Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Gobiakos blogja

Gobiakos tanárkodik VII.

Gobiakos | 2009.03.04. 15:06 | kategória: Tanárkodás | 7 hozzászólás

Elérkezett ezen sorozatom záró darabjának ideje, hiszen ez a félév volt az utolsó főiskolai kereteken belüli tanításaim időszaka.
Első és legfontosabb dolog: mindent rendben és időre sikerült teljesítenem. Ebből kifolyólag most már nyugodt szívvel ugrok fejest a 2008/09/02 félévnek és ezzel párhuzamosan a szakdolgozatom befejezésének.

De most lássuk mi is történt velem és nem utolsó sorban a kis lurkókkal a padban, akik (az esetek túlnyomó többségében) csillogó szemmel lesték Ákos bácsi minden egyes szavát.

Technika órák

2009. február 18-án szembesültek Ákos bácsival először a Sárszentágotai Általános Iskola (én is itt csücsültem végig életem első 4 általános iskolai évét) 4. osztályos „kis emberei”. A gyalogos és tömegközlekedés témakörét feszegettük több – kevesebb sikerrel, de mindent összevetve nagyon ügyesek és szorgalmasak voltak a kis diákok. Először közösen megnéztünk egy rövid részt a „Bence közlekedik” című „fantasztikus” oktató rajzfilmből, majd együttes erővel próbáltuk felidézni, hogy mik is hangzottak el a filmben és mi miért van úgy, ahogy. Többek között szó esett a járművekről, úttestről, zebráról, járdáról. Nagyon lelkesek voltak, persze ebből kifolyólag született egy - két olyan válasz is az általam feltett kérdésekre, amit jobb lett volna, ha nem is hallok… De mit vár az ember a 10 éves gyerektől, legyen már naprakész a KRESZ minden egyes pici részletével kapcsolatban? Nem, de én próbáltam minél több információt belepréselni a kis kobakokba.
Aranyosak voltak, és az ezt követő napokon ahányszor csak megláttak az iskola folyosóján sikítva, extázisban kitörve rohantak oda hozzám, hogy „Csókolom Ákos bácsi, ugye a jövő héten is maga lesz bent nálunk órán?” Sajnos nem tudtam nekik igent válaszolni, hiszen az azt követő héten, szerdán vissza kellett utaznom Szombathelyre.
Szerdán (február 19.) az unokahúgom osztályában tanítottam a belső égésű motorokat, az is vicces volt, ugyanis a négy ütemű Otto - motorhoz volt egy modell, ami persze nem nagyon volt üzemképes, ergo használhatatlan modellen modelleztem a működést. Na, ez az igazi pedagógia! :-D
Következő nap, csütörtökön a 3. osztályosok örülhettek (?) annak, hogy „Vera technika tanár néni” helyett egy bizonyos Ákos tanár bácsi fog velük foglalkozni. Ezen az órán egy úgynevezett időjós házikót készítettünk, amihez papír, olló, színes ceruzák garmadája és részemről pedig töménytelen mennyiségű segítség szükségeltetett. Végül nem sikerült azon az órán befejezni, de Vera megnyugtatott, hogy mindenki munkája korrektre sikeredett és nagyon élvezték azt a foglalkozást, amit én vezényeltem le nekik.
Ami nekem a technika tanításaim során a legjobban tetszett az az ezt követő 2 tanóra volt, ahol az 1. és 2. osztályosok egyaránt farsangi maszkot készítettek.
Azok a csillogó tekintetek, amiket láttam ott a teremben a gyerekek arcán, mikor az elkészült maszkokat felkötöttem a fejükre a kis fonalakkal, amik a pántot helyettesítették… hát engem azok a tekintetek győztek meg arról, hogy márpedig ez a pálya mindennél szebb!
Volt egy – két olyan gyerkőc, akiket a legjobb indulattal is csak kimosolyogni tudtam, de mindennek ellenére nagyon jól éreztem magam velük. Meg az a rengeteg: „Ákos bácsi, így jó lesz?”, „Ákos bácsi, tessék segíteni!”, „Ákos bácsi így…”, Ákos bácsi úgy…”. Extázis-közeli volt, esküszöm!
A második osztályban az unokaöcsémnek persze sehogy sem állt a szájára az „Ákos bácsi”, de mit is képzeltem, hisz’ 8 éve sülve – főve együtt vagyunk, a közvetlen szomszédunkban lakik és egy földre pottyant ördögfióka.
Mikor otthon a bátyámnak (aki néptáncot oktat neki és a nővéreinek) is eldicsekedett a „Gőbölös ötös”-sel, amit tőlem kapott a maszkra, tesóm mosolyogva jött oda hozzám és csak ennyit mondott: „Most már a mama majdnem minden unokája tanította minden unokáját.”
Vera a tanításaim végeztével egy nagyon részletes és elismerő jellemzést írt rólam és az általam tartott tanórákról, aminek én nagyon örültem, ráadásul összességében a munkámat 5 (Jeles) osztályzattal jutalmazta.
De ami még ezt is megfejelte, az a tanáriban való közös kávézás volt többek között a volt általános iskolai osztályfőnökömmel, aki a könnyeivel küszködött minden egyes alkalommal, mikor meglátott a tanári szobában.
Rettentően jól éreztem magam ezen az órákon, és úgy érzem, hogy sok tapasztalattal gazdagodtam a tanítással kapcsolatosan.

Számítástechnika órák

A számítástechnika óráim legnagyobb része a 6. c osztállyal volt, akiknek MS PowerPointot oktattam. Igen, jól emlékeztek (már aki emlékszik): itt voltak a fura becenevű gyerkőcök a névtábláikkal, a tanár bácsi elméjének milliónyi darabra bontása és a többi finomság.
Február 9-ével kezdődően újabb tanórákon küzdöttem meg eme virgonc brigáddal. A „háborút” végül én nyertem, de ők is gazdagabbak lettek egy nagy adag tudással, amire biztosan merem mondani, hogy tudni fogják használni, hasznosítani.
Az osztály két csoportra bontása minden szempontból jó volt, hiszen így minden kölyök normálisan funkcionáló masina elé tudott ülni, normális tempóban tudott dolgozni és nem utolsó sorban a 24 gyerek helyett egyszerre csak 12 között kellett rendet vágnom, ha arra került a sor. Hál’ Istennek tekintettel voltak rám, és próbáltak velem haladni, nem kellett két percenként rendre rakni őket.
A 14 óra végül szépen sorban lecsordogált, és elérkezett a záró tanításom napja. Előző éjszaka megállás nélkül szakadt a hó, így a gyerekeket csak nagy nehézségek árán sikerült berángatni a terembe a gigantikus hógolyó-csatából. A lányok visítva szaladtak ki, hogy „Nehogy megmosdassatok ám, fiúk!” Naná, hogy ezt akarták! :-D
Magán a tanórán, a mentoromon, a diákokon és rajtam kívül még ott volt a gimnázium igazgatóhelyettese is, aki mellesleg a földrajz tanárom volt.
A záró tanítás során semmi nemű probléma nem lépett fel, az időmet nagyon pöpecül tudtam kihasználni, és úgy összességében is klasszul sikerült.
Miután az óra véget ért és a gyerekek kimentek a teremből, az igazgatóhelyettes a következő szavakkal állt elém: „Ákos, amilyen link voltál az én óráimon anno, most annyira komoly, felelősségteljes és határozott vezető egyéniség vagy! Gratulálok, nagyon ügyes voltál! Sok ilyen ember kellene a pedagógusi pályára, mint te.” Ennél nagyobb elismerés nem is érhetett volna, úgy érzem. Nagyon boldog voltam!
A 15 órás gyakorlatra és a záró tanításra pedig egyaránt 5 (Jeles) osztályzatot kaptam.

Hogy mi lesz velem ezek után? Nem tudom, de szívből remélem, hogy nyáron már diplomás emberként megyek a betervezett fesztiválokra és a Balaton partra butulni…. :-)

Ezúton szeretném megköszönni minden kedves fórumozó társamnak azt, hogy végig figyelemmel követték ezen sorozatomat!

Utolsó módosítás: 2009.07.22. 00:41

Hozzászólások

LordMatteo
1 | LordMatteo 2009.03.04. 15:14
Mi köszönjük, hogy megosztottad velünk az írásaid, jó kis szösszenetek voltak :-)
Barthezz
2 | Barthezz 2009.03.04. 15:33
Gratulálok és sok sikert kívánok én is leendő tanári pályádhoz! Az igazgatóhelyettes mindent elmondott, ami a lényeg! ^^
Pras
3 | Pras 2009.03.04. 17:03
Egyfelől gratulálok, másfelől maximális tiszteletem! :) Aztán ezt a sorozatot nem feltétlenül kell lezárni, mert gondolom, a későbbi munkába állásod során is dúsul majd az élményanyag tisztességgel. Kívánok rengeteg sikerélményt a továbbiakra is! =)

Az egyébként, hogy kvázi a KRESZ-t technikaórán oktatják, engem kissé meglepett. Ha rajtam állna, én inkább ofőin nyomnám ezt (Meglátásom szerint a technika és a testnevelés órák igen degradálódtak - már úgy értem, nyilván más is, én elsősorban ezeket helyenként felszereltség-minőségileg és tanóra-számilag kevesellem.), de méginkább egy külön órát szánnék ezekre a dolgokra. Úgy értem, úgymint KRESZ, etika, társasági viselkedés, a hivatalok szerepe, minimális pénzfogalom lefektetése, jóval idősebbeknek az állami szervezetek felépítése, emberi és állampolgári alapjogok és kötelességek - egyszóval: állampolgári ismeretek! Nagyon-nagyon hiányzik.
4 | Drake94 2009.03.04. 20:30
Sok sikert a továbbiakban,Ákos tanár bá`!Vagy inkább tanár úr?
Gobiakos
5 | Gobiakos 2009.03.05. 10:07
Nagyon szépen köszönöm a gratulációkat, igazán jól esnek!

PrasCo: a sorozat végére most ezzel pontot tettem, de lehetséges, hogy újból előveszem majd, ha az élet folyama a tanári pályára sodor.
A technika órák valóban nagyon el vannak nyomva óraszám-ügyileg a többi általános tantárgyhoz képest (matek, irodalom, töri, stb), pedig a mindennapi élet főként a technikára épít, és mikor a gyerekek nem tudnak beverni egy szöget a falba, na akkor könnyezik a szívem.
Az pedig, hogy az állampolgári ismeretek általános iskolában oktatandóak-e... Nem vagyok benne biztos, de az viszont igaz, hogy igenis kellene ilyet tanulnia a diákságnak.

Drake94: Itt hívj csak nyugodtan Gobiakosnak! ;-)
6 | Drake94 2009.03.05. 21:33
megbeszéltük:)
neumark
7 | neumark 2009.03.10. 22:28
Szeretnék gratulálni és további sok sikert kívánni. Kiváló írás volt, ezt az utolsót pedig valamiért még jobb volt olvasni mint a többit. Azt hiszem, méltó megkoronázása volt a sorozatnak. A nevelés pedig a világ egyik legszebb és legtiszteletteljesebb dolga. Örülök hogy vannak még akik ezt választják és lelkiismeretesen is végzik a munkájukat, nem csak ilyen megélhetési tanárok mint egyesek. Minden jót a szakmában!
Köszönjük...

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.