Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Pras blogja

„Decretum… Ugros eliminandos esse.”

Pras | 2008.07.23. 13:55 | kategória: interaktív | 6 hozzászólás

Azaz: „Rendeljük…, hogy a magyarok kiirtassanak.” (annalium Boiarum)
A dátum 904, mikoron is a több mint kétszeres túlerőben lévő német-római hadsereg elindult nyugatról, hogy Lajos király (Ludovicus Rex Germaniae) fentebbi parancsát teljesítse.
Árpád és két fia – egy másik megközelítés szerint Árpád már halott volt a csata idején – életét adta azért, hogy az egyesült európai seregeket töredéknyi magyar hadaink végül külön-külön tökreverjék, a bajor nemesség színe-javát magyar lovasok tapossák le, és a Honfoglalás hatalmas munkája befejeződjön az életműre a korona feltételével: az elfoglalt Haza megtartásával. A csata után száz évig a német nem próbálkozott belekóstolni Magyarországba, és megindulhatott az Országépítés.

Ópusztaszeren 2008. július 19.-én, az Íjásznap keretében 1240 íjász sorakozott fel hadrendben, hogy felelevenítsük a harcot, és egyúttal tiszteletünket tegyük elődeink előtt.

A Duna völgyében haladó két, a magyar összhaderőnél egyenként is nagyobb bajor hadseregeket szimbolizáló csepp-pajzsos figurák 50 méterre voltak elhelyezve. Tizedeink vonalba álltak, és pergőtüzet adtak le: lőttünk, majd sor végére mentünk, míg újra ránk nem került a sor. Percek alatt 3700 nyílvesszőt szórtunk el az agresszorokra. Hogy valami személyes is legyen a blogban az epikus hangvételen kívül :) : Személy szerint egy vadászhegyű nyílvesszőmmel az egyik bajor elvtársat „leterítettem”, mellbe lőttem; a másik kettő vesszőm pedig mellmagasságban kulcslyukba ment. Halkan megjegyzem, hogy úgy mentem a rendezvényre, hogy nagyon bénára taksáltam magamat, ehhez képest elég csúnya volt a találati arány. Nem egy vesszőt láttam, ami szemre úgy két méterre ment az ellenség fölé; de volt, ami a táv felét sem érve el csapódott a talajba. A relatíve nagy (tradicionális versenytávon felül eső) távolságra történő lövés gyakorlatlansága nem csak a bajorok heregolyóinak tett jót, de az egómnak is. ^^
Eztán jött viszont a lényeg. A püspök serege (eltiporva: 904. augusztus 9., milyen szép születésnapi ajándék nekem?) és a túlparti haderő „legyőzése” után seregünk örömujjongását követően még hátravolt egy feladat: megsemmisíteni a vezéreket, és az ellenséges hajóhadat.
- „Íjászoook! Nyílzáporhoz igazodj!”
Oszlopaink elhúzódtak hátrafelé, soraink sakktáblaszerűen szétléptek.
- Íjakat tölts! Íjakat emel! Feszít!
Több, mint ezerkétszáz íj feszült meg, a történelem óta ki tudja, mióta először ismét, (a rekordot az angolok tartották eddig néhány száz íjásszal), ezerkétszáz hegy meredt az ég felé, pattanásig feszülő idegek erejét fékezték a karok. Majd egy pillanat múlva – elsötétült az ég.

Leírhatatlan érzés, mikor az ember a tömegbe „beleadja” a maga egy kis darabkáját, ami villámsebesen távolodik, aztán viharfellegként úszik át az égbolton, hogy halálos esőzéssel csapódjon le száz méterrel arrébb. Három hullámban lőttünk záport az ellenre – ez összesen tehát, a hadsereg lövetésével együtt hat nyílvessző. Az a hadseregre vonatkoztatva több, mint 7200 nyílvessző, ami 220 kilogramm fa és fém!
Feljegyzések szerint egy jól képzett íjász jó körülmények között egy perc alatt képes ellőni 12 vesszőt, de most számoljunk tízzel. Ez egy három percig tartó nyílzápor esetében 1080 kilogrammnyi anyag átpasszolását jelenti, ha csak a mi kis 1200 fős ezredünkkel számolunk.

Végül egy „Íjászok, tizedekbe rendeződj!”-el kivonultunk, 4000 fős közönség hálás tapsa közepette. Joggal írom, hogy hálás, hiszen a 114. tizedben, azaz a „mező túlvégén” helyezkedtem el, a had három oszlopos levonulása körülbelül tíz percet vett igénybe, de még nekünk is jutott a tapsból.

Az íjásznapon aztán versenyek (vegyescélos, tradi/3D/pálya) zajlottak, kézművesvásáron válogathattunk íjak és nyílvesszők, szűrök, buzogányok, kelevézek, ivócsanakok és míves ostorok között, vagy kenyérlángost eszegetve hallgathattuk a fafaragó mester úr kedélyes anekdotázását. Az Emlékpark látogatói el voltak ragadtatva. Mögöttem a sorban egy olasz házaspár kocogtatta meg a vállamat, hogy megnézhetnék-e a cuccot. Mondom, klár, azért van. Erre az öregúr rányúlt az egyetlen vashegyű nyílvesszőmre a tegezből, aminek folyományaképp aztán nézett is nagyot. A szemelkerekedés folytatódott, amikor részleteztem, hogy rövidesen minek lesznek szemtanúi a szemben lévő mezőn. :) Büszkeséggel tölthetett el az érzés mindenkit, aki aznap az Íjászok Emlékérmével mászkált, hogy „hazatért”, „testvérek” között van; és hogy a hatvan éves magyar lecseszett, amiért magázni mertem én, a huszas tacskó. „Íjászok vagyunk, a köszönés: Szervusz!”
Este pedig, Isten kegyelméből szép csillagos égbolt alatt leszúrtuk a vesszőket a földbe, ráakasztottuk íjainkat, és lekuporodtunk a fűbe, szablyáinkat lefűzve, hogy a Ghymessel együtt énekeljük:

„Az szép szabadságra, magyarság javára törekedő jó Urunk!
Úri dicsőségből, mint Krisztus mennyekből, alászállott gyámolunk!
Szolgai ruhában, katonaformában, hallgasd meg azt, mit írunk!”


Találkozunk 2009-ben, gyere akár fegyverben, akár nézőként – helyed lesz köztünk!

Utolsó módosítás: 2008.07.23. 16:19

Hozzászólások

powerhouse
1 | powerhouse 2008.07.23. 14:35
Jó döntés volt, hogy végül is leírtad, a nyílzáporos résznél egyenesen beleborzongtam!
2 | padavan 2008.07.23. 22:11
Szégyengyalázat, hogy egy ilyen nagyszerű rendezvényről SEMMIT nem adnak át az országos médiában. Sem elötte, sem közben, sem utána. Hát igen, nem érdekük a hagyomány ápolás, meg az ilyen újnáci dolgok propagálása...

Nagyon nagy élvezettel olvastam a beszámolódat, és pontosan ennyire sajnálom, hogy nem lehettünk ott. Imádjuk az ilyesmiket. Legközelebb egy beharangozót légyszives, és a Padavan-család tuitra ott lesz. :)
Toki
3 | Toki 2008.07.23. 23:27
Imádom az ilyen rendezvényeket, Ópusztaszert meg külön, egyszer már voltam is ott, úgy 10 éve, íjaztam én is igaz csak táblára, nagy élmény:D Amúgy ha már annyira történelemhűek akartak lenni, nem tudom mit keres ott az Árpád-sáv:D Na nem kukacoskodok. Jó az írás amúgy ;)
Pras
4 | Pras 2008.07.24. 00:00
@Toki: Az igazság, hogy mi például civil íjászként voltunk jelen (bár természetesen alkalomhoz illően megjelenve), mert az én megközelítésem, hogy vagy a lehetőségekhez mérten történelemhűen, vagy sehogy. Na most, itt még az országon túlról is vannak egyesületek, így már annak is örülnek a szervezők, hogy ha valaki körülbelül X. századi magyarnak néz ki. A zászlók pedig század-, és tizedhadrendeket jelölnek, nem feltétlen történelmi hűséggel, de egyesületi képpel. Így mi, íjászok, azonnal felismerjük a baráti egyesületeket. Így például a Fekete Hollók Mátyás-címerrel küldtek tíz íjászt, a Szegedi Szittyák vágtázó lóval, Tab brigádja pedig községcímerrel. A képen például a hármashalmos kettőskereszt sem stimmel, hiszen a hármashalom csak az 1200-as évektől jött be a képbe. Itt inkább az eszmeiségen van a hangsúly, az együvé tartozáson. :) Sajnos, mint minden éremnek, ennek is két oldala van, itt is volt pl. olyan íjász, aki a nagyon szigorú alkoholtilalmat megszegve akart bejönni lőni velünk, ezt a balfaszt a közharag egyszerűen kidobta.
A történelmi hűséghez még annyit, hogy máig viták folynak arról, hogy milyen százalékban használtunk fém süvegcsúcsot, vagy pl. hogy a nyílvesszőket milyen irányban tartottuk a tegezben (ennek számos előnye/hátránya lehet, különféle hegyek, praktikusság, oldás szempontjából etc.); de nagyon valószínű ma már, hogy pl. a Honfoglalás című filmben látott ősmagyaroktól egyre inkább elvonatkoztathatunk, például akár páncélozottság tekintetében is jóval felszereltebbek lehettünk.
Ennek tükrében szinte minden hagyományőrző brigádba bele lehet kötni a történelmi hűséget tekintve (Tisztelettel, de pl. a szervező Őskultúra alapítvány is a kivájt középkori kovácsműhelyében XX. századi üllőt mutogat, a felszerelése pedig korabeli, de elsősorban nordikus jellegű, például...), és akkor csak halkan súgom meg, hogy akad egyesület, ahol még a történelmi hűség a legkissebb baj, mert a magas ló a legnagyobb.
Ezért is örültem baromira, hogy ennek itt viszont nyomát sem láttam! :)

@powerhouse: Köszönöm. :)

@padavan: Jövőre körülbelül ugyanekkor kerül megrendezésre a következő Íjásznap, de előtte értesíteni fogom a fórumot! :) Hótt gyerekbarát hely amúgy.
Toki
5 | Toki 2008.07.24. 00:07
Akkor viszont így már értem köszi a részletes infót, amúgy hol vannak ilyen hagyományörző brigádok és mik a feltételek a belépéshez stb.? Nem nagyon tudok ezekről semmit, viszont nagyon érdekel, mint ahogy maga a töri is.
Pras
6 | Pras 2008.07.24. 23:45
A hagyományőrző brigádok külön világ. :)

Először is, döntened kéne, milyen korszak (Ókor? Honfoglalás? Középkor? Világháború?) milyen szeletét akarnád bemutatni (pl. ókori Róma: Gladiátor? (Collegium Gladiatorium) Légiós? (Savaria Legio) Vagy mondjuk a Floralia ünnep papjaként, vagy keltaként kívánsz "működni"? De ezen kívül is nagyon tág lehetőségeid vannak, vikingként, muskétásként vagy akár garabonciásként is. ^^ A problémát elsősorban az okozza, hogy azért helyileg nem igen vagyunk bőven ellátva. Általában van azért minden környéken egy-egy nagyobb brancs, sőt. Olykor még válogatni is tudsz. Kell is!
Például vehetjük Szegedet. Ha íjász vagy, mit tehetsz? Mehetsz pl. az UTC-be, általános íjászegyesület, csigásokkal és olimpiaisokkal. De Téged a történelem érdekel, tehát mehetsz a Szegedi Szittyákhoz, akik speciále erre gyúrtak rá. Illetőleg ott még a Legolas klub, de azt például jobb nagy ívben elkerülni; "érdekes" vezetési és személyes stílus, "érdekesre" megszervezett versenyek, és ködös szervezeti felépítés. Mint mondtam, jó példa, mert láthatod, hogy azért érdemes szelektálni.
A történelmi hűségről annyit, hogy MINDEN klub állig meg van győződve a saját igazáról, és ezt be is tudja bizonyítani Neked. Kivétel nélkül az összes. Mégha homlokegyenest mást is állítanak. ;] Úgyhogy a legtöbbnél a társaság a lényeg.

Ha nagyon a kísérleti régészet felé tendálsz, érdemes megnézned a nagy, komoly, és támogatott egyesületeket, amik már nem afféle falusi "hárman kiállunk függönykárpitban bemutatót tartani" szerveződések, hanem mondjuk saját "skanzenük" van, például a fent említett Savaria Legio, vagy a fenti esemény házigazdája, az Őskultúra Alapítvány. A tévedhetetlenséget viszont sehol sem szabad elhinni, de bölcsen bólogatni kell azért. ;]
A feltételek különbözőek, néhány nagyobb mellényű egyesület mindenféle szinteket állít, és persze a vezetők a kagánok, a vezérek, a félistenek, Te meg leszel évekig az utolsó felmosórongy; de a többség nagyon korrekt ebből a szempontból, és a szükséges mértékben alkalmazza ezt. :)

Végül maradt a "hol". Nos - ahol a közelben találsz. ^^ Azért mindegyikkel légy úgy, mint egy házassági ajánlattal: jól nézd meg, és aludj rá egyet - de jót d*gni azért mindegyikben lehet. ;]

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.