Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Germinator blogja

Batman - A mozifilm antológia (1989-2008): Batman

Germinator | 2007.12.12. 18:14 | kategória: film | 4 hozzászólás

Újraélesztett blogomat egy új, állandó, ám meghatározott számú rovattal indítom, melynek neve - mint már láthattátok - Batman - A mozifilm antológia (1989-2005) lesz, ezt természetesen az azonos nevű DVD-kiadvány után neveztem el (megj.: a kiadvány nevében valójában csak 1997-ig tart az időtartam, lévén nincs benne a Batman Kezdődik), és nem véletlen, hogy a DVD tartalmát, avagy a Batman-filmsorozat első 4 részét fogom górcső alá venni. Illetőleg ezeken kívül, ám ugyanezen a néven bemutatom a Batman Kezdődik-et is, igaz, hogy ez az általam vásárolt kiadványnak nem része, de igazán nem hagyhatom ki a felsorolásból.

Sorozatom első tagja mi más is lehetne, mint a klasszikus, verhetetlen és utolérhetetlen Batman, kezdjük is el. Készüljetek az időutazásra... (spoilert tartalmazhat)

Batman (1989)

Rendezte: Tim Burton
Főszereplők: Michael Keaton, Jack Nicholson, Kim Basinger, Robert Wuhl, Michael Gough, Pat Hingle

A film...

... nagyon jó! Persze az elkövetkezőkben úgy fogok írni, mint aki tegnap született és most látta először a filmet (ami részben igaz, hisz már nagyon rég láttam, kisgyerekkoromban, igaz, akkor rengetegszer), de remélem, ez nem okoz problémát. A sztori az amolyan "mindenki ismeri"-történet, nagyon nem kell részletezni: Gotham City-t ellepte a bűn minden formája, a kisemberek veszélyben vannak, de itt van a titokzatos és rémisztő Denevérember, aki szembeszáll a rablókkal és tolvajokkal, gyilkosokkal és korrupt rendőrökkel, és mintegy önbíráskodó, megtisztítja a várost a bűnözéstől. Batmanről persze senki nem tud semmit, sokan még abban sem biztosak, hogy jót akar, ekkor jön Joker, az átvert, megalázott és elcsúfított gengszter, aki őrült vicceivel nagy felkavarodást csinál Gothamben, ráadásul az embereket Batman ellen uszítja és maga mellé állítja, szóval kész káosz. Akik igazán Batman mellett állnak, persze azon mesterkednek a Denevéremberrel összefogva, hogy minél előbb eltegyék láb alól a pszichopata viccmestert; mindeközben pedig egy sötét titkot tudhatunk meg Joker és Batman közös múltjáról...

Ennyit a történetről. De milyen a megvalósítás? Nos, ami legelőször megüti az ember szemét, az a csodálatos látványvilág. Azért csodálatos, mert pont ettől lesz mesei és képregényekre hajazó a kép, amit látunk. És hát egy képregényadaptációnál mi más lenne a cél, minthogy minél inkább hasonlítson az alapanyagra (legalábbis úgy látszik, Burton erre törekedett)? Az adaptálást a Sin City-hez hasonlítanám: gyakorlatilag megelevenítették egy igazi, '40-es-'50-es évekbeli Batman-füzet képsorait, hasonlóképp az említett filmhez. Gyakorlatilag lemásolták a látványvilágot, legalábbis én így látom. Hisz egy '89-es film miért akarna a '40-es évek Amerikájába kalauzolni minket, ráadásul ilyen történettel? Mert hát teljesen egyértelmű, hogy ott vagyunk, Gotham egy 60 évvel ezelőtti város, 60 évvel ezelőtti emberekkel és 60 évvel ezelőtti bűnözőkkel, maffiózókkal. Ilyen maffiózó Jack Napier is, illetve hát az a banda, ahol ő dolgozik. Totálisan átjön a film noir hangulat, a bűnőzők kegyetlen tekintete, a félelmetes monológok és párbeszédek, a ruhák és fegyverek. Pont, mintha levettünk volna a polcról egy 60 évvel ezelőtti Batman-füzetet. És ez nekem nagyon tetszett, iszonyatosan hangulatos volt. Nem akarom tovább ragozni, de ha úgy vesszük, hogy kétféle képregényadaptáció létezik: 1. ahol konkrétan a mozivászonra másolják a képregényt, és 2. ami próbál önálló filmként viselkedni és kicsit magyarázkodik, kicsit hátteret ad, akkor nem mondhatjuk, hogy egyik kategória jobb lenne a másiknál, hisz mindkét irányzatnak vannak neves, kritikailag elismert képviselői: az 1-esre itt van példának a Sin City és bejegyzésem tárgya, a Batman, a 2-esre pedig pl. a Pókember, vagy a Batman Kezdődik. Szóval ezzel nincs probléma, ez egy ilyen felfogásban készült.

Viszont hozzá kell tenni, hogy ennek a felfogásnak van egy hátránya: a film abszolút irreális és komolyan nem vehető! Nem negatívumként, hanem tényként mondom. Ez az abszurditás és szürrealitás mondjuk Tim Burton stílusából is jön, de az olyan dolgok, mint pl. hogy Jack Napier beleesik a savba és bőre fehér, haja meg zöld lesz; a Batrepülő elején egy hatalmas olló van, ami óriási léggömbök szállítására lett kitalálva; Joker a kezében található vicces masinával áramot vezet egy férfiba, aki a csontjáig elég; etc., etc.; valószínűleg nem a realitás talaján maradva lettek kitalálva. Persze ettől is csak képregényesebb lesz a mozi; egy kicsit bugyuta, egy kicsit alaptalan és valószerűtlen, dehát a képregény is sokszor ilyen volt. Fogadjuk el, ha ezt a filmet nézzük, és mégegyszer: ez abszolút nem gond, ha tisztázzuk az elején, hogy mit akar a film. Itt tisztázva lett, ezért nem is zavart annyira.

Emellett a film azonban - legalábbis nekem - egy kissé üres volt. Üres, és főleg a központi karakter miatt: Batman miatt. Batman miatt, aki egy kicsit szürke volt, egy kicsit keveset mutatták (Jokerhez képest legalábbis mindenképpen), és a ruha alatt megbúvó Bruce Wayne sem volt túlságosan kiemelkedő. A film egyetlen problémája szerintem innen származik, amit most szeretnék egy kicsit részletesebben is kifejteni.

Batman/Bruce Wayne

Kicsoda is Bruce Wayne? Egy milliárdos, aki meg akarja menteni szeretett városát a bűnözéstől, a "milliárdos" szó persze csak azért fontos, mert így van rá lehetősége. De szerintem ebben a filmben a karakternek nem volt meg az a háttere, hogy akkor most miért is Batman ő. Nem, nem a Kezdődik-hez hasonlítom a filmet, és tudom, hogy ez nem eredettörténet, de oké, látjuk hogy van egy város, akinek van egy védőszentje, csakhát az nem derül ki, hogy ő miért is csinálja azt, amit. Még utalás szinten sem kerül szóba a dolog, Batman csak van, fogadjuk el - mondja a film. Hát jó, de így elveszik a dolog drámaisága. No nem mintha a filmtől drámaiságot várna az ember, hisz pl. Joker karaktere (azaz ahogy meg lett formálva) sem nagyon illene bele egy ilyen koncepcióba, de így, hogy nincs háttere hősünknek, kissé üres lesz. Tudom, sokadjára használom a szót, de nem tudok rá mást mondani. Szóval engem zavart, hogy "Batman csak úgy van".

Ha viszont ettől függetlenítünk (nem tehetünk mást), akkor azért a Denevérember elég coollá válik, hogy úgy mondjam. Cool, mert menő a szövege és jól adja elő magát (ki ne borzongana bele az első megjelenésénél elhangzó "I'm Batman" felkiáltásba?), kellően rideg és távolságtartó, tényleg félelmetes, ám mégis sugárzik belőle egy kis fekete humor (úgy értem, hogy ő is belemegy a viccekbe Joker társaságában), egyszóval tényleg "menő" szuperhős. Abszolút nem idegesítő, nincs benne negatívum, bár azt nem mondanám, hogy az ember szurkolna neki. Igazából ugye mondtam, hogy távolságtartó, sajnos a nézővel is az. Túl kevésszer tűnik fel a filmben, szinte mi is az átlagos Gotham-i polgárokká válunk, akik nem biztosak Batman létezésében, hisz még kevésszer (vagy egyáltalán nem) látták. Szóval Batman velünk, nézőkkel sem túl barátságos, ettől mondjuk lesz egy varázsa a dolognak (körülbelül az az érzés, amikor az ember rajong egy híres ember iránt: ez a híres ember elég távolságtartó rajongóival, és pont ezért, amikor meglátjuk őt valahol, vagy a közelünkben van, mérhetetlen boldogság és rajongás önti el a szívünket. Na, ez a Batman is ilyen). Kijelenthetjük: Michael Keaton jól alakítja a bőregér igazságosztót.

De hogy alakítja Bruce Wayne-t? Nos, ugye Batmant előbb ismerjük meg, mint alteregóját (vagy Batman az alteregója Bruce-nak? Mindegy...), és amikor átlépünk Bruce Wayne szemszögébe, akkor arra számítunk, hogy "Hú, most végre minden kiderül Batmanről és a múltjáról", deee... nem. Ez nem így van. Bruce is ugyanolyan üres, mint alteregója (...), na persze megölték a szüleit, meg minden, de még ezt sem hozzák kapcsolatba azzal, hogy akkor ő most szuperhős lett. Valójában Bruce Wayne - talán csúnya szó - unalmas ember, a szó legszorosabb értelmében. Nincs nagy egyénisége, sőt, egyenesen szerencsétlennek állítja be magát bizonyos helyzetekben, amit én személy szerint nem nagyon értettem, miért. Bruce-ért még annyira sem lehet szorítani, mint Batmanért, ez talán egy nagy hibája a karakternek. Keaton mondjuk jól hozza a rendező által előírtakat, szóval ebből a szempontból őt nem lehet hibáztatni, megfelelt. Csak az a pici drámaiság, csak az a drámaiság, ami hiányzik...

Az ellenfelek

Ugye hát nem is kell mondani, a filmben Batman főellensége Jack Napier, a.k.a. Joker. Bár az előbb ez talán nem jött át, de Batman elég kettős karakter lett attól, hogy míg ő maga egy viszonylag jól "megépített" szereplő (amellett, hogy szerintem nem lesz a nézők kedvence), addig Bruce Wayne egy elég szürke, már-már antipatikus figura bizonyos kitörései miatt. Na, ugyanezt érzem Jokernél is, csak más tekintetben, és fordítva (ezt rakjátok össze!).

Jack Napier egy vérbeli film noir maffiózó. Félelmetes, határozott, sötét, komoly, csupa-csupa pozitív jelző. Szerintem iszonyatosan el lett találva, látom magam előtt Jack Nicholson ördögi vigyorát, amint kikandikál a fekete ballonkabát és kalap alól, rettegést kiváltó karakter. Jokerré válása utáni első pillanataiban (amikor lelövi az őt átverő főnökét) még áthozza ezt a félelmetességet, szinte láttam magam előtt a fél év múlva megjelenő The Dark Knight Ledger-féle Jokerét, ám a film során ez egyre jobban veszik el. Olyannyira, hogy míg a filmben eltöltött idejének úgy pont a közepén már csak egy komolyan abszolút nem vehető, ám valóban szórakoztató figura, addig a végére már egy totál érthetetlen valakivé válik, aki értelmetlen dolgokat művel. No nem tudom, lehet hogy Tim Burton pont ezt akarta kihozni belőle, de nem tűnt nekem szándékos rendezői utasításnak. Pedig jól hangzik: a bűnöző, aki balesete után egyre jobban őrül meg és veszik el saját komolytalanságában - viszont nekem inkább úgy tűnt, hogy véletlenül lett Joker a film során olyan, amilyen. Amikor a templom tornyának szobránál állt és taposta Batman és Vicki kezét, akkor egy totál idiótának tűnt, mintsem egy pszichopata tömeggyilkosnak. Kétségtelen, hogy a film 95%-ban Jack Napier, illetve Joker egy nagyon komolyan összehozott, először félelmetes, később pedig felettébb színes és szórakoztató figura, ám a maradék 5% inkább felejtős (na nem mintha ez az öt olyan hangsúlyos lenne a filmben).

A Bat-cuccok

Bat-cuccok néven szeretném említeni elsősorban a ruhát és a Batmobile-t.

A ruha elég meggyőző első ránézésre, másodikra mondjuk már vannak benne érdekes dolgok (pl. a mellrészen elterülő citromsárga alapú Batman-jel, vagy maga az anyag, ami inkább tűnik sportos sztreccsruhának, avagy valami Latex-származéknak, mint önvédelmi funkciójú felszerelésnek), de összességében tényleg problémamentes. Habár szegény Denevéremberünknek derékszögben meg kell döntenie testét, ha esetleg pár emeletnyit fel akarná emelni tekintetét, vagy teljes felsőtestből kell balrafordulni, de ha őt nem zavarja, akkor minket se zavarjon.
A Batmobile jól néz ki, itt is mondhatnám, hogy "menő"; szép áramvonalas és jó gyors, csak Batman erőteljes egyéniségét erősítik tovább az átlagos városi polgár szemében, szóval ilyen tekintetben beteljesíti funkcióját.
Ezen kívül van itt még Batarang (Bat-bumeráng, nem röhögni, hivatalos megnevezés!), Batman elengedhetetlen tartozéka, ami kicsit orbitális és mechanikusnak tűnő (a Kezdődik egyszerű shurikenjéhez képest), van súlyt-emelő csodazsineg (szintén elengedhetetlen tartozék, nincs is vele semmi probléma), van teljesen értelmetlen füstbomba (úgy értem, arra használta, hogy jól eltűnjön a gengszeterek elől, aztán mégis minden látszott belőle, amikor elrepült), és van egy szerintem gáz, Batlogo alakú Batplane(?), ezt simán kihagyhatták volna, így aztán végképp meseivé vált, viszont ez már szerintem a túlzás kategóriába esett, na mindegy. Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan tűnt is el, szóval ez sem zavart sok vizet.

Összességében Batman cuccai a filmhez hasonlóan néhol irreálisak és funkcionálatlanok voltak, néhol csak a designért voltak, de mivel megbeszéltem magammal, hogy a koncepció akarta így, és annyira nem is estek a készítők túlzásba, efelett szemet hunyhatunk (a későbbi részek során a "túlzásba esés" fontos momentum lesz, ezért is használtam a kifejezést nem is egyszer).

ÖSSZESÍTÉS

Batman - 9/10

Ami tetszett:
- nagyon jó alaphangulat és képi világ ('40-es évek Amerikája)
- áthozza a "képregény-élményt"
- menő főhős és főellenség
- nagyon jó filmzene

Ami nem tetszett:
- központi karakterek üressége (bocs, emellett nem tudok elmenni)
- hova lett a Jim Gordon és Batman közti bizalmas, bensőséges kapcsolat? A film során nem nagyon került szóba...
- a főellenség lejátssza a vászonról a főhőst, ennek vagy fordítva kéne lennie, vagy legalább egyensúlyban (ezért persze nem feltétlenül a film hibáztatható)

Következő bejegyzésem a filmsorozat második darabjáról, a Batman Visszatér-ről fog szólni. Köszönöm a figyelmet, addig is maradjatok blogközelben.

Utolsó módosítás: 2008.08.07. 22:56

Hozzászólások

Dealer
1 | Dealer 2007.12.12. 18:33
Gondolom nem lep meg, hogy elsőként szólok hozzá a bejegyzéshez, lévén szintén nagy Batman-rajongó volnék. A kritikád kellemes, összetett, élvezetes, de támadható. Viszont nem fogom támadni. Csak egy aprócska tanácsot adnék. Nekem is megvan az említett Antológia, éppen ezért tudom, miről beszélek. Azt javaslom, hogy a következő 3 filmről úgy írj, hogy előtte az extrákat is megnézed. Máris elkerülöd az olyan bakikat, amiket a cikk elején olvastam, miszerint a film azért ilyen látványvilágú, mert a képregényt akarta utánozni. Az egész film vizualitása teljesen Tim Burton munkája, utasításai alapján lett olyan, amilyen. A másik problémám, hogy akarva-akaratlan állandóan a Batman - Kezdődik című filmmel hasonlítod össze. Bár írtad, hogy ez nem így van, mégis érezhető, például amikor a jelmez hátrányosságait sorolod fel, és a realizmust hiányolod. Tény, hogy a Batman - Kezdődik jobb film, sokkal jobb. De a Tim Burton féle Batman megérdemel egy olyan kritikát, ami mellőzi az összehasonlításokat. Ezektől eltekintve, illetve ezekkel együtt remek bejegyzés, nagyon szívesen olvastam, és várom a továbbiakat.
Germinator
2 | Germinator 2007.12.12. 18:40
Oks, jól jön az építő jellegű kritika, tényleg, szóval csak tessék:-) Illetve akkor tényleg megnézem az extrákat, ez egy nem hülye ötlet.

A másik meg, egen, valahogy nem tudok elszakadni a hasonlítgatástól, nem tudok mást mondani: igyekszem a következőkben. Tudom, hogy rossz és "igazságtalan" dolog (legalább is ezzel a filmmel kapcsolatban mindenképpen), úgyhogy tényleg megpróbálom mellőzni a jövőben;-) Kösz a tippeket, és kösz a bókokat:-D
3 | .:[Kain]:. 2007.12.12. 19:59
Dealer: az összehasonlítás nem gond, de időben nem passzolnak, szal az újabb jóhogy reálisabb pl...

amúgy jó cikk. Batman 4eva!
4 | Chavez 2007.12.13. 23:05
Az égész Batman úgy jó, ahogy van. Na jó, kivéve a német származású rendező úgy elcs.szte a sorozatot...
Burton csinált egy mesés szerű full gótikus hangulatú két Batman filmet.
Viszont Nolan igazán dícsértre méltó filmet sikerült összeírnia és megrendeznie. Batman/BW komoly lett, s nem lett szuperesen szuperhős. próbálták érzékelteni, h még sem olyan magabiztos, és tökéletes Bale Batmenje. Ő is, és kell is a szupehősöknek kudarcot vallaniuk, és itt tökéletesen helyt állt ez. És Nolannek sikerült ez Bale-el, kihúzta a mélyből a szériát, amit Schumacher elbaxott.
Eddigi legjobb Batman, sztem Bale, aztán Keaton. De vitán felül, egészen a 21. század elejéig Keaton volt a legfaszább Batman. Aztán jött Bale... s ezzel már egy új, születendő hollywoodi sztár is megszületett...

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.