szemben, a pult mögött.
- Hellllo Bandi. Rég láttalak. Azt hittem, már elköltöztél.
András nevetett, majd benyúlt a mélyhűtőbe, és kivett egy doboz fekete erdős, Carte Dor jégkrémet.
- Sokat dolgoztam mostanság, így az esetek többségében a meló után rögtön hazamentem, aztán elgáncsoltam az ágyat.
Lerakta a fagyit a pultra és elővette a pénztárcáját.
- Nocsak-nocsak...csak nem szex volt az éjjel?
András az eladó lányra nézett, majd elmosolyodott.
- Oh...el is felejtettem, hogy olyan rég ismerjük egymást, hogy te tudsz a szex utáni kívánalmaimról.
- Nos, ha az emlékezetem nem csal, akkor még tapasztalatom is van benne.
András most újból mosolygott.
- Igaz.
- És, ki ez a lány? Újabb futó kaland, vagy ezúttal komoly?
András most maga elé nézett, majd egy nagy levegővétel után válaszolt.
- Bevallom neked őszintén, hogy kalandnak indult, legalább is részemről, de pár perc alatt, megváltozott minden. Éreztél már olyet biztosan...hogy...hogy a köztetek lévő rezgés olyan erős volt, mintha egymásnak teremtettek volna titeket. Mintha egész életedben, egymásra vártatok volna.
Az eladó lány szomorú tekintettel válaszolt.
- Sajna, nekem még nem jött el ez az érzés.
- Hidd el, előbb utóbb eljön, és ahhoz fogható érzés, nem sok létezik a világon.
- Remélem.
András rámosolygott a lányra, majd kifizette a fagyit. Elköszönt, és kilépett a boltból. Meggyorsított léptékben haladt hazafelé, és azt tervezte, felkelti Andreát, hogy vele együtt egye meg a fagyit. A lift ismételten lent várta, így gyorsan bepattant, majd benyomta a hatost. Amikor felért, és kilépett a liftből, úgy izgult, mint egy kisgyerek, aki életében először fog részt venni valamiben. Benyitott, gyorsan ledobta a cipőjét, majd bement a konyhába, és kivett a fiókból két kanalat. Ezután bement a szobába, de nagy megdöbbenésére, Andrea nem volt sehol. Visszament a folyosóra, de ott se látta. Benézett a fürdőbe, ám Andrea nem volt ott. Ezután a WC-hez igyekezett, de az résnyire nyitva volt, így Andinak ott is hűlt helyét találta. András jókedve kezdett lankadni. Lerakta a fagyit és a kanalakat az előszoba asztalra, majd tovább kereste Andreát.
- Andi! Merre vagy?
Nem jött válasz. András az egész lakásban körbenézett, de sehol sem találta a lányt. Leült a nagyszoba heverőjére, és pár másodpercnyi bambulás után tudatosult benne, illetve felfogta, hogy a lánynak ezek szerint ez csak egy gyors, kellemes Pesti kaland volt csupán. Azok a rezgések és lángolások pedig, amit érzett, és amit nem olyan régen, az eladó csajnak is kifejtett, csak nála voltak meg. De az is lehet, hogy csak szimplán túl sokat képzelt bele az egészbe pedig, a jelenlegi helyzet is bizonyítja, nem kellett volna.

20 évvel később...

András egy 72 órás, maratoni műszakon van túl. Az utolsó utáni pillanatban kaptak be a cégével egy pályázatot, és mivel nemcsak a hírnév, de a pénz is kedvező volt a pályázattal kapcsolatban, így elvállalták. Ennek viszont az volt az ára, hogy 3 napig, se magánélet, se alvás, se semmi. Kollégáival napi másfél, max két órát pihentek, de azt se egyszerre, hanem felváltva. Ám elkészültek, és főnökük visszajelzése alapján, egy erős, és abszolúte fő esélyes anyagot dobtak össze. András ennek tudatában indult haza, de ahelyett, hogy egyenesen az ágya felé vette volna az irányt, inkább beugrott reggelizni, a lakása közelében lévő kis étterembe. Amikor belépett, a pincérek széles vigyorral az arcukon köszöntötték. Nem csoda, hiszen lassan 6 éve ez a törzshelye, ha kajálásról van szó.
- Mi történt veled Andrew? Három napig nem hallottunk rólad semmit, már azt hittük, lecseréltél minket.
András mosolygott, majd miközben leült a szokásos asztalához, megindokolta eltűnését a pincérnek Zoltánnak, aki az évek alatt, az egyik legjobb haverja lett.
- Nos, a meló miatt nélkülöztelek titeket. Bekaptunk egy "last minute" pályázatot, és három napig bent voltunk, hogy megtudjuk csinálni.
- Nocsak, ennyire sokat hoz a konyhára, hogy képesek voltatok három napig egyfolytában melózni rajta?
- Mi az, hogy. De a pénz mellé, elég nagy hírnév is jár, szóval duplán megérte kidolgozni a belünket.
- Akkor tényleg megérte. Reméljük behúzzátok.
- Hát még mi.
Zoltán odaadta Andrásnak az étlapot.
- Amíg eldöntöd mit kérsz, hozzak esetleg egy méregerős kávét?
- Ahhhh, az nagyon jó lenne, köszi Zoli.
- Rendben, mindjárt hozom.
András bólintott, majd elkezdte átlapozni az étlapot. Még csak reggel 10 óra volt, de valami tartalmasabb kajára vágyott, így odapörgetett a steakokhoz. Félig átsütött variáció mellett tette le a voksát, és amikor a köreteket kezdte el fürkészni, észrevette, hogy valaki, a bárpultnál, figyeli őt. Odapillantott, majd vissza az étlepra, de ekkor, azonnal visszakapta a fejét a pultnál ülő leskelődőre. Nem akart hinni a szemének, de azaz Andrea ült ott, akivel jó pár évvel ezelőtt, volt az a bizonyos kalandja. Elnevette magát, amihez Andrea is társult. András felállt, majd odament a lányhoz.
- Jézus isten, Andi. Hát...hát te mit keresel itt?
- Szia András. Nos, a férjem unokahúga a közelben dolgozik, és megígérte, hogy elkísér baba ruhákat válogatni. Előtte meg elfogyasztottam a második reggelimet, mivel a kisgyerkőcnek nagy az étvágya.
Ekkor Andrea megsimogatta a hasát, ami jelezte, hogy már bőven az utolsó hónapokban jár.
- Gratulálok. Ő lesz az első?
- Bizony-bizony, első gyermekes leszek. A férjem unokahúgának pedig már van három, így kicsit rutinosabb a dologban, szóval mindig az ő segítségét kérem, már most, a szülés előtt.
- Megértem.
András leült Andrea mellé a pulthoz.
- És, mi a helyzet veled? A férjeddel felköltöztetek Pestre?
- Igen. Kb. 1 éve. De ritkán járok erre.
A pincér kihozta Andrásnak a kávét, amit rögtön le is húzott, majd jelzett Zolinak, hogy kér még egyet.
- És te? Látom picit meggyötört vagy? Buli vagy meló?
- Meló. 72 órás műszak egy pályázatnak köszönhetően. Ám, ha összejön, akkor megérte.
- Értem.
Pár másodpercnyi csend következett, aminek kínosságát Andrea a táskájának a matatásával kezdett el leplezni. Ám végül, András megszólalt.
- Nézd...lehet nem kéne felhoznom a témát, de...
Vett egy nagy levegőt.
- ...mi nem működött 20 éve?
András, miután kimondta, hogy "20 éve", teljesen eldöbbent.
- Istenem...már 20 éve volt.
Andi nem mosolyodott el, hanem kérdően nézett Andrásra.
- Mi az, hogy mi nem működött?
- Hát, hogy miért léptél le?
Andrea végképp nem értette, hogy András mit akar ezzel.
- Én léptem le? Felébredtem hajnalok hajnalán, és te nem voltál ott. Körbenéztem, és észrevettem a párnádon a lakáskulcsot. Vártam rád egy darabig, de mivel nem jöttél, leesett a tantusz, hogy azzal a kulccsal jelezted nekem, hogyha felébredek, mehetek. Ezután felkaptam a cuccaimat, majd távoztam, a kulcsot pedig a lábtörlő alá tettem.
András ekkor olyan arcot vágott, mintha azt közölték volna vele, hogy halálos beteg. Végül elnevette magát, amit Andrea rosszalló tekintettel reagált le.
- Szabad kérdeznem, hogy mi ebben olyan vicces?
András ekkor elmagyarázta neki a helyzetet.
- Csupán annyi, hogy annak a kulcsnak a párnámon, semmi jelzés értéke nem volt. Valószínűleg elfeledkeztem róla, hogy a kabátom felső zsebében van, és amikor bementem a szobába, és elkezdtem a kis, éjjeli asztalomon keresni a kulcsot, kieshetett a zsebemből, amit nem vettem észre. És végül, a pótkulcsot használva, ugrottam le a boltba, egy doboz jégkrémért. Szex után, ugyan is mindig megkívánom. A boltban pedig beszélgettem picit a kiszolgáló csajjal, mivel kb. 5 éve hozzájuk jártam vásárolni.
Andrea még mindig döbbent arcot vágott.
- Mire felértem, te már sehol nem voltál. És most ugrik be, hogy kb. 1 héttel később, megtaláltam a kulcsot a lábtörlő alatt, de eszembe nem jutott, hogy te rakhattad oda.
Andrea arcáról a döbbenet még mindig nem tágított.
- Hát...én...istenem.
Elnevette magát.
- Szentül megvoltam győződve arról, hogy így akartad tudatni, hogy dugtunk, de ennyi, mehetek a francba.
- Hidd el, én is ledöbbentem, amikor felértem a boltból, és nem találtalak sehol, pedig...
András most belenézett Andrea szemébe.
- ...úgy éreztem, hogy van köztünk valami.
Andrea elmosolyodott.
- Én is. Amikor a liftben voltunk, és te elkezdtél közeledni felém, az egész testemben remegni kezdtem. Ott vált egyértelművé számomra, hogy ez nem szimpla fellángolás, hanem...hanem sokkal több annál.
Most András mosolygott.
- Hát igen. Szarul is voltam utána hosszú hetekig.
- Ne is mond, ez az egész annyira elintézett, hogy eltelt újabb 5 év, mire felmerészkedtem Pestre. Ráadásul, a barátnőimnek el se mertem mondani, hogy mi volt. Illetve azt igen, hogy valakinél töltöttem az éjszakát, de azt nem, hogy mit éreztem és, hogy mi volt a lecsengése.
Ekkor Zoltán megérkezett András következő adag kávéjával. Hörpintett belőle egyet, majd újra belenézett Andrea szemébe, de most a lány szólította meg őt.
- És, neked most van valakid?
- Volt. Két éve váltam el, azóta szingli életet élek.
- Nocsak, miért váltál el?
- Nem bírta elviselni a munka tempómat. Elég sokat bent vagyok az irodában, és sajnos egy idő után, kevés időnk maradt egymásra. De hála az égnek, a kapcsolatunk nem romlott meg, a mai napig jóban vagyunk.
- Gyerek?
- Nincs. Volt róla szó, de mire visszatérhettünk volna a témára, már elhidegültünk egymástól.
- Értem.
Ekkor Andrea az órájára nézett, majd elkezdett összeszedelőzködni.
- Nos, András...jó volt újra találkozni. Kár, hogy annak idején egy véletlennek köszönhetően, nem alakult ki köztünk semmi. Ki tudja, mi lett volna.
- Hát, igen.
András elnevette magát.
- Bevallom neked őszintén, hogy azóta se éreztem olyat lány iránt, mint amit akkor irántad.
Andrea ekkor megdermedt egy pillanatra, majd letette a táskáját a székre, odahajolt Andráshoz, és megcsókolta. Ezután hosszasan nézték egymást, majd Andrea egy gyors mozdulattal magához kapta a táskáját, és elhagyta az éttermet. András még jó darabig nézett utána, és ezt a bambulást zavarta meg Zoltán.
- Mi volt ez Andrew?
András a barátjára nézett, majd a fejét csóválván jelezte, hogy túl hosszú lenne elmesélni, így hanyagolják a témát.

Utolsó módosítás: 2012.05.02. 20:23

Hozzászólások

balays82
1 | balays82 2012.04.20. 09:52
Egy újabb jó írás, élmény volt olvasni. Már kezdtem azt hinni, hogy újabb igaz történet, de a "20 évvel később" rész után nyilvánvalóvá vált, hogy nem.:-) Egyébként ezt a 20 éves ugrást egy kicsit soknak tartottam, bár az nem derült ki, hogy eredetileg hány évesek a szereplők.
Csak azért, hogy ismét lektoráljak egy kicsit, annyit megjegyeznék, hogy a Ballentine's nem krémwhisky, szerintem ott Baileys-t akartál írni, ami általában a nők kedvence. :-)
ufodani
2 | ufodani 2012.04.20. 20:03
Valszeg dicsérni kéne az "igyekezetedet", de nekem az előző rész összeszedettebbnek tűnt.;-)
A balays féle 20 év ugrás nyilván már elképzelt esemény, v ha nem akkor : 20 éve még vsz nem volt nálunk Carte d'or. És igen, a Bailey's = krémwhiskey. 4mee az 5 perc néma séta életszerűtlen.
Már éppen kérdezni akartam, h mi lett az elejtett sörökkel (vajh mér nem tette le) de nem sokkal később megkaptam a választ.

Viszont a csattanó hatalmas :
" Felébredtem hajnalok hajnalán, és te nem voltál ott. Körbenéztem, és észrevettem a párnádon a lakáskulcsot. Vártam rád egy darabig, de mivel nem jöttél, leesett a tantusz, hogy azzal a kulccsal jelezted nekem, hogyha felébredek, mehetek. Ezután felkaptam a cuccaimat, majd távoztam, a kulcsot pedig a lábtörlő alá tettem. " Na ez a nem semmi! És ez már símán életszerű, h ragaszkodjak az előző kifejezésemhez.
Nem kukacoskodni akartam, Te storyztál nekem pedig ezek kilógtak. Jó írás :-)

Van egy komoly esetem a Bailey's-el. Házibulin vertem a nyálam, h a bélisz az lófasz, csak körömlakk. "Oks öcsém, akkor itt 1 üveg és mint a tejet egyhúzással..." Szal megtörtént úgy, h azé elötte is volt már az arcomban ez+az. Köbö 20 perc után ájultam be. Másnap pedig dél körül az ágyamban nyitottam pillát. Korrektek voltak, hazavittek. :-)
Creativ3Form
3 | Creativ3Form 2012.04.20. 20:43
Khm...a történet eleje, a jelenben játszódik, és a 20 évvel később, már 2032-ben. :-P

A Baley's dolgot meg javítom, de poén, hogy a google nem küldött el az anyámba, amikor beírtam, hogy Ballentine's krémwhisky. :-D

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.