Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Creativ3Form blogja

Háromnapi Orgazmus

Creativ3Form | 2007.11.30. 12:38 | kategória: Könyveim/novelláim | 3 hozzászólás

Kb. 3 éve elkezdtem írni egy történetet. Írtam olyan fél évig de elég lassan haladtam, aminek az lett a vége, hogy bedobtam a polcom sarkára és ott pihent kb. 8 hónappal ezelőttiig, amikor is elővettem és elkezdtem kicsit csinosítani, továbbírni. Majd napjainkban egyre sűrűbben olvastam a fórum arcainak saját kis (jó) történeteit, és megjött a kedvem az íráshoz.
Történetem főhőse Nagy Bertalan, aki 7 éves kora óta vágyik a szexre és úgy néz ki, hogy 17 éves korára ez össze is jön neki. Miután megtörténik a csoda, a főhősömnek három egymást követő napon át orgazmusa lesz, hacsak ránéz egy női dekoltázsra, mellre, formás popóra és ebből sok vicces, ciki és gusztustalan szituba kerül. De, hogy ne csak az agyatlan baromságokról szóljon a sztori, főhősömnek meg kell küzdenie más problémákkal is. Bertalan nagyon fél attól, hogy a barátnőjéhez való vonzódás, az érzés, amit szerelemnek vél csak addig él, amíg a lánnyal meg nem történik a szex. Attól fél, hogy a szex után kiábrándul, elhidegül kedvesétől. De ez csak egy probléma. Bertalan szülei három éves korában elváltak és Bertalan ahogy nőtt, cseperedett, egyre furcsábbnak találta, hogy egy: az anyja és az apja teljesen más történettel állnak elő a válással kapcsolatban és kettő: mindkettőjüket kellemetlenül érinti a téma. Bertalan persze gondolhatná, hogy egy válásról beszélni sohasem jó érzés de mégis…Bertalan sokkal többet lát ebben a kellemetlenségben…
Van rejtély bőven és ami a legjobb…megoldás is, ami pedig egy olyan végkifejlethez vezet, amire nos heehhheee. Büszke vagyok. ;-)


ESIK ESŐ, FÚ DE SZÉP

1987. június 18-a. Jól emlékszem erre a napra. Két hónapos voltam. Nyár, még csak nem rég vette kezdetét, de az eső, napokon keresztül megpróbálta leégetni szegénykét. És ezen a napon, az egyik pillanatról a másikra, úgy el kezdett esni az égi áldás, mintha dézsából öntenék. Mivel nálunk éppen fűnyírás meg medencetisztítás folyt, ezért a szüleim, mindent maguk után hagyva siettek be a házba, nehogy elázzanak. Olyannyira siettek, hogy a babakocsit s benne engem, kint felejtettek a zuhogó esőben. Kb. öt percbe telt, mire az eső olyan erővel kezdett el zuhogni, hogy a babakocsi napernyős része szart se ért, teljesen átázott. Aztán a szél is úgy döntött, hogy elküldi hozzám az felhős ég fiait vendégségbe. Amikor az első cseppek elérték a testemet, megijedtem, de aztán rá kellett jönnöm, hogy van valami az esőben, ami elkergeti belőlem a rosszkedvet, s egy idő után, mosoly ült az arcomra…

*

17 ÉVVEL KÉSÖBB: 2004.09.12. Vasárnap
„Mutass. Mutass valamit. Mutass valami szépet. Mutass valami szépet, ami kicsalogatja gondolataimat a szexualitás mezejéből! Szánj meg egy egyszerű, szépséggel telített fogalommal, mely felébreszt a Kámaszutra világából. Nem megy? Akkor maradnak a puncik. Azok a perverz, nyirkos gondolatokat rejtő puncik! Óó, de vágyom már egy iránt!! Óó, hogy szét ne robbanjon a testem eme nemi feszület miatt!”
Megbénult a kezem. Nem reagált semmire. Írni akartam tovább, de a toll személyében, ugyanolyan ellenállásba ütköztem, mint a kezemmel szemben. Nem volt hát mit tenni, az egyetlen mozdulat ugyanis, melyre a kezem reagált, az a toll letétele volt. Ahogy az asztalomnál bambultam, átfutott az agyamon a gondolat, miszerint ez a toll letétel, megegyezett egy letéttel. Méghozzá egy olyan verziójával, amit az istenért sem szüntetnék meg. Szépen állunk. Se, papír se diktafon. A múlthéten ugyanis eme bánatsugallataimat egy diktafonnal kezdtem el megbeszélni, amely egyik pillanatról a másikra véget vetett a barátságunknak, s kivetette magát az ablakon. Kilenc, emeletnyi zuhanás után, gyász öntötte el a szívemet. Ezeken a napokon, egyedül éreztem magamat a szobámban. Ám, egy hirtelen ötlet gyanánt tollat ragadtam, és elkezdtem naplót írni, mely szintén megunta siránkozásomat s óvva intett magától. Egy korty víz lehörpintése után, becsuktam a naplómat. „Nagy Bertalan, a nadrág alatti feszültség elnyomása!” Ez volt a napló címe. Mindent leírtam benne, ami az elmúlt négy napban, a szex terén nyomta a lelkemet. Majdnem, harminc oldalt írtam tele. De most, a lelkem nem engedi, hogy tovább kínozzam magamat. Megismerkedtem ugyanis egy lánnyal, s ha minden jól megy, holnap suli után megtörténik az, amire én hétéves korom óta vágyom. De, hogy mi történt idáig, hogy miről is szól az a bizonyos harminc oldal, azt előtte elmesélem…

*

2004.09.09. Csütörtök
RIIIIIING!!!!
A csengő, megváltásként zendült fel füleimben! Dupla halállal kezdtünk, mely az én fogalomtáramban, a kémiát takarta. Annyira utáltam ezt a tantárgyat, mint a nők a terhesség időszakát. Azaz nagyon! Amikor kimentem a folyosóra zenét hallgatni, észrevettem, amint az egyik osztálytársnőm pajkosan, perverzséggel a szemében nézett rám. Zavaromban egy mosollyal viszonoztam mindezt, mi olyan szerencsétlenre sikeredett, hogy normális esetben kiröhögtek volna, de a jelek szerint, ez most nem volt egy normális eset. A lány ahelyett ugyanis, hogy megvetően magamra hagyott volna, az ujjával csalogatott magához. A szívemmel a torkomban, zombi járással megindultam a lány felé.
- Sz…szia!
- Szia zavarodott fiú. Van kedved rosszalkodni?
Nyeltem egyet.
- Há…hát nem tudom.
- Na ne csináld már Bertike. Nagyon emlékezetesen tudok rossz lenni!
Az újabb nyelés után, mellyel a szívem visszaugrott a helyére, végül rábólintottam a dologra.
A lány nevetve fogta meg a kezemet, majd bevezetett egy üres terembe, amelyben olyan csönd volt, mintha hangszigetelt lett volna. Amikor körbenéztem, rá kellett döbbennem arra, hogy még sohasem jártam itt. Nem sokat tudtam ezen töprengeni, mivel amikor megfordultam, a lány már készen állt a teremfoglalásunk lényegére. Bátortalanul ugyan, de végül előkerült a rejtekhelyéről a férfiasságom, amire neki mosoly ült az arcára. Ezután a lány széttárta az elméjét, s én, belemerülve ebbe az elmébe, egy új világot láttam magam előtt. Ez a világ az egész testemet átjárta, s azzal az erővel, amellyel egyre beljebb haladtam, egyre jobban járta át a testemet eme világ, s pár perc elteltével, amikor is a csúcsra értem, elsötétült előttem minden. A szememet becsukván, a megnyugvás és az elégedettség járta át a szívemet…
A gyönyör pillanatai után, kinyitottam szemeimet, s ez a gyönyör, hirtelen megszűnt létezni. Nem akartam elhinni a dolgot, s úgy érzetem, a szemeim megpróbálnak becsapni, hazudnak nekem. De az igazság mégis az volt, amit én hazugságnak véltem, vagyis az a tény, miszerint felébredtem. Így az imént történtek, csak egy kellemes álomként vonulnak be a történelmembe. De nagy kár. Az ágyamon felülvén, a bánat járta át a szívemet. A könnycsepp, mely lassan, logikusan formálódott meg a szememben, a bánat unszolására látott napvilágot, s elrugaszkodva az arcomról, végleg elfelejtette, hogy valaha én adtam neki életet…

*

A suliba érve, furcsa módón megint eszembe jutott az álmom. Ez pedig az én esetemben azért furcsa, mert ha én reggel kiöblítem fáradt szemeim közül az álmaimban szerzett élményeket, akkor általbán nem szoktam az álmaimra gondolni. De, ez most nem így volt. Mivel, még tíz perc volt az óra kezdetéig, lementem a büfébe, s egy dobozos Spritéval hűtöttem le magamat. A fizetésnél néztem elődszőr a büfés szemébe, s ez volt a hiba. Nekem ugyanis megvan az a rossz szokásom, hogy a túlzott szexéhségem miatt, váratlan helyzetekben, befolyásolhatatlanul adja tudatára a világnak a nemi szervem a létezését. És nekem pont akkor kellett begerjedt vadkant játszani, amikor kibaszott nagy volt mögöttem a sor a büfében.
Nos, senkinek sem kívánom a kitágult pupillák tömkelegét, de néha előfordulnak ilyen helyzetek. Általában, az ember ilyenkor egy lágy mosollyal az arcán azzal könnyíti meg a helyzetét, hogy továbbáll, de ez nálam most nem jött össze. A lábaim földbegyökereztek, s szűzies egymagamban, ismét a büfésnőre néztem. Én barom! De azok a mellek…azok a kúrva mellek…azok basztatták kisbarátomat. Na meg a…a punci szag! Igen! Kimondottan erős punci szaga volt a büfésnőnek. A nyálam is kicsordult tőle!... Jaj, jaj… Ez…ez nem jó…
- Berti?
Ki szólít?
- Bertike, jól vagy?
Nem, nem vagyok jól baszd meg! Kurvára fáj a fejem, csak tudnám, hogy miért…
- Berti? Kicsim, jól vagy?
Kicsim? Ki a fene lehet az, ki szólít? Nekem nincsen is barátnőm!!
Amikor végre tisztán láttam mindent s a föld is úgy forgott tovább, hogy azt én nem éreztem, felismertem a szép hangokat sugárzó személyt. Daniella volt az. Pár hete ismertem meg a munkahelyén s az akkori önmagamra, kimondottan büszke vagyok…

Utolsó módosítás: 2007.12.04. 22:33

Hozzászólások

Star Wars
1 | Star Wars 2007.12.01. 05:51
A szívemből szól az egész írás. Tökéletesen meg tudom érteni Bertit. Ismerem, milyen érzés, amikor egy kellemes álom után felébredsz, és ismerem ezt a bizonyos "de nekem nincs is barátnőm!" életérzést. Köszönöm, hogy ezt megosztottad velünk. :)
Creativ3Form
2 | Creativ3Form 2007.12.01. 11:21
Örülök, hogy teccik. ;-) Ez persze még csak az első felvonás...több is megvan belőle de várom, hogy milyen sikert arat. Ha elfogadhatóak lesznek a kritikák akkor folytatom. :-P
Star Wars
3 | Star Wars 2007.12.02. 13:19
Szerintem jöhet, engem érdekel :)

Esetleg etinek szólhatok még, biztos neki is tetszene.

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.