Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Germinator blogja

A magyar humor halála - 1. rész

Germinator | 2009.12.16. 22:12 | kategória: Humor | 7 hozzászólás

Hétfő reggel volt, és Gergő iskolába ment. Ez egy főiskola-szerűség volt, igazából OKJ-s képzés, mivel szerencsétlent nem vették fel az egyetemre. Ezt a lúzert:-DD Bakker, még engem is felvettek, pedig én csak egy narrátor vagyok egy nóném oldal még nónémebb blogján.
- Hé!! Ezt fejezd be de sürgősen! Mit gúnyolódsz?! – rivallt rám Gergő.
Öö, khm, bocs. Szóval…
- Milyen nóném oldal?? – kiáltott Dino is.
Jó, jó, jó, bocsi! Felejtsük el. Szóval, Gergő egy OKJ-s képzésre járt, ahol több vele egykorú fiatallal volt összezárva nap mint nap. Nem igazán ismerte őket, és nem volt egy barátkozós típus, úgyhogy általában mindenféle társas kommunikáció nélkül vészelte át a tanórákat. Ezen a hétfőn még inkább magába zárkózva ült, mert nagy erőkkel a feladatára koncentrált: meg kellett váltania a magyar humort. Ötlete sem volt, hogy ezt hogyan csinálja, meg egyáltalán hol kezdje el.
- Basszus, van 7 napom megváltoztatni a helyzetet… én hülye mit csináljak? – gondolkodott magában nagy elkeseredéssel. Habár fent, a Mennyországban még lelkes volt, itt a Földön inkább a kilátástalanság vezérelte gondolatait.
Mindeközben bejött a tanár és elkezdődött az óra. Gergő azonban egyáltalán nem tudott odafigyelni az elhangzottakra, továbbra is a feladatán elmélkedett. Egy dologra azonban felkapta a fejét: az osztály fegyelmezetlenségére. Mivel a tanár elég érdektelenül adta elő a tananyagot, az osztály hátsó padjaiban ülő diákok a szó klasszikus értelmében rosszalkodni kezdtek. A tanár persze ügyet sem vetett erre, csak mondta tovább a magáét. Hogy mi volt ez a rosszalkodás? Nos, a hátsó sorban lévő fiúk fing-hangokat adtak ki szájukkal és kezükkel, majd miután ezt megtették, félig elfojtott nevetésbe kezdtek. Gergő ezen nagyon felhúzta magát.
- Heh… ez vicces? – gondolta magában – Úgy csinálni, mintha finganánk, majd nevetünk ezen? Ráadásul ezzel az órát is zavarják…
És ekkor beütött, aminek be kellett ütnie: a fiú rájött, hogy talán most elkezdheti a változást. Hogyha szólna a diákoknak, hogy ez egyáltalán nem vicces… talán ezzel is javítana a helyzeten. Sokáig dilemmázott ezen, mialatt a srácok csak tovább folytatták ezt a felettébb szórakoztató játékot. Aztán egyszer csak Gergő elhatározta magát: elvégre az élete múlik a dolgon, miért is ne szólna közbe?
- Hé, figyeljetek! Ez… ez nagyon nem vicces.
Az osztályban néma csönd lett. Szokatlan volt, hogy az óra menetébe hangosan belekiabál egy tanuló. A tanár is abbahagyta a monológját. A hátsó sor fiúi két finghang és egy röhögés között megálltak. Senki sem tudta, mit reagáljon, Gergő pedig tanácstalan volt azt illetően, hogy mi legyen a következő lépés. Mindenki őt figyelte néma csöndben.
- Öö… szóval ez a… ez a fingás, ez… nem vicces.
- Fingás?! – kérdezett vissza a tanár, aki a hátsó sorban ülők gyerekes játékából semmit sem vett észre.
- Hát… amit ott hátul csináltak.
- Te milyen fingásról beszélsz? – folytatta a tanár – Miért zavarod meg ilyesmivel az órát? Undorító vagy!
- De… öhm… a fing…
A tanár villámokat szórt szemével, úgy nézett a fiúra. Gergő visszafordult helyére, majd lesütött szemmel jelezte, hogy folytathatják az órát. A tanár folytatta is. Basszus, Gergő, ezt elcseszted, most jól leégetted magad! Khm, na, mindenesetre, amikor kicsöngettek az utolsó óráról is, Gergő mérgesen hagyta el az épületet, és hazafelé vette az irányt.
- Na, besült a technikád? – szólt valaki Gergő háta mögül.
A fiú megfordult, és a Mennyből ismert fehér ruhás férfit látta meg.
- Hát… hát te??
- Végignéztem ezt az előző jelenetedet, és meg kell hogy mondjam, csodás volt. – gúnyolódott.
- Kösz…
- Tudod, ezekkel az egyértelmű üzenetekkel nem sokra fogsz menni. A művészetekben is általában az ér célba, ami bújtatott, ami mögöttes… érted?
- Értem én, de… nem vagyok művész, hogy ilyeneket találjak ki. – mentegetőzött Gergő.
A fehér ruhás férfi megállította a fiút.
- Na ide figyelj, te akartál visszajönni, nem? Te akartál megváltoztatni mindent.
- Persze, mert… mert nem akarok meghalni! Valamit muszáj kitalálnom, de… nem olyan könnyű ez. Ráadásul csak 7 napot adtál rá…
- Igen, tudom, ez elég kevés. Egyébként ezért is vagyok itt: hogy segítsek. – mondta a férfi.
- Tényleg?
- Aha… ha gondolod, adhatok ötleteket, meg ilyesmi.
Gergő megnyugodott kicsit.
- Naná, hogy gondolom. Lehet, hogy egyedül mégiscsak kevés leszek ehhez.
- Ugyan, - legyintett a fehér ruhás – nagyon sok egyedüli ember volt már a világon, aki megváltoztatott valamit gyökeresen. És elég, ha csak a humor területére gondolsz. Ott van például a Monty Python, igaz, ők hatan voltak, de ők egyedül valami forradalmit hoztak ebbe a művészeti ágba. Te is képes lehetsz erre.
Gergő felnevetett.
- Ugyan már, ezt te sem gondolhatod komolyan!
- Hát… persze hogy nem! – nevetett a fehér ruhás – Csak gondoltam, valamivel felvidítalak.
- Pf… na kösz.
Gergőék elhaladtak egy buszmegálló mellett.
- Hé, nézd meg például azt a két kölyköt! – mutatta a férfi.
Gergő odanézett, és két kb. 14 éves fiút látott, akik hógolyókkal bombázták az elhaladó buszokat.
- Hű… mindig is utáltam az ilyeneket. – mondta Gergő.
- Ugye? Én is. Ez a humor egyik alapvető hibája.
- Humor? Ebben hol a humor?
- Tudod, fent azt mondtam, hogy a humor az élet minden egyes területére kiterjed, és ez valóban így van. – magyarázott a fehér ruhás – Ez a két fiú például azért dobálja a buszokat, mert szerintük ez vicces. Érted? A humor egyik megtestesülése.
- Az, hogy vandálkodnak?
- Így van! – bólogatott – Mert azt hiszik, hogy ez vicces, és azt is hiszik, hogy majd mások ezt viccesnek találják. A humor egy olyan dolog, ami rengeteg dolgot befolyásol az életben, és ezt a lehető legszorosabban kell érteni. Ez az eset is a humorból fakad.
Gergő elgondolkodott.
- És… ezzel mit lehet tenni? – kérdezte a fiú.
- Ezzel a hógolyós esettel? Mint mondtam, ez a magyar humor egyik alapvető hibája: az erőszakos humor. Számos fiatal űzi ezt a „szórakozást”. Vandálkodnak, dobálnak, más emberekkel verekednek, egyszóval vadak. A fingós vicc is ebből fakadt a sulidban: az erőszakos humor lényege, hogy az átlagembereket zavaró és idegesítő dolgokkal alkotnak számukra vicces helyzeteket.
- Igen, ez ismerős. És tényleg zavaró.
- Na, örülök, ha te is így látod. Még a végén kiderül, hogy jó embert választottunk ki a feladatra. – mosolygott a férfi.
- Jó, mindezt értem, de mégis mit kéne tenni? Mit kéne tennem az erőszakos humor ellen? Azt mondtad, az egyértelmű üzenet nem játszik… akkor meg?
- Nem tudom, találj ki valamit. – mondta a fehér ruhás, majd egy csapásra felszívódott, magára hagyva a fiút.
Gergő egy ideig szemével kereste a férfit, de rájött, hogy ez is biztos egy ilyen mennyország-béli trükk volt. Ezután a két dobálózó kisfiúra koncentrált. Mit tegyen? Mivel fojthatja el alapjaiban ezt a rossz szokást?
- Szóval az erőszakos humor rosszabbítja a magyar humor helyzetét… - mondta magában.
Gergő felbátorodott, majd nagy hévvel elindult a két fiú felé. Nagyon elhivatott volt, és ahogy közeledett feléjük, a hógolyós srácok észrevették őt. Gergő azonban nem állt meg, hanem azzal a lendülettel egy óriásit lökött a két fiún. Ők pedig az útra estek, és egy arra tartó busz halálra gázolta őket.
A busz lefékezett, a megállóban állók pedig hüledeztek, néhányan sikoltoztak. Gergő kezdett kijönni az adrenalin-roham által okozott kábulatból, és felismerte, amit tett. De egyáltalán nem bánta meg, sőt. Örült, hogy ezzel is javított a magyar humor helyzetén. Ekkor azonban újra feltűnt mögötte a fehér ruhás férfi.
- Te meg… te meg mi az úristent csinálsz?!
Gergő hátrafordult.
- Hogyhogy? Megmentem a magyar humort!
- De… de… jézusom!! Te elmebeteg vagy?? Megöltél két 14 évest?!
- Hát… miért, te nem ezt sugalltad?
- Dehogyis!! – ordítozott a férfi –Azt, hogy csinálj valami humorosat. Írj a netre, vagy forgassatok websorozatot, de biztosan nem azt, hogy ölj meg két ártatlan gyereket!
- Pf… most már mindegy!
- Hát most már az. – mondta a férfi – Na jó, ha megmentetted a magyar humort, majd ezt a két srácot is feltámasztjuk. Azért azt remélem tudod, hogy ez egy óriási fekete pont a „Mennybe vagy Pokolba kerüljön halála után”-listádon?
- Gondolom…
- Na jó, akkor most már értetted az üzenetem? Próbálj meg valami sajátot alkotni, de legközelebb ne áldozz fel emberéleteket.
Gergőnek tetszett az ötlet: sajátot alkotni. Mindig is vágyott erre, de vajon hogyan kivitelezze? Írjon regényt? Fessen valamit? Forgasson filmet? Azt tudta, hogy most legalább rátalált a célra, amivel tehet valamit az ügy érdekében.
- Rátalált? Konkrétan a szemébe kellett mondanom. – válaszolta nekem a fehér ruhás férfi.
Mindegy, a lényeg, hogy… hát… szóval igen, amit az előbb elmondtam. Basszus, ezt a mai epizódot valami jóval kéne lezárnom, valami poénossal, hogy legyen íve. Én vagyok a narrátor, ez a dolgom, szóval… hűha. Nem jut eszembe semmi. Ha már szóba került a Monty Python, ők sem zárták le soha a jeleneteiket, igaz? Mindig valami baromságot tettek be a végére, úgyhogy… ezt talán én is megtehetem. Vagy az durva lenne? Durva dolog a Monty Pythonhoz hasonlítani önmagamat? Mert hát hol vagyok én hozzájuk… nem is tudom. Egyébként a minap írtam egy verset, nem tudom, érdekel-e ez bárkit itt a környéken. Ha igen, nyugodtan jelezzétek, és akkor elmondom! Az volt, hogy ültem itthon nagy unalmamban, és a szerelmemre gondoltam; igen, egy narrátor is lehet szerelmes; és hát különböző furcsa érzések szálltak meg, meg aztán még a kutyám is bejött a szobámba, na meg ahogy esett a hó, és emlékszem, ebédre húsleves volt, szóval fogtam egy papírt meg ceruzát, és…

A középkori lovagjelmezbe öltözött ember a gumicsirkéjével fejen vágta a narrátort. Epizód vége.

Hozzászólások

1 | Pyrogate 2009.12.17. 00:14
:)

egy kis megjegyzés: Ezzel a Gergő gyerekkel amúgy még nem találkoztam, de ha ennyire nem kommunikál "az intelligensekkel" akkor ajánlom a narrátornak h vágja fejbe. Ha túlélte a gumicsirkés támadást.
Star Wars
2 | Star Wars 2009.12.17. 01:00
Tök jó! ^^ És bár terjedelmes, picit mégis rövidnek érzem. :-)
xeLaR
3 | xeLaR 2009.12.17. 08:55
Get on with it! :)
4 | Szekuj 2009.12.17. 15:20
A vége nem tetszik egyáltalán Monty Python ide vagy oda... nem jön be ez a stílus. Összességében viszont jó, tetszik, hogy a narrátor is nem csak mesél.

Izé... ma már csütörtök, ez meg csak a hétfői nap! Na kapd össze magad. :D
LordMatteo
5 | LordMatteo 2009.12.17. 16:02
Ők pedig az útra estek, és egy arra tartó busz halálra gázolta őket. >> ez vicces volt. Komolyan, egy pillanatig nem vettem komolyan, de ahogy kb fél mondatnyi helyen kétszer is 180 fokos fordulatot vettél a szöveg hangulatával...az vicces volt.

Amúgy, belegondoltatok már abba, hogy mivan ha, ez itt mind igaz, és ez a hülye csak most, 4 nap elteltével tudta ezt kitalálni? :D
szbszig
6 | szbszig 2009.12.19. 21:02
Hát, úgy látom, a magyar humor a két gyerekkel együtt tényleg meghalt... :(

Mondjuk nem csodálom, mert az eset után Gergőt valószínűleg azonnal elfogták a rendőrök, és bedugták előzetesbe, rácsok mögül meg aztán tényleg nehéz megváltani a világot. :D
szbszig
7 | szbszig 2009.12.20. 20:54
R.I.P. :(

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.