Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

McCl@ne blogja

This is Irelaaaaaand!!! 2. rész

McCl@ne | 2007.11.11. 11:40 | kategória: "... nem turista." | 20 hozzászólás

Azért vannak a jó barátok...

Előző bejegyzésemben szerepelt egy kis csúsztatás, az egyszerűségre való törekvésnek áldozatául esett ugyanis a tényszerűség. Említettem vala, hogy mindenféle ismeretség és támpont nélkül szúrtuk ki magunknak Írországot, de ez nem teljesen igaz.
2005 kissé hűvösre sikerült nyarát megelőző télen ugyanis egy barátom és az ő barátnője, aki egyébiránt az egykori angoltanárnőm volt, egyszer csak eltűntek. Csak néhányak előtt volt ismeretes az úticél, én nem tartoztam akkor közéjük, lévén barátságunk kissé megkopott a középiskola után, de amint Írországba értek, felkeresett! Néhány viszontagságosabb hét után munkát és szállást kaptak, ebben persze nagyban hozzájárult barátnőjének nyelvtudása (nem, nem úgy, kérjük az olcsó poénokat a ruhatárban leadni!). Miután felvettük a kapcsolatot, természetesen beindult a fantáziám, hisz' ha nekik összejött... így aztán folyamatosan kértem és kaptam az információkat, ezek alapján alakult ki a kép az országról és a lehetőségekről. De egyetlen egyszer sem volt szó konkrét segítségről, mindig úgy gondoltam, hogy egy ilyen jellegű -az életünket gyökeresen befolyásoló- döntést és a következményeit mindenkinek magának kell abszolválnia, ami persze gyakorlatban nem így megy, de erre törekedtünk.

Aztán a kritikus napon, amikor a gépünk landolását követően nyakunkba szakadt a világ északi részének minden baja, úgy gondoltam, hogy tanácsot kérek. Ők ugyanis pontosan abban a városban laktak (Cork), ahová mi érkeztünk, gondoltam valami irányadás nem okoz akkora fejtörést nekik. Tévedtem. Meglehetősen kétségbeesett (és mint ilyen: őszinte) sms-emre kb. másfél órával később jött a válasz: "Nem érek most rá, majd később beszélünk."...
Az üzenet minden szava világos, egyértelmű, egyedül talán a "később" az, amit mindenki máshogy értelmez, így fordulhatott elő, hogy egy egész hét telt el, mire megint sikerült kapcsolatba lépnünk. Normális esetben egy ilyen után az ember letépi a másik fejét és beleüvölti a testébe, hogy "Dögölj meeeeg!", de nem voltam normális helyzetben, kiszolgáltatott voltam, az információ érték volt. A sors fintora -jelzem az időben elég sokat fintorgott...-, hogy közben összefutottunk vadidegen magyarokkal, akik készségesen eligazítottak, megadva ezzel a szükséges morális lökést a továbbjutáshoz! (Tisztára, mint egy kalandjáték: fejeld meg balról a 3. oszlopot és átjutsz a vízalatti királyságba!)

Nem akarom túlragozni -már megtörtént, ugye?-, de az lett a dolog vége, hogy egyik pillanatról a másikra a hideg és távolságtartó párosból kedves és barátságos puszipajtások lettek, ami minimum furcsa volt, de mivel az alap is ez lett volna, így belementünk a játékba. És majdnem ezen múlt a sikerünk! Ránk akarták sózni a saját lakásukat, mert ők nagyobba akartak költözni, aminek elég komoly vonzatai vannak. Ugyanis Írországban ha lakást bérelsz, be kell fizetned pluszban az első hónapban egy amolyan 13. havi lakbért is, amit aztán egy év után visszakapsz (vagy ameddig a szerződésed szól), ez a biztosíték, hogy nem lépsz le félidőben. Ez egy nagyobb lakásnál -márpedig amit ők kinéztek, az volt- akár 1000 euro is lehet, ami ugye negyedmillió forint, nem kis pénz. Viszont ha egyazon cégnél akarsz átköltözni és találsz valakit a régi lakásba, elengedik az előleget. Tovább is van, mondjam még?
Mi olyan lakást kerestünk, amire a fenti szabály nem érvényes. Vannak ugyanis kivételek, ha magánszemélytől bérelsz pl., akkor néha elengedik ezt a kötelezettséget, ami azért az esetünkben maga lett volna a megváltás! Ők megkerestek minket és felajánlották a lakásukat, mondván, hogy mivel ők onnan kiköltöznek, nem kell előleget fizetni, csak menjünk be az ügynökségre és írjuk alá a papírokat, meg csengessük le a 750€-t. Mi pedig örültünk, megittuk az első sörünket egy pubban és végre úgy éreztük, hogy sínen vagyunk, végre jól alakulnak a dolgok. Önnek 1 új üzenete érkezett: "Akkor gyertek oda 4-re, hozzátok az 1500-at, már minden meg van beszélve!"
Tiszta sor. Ők megspórolnak egy ezrest, mi beszopunk plusz 750-et. Színtiszta matek. Az sms-t rövid szóváltás követte, az utolsó, ami lezajlott közöttünk, s hogy ne maradjon kétség bennem (sem másban), íme az utolsó szavai: "Nem fizettek? Akkor nem kell foglalkozni veletek."


-Egy kiló kenyeret és egy rúd kolbászt, lécci!
-Wha'?


2 és fél év telt ez azóta... Megszoktam a tetű időjárásukat, a szántó-vető paraszt kiejtésüket és azt, hogy 10 fokos lejtőre építenek kávéházakat, egyetlen ellenfelem maradt csak, de nem bírok vele, egy ideje már fel is adtam: a kaja. Itt baszki, egy jót enni csak akkor tudsz, ha durván a zsebedbe nyúlsz... Jóérzésű gulyászabálónknak az egyetlen opció a különböző keleti nemzetek nyugatira hangszerelt éttermeiben található választék maradt, persze borsos áron. Az ír ugyanis nem főz és nem eszik otthon, csak nassol: dolgoztam már eleget áruházakban, hogy tudjam, ezek a tetvek csak sültkrumplit, és csipszet zabálnak otthon, minden más étkezésüket az erre (is) szakosodott pubokban költik el. Tehát ha főzni akarsz, bizony vállanod kell a kockázatot is: a szükséges alapanyagokért a tűzbe kell nyúlnod, és csak éppen egy kicsit túlzok. A túró és tejföl ugyanis csak a bevándorló nemzetek boltjaiban terem, ezek látogatása pedig nem kis veszély és humorforrás. Először is az egyfős személyzet teljes odaadással próbálja ellátni az árufeltöltő, a pénztáros, gyakran pedig a rádió és a szórakoztató egység feladatát is, volt szerencsénk tapsoló/énekelő litvánokhoz, lengyel Playboy-t olvasgató... lengyelhez, meg amit csak akartok. Modern hadviselésben vagy az azt szimuláló számítógépes játékokban (CoD, R6) jártasak pedig a kasszánál is jobban boldogulnak, ugyanis az angol nyelvet teljes mértékben mellőző személyzet kénytelen kézjelekkel operálva elmutogatni a fizetendőt, olykor -megfelelő neveltetés hiányára utalva- nemes egyszerűséggel pedig a kijelzőre mutatnak, avagy: boldogulj magad, ha már annyira kell az a túró!
Nem, magyar bolt itt nincs. Dublinban van, állítólag érdemesebb hazarepülni, a jegy árával együtt is jobban jössz ki anyagilag. Mondanám, hogy tipikus, de már Te is ezt mondtad magadban, szal minek:D

Pubok sem jobbak, van steak sültkrumplival, hamburger sültkrumplival, steak hamburgerrel. Meg leves, egyféle. Jó szar. Szóval maradnak a nemzeti éttermek, ahol már egy kisebb afrikai ország GDP-jét elköltöttük, de ugye enni muszáj. Megvan azért ennek a pozitív oldala is, aki Magyarországon vidéken lakik (vagyis bárhol, ami nem Budapest), elég sokat kell haladnia, mire beér az első magára valamit is adó pl. kínai étterembe, és még az sem feltétlenül az igazi, legfeljebb olyan. Így egyik legélvezetesebb tapasztalásomnak feltétlenül azt tartom, hogy kiismerhettem az india, a kínai és a olasz konyha minden (?) csínját-bínját, legalábbis ami a fogyasztási oldalt illeti...
A küzdelmet rövid távon feladva aztán egy szintén költséges megoldás után néztünk: otthonról szerezzük be a kaját, jön a kolbász-tepertő-pálinka support szinte minden hónapban, és ugye könnyen lincselés áldozatává válhat az, aki szabadságáról visszatérve nem fullrapakolt bőrönddel érkezik!

Na, egyelőre ennyi, igazából nem is akartam írni, csak szabadnapon, de annyian kértétek, hogy egészen meghatódtam, és gondoltam folytatom.
Remélem senki nem unta, természetesen nincs vége, már körvonalazódik a fejemben a Bábel c. idevágó szösszenet, mert a külföldiek mellett nehezen mehetnék el szó nélkül, lévén jómagam is az vagyok...


Folyt. köv.

Utolsó módosítás: 2007.11.11. 11:45

Hozzászólások

1 | Blathnaid 2007.11.11. 12:20
Ez az izé itt a képen egy: Irish Breakfast! Vagyis ír reggeli!
Nem, nem a külföldiek hívják így, ők maguk!
Rendesebb éttermekben ezt nem így kapja az ember. Tartalma: tükörtojás, sült szalonna, sült kolbász (nem magyar, valami színtelen, agyonfűszerezett izé), átforrósított paradicsom (pfúj!), és black valamint white pudding. Nos, itt nem azt hívják puddingnak, amit otthon. Ez kérem szépen a hurkához hasoló valami... Persze jár hozzá pirítós is, meg tea vagy "kávé".

A nem éppen rendesebb éttermekben viszont igenis azt kapja az ember amit aképen látsz: az összes hozzávalót benyomják két szelet kenyér közé...

Ehetetlen...
2 | Pyrogate 2007.11.11. 13:07
fúú micsoda trancsír:D

azért hallottam már ezt azt róluk, de hogy túró, meg ilyen nálunk alap dolgok nem fordulnak meg arrafelé, azt nem hittem volna.
elég durva lehet.
a futball faktorban is van egy ilyen beszólás: ne akard tudni mennyi szar van a kajában amit eszel, de amúgy is: mi mást tehetnél?
razak
3 | razak 2007.11.11. 13:18
Hm..jobb lett volna,ha ez a "barát" inkább valóban eltűnik a múlt ködében.Az ember az gondolná,hogy legalább ott kinnt csírájában van összetartás.De azért akadt pozitív példa is ahogy kivettem.A
z én unokatestvérem egyedül vette nyakába Írországot körülbelül veletek egy időben.Azóta elfogyasztott pár színes egyéniséget mint barátját most megállapodni látszik egy nigériainál,csak falun és otthon sem respektálják,így nem jött vele haza a nyári szabadságán..
Mellesleg most már tudom miért csodálkoznak rá a Túró Rudira az írek,ha hiánycikk a fő alapanyag.Mert azt nem tudom elképzelni,hogy a túró és csokoládé egyveleg venné el a kedvüket egy ilyen reggeli után.:))
razak
4 | razak 2007.11.11. 13:43
Még annyit,hogy kkritikán alulim,ami nálunk megy.Agrármérnöki végzettséggel négyszeresét keresi meg itteni keresetének tisztán egy főleg bevándorlókat foglalkoztató pizzagyárban.Gyerekekre ment vigyázni egy cégen kerszetül először,ahol kötelező egy évet húzott le.Azután kikötött az öregek otthonában(ott fizettek a legrosszabbul,szóval ez ismerős szitu legalább itthonról)most pedig ez a bizonyos gyár(legjobban fizetett eddigi helye,mondjuk ez is vicc kategória).Mindezek fényében,ha tökösebb lennék már kimentem volna magam is,de egyedül nagyon nincs bátorságom.De valami emberközeli képet így kapok tőled is a helyzetről ott a "messzeségben" szóval csak hajrá..még még még.:)
TcG|Rommel|Hun
5 | TcG|Rommel|Hun 2007.11.11. 13:46
Nagyon érdekes kis cikk, ismételten kiváncsian várom a folytatást!
Razor03
6 | Razor03 2007.11.11. 16:10
Köszi az írást, várom a folytatást :).
Dealer
7 | Dealer 2007.11.11. 23:32
Megintcsak csatlakozom, ez egyre jobb, folytassa, Mekklén! (Csak mert rímel a felségre, de... Mindegy... :-D )
LordMatteo
8 | LordMatteo 2007.11.12. 07:44
Na azér sikerült elolvasnom....MÉG,MÉG,MÉG!
McCl@ne
9 | McCl@ne 2007.11.12. 08:58
Lord: mi volt benne olyan nehéz?
LordMatteo
10 | LordMatteo 2007.11.12. 09:31
az életemből kimaradt 8 nap, igy a Dome is, mindig amikor el akartam olvasni a blogokat, közbejött vmi...vagy inkább vki...Pedig Isten a tanúm, szeretek olvasni :) És lám, íme rá a példa hogy érdemes is ...
11 | padavan 2007.11.12. 11:11
Ez, az első résszel együtt a legérdekesebb írás a Dome blog részlegében. Erről akár könyvet is lehetne írni. Grt!
McCl@ne
12 | McCl@ne 2007.11.12. 11:14
Köszönöm!
Kösz pada, kicsit túlzol, de rendes Tőled:D
davkar9
13 | davkar9 2007.11.12. 15:20
Nagyon jó! Tovább!

Egyébként HUF-ban mennyi egy kellemes reggeli odakint?
McCl@ne
14 | McCl@ne 2007.11.12. 15:34
Amitől jóllaksz? 1500 ft körül, attól függ hol eszed, van 1200-ért is, de nívósabb helyeken 2 rugót is elkérnek. Ez csak a kaja ára.
15 | Snake0014 2007.11.13. 16:55
A Londis-ban, vagy Spar-ban 1000 egy roll és jóllakok. Jó a magyar bolt de tényleg drága.
McCl@ne
16 | McCl@ne 2007.11.13. 20:03
Dublinban nyomod?
McCl@ne
17 | McCl@ne 2007.11.13. 20:10
Amúgy meg tényleg jól lehet lakni olcsóbban is de én kifejezetten a reggeliről beszéltem. Melóztam kb. egy hónapot Sparban, akkor én is ezeken a rollokon éltem, nem rossz, csak hamar rá lehet unni. Persze mire nem?
18 | Snake0014 2007.11.14. 18:36
Ja, 1,5 hónapja jöttünk ki családdal, nem lakunk messze Dubintól (Balbriggan, kb.30km). Én nekem suliba kéne járnom de még nem mondta az iskola hogy mehetek. De jövőre biztos.
19 | szedrencs 2007.11.27. 22:32
McCl@ne - még ilyet, és sokat! Öröm olvasni ezeket a bejegyzéseket.

Szerintem a legkirályabb hely a világon - bár csak 2 hetet voltam, azt is nászúton. De rengeteg gyönyörű hely van abban az országban (ami most kb. semennyire nem illik a bejegyzéshez) - viszont tényleg piszkosul drága. :)

"Meg leves, egyféle"
Doblin coddle? Na az tényleg kemény cucc.

Az Irish breakfastban az a legjobb, hogy betolod, és délután négyig nem bírsz enni semmit sem, annyira laktató.

Supermack (vagy valami hasonló) mond valamit? ;) ír gyorsétterem. A legviccesebb az volt, amikor a menüt fél liter tejjel kértem kóla helyett, és rezzenéstelen arccal kihozták.
McCl@ne
20 | McCl@ne 2007.11.28. 11:22
Fúúú, baszki, Supermac's:D Na, reméltem, hogy magyar ember nem kerül rajtam kívül ilyen hulladék hely közelébe... Majd egy kicsit később -most elég elfoglalt vagyok- szánok egy bejegyzést az éjszakai életnek is, abban pedig a Supermac's kiemelt szerepet fog kapni, ami ott megy 2 és 3 óra között, az maga a pokol!
Nálunk az az egyetlen -a helyi Abrakebabra-n kívül-, ami nyitva van, miután bezárnak a pubok, szóval az összes magatehetetlen szmörefejű hulladékot oda eszi a fene.

És tényleg: ha jó helyen fogod ki az irish breakfast-et, ráadásul jó időben, akkor akár estig is lazán elvagy vele, mert a 2 szelet sonka, 2 szál kolbász, 1-2 tojás, black-white pudding (aki nem vágja: hurkaszerűség), paradicsom és a hozzávaló pirítós + kávé/tea azért elég laktató bír lenni!

Az mondjuk relatív, hogy mi mennyire drága, pl. most vettem 4 pólót 20e forintnak megfelelől euro-ért, olyanokat, amiknek otthon darabja lenne egy huszas... De összességében igaz: talpon maradni itt egy kész vagyon!

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.