Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Pyrogate blogja

Tunézia 1. - Szia Zsuzsi, szeretlek Zsuzsi

Pyrogate | 2008.02.09. 03:01 | kategória: nagyutazás | 11 hozzászólás

Az arabokban leginkább azt szerettem, hogy úgy igazából semminek sem volt a maga ideje. Az embereket nem izgatja, ha késnek, nincs időbeosztásuk sem nagyon. Fogadni mernék, hogy az iskola sem 8kor kezdődik, vagy legalábbis nem minden nap ugyanakkor. A reggeli ennek megfelelően 6-10ig volt, amit én euorópai szemmel meglehetősen furcsának találtam. 4 óra intervallum egy reggeli miatt! A vacsora szintén 6-10ig tartott, de 9 után már csak a pincérek ettek. A kaja svédasztalos, a reggeli "kontinentális", de persze ízetlen vagy nagyon nagyon cukros (az édességek). A péktermékek nagyon finomak voltak, de mint utólag kiderült a teveszar felett csinálják, mert az jól ég. Jó étvágyat!
Dél körül volt egy eligazítás az idegenvezetőnk részéről, aki volt olyan rendes, hogy minden szállodát körüljárt, és mindenhol egy óráig beszélt az arabokról, és persze - kb. a fő célja a látogatásának ez volt - a fakultatív programokról. Mivel mi nem voltunk all inclusivesok (amiben 3 étkezés és korlátlan italfogyasztás van, ugye), ezért gondoltuk bemegyünk ebédelni Sousse városába. Ez volt az első hiba...

Sousse (ejtsd: Szussz) egy rohamosan fejlődő kikötőváros, van itt erőmű, bazi nagy dokk, még nagyobb szegénynegyed és egy Monte Carlo-féle üdülőváros (Port el Kantaoui), ahol a szállodás, a night clubok, kávézók egymást érik. Mi ezt akkor még nem tudtuk, ezért a belvárosba vitettük magunkat a taxival. A belváros a medina névre hallgat mindenhol, a medina az eredetileg városfallal körülvett, szűk utcákból, bazársorból, mecsetből, és legtöbbször ribatból (erőd) álló piciny városrészt takarja. Idegenvezetőnk tanácsára az egyetlen fixáras bolthoz vitettük magunkat, és a taxiórát is bekapcsoltuk. Figyelmeztetett, hogy kb. 5-6 TD (tunéziai dínár) lesz az út. 8,5-t fizettem, és a visszajárót a kedves taxisunk lenyúlta. Szóval 1500 Ft-nyi összegből mentünk 15 percet, ami magyar szemmel nézve olcsó, itt ugyanis 5 percre fizethetsz ennyit. Ettől függetlenül éreztem, hogy átvertek, majd barátnőm felvilágosított, hogy 4 TD-ről indultunk. Kösz, hogy szóltál.

Vásárlás

Két fajta vásárlási lehetőség van: Bazár, v. Fix áras boltok. Előbbi a Medinában vannak, itt alkudni KELL, ha nem teszed, akkor az arab teszi meg helyetted:) Erről majd később...A Fix áras bolt olyan, mint nálunk, mindennek megvan az ára, és ott reklamációnak helye nincs. Egy kicsit érdemes itt körülnézni (egy van Sousseban...), felmérni az árakat, hogy később ne verjenek át. Persze annyi termék van, hogy képtelenség mindent megjegyezni. Tunézia ugyanis a turizmusból él, neki köszönhető viszonylagos gazdaságát (Afrikán belül, de főleg a környező, hasonló fekvésű Algéria, Líbia mellett sokkal gazdagabbak, kb. Romániához hasonló az életszinvonaluk. Szerintem azért annál lejjebb van...). Volt itt minden: tevék, faragott cuccok, törzsi-ékszerek, festmények, szőnyegek, pólók, drága-ékszerek, bőr-cuccok, fém cuccok, üveg-cuccok. Képzelj el rengeteg kacatot egy helyen. Üdvözöllek a Soula Centerben:)
A fél órás nézegetés után rájöttünk, hogy a bazárba nem akarunk bemenni, az olvasott/hallott történetek után ne sózzanak ránk semmit. Persze nem jött be...Mivel már baromira éhesek voltunk, így épp étteremkutatóba indultunk. Tudni kell, hogy a MEdina és környéke nem éppen elit, és bár a házak nem annyira lelakottak, mint a szegénynegyedben (erről majd később), de az utcák mégis rendkívül koszosak (ami persze köszönhető az átlagon felüli pornak). Szóval mentünk egy darabig, mígnem egyszer csak egy arab elkezdett integetni nekünk. Átkött a túloldalról, szívélyesen üdvözöl: puszi-puszi, ölelgetés. KEzd a helyzet nem tetszeni, ez a srác (20 körüli) akar valamit. Naná, hogy akar! Angolul mondja, hogy valami fesztivál van, minden féláron. Kösz nem, éhes vagyok! De ha megnézzük akkor utána elvisz egy jó kajáldába. Nem akarok menni, de barátnőm már nagyon morcos az éhségtől, úgyhogy nem tehetek mást, elindulunk. Át a bazáron, a szűk utcákon, az arab tekintetek kereszttűzében, turista alig. Néhányuk szemében látom: franc, ennek legalább sikerült becserkésznie valakit. Miközben eljutunk a "boltba" (az egészet képzeld el úgy, mint a kínai piacot, csak kicsit kínaiak helyett arabok), útitársunk, Ahmed felsorolja a szavakat, amiket tud: Szia Zsuzsi! Szeretlek Zsuzsi! Mondta a barátnőm, hogy ő Kata. "Szia Kata, szeretlek Kata!". Khm. MEgkérdezte az én nevemet is, majd jött a Szia Zsolt, Szeretlek Zsolt. Uh, hát talán meg kéne mondani, h ezt ne hangoztassa, mert egyes túrístákat érzékenyen érinthet. Megérdemelné.
Történt ugyanis, hogy miután beültetett a "boltjába", egyből hozták a mentateát. Mikor mondtuk, h mennénk, logikusan azt felelte, hogy most jöttünk, és persze minden fél áron van. Angolul nyomta a szöveget, hogy vegyünk pólót, nadrágot, mindent. Jött a haverja, zselés hajú, focista-kinézetű srác, szintén jó angolsággal. Az ő dumája sokkal rámenősebb volt. KEzdte azzal, hogy valami Nike-kosaras cipőt hozott, lehúzta a lábamról az enyémet és rátette azt. Innen már nincs menekvés - gondoltam. Aztán bizonygatta, hogy bőr - meggyújtotta - és a haverjával folyamatosan a barátnőmnek udvaroltak. Előszöris elnevezték Shakirának, no meg jött a "nice lady", ölelgették, viccelődtek, látszott rajtuk, hogy nagyon élvezték. De gez is csak a show része volt. Aztán mikor már nagyon barátok lettünk (jött a my friends, később we are a family - ugyanis egy szálloda, egy család -, majd az i love budapest, debrecen). Fasza. Itt bizony venni kell valamit. PErsze lehetett volna nemet is mondani, és innen könnyűnek tűnik ezt választani, de ott más volt a helyzet. Képzeld csak el, egy eldugott boltban, annak is a hátsó részében (ahol a vipera kerül elő jóesetben a kínain), sok 3 fiatal arab között (egy kis rossz érzésem folyamatosan volt az arabok között, mert azért mégis csak ARABOK, és ez a fajta bőrszín magyarországon sem túl vonzó...). Szóval nem igazán akartam balhét, így választottam egy pólót. Jólvan, becsomagolta, majd rakott bele mégegyet. Mondom mi? Ez bizony kettő. Látja azt ő is, és mondja, hogy fél áron van, így csak kettőt lehet venni. Ilyenkor bezzeg hallható a hangjában némi düh. Aztán mikor rábólintok te vagy a legjobb barátja, ölelget, kezet ráz. Mondom mennyi? Elmagyarázza, szépen körülírva (mint ha nem tudná mindneki), hogy itt nincs ára a dolgoknak, mond valamit, és majd mi monduk rá másvalamit. Oké, akkor mondj valamit. 250. Mivan? Üljünk csak szépen le. Ránézek barátnőmre, kissé sápadtnak tűnik (csak a rend kedvéért: 36 ezer póló egy mezei - valszeg lopott - pólóért). Na jó akkor üljünk vissza. A két srác továbbra is dumál, hízeleg. Mondom ez rengeteg. Erre kiakadnak, hogy nálunk biztos sokkal több. Mondom szerinted. Erre ő, hogy ez a kapitalista országokban mind ennyi, de legyen 240 és "no szabotázs". Ezt nem tudom mire értették, de rengetegszer elmondták a "fabrik" szó mellett. Szóval akkor ha ez nem szabotázs, akkor leszarom adok neked 50et. MAjd kiugrik a szemük. Kissé megint kezdenek idegesek lenni, és a srác folytatja a féláron szöveget. Barátnőm bölcsen azt mondja, hogy legyen egy darab 50 akkor (halkan megjegyzem kb ennyi dínár volt nálunk, továbbá ez is 7ezer forintnyi összeg egy kb. 4ezres pólóért). Egyik srác kimegy, míg a "haverunk", a szállodás suttogva mondja, hogy kérjünk 170et, abba még belemegy. Shakira elmagyarázta, hogy nincs pénzünk (we don't have money kb. 20x elhangzott a szájából). Erre visszajön a srác, és mondja neki a hoteles, hogy 170. Az néz sokat, majd kezembe nyomja a becsomagolt pólokat és azt mondja Oké. Hát nem az. Nekem ugyanis semmi nem volt ennyim, okosan a szállodában hagytuk a nagy részét, különben odaadtam volna, csak menjünk már ki erről a helyről. Aztán magyaráztuk sokáig, és egyre inkább elkámpicsorogtak, míg 10 perc egyezkedés után 55 Euróra engedtük le, de akkor mondták, hogy na most már menjetek. Mivel ennyi dínárunk se volt, ezért lett belőle 40 euró, azaz 70 dínár. Akartam egy tízest visszakérni, de már kísértek is. Aztán mikor elrakta a pénzt, újra felvirultak (kerestek rengeteget) és megöleltek, hozzátéve, hogy imádják a magyarokat. NA persze...Ekkor már olyan ideges voltam, hogy mondtam a srácnak, kb. ordítva: mutasd meg azt a rohadt kajáldát. Barátnőmön is láttam, hogy alig él. Erre a fazon bevisz a szembe lévő kereskedésbe, ahol mindenféle kacatot (szuvenírokat) árultak. Mondtam neki, hogy NEM. Vigyél arra a kibaszott kajáldába! Elszomorodott, hogy ma már többet nem húznak ki belőlünk az ismerőseivel, és azt válaszolta, hogy szeretne inni egy sört. Mondom igyál. Erre tartotta a markát, hogy 5 Dínár. WAS? Még adjak neked ötöt, mikor hetvenre lehúztatok (később kiderült, hogy a szálloda melletti fixáras boltban 15 dínár volt darabja, tehát 40nel húztak le legalább, hiszen a szállodánál minden drágább...). Mivel baromi éhesek voltunk, így adtam neki, erre küldte az öccsét, hogy majd ő levisz. A gyerek persze a végén tartotta a markát, én meg az utolsó aprómat, 2 eurót adtam neki (3,5 dínár kb.). Ez nem jó, ezt nem váltják. Hát a dögölj meg kis köcsög - mondtam neki magyarul. Erre ő tovább folytatta, hogy "looking for money". Először azt hittem arra érti, hogy így keresi a pénzt, de nem: keress még aprót! Anyád! Otthagytuk a kis fattyút, és bementünk a kajáldába, Itt kultúrált közeg fogadott, ment a helyi Viva TV is, és európai (Csirke, milánói) ételek elfogyasztása mellett próbáltam lenyugodni. Nem volt egyszerű, mert ez a mentalitás, ez a lehúzás szörnyen felbaszott. Nyáron talán annyival jobb, hogy sokan vannak, és nem esnek neki minden túristának. Egyébként a TV-ben hol Jennifer Lopez, hol egy helyi arab csajszi vonaglott. Ebben az országban ugyanis az arab legnyugatisabb válfaja van, 56 után (amikor felszabadultak) az elnök, Habib Bourgiba (aki a reptér névadója, és lesz még róla szó) kissé feloldotta az iszlám törvényeket, de utódja, a 87 óta regnáló Ben Ali viszont még lazábbra fogta azokat. ÍGy aztán itt lehet női hast látni, meg vállakat, de bokát még mindig nem. Azért el tudom képzelni, hogy Tuniszban, ahol már cseppnyi kultúra is leledzik, az utcán miniszoknyás arabok járkálnak. Itt azonban nehezen. Ez a MEdina annyira durván kelet volt, hogy legalább erre a napra (v. hétre) azt éreztem, hogy Magyarország egy gyönyörű, ápolt, KULTÚRÁLT ország, kultúrált emberekkel (nem csípnek az ember barátnőjének seggébe). Minden csak viszonyítás kérdése...
Ebéd után, az erős szélben (16 fok volt amúgy, de az európai szél miatt kevesebbnek éreztük) úgy éreztem valami belső hang folytán, hogy a mecsetet és a ribatot nem kéne kihagyni. Bár ne tettem volna. IRány vissza a medina, és persze szintén lehúzás következett: egy bőrtáskákat áruló bazárba húztak be (Szó szerint, barátnőmet én az egyik oldalról rángattam, a mihaszna arab meg a másikról). Ha otthon lettünk volna bizony keményen rászólok, csakhogy ez itt normális, és én kaptam volna az arcomba ha ezt teszem. Szóval leültünk, jött a szokásos, hogy milyen szép nő, és persze az ajánlat: 3 TD a táska. Arra gondoltunk, hogy ennyit megér a békességünk. Kiválaszott egyet, majd jött a hidegzuhany: 30 dínár. Hékás, úgy volt, hogy 3! Erre ő: 3? Ezért? Hiszen ez bőr! NE viccelj már. ÚGy határoztunk, hogy 10ért max, és már 15nél tartott szegény, végül 11et mondtunk és azonnal eladta ennyiért. Hülye arab. NA de elhatároztuk h kimegyünk, ilyenből többet nem kérünk. Pár méterre arrébb azonban két srác álta az utunkat (és az 5 méter széles utcán semerre nem mehettünk). Anyád! De mégis hogy képzelik ezek, hogy korlátozzák a rohadt emberi jogaimat. Itt mindent lehet...Szóval bementünk, és kinéztük egy képet a falról. Jött az ajánlat: nálatok, kapitalista országban 120, de itt fesztivál van, ezért 95. A párbeszéd a következő volt:
- oké, 15.
- Micsoda??? Ezt a helyi Picasso készítette (Picasso nem tevéket, és homokat ábrázolt te barom)
_ OKé, 15. - bár eléggé ideges voltam, és így elszántan mondogattam folyamatosan
- Mi meccsünk van, és jó a kedvem, legyen 75
- 15
- Ezt így nem lehet. Barátnőd olyan gyönyörű, legyen 70, de csak a két szép szeméért
- oké, 15.
- Na figyelj - előhúzott egy fegyver alakú kovácsoltvas cuccot, és odaadta a mobilját - írj be egy számot
- oké, 15.
egy ideig így ment, már 20nál voltak, és jöttek azzal, hogy ők is diákok, ebből élnek, ebből tartják el magukat, bla bla
- Jó legyen 16, mondom. Erre ő: 17. Szóval végül eladtuk ennyiért, de a visszajárót lealkudtuk így 20 volt. Az idegenvezető szerint az első ajánlatot 3mal kell osztani, de az az érzésem, hogy mi fiatalnak és hülyéknek tűntünk, akiket át lehet verni. Hát többet nem hagytuk magunkat:)
- Szia Zsuzsi! - mondták végül, mi pedig kirohantunk a MEdinából. A KApunál jött még egy kéregető gyerek, aki kapott Shakirától egy cukrot, de ő felháborodottan pénzt kért. Anyád.
A taxisnak mondtam, h 5ért vigyen be, különben be sem szállok. Oké, mondta. Halkan jegyzem meg, hogy az óra a végén 3,5et mutatott. Szóval vicces, hogy idefele 8,5 volt. Ezek a taxiórák...:)
A közlekedésről majd legközelebb, de egyelőre csak annyit, hogy ezek az emberek nem tartják be a szabályokat, amelyek teljesen logikátlanok: kereszteződés előtt van a sebességkorlátozás, az alig észrevehető kanyarokba 50est raknak, amúgy meg senki nem tudja mennyivel lehet menni, csak mennek. Indexet nem használnak, tovább minden második kocsi meg van törve, de majd elmesélem miért...Gyalogosok meg ott futnak át, ahol lehet, de akkor aztán kilövik magukat, itt máshogy nem jutsz át élve...Vannak zebrák is, de minek?:)

Összegezve ezt a napot: Sousse nem lett a szívünk csücske, nem láttunk belőle semmit, csak 2 utcát de az is elég volt. LEhúztak kb 100 dínárral (15 ezer ft), nem vettünk semmi hasznosat, és közben még büdös is volt, koszos is. Szóval köszi, legközelebb Monastir, ami egy másik világ...Ez az egyetlen nap volt rossz, de aki ezen nem esik át, az nem volt Tunéziában.

(sajnos erről a napról sincs még digi gép, de itt van sousseról még 2 kép: 1 2

Hozzászólások

1 | Gerry 2008.02.09. 18:30
Hát nemtom. Mi Sousse-ban laktunk, s fakultatíve (a szervezett programokat mint hóember a tüzet kerülve) látogattunk el barátnémmel ketten Tuniszba, el-Jem-be, Mahdiába és Monastírba. S negatív élmény soha sehol nem volt, se lehúzás, s olyan érzés, akárcsak egy másodpercig is, hogy vissza akarnánk jönni magyarországra. Persze érteni kell az arab mentalitást, és fényévekkel előbbre vagy, ha egy kicsit gagyogsz arabul (ami minimálszinten senkinek sem egy nagy ördöngősség, minden utikönyvben van pár tucat elemi kifejezés, ha jól sejtem). De ha ismered a mentalitást és az "arabokat" sok meglepetés nem érhet. A bazár meg...nemtom, alapavetően onnan kezdi az ember, hogy arabul megkérdezed, hogy ez mennyibe kerül, mond vmi, amirte szintén arabul kifejted, hogy ez drága, és innentől az árak elkezdenek zuhanni. De ha egy büdős szót nem tudsz arabul, akkor is...s ez nem csak Tunéziára, hanem a töbi arab országra is igaz. Maximum pozitív
-rám (bár már jártam két arab országban is) roppant mód pozitívan hatott a helyiek nyelvtudása (mikor tud egy magyar kalauz, árus, jegykezelő, avagy az utca közembere) egy nyelven is, nemhogy kettőn? Evidens, hopgy nem mindenki, és mindenhol, de a helyiek nyelvtudása kétségkívül figyelemre méltó. Ahogy a főváros tisztasága is. A rendkívül korrekt, új villamosokról, és azok 35 ft-os -!!!- jegyárairól már ne is beszéljünk. Avagy az előzékenységről. Avagy a...
2 | Gerry 2008.02.09. 18:37
Az alkudozás meg már csak ilyen. Abszolút cigány magatartás, rühellem, de evidens, hogy azt kell tenni amit ők:alkudozni, és hazudozni. Szocializálódni, mondhatni. Persze aláírom, hogy korántsem mindenki áll erre át, de ez egy ilyen kultúra, ehhez kell igazodni.
A Sousse-i medinában pedig kellően sokat kajtattunk, de hogy a barátném seggének még csak a közelébe sem nyúlt senki, az hótziher. Max. engem akartak egyszer kizsebelni Tuniszban, de nevetségesen béna volt az illető, rá se szóltam, csak a képébevigyorogtam:)
Shakirának meg minden fehér nőt elneveznek, nem egyedi eset.
De hangsúlyozom-van aki át tudja érezni egy ország mentalitását és lüktetését, szabályait és törvényszerűségeit, van aki pedig nem. Ez nem feltétlenül baj, azonban evidens, hogy kellemesebb a nyaralás, és az utazgatások az országban, ha tudod mit kell tenni, és mikor.
S pontosan e miatt egy hét alatt mindössze egyetlen egyszer lepődtem meg negatívan, többször se;)
3 | Pyrogate 2008.02.09. 23:33
Nekem ez volt az egyetlen negatív élményem (ill. még egy lesz), én szerettem az arabokat, mert kedvesek, de: csak ha pénzed van. Amikor már nem látják rajtad, akkor nem szeretnek, de erről majd később. Mellesleg abban nem értek egyet, hogy értened kell arabul, itt úgyis 4 nyelvet beszélnek általában (2 alap, de aki az általánost elvégezte az 3mat is). Lehet félreérthető voltam, de pozitívumként szűrtem le, hogy milyen jól eldumáltunk angolul a srácokkal. Nekem nagyon tetszett Tunézia, de van egy árnyoldal, és azt ezen a napon jól megkaptuk. A többi napon ellenben rendk-vül jól éreztük magunkat. Ja és amit leírtam (seggbecsípés pl) ahhoz vedd figyelembe, hogy ilyenkor a túristák nagyon lézengenek csak, alig vannak, ergo minden külföldire 20 arab jut, és bizony ha meglátnak egy fehér embert gyorsan ki is akarják facsarni a pénzüket. Szerintem nyáron, amikor rengetegen vannak, akkor ez nem így megy.
4 | Gerry 2008.02.10. 00:15
Nem értek egyet azzal, hogy csak akkor kedvesek, ha pénzed van. A mosolyogva útbaigazító, akár hosszasan is magyarázó rendőröktől, kalauzoktól, avagy az egyszerű honpolgároktól kezdve tömegével botolhatsz olyanokba, akiknek egy fillér hasznuk sincs azon, hogy jófejek Veled, mégis azok. Kétségtelenül nem mind, ez evidencia, de elsöprő többségük az. pedig nem várhatnak, remélhetnek hasznot, mégis segítőkészek.
Azt kétségkívül már én is érzékeltem araboknál -nem itt-, hogy amint lefutod a szokásos köröket, s megpróbáltak bepalizni, ami nem siekrül, akkor is kellemesen eldumálgathatsz velük, sőt, éppen ugyan úgy megkínálnak mindennel-nem egyszer, és nem kétszer esett ez meg vele, hogy amint az adott árusban realizálódott, hogy én ugyan semmit nem fogok tőlle venni, éppen úgy meginvitált egy kávéra (csak aztán győzz hevesen imádkozni, hogy ne kapj el semmit:D). Na persze általánosítani nem lehet, de nagy vonalakban igaz ez.
A seggbecsípésnél és a lehúzásnál nem hinném, hogy számítana az, hogy hányan is vannak ott-Tuniszban pölö az egyes célhelyszínek kivételével úgy járkáltunk, hogy általános körzetben volt mondjuk tízezer arab, nem húsz, és mi ketten túristák, ilyesmi mégsem fordult elő soha. Avagy Sousse-ben, avagy Monastírban és Mahdiában is a bazárban, az óvárosban általában úgy sétáltunk, hogy semmiféle túrista nem volt a közelben, ilyesmi mégsem esett meg. Gyanítom, fellépés kérdése az egész-egyszerűen nem merül fel bennük, hogy ilyesmit megjátszanak. S soha nem is játszották meg-a nagyon maximum ami megtörtént az az volt, hogy távollétemben a dagi pincérsrác rákacsintott barátnőmre amikor adta a sütit. Ezt meg el lehet nézni:D
Az is evidens, hogy arabtudás nélkül is remekül el lehet lenni-ellenkező esetben túlzottan sok túrista aligha lenne nálluk:o) Azonban a fellépést kétségkívül megkönnyíti -a tanulmányaim és a remélhetőleg hamarosan elkérkező ösztöndíjlehetőség miatt nekem mindenképpen gagyognom kell egy bizonyos szinten arabul, ez speciális eset, evidens- ha a "la'-n kívül még elsütsz pár olyan kifejezést, mint a "mesh munken", avagy a "hatha, kam haza?" ésatöbbi. Nem egy nagy ördöngősség, de hidd el, ha túristától arab szót hallanak a "nem"-en kívül, a többségük igencsak meglepődik. S sokkal hatásosabb ez az alkudozásnál éppúy, mint a lépten nyomon fellépő "invitációk" elküldése végett is;)
(Az alkudozásnál a leg nevetségesebb párbeszéd a következő volt:

(árus) -Ha, u're so scrimpy! I'm sure u're jewish!
(én) -Yeah, sure, with my blue eyes and with my dark-blond hair, i'm typically look like as a jew...my antecedents were germans, not jewish.
- But u're name is Jakob!
- My name is Gerry, it means "protector"-not Jakob!
- Hmm..."Gerry" isn't a typical jewish name-how could it be?
- Because i'm not jewish!!!!


Kész:D:D

Evidens, hogy a pénzedre mennek, és evidens, hogy hülyének néznek. De meg tudom érteni őket. Szerencsére magyarokkal szvsz kétszer találkoztunk az egy hét alatt, minimális beszélgetéssel körítve. A harmadik találkozás pusztán felismerés volt: megy előttünk két nagyhangú egyed, a csávón cowboykalap, a kezében –evidens, hogy hamisitvány- szatyorban “Gucci” táska, a másikban vmi ruhák, a felesége pedig azt vartyogja, hogy még ágyneműhuzatot kéne venni…át is váltottunk barátnémmel angolra, mielőtt még észrevesznek-a kiejtésemről amúgy sem állapítja meg nagyon senki, hogy nem originale amerikai. Pfff. Innentől kezdve megértem az árusokat mikor azt feltételezik, hogy a túristákra minden szart rá lehet sózni.
Amúgy még hova mentetek el, és hogy? (Nameg eleve hol volt a szállás?:D)


5 | Gerry 2008.02.10. 00:34
Egy kiegészítés még:" Fix áras bolt olyan, mint nálunk, mindennek megvan az ára, és ott reklamációnak helye nincs. Egy kicsit érdemes itt körülnézni (egy van Sousseban...)"-ezt mire értetted? Mind élelmiszerüzletből, mind pedig szuvenírárusból tucatnyi fix áras bolt van Sousse-ban... (max. az idegenvezetők preferálnak mindig és mindenhol egyet, ahová küldik a népet, evidens, kell a mellékes, mégha ettől hányhatnékom is támad.)
6 | Pyrogate 2008.02.10. 00:44
Az előző blogbejegyzésben (tunézia 0.rész) van, hogy hol voltunk, hol szálltunk meg:) A fixáras dolgot én a szuvenírekre mondtam, és valóban nem is láttam sehol máshol fix árasat, kivéve Port el-Kantauiban, ami ugye szintén Sousse, de már inkább túrista és üzletnegyed. Ez a része tiszta nyugat. A MEdina mellett azonban csak a Soula Center fixáras. A seggbecsípést az idegenvezető is mondta, és barátnőm csak egyszer tapasztalta, csak a bazárban. Egyébként velünk csak 18-20 éve formák kezdtek üzletelni, szóval nem tudom milyen az arab mentalitás, és mennyire vagyunk mi átverhetőek, de én azt érzem, mivel fiatalok vagyunk sokkal könnyebben átverhetőnek tűnünk. Én kevés olyan emberrel találkoztam, aki nem kért volna pénzt, a takarítónő kb. behányt a szobába, amikor nem kapott, a pincér le sem szart másnap, amikor egyszer nem volt épp aprónk, a monastiri Ribatban pedig még le is írták a nevünket arabul, majd tartotta a markát. De szerintem ez a kevés túrista miatt van, ergo ilyenkor kevés a bevétel és megpróbálnak mindenkit "lehúzni". Legalábbis bennünk a potenciális pénzforrást nézték sokan.
7 | Gerry 2008.02.10. 01:13
Akkor meglehet pechetek volt-nállunk éppen ugyan jól takarítottak, mint amikor egy fillért nem kaptak, a pincér ugyan úgy vigyorgot, mint mikor egy fillért nem kapott, és az összes ide meg oda invitáló arabot éppen ugyan úgy elküldtem arabul a picsába, mint előtte:o)
Pediglen invitált mindig mindenki, mindennemű életkorban-s kétlem, hogy az a 3.5 év korkülönbség ami köztes és köztem van oly sokat nyomna a latba, hogy palira vettek. Lehet, hogy fellépés kérdése, nem tudom, de hogy ilyesmi nem fordult elő, az hótziher, pedig több napon is ellátogattunk a medinába. Ahol mellesleg csípőből olyan círka 40 fixáras üzlet jut eszembe nagy hírtelenjében:o)) Ezt a Soula Centert mintha a reptérről idefele említette volna az idegenvezető nekünk is, de mivel egyedül a nyomott repjegyek és a szintén kedvezőbb szálláspénzek miatt szoktunk menni utazási irodával (persze ez sem mindig igaz, csupán általánosságban), abszolúte immunis vagyok arra amit gagyarászank-nem hinnám, hogy különösebb újdonsággal valaha is szolgáltak volna, bárhol is volt az ember.
Monastírban szép volt a kilátás a Ribatból, de hogy le akartak volna húzni-bármit is akarnak tenni, ami szivességnek tűnik (az útbaigazításon kívül) azt ott kel hagyni, s mondani neki, hogy fölöslegesen töri magát...ha megvárod, hogy elvezessenek valahova, (abszolút öngyilkosság:o) avagy bármit is csináljanak, onnantól nehezebb a dolgod. Bár még ebben az esetben is tökéletesen elküldhetők a picsába. S hangsúlyozom, a kevés túrista sem nagy kunszt: Tuniszban pölö pontosan azért nem foglalkozott velünk egy árus sem, mert annyira abszurd volt nekik, hogy fehér ember megjelenik egy olyan helyen, ahol fényévente egyszer szokott, hogy emiatt nem is foglalkoztak az emberrel. Betudtak valami furcsa helyi anomáliának:D (Ettől még persze a villamoson éppen úgy a fél vagon tekintete rád szegeződött, amikor felszálltál, de ha nem viselkedsz, és nem öltözöl nagyon túristaként, akkor nem is foglalkoznak veled különösebben)
Szerintem az egyetlen, és egyben legnagyobb bepalizásunk a Tuniszi állatkertben volt, ahol az állatgondozó mondta, hogy menjünk oda, meg lehet etetni a tevéket-két lépés után eszméltem rá, hogy ezért pénzt fog kérni-:kért is, kemény 75 ft-al lettünk szegényebbek, az asszony viszont nagyon örült a féltucat teveetetetős képnek, szal nem igazán nevezném ezt nagy átvágásnak:D
S bennünk is mindenki a potenciális pénzforrást nézte, evidens, de elküldtem őket a 'csába, oszt jólvan. A legroszabbul sikerült alkudozáson meg szvsz 2 dínárral drágábban vettem meg egy szuvenír sapekot, mint azt később gy fix áras boltban láttam, nabumm, 300 ft...:)
Aryx
8 | Aryx 2008.02.10. 19:47
Márpedig az arabok már csak ilyenek... hehe.
De most komoly, ott élsz a nyomorban, a döglött tevédet ápolod, aztán meglátsz egy angyalt (gyk. túristát), egy potenciális pénzforrást, Shakirával az oldalán - nah meg is van a harapnivaló, hülye lennél nem kihasználni, mielőtt a többi hülyehaverod ugrik.
És tyű, volt valami vicc is az arab közlekedéssel kapcsolatban, csak most sincs kedvem viccet mesélni.
De jó látni, hogy a végére már belejöttél az alkudozásba. :) Nah, continue, olvasni biztos jobb volt ezt a napot, mint átélni...
9 | Pyrogate 2008.02.10. 22:48
LEhet, hogy rémisztő vagy akkor, ha nem tudtak bepalizni, de az igazat megvallva minket is csak ezen a napon vertek át (illetve még1x, de arról később), innentől kezdve ha venni akartunk valamit, akkor olyan jól lealkudtunk, hogy kettőt is hozzánkvert azon az áron, amin egyet vettünk volna:D Szóval később belejöttünk, de így első nap, elég durva volt. De át kell élni:) A többiről amit megemlítettél, meg majd írok később, türelem:)
Ezt a napot részletesen le akartam írni, a többi azért nem ilyen lesz:)
Aryx: köszi, eléggé felhúztam magam, de azért ez is jó nap volt:)
10 | Lacko 2008.02.12. 09:05
Én nagyon rüheltem a tunéziai arabokat. Álítólag a többi országban nem ilyenek, de itt... fúj! Folyamatosan ránkmásztak, megtámadtak, fogtostak. A levegőért is pénzt követeltek és baromira fel voltak háborodva, amikor a harmadik arab is rámmászott akkor eldobtam őket a francba. Ajvékoltak ezerrel.

Az, hogy a bazárban alkudni kell, az még oké. De hogy úton-útfélen, mindenki tartja a markát és üvölt, hogy azonnal fizessek, mert 3 évvel ezelőtt ránéztem a lányára...

A gyerekek meg rosszabbak a cigányoknál: egy ideig árulják a szart, aztán egyszercsak nekedugrik 6-7 purdé és nullára lefosztanak. Ezeket ököllel kellett távoltartani a fényképezőmtől, útlevelemtől.

Értem azt, amit Gerry mond, hogy érteni kell hozzájuk és simán lehet, hogy az ököllel arconcsapás néluk normális bevett társadalmi kommunikáció, de nekem egy életre elvették a kedvem minden arab országtól. Pedig álítólag Szíriában, meg Iránban ahol kevés a túrizta, ott nagyon kedvesek. De azóta inkább EU-ba járok nyaralni.
11 | Gerry 2008.02.13. 12:32
Voltam már pár arab országban -s remélhetőleg ösztöndíj miatt még leszek is épp eleget-, és mindenhol köbö ilyenek. Szintek persze vannak, de az alapfelállás nem változik. S a tunéziaiakra számomra egészen lenyűgöző mértékben hatottak a franciák-alighanem a lehető legliberálisabb aran állam, ami perpillanat létezik-elég csak számbavenni a fejkendőben avagy a nélkül rohangáló fiatalok arányszámát (s arról nem is beszélve, hogy arcukat eltakaró nőket egyet sem láttam, a hc. szaúdi "szemnél egy csík szabad, és selyemkesztű" verzióról nem is beszélve.) aki nem járt más arab országokban, az ezt lehet, hogy szakványosnak veszi, de aki járt az tudja, hogy az egymás kezét fogva köztéren andalgó arab párokat valóságos csodaként értékelje...
Furcsa, hogy mindenki ilyetén negatívumokat ír le, de hogy nekünk egy hét alatt kizárólag pozitív benyomásaink voltak az ország rendezettségéről és az emberek kedvességéről és nyelvtudásáról, az biztos. S senki nem ölelgetett meg félúton, nem ordítot rám, nem fogta meg a barátnőm seggét, és egy újjal sem nyúlt hozzánk végig, az hótziher. Pedig nem nézek ki úgy, mint egy visszaeső gyerekgyilkos, s nem is ordibáltam velük soha sehol. Max. arabul közöltem, hogy nem érdekel, hess. Ennyi. Normál hangon, ingerültségtől mentesen. De ha amikor angolul tettem meg ugyanezt, akkor is sem volt semi probléma. Soha sehol, pedig ketten a tunéziai vonatok/villamosok/hév segíségével mentünk el négy különböző városba, köztük Tuniszba is-mindezen helyeken pediglen a célállomásokat kivéve a menet közbeni pár órában túristát nemigen láttunk sehol-Tuniszban pedig átlagban pár tízezer arab biztos jutott ránk, két túristára. S incidens sehol nem volt olyan, amire azt mondanám, hogy felháborodtam. E mellett nehezen tudom elképzelni, hogy mi problémájuk lehet az olyan túristáknak, akik az idegenvezetővel, csoportokban a maguk pici-puha módján mennek el pár helyre, s jóformán alig érintkeznek a helyiekkel...

(Iránt amúgy nagynéném is nagyon dícsérte, s némiképpen meglepetésünkre kijelentette, hogy eltekintve a kötelező jasmaktól, abszolúte élhető országnak tartja, s el volt ragadtatva tőlle-pedig a föld túlnyomó részét beutazta már)

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.