Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Germinator blogja

A hollók városa - 1.

Germinator | 2008.07.16. 19:25 | kategória: A hollók városa | 15 hozzászólás

Anatolij két, 15 és 17 éves fiával hazafelé tartott az autóban.
- Na, miről beszéltetek Grigorij atyával? - kérdezte Andrij, a fiatalabb.
- Mindegy, mindegy. Személyes dologról. - próbált kitérni a válaszadás elől az apa.
- Anya hazaért már? - kérdezte Samuil.
- Igen. Vett kaját, meg ilyesmi...
Közben megérkeztek a házukhoz, ahol Anatolij beállt a garázsba. Ő és a fiúk utána kiszálltak a járműből és felindultak a harmadikra. A lépcsőn fölfelé menet a fiúk egy bonyolult vitába folyamodtak:
- Mi? Dehogy is, az úgy van, hogy "b" a négyzeten, mínusz... na várj, most én is elfelejtettem. - magyarázott Samuil.
- Miről beszéltek? - kapcsolódott be Anatolij.
- Másodfokú egyenlet megoldóképlete. - válaszolt Andrij.
- Öö... aha. - akadt el az apuka hangja.
- Na, várj, végiggondolom... - kezdte Samuil - Tehát: "b" négyzet, mínusz... nem.
- Jaaaj, rájöttem! - kiáltott fel a másik fiútestvér - "B" a négyzeten, plusz-mínusz gyök alatt... vagy...
- Nem eleve úgy kezdődik, hogy mínusz "b"? - vetette fel Anatolij.
- De, tényleg! - döbbentek rá mindketten, majd Andrij folytatta:
- Akkor viszont mínusz "b" plusz-mínusz gyök alatt "b" a négyzeten, abból levonod a 4-szer "a"-szor "c"-t... és...
- És ez elosztva 2 "a"-val. - fejezte be Samuil.
- Jézusom, ez nekem már sok. - nevetett Anatolij, miközben megérkeztek a lakásuk ajatához, amin be is léptek.
- Szia, anya! - köszönt a két gyerek. Natalia a konyhában sertepertélt.
- Helló! - köszönt vissza.
Anatolij levette kabátját, cipőjét, majd a TV felé indult.
- Hol maradtatok ilyen sokáig? - kérdezte Natalia.
- Apa még beszélt Grigorij atyával.
- Miről? - vonta fel a szemöldökét az anya.
- Mindegy... - legyintett a fotelből Anatolij, miközben bekapcsolta a tévét.
A sportadón állt a készülék a kikapcsolás óta, most már egy autóverseny-futam közvetítése ment a csatornán.
- Nem kapcsolnál át inkább a híradóra? - javasolta Natalia, mire férje engedelmeskedett a kérésnek.
- ... az adórendszer megreformálását, így a képviselők tovább tudnák folytatni a kampányaikban megkezdett munkát.
- Áhh, politika... - sóhajtott gondterhelten Anatolij - Mindig van valami problémájuk.
- Miért, miről volt szó? - kiáltott ki a konyhából felesége.
- Nem tudom, csak annyit láttam, hogy valami politikai hír volt.
- Ismeretlen állatfajokat láttak garázdálkodni a világ több pontján is - közölte a hírt a CNN nemzetközi tudósítója. India, Ausztrália, Mongólia, Olaszország és Venezuela több városából is érkeztek olyan bejelentések, miszerint a szemtanúk által még nem ismert, feltehetőleg emlősállatokat láttak a települések területén vonulni. Bár nem derült ki pontosan, milyen állatokról van szó, a leírások alapján majmokat és vaddisznókat láthattak a lakók. Olaszország egyik természetvédelmi biztosa azt mondta, megkeresik az elszabadult vadállatokat, és befogják őket; habár még egy állatkertből vagy vadasparkból sem jelentettek eltűnéseket. Azt mindenesetre az általunk kérdezett biztos is furcsának tartotta, hogy ilyen ritka esemény a világ több pontján is megtörtént egyszerre...
- Ehe, ez jó. - ült le a tévé elé Andrij.
- Ja... szabadságot követelnek az állatok. - nevetett Anatolij.
- Na, kész a vacsora! - szólt Natalia családjának, mire mindenki felállt a tévétől és az étkezőasztal köré telepedett.
- Nocsak, mégis megcsináltad a csirkét? - kérdezte a férj.
- Ja, túl sokat vettem, úgyhogy holnap is ez lesz.
- Szuper... - mondta gúnyosan Andrij.
- Na, itt van. - tette le az asztalra Natalia a vacsorát tartalmazó tálat, majd ő is leült - Jó étvágyat!
- Jó étvágyat! - mondták a többiek is, majd miután mindenki vett magának a rizses húsból, elkezdték az étkezést.
- Szóval mit beszéltél te az atyával? - kérdezte Natalia.
- Áh, mindegy... - próbálta elterelni a dolgot Anatolij.
- Na... mondjad már. - erősködött a felesége.
- Hahh... - sóhajtott a férfi - Hát a... az izét beszéltük meg, hogy majd lehet, bejárok misékre, meg ilyesmi. Csak ennyit akartam neki mondani.
- Ó...
- És ez tartott ilyen sokáig? - kérdezte Andrij. Anatolij szorult helyzetben érezte magát.
- Hát, ja. Miért, baj? Meg egyáltalán miért érdekel ez titeket ennyire?
- Ja, semmi, csak rég beszéltél vele. - mondta diplomatikusan Natalia - Épp a minap jutott eszembe, hogy milyen régen voltál templomban.
- Tudom, tudom, pont erről beszéltünk. - próbálta elhitetni a családjával a dolgot Anatolij - És, fiúk, milyen az iskolakezdés? Jó lesz ez a tanév?
Anatolij valamiért nem akart erről beszélni a feleségének, inkább gyorsan elterelte a témát.
- Hát... így előreláthatólag semmi új. - mondta Samuil - Majd a jövő hónapban, vagy utána, novemberben talán kiderül, hogy mennyire lesz nehéz, de most még olyan, mint mindig.
- Jófejek az új tanárok. - válaszolt Andrij is.
- Igen? - mosolygott Natalia, miközben jóízűen evett.
- Ja... új lett a matektanárunk, meg a töritanárunk, meg rajtuk kívül is jöttek új tanárok, bár ők nem hozzánk; és ahogy láttam, mindegyik jó arc, szóval... tényleg jó lesz.
- Na, az jó. - mondta félig érdektelenül az anyuka.
Így vacsorázott tovább békésen a család. Jól érezték magukat egymás mellett, sosem voltak nagyobb viták egymás között, általában egyetértés uralkodott az egyes véleményekben, vagy ha nem értettek valamiben egyet, azt is békésen megtárgyalták. Anatolij, mint családapa, mindig is büszke volt erre a családszerkezetre, amit - többek között ő - kialakított. Büszke volt két, jól tanuló fiára, büszke volt a feleségével fennálló kapcsolatra, büszke volt önmagára. Ő ugyan autószerelőként dolgozott, de fiait sosem szánta erre a sorsra; mindig is többet akart belőlük kihozni. Azt akarta, hogy Andrij és Samuil túlnőjenek apjukon.

Miután végeztek a vacsorával, a fiúk leültek a TV elé, Natalia pedig kivitte a tányérokat a konyhába és elkezdte mosogatni őket. Anatolij odaállt felesége mellé, hátulról átkarolta, és megcsókolta a nyakát.
- Ma kibírtad a főnöködet?
- Ja. - mosolygott Natalia - Ma nem volt semmi zűrös. Szeretlek.
Mondta a feleség, majd megfordult, és megcsókolta férjét.
- Ha azt mondanám, "én is", kissé erőltetett lenne, szóval... nem mondok semmit, de tudd, hogy így van. - magyarázott Anatolij, mire felesége nevetni kezdett.
- Mindig is ezt szerettem benned, a te szokatlan megoldásaidat meg véleményeidet.
- Én meg a te szokatlanul jó alakod és a csodás lábaid. - viccelődött Anatolij, majd belemarkolt felesége fenekébe.
- Hé! - nevetett a nő - A gyerekek itt vannak a szobában!
- Ugyanmár, belemerültek a tévé rejtelmeibe. - nevetett a férfi is.
- Apa, anya, ezt nézzétek! - kiáltott izgatottan Andrij a konyha felé.
Anatolij és Natalia értetlenül egymásra néztek, majd ők is beéstáltak a nappaliba.
- Mi van? - kérdezte az apa, mire Andrij a televízió képernyőjére mutatott. Samuil szótlanul nézte az adást.
- ... a felvételeken tisztán láthatóak a furcsa külsejű állatok. A szakértők ezen pillanatokban is a videókat elemzik, tényleg valódiak-e, illetve, ha azok, akkor milyen élőlények láthatóak rajtuk...
- Ez meg mi? Megint híradó van? - lepődött meg Anatolij.
- Ez valami különkiadás, az előbb szakították meg a rendes műso...
- Css! - csitította el testvérét Samuil. Mindenki nézte tovább az adást.
- ... a nap folyamán rohamosan megnőtt a bejelentések száma. Eddig a világ 67 országából érkeztek bejelentések, köztük olyan államokból is, mint Olaszország, Franciaország, Írország, Lettország, Oroszország, Mongólia, Irán, Szaúd-Arábia, Vietnám, Kína, Japán, Észak-Korea, az Amerikai Egyesült Államok, Venezuela, Brazília, Peru, Chile és Ausztrália. Fanatikusok szerint akár a földönkívüliek támadásáról is lehet szó, az államok vezetősége azonban ezzel a lehetőséggel nem számol. Az állatokat erdészekkel és vadászokkal kerestetik, és, mint azt az észlelések is mutatják...
- Hű... - mondta meglepetten Natalia - Valami nemzetközi szervkereskedő mafia szökteti az állatokat az állatkertből, vagy mi?
- Már ha ezek normális állatok. - vetette föl Andrij.
- Miért, mi az, hogy "nem normális"? - kérdezte gúnyosan Anatolij.
- Hát... nem földi. - válaszolt Andrij.
- Ugyanmár... - legyintett az apa.
- ... és bejelentések még jelen pillanatban is érkeznek.
A hírolvasó megállt egy pillanatra, füléhez kapott, ahol rádiós kapcsolat volt a szerkesztőség és ő közötte, majd folytatta:
- Most kaptuk a hírt, mely szerint egy magyar család az ismeretlen állatok támadásának esett áldozatul...
- Magyar? Azok itt vannak mellettünk. - mondta tátott szájjal a kisebb fiú.
- ... állítólag egy erdőben kirándultak, ahol hirtelen 4 vaddisznó-szerű állat támadott rájuk. Bár a támadó még nem bizonyított, az orvosok egyértelműen savas támadásra utaló jeleket találtak a család sérült tagjainak testén. Ez szerintük kizárja a vadállattámadást.
- Ez eszméletlen durva. - szólalt meg Samuil.
- Annyira azért nem. - mondta Anatolij - Elszabadult egy csomó állat... és?
- Jó, de... a világ minden pontján egyszerre? - magyarázott Samuil - Még a végén kiderül, hogy az állatok hirtelen úgy döntöttek, fellázadnak az emberiség ellen, vagy mit tudom én. És most jönnek és megölnek minket.
- Jaj, ne mondj ilyeneket... - mondta az anyja.
- Szerintem meg földönkívüliek. - szólt közbe Andrij.
- Baromság. - rivallt rá Samuil.
- Most mié...
- Elég legyen. - mondta Anatolij - Gondolkodjatok már reálisan: vagy a nézők hülyítik az embereket, vagy az egész egy vicc, nem is igaz belőle semmi. Olyan nincs, hogy egyszer csak egy csomó új állatfaj megjelenik a bolygón...
- ... ugyanígy most kaptuk ezt a fényképet egy orosz szerkesztőségtől. A fénykép készítője állítólag, idézem, "egy furcsa, fényes dolgot látott, amiből ezek az állatok előjöttek". A fénykép eredetiségét még vizsgálják.
Ekkor megmutatták a fényképet, ami egy domboldalon készült, egy erdő mellett. A fotón egy zöldeskéken világító, kör-szerű folt látszódott, előtte pedig 3, két lábon járó állat.
- Azta... - mondta Andrij - Az ott egy...? Mi az a világító izé?
- Nem tudom. - vizsgálta a képet Anatolij.
- Rájöttem. Rájöttem! - lelkesedett a fiatal fiú.
- Na, mi az? - kérdezte apja gúnyolódva.
- Egy dimenziókapu.
A család többi tagja értetlenül nézett rá.
- Hogy micsoda? - kérdezte Natalia.
- Dimenziókapu. Olyan, hogy van egy másik bolygó, vagy egy űrhajó, vagy bármi, ott megnyitják a kapu egyik oldalát, itt a Földön megnyílik a másik oldala, és aki ezen az űrhajón vagy min bemegy a kapuba, az itt a Földön lyukad ki.
Csönd lett a szobában, bár inkább a hitetlenkedés miatt.
- Aha... - mondta Anatolij - Túl sok ilyen könyvet olvasol - jegyezte meg viccesen, de fia nagyon elszántnak tűnt.
- Most komolyan! Ezen jönnek át ezek a földönkívüliek a Földre! Az űrhajójukon megnyílt a kapu egyik oldala, itt meg a másik, és jönnek át tonnaszámra!
- Na, ne marháskodj. - hallgattatta el fiát Natalia, majd visszament a konyhába - Ez már megint valami okos embernek az agymenése, nincs itt semmilyen állatlázadás.
- Én is ezt mondom. - nyugtázta igazát Anatolij, majd ő is elfordult a tévétől.
- ... az új fejleményekkel este még jelentkezünk. A viszontlátásra!
Köszönt el a hírolvasó, s folytatták a rendes műsort.
- Hm... azért ez kicsit ijesztő. - mondta Samuil.
- Szerintem nem kicsit. - válaszolt Andrij - De most komolyan, mi lehet ez?
- Nem tudom, de... kicsit rámjött most ez az apokaliptikus hangulat. - nevetett Samuil.
- Ja, ja... rám is. - mosolygott öccse - Azért remélem, nem lesz semmi baj.
- Csak nem. - nyugtatta őt Samuil - Mégis mi történhetne?

Utolsó módosítás: 2008.07.22. 18:45

Hozzászólások

cygary
1 | cygary 2008.07.16. 19:54
Naah. Ezaz kezd beindulni. Viszont arra még mindig nem jöttem rá hogy ezek a vaddisznó szerű élőlények mik... Illetve valami rémlik a *censored game name* egyből. Azok a kétlábonjáró sonkák? :D
LordMatteo
2 | LordMatteo 2008.07.16. 19:56
Ügyes, ügyes...Komolyan mondom, ilyesféle írásokat hiányolok!
LordMatteo
3 | LordMatteo 2008.07.16. 19:57
Azok nem villámosak voltak? Nem emlékszem :S Márha sonka alatt egyet értünk...xD
Germinator
4 | Germinator 2008.07.16. 20:05
http://images3.wikia.nocookie.net/half-life/en/images/thumb/5/5e/HalfLife_Bullsquid.jpg/240px-HalfLife_Bullsquid.jpg
LordMatteo
5 | LordMatteo 2008.07.16. 20:12
Jaah.

Sztem cygary a másik, négylábu izére gondolt, én a zöld-barna villámosra, akik a 2. részben allyk (asszem, neki kéne állnom megint :-D)
Germinator
6 | Germinator 2008.07.16. 20:14
Vortigauntokra gondolsz. Illúzióromboló, ha elmondom, hogy ők lennének a majomszerű dolgok?:-D
cygary
7 | cygary 2008.07.16. 20:19
Nem, én a kötözött sonkákra gondoltam... Vortigauntok Ravenholm-ban? Hmm... izgibb :D
cygary
8 | cygary 2008.07.16. 20:20
Lord és még arra panaszkodsz hogy nállam sok párbeszéd van ezt meg élvezed.
*I thought that we could work together. But as a Chevalier of cygary i must kill you!*
Germinator
9 | Germinator 2008.07.16. 20:21
Nem, igazából utánaolvastam a Half-Life háttértörténetének, és annak tökéletesen megfelelően próbálom visszaadni itt a dolgokat. Viszont vortigauntok nem lesznek Ravenholmban; ha gondoljátok, ti is olvassatok utána:-D Wikipédián, vagy hasonló oldalakon.
cygary
10 | cygary 2008.07.16. 20:27
Itt helyben kényelmesebb :D
11 | Szekuj 2008.07.17. 01:26
Jó kis hátborzongató sztori lessz ebből. =P
cygary
12 | cygary 2008.07.17. 12:54
- Csak nem. - nyugtatta őt Samuil - Mégis mi történhetne?
- Például a városban MINDENKI MEGDÖGLIK ÉS EGY SKIZOFRÉN PAP CSAPDÁKAT ÁLLÍT AZ AGYATLAN EMBEREVŐ ZOMBIKNAK.
Ez kisfiam :)
XD
Germinator
13 | Germinator 2008.07.17. 13:03
Áh, ennek kicsi a valószínűsége...:-D
cygary
14 | cygary 2008.07.17. 13:05
Jah. Miket találok én ki... :D
15 | kopé 2008.07.28. 07:36
Tényleg egyre erősebb hiányosságként érzem a HL2 kihagyását, de a történet jól alakul.:)

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.