Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

RAI*DEN blogja

Egy fiú története 2. rész

RAI*DEN | 2012.02.07. 02:57 | kategória: ez+az | 8 hozzászólás

Másnap

Szürke nap virradt, mint ami a téli szürkeségre jellemző. Ádám mélyen a hatása alatt volt a megelőző nap eseményeinek köszönhetően. Bánatával nem tudott mit kezdeni, de próbálta azt leplezni. A körülötte lévők érezték rajta a feszültséget, az elfojtott érzelmeket, melyek megtört lelkén át vetültek a környezetére. Ha kérdezték, kitérően annyit válaszolt egy gyenge mosollyal arcán: -Semmi bajom.

A másnapok sem jobbak, ha valaki szíve megtörik...
A nap döcögősen, eseménytelenül teltek. Az osztály tagjaiból csak a hozzá közelállók vélték felfedezni a problémát, de ők sem tudhattak meg többet. Nem akart arra gondolni, hogy mi történt, nem akarta a történteket felhozni, nem akarta, hogy megtörtnek látszódjon az osztály tagjai előtt, nem akarta, hogy őt sajnálják. A nap nehezen telt, vigaszt nyújtó gondolatok nem voltak, csak kényszeresen vállalt cselekedni valók, melyek talán elvonhatják a figyelmét. Az iskola végeztével fogta táskáját, barátoktól elköszönvén a kocsihoz sietett Ádám. A táskát érthetetlen felindulásból a csomagtartóba vágta, beült a kocsiba, fejét a kormányra hajtotta, pár könnycseppel az arcán a kormányra hajolt és csak jártak a gondolatai. Amíg ott feküdt, üres volt a világ, csak ő volt, és a gondolatai, de ez sem tartott soká. Az üvegen kopogás hallatszott... Ádámban végighasított a gondolat: - A másnapok sem lehetnek jobbak, ha valaki szíve megtörik.

Ádám önkénytelenül, könnyes arccal felnéz. Osztálytársát látta az üveg túloldalán, akit mindig is megvetett a furcsa viselkedése és stílusa miatt. Nem tudta mire vélni mit akarhat, nem tudta, hogy mihez kezdjen. Erőt vett magán, kilépett a kocsiból, és mielőtt gondolkodhatott volna, hogy mit szóljon Balázsnak, ő megelőzte őt.
-Mi van veled? Egész nap látszott rajtad, hogy valami eszméletlenül nyomaszt téged, és a többiekkel akikkel olyan önfeledten társalogsz, velük sem váltottál többet pár mondhatnál.
-Nem hiszem, hogy ezt pont neked kéne elmondanom, ha mások előtt sem nyílok meg, mit érdekel ez téged?
-Nem érdekelne, ha a velem szemben álló bunkó megnyilvánulásaid ellenére nem látnám benned a rejtegetett értékesebb jobbik személyed.
-Nem tudom mit akarsz ebből kihozni...
-Nem akarok ebből semmit kihozni, láss a szavaimba és vedd észre, nem csak téged érnek kellemetlen események. Bár jómagam nem tudom mi lelt téged, mert nem ilyen vagy az iskolában mint amilyennek ma láttalak.
-Még mindig nem értelek, és egyre erősebb bennem a gyanú, hogy egészen eddig követtél.
-Csupán véletlen, hogy idejöttem, dolgom volt, és láttam, hogy beszállsz a kocsidba. Amíg elintéztem a dolgaimat, akkor láttam, hogy a kocsid még mindig a helyén, én meg kíváncsiságból megnéztem, hogy, vajon a kocsidban vagy-e, mert lehet hazadobsz ha már úgyis kocsival vagy, de most, hogy így alakultak a dolgok, erre semmiképp sem kérnélek téged, mert látom valami nyomja a lelked, és jobbnak látod egyedül feldolgozni a dolgokat, de azt tudom, hogy ezeket jobb kiadni magadból valakinek, akiben bízol, vagy akár nekem is, ha úgy érzed megbízol bennem.
-Még a végén kétségbe vonom a nemi identitásodat, nem tudom miért mondanám el neked.
-Tudom, hogy nem bírsz, de azt is tudom, hogy nem értesz. Nem kell nekem itt beszélnem veled, csupán megértő társaságot keresek, és ahogy elnézem, egy megértő társaság neked is elkélne. Nem tudom, téged milyen sérelem ért, de engem az elmúlt 3 évben ebben az osztályban folyamatosan sértegetnek, még te is. Nem tudod te, hogy milyen nehéz nap mint nap felkelni, nap mint nap fohászkodni Istenhez, hogy adja meg, hogy ne kelljen többet úgy iskolába mennem, hogy ne akarjak nap mint nap a hídról a jéghideg vízbe vetnem magam. Nem tudod te milyen érzés az, amikor a családodra sem számíthatsz, mert a legjobb szavak tőlük is egytől egyig bántóak.
Ádám tekintetét a földre szegezi, nem tudja mire vélni az elhangzott szavakat. Megbánás ül ki az arcára, és baráti értékeket vél felfedezni Balázsban. Nem gondolta volna, hogy a másnapok könnyebbek lesznek, ha egy szív megtört, most sem könnyebb, de talán valaki segíthet neki.

-Nem tudom mit mondjak. Tudom, hogy nem helyén való a veled való viselkedésem, és rendes körülmények között, nem is vagyok ilyen az emberekkel, főleg ha azokat még csak nem is ismerem. Sajnálom a múlt eseményeit, de nem tudtam hova tenni a viselkedésed az elmúlt 3 évben. Tudom, nem ilyen egyszerű ezt a bocsánatkérés, és nem is várom, hogy elfogadd, de ha az neked megfelel, az elkövetkezendőkben számíthatsz rám.
-Nem vártam tőled, hogy ennek hallatára emberi választ kapok tőled, de ez is bizonyítja az igazamat, hogy több rejlik benned.
-Köszönöm. Szeretnéd, hogy hazavigyelek? Ha gondolod, közben elmondom, mi nyomja annyira a lelkem.
-Elfogadom, amennyiben nem vagyok a terhedre, és tényleg hazafelé tartasz.
-Nem hazafelé tartok, de az edzésemig még van 40 percem, 20 perc alatt megfordulok ha elviszlek.
-Rendben van.

A másnap sosem könnyű egy megtört szívnek, de a kibeszélt sérelmek valamelyest enyhíthetik azt.
-Mondd, mi volt ma veled az iskolában?
-Te is biztosan hallottál már Eszterről. Nos, az a helyzet, hogy vélhetőleg szakítottunk. Nehezen bírom elviselni, főleg, hogy mennyire váratlanul ért...
-Egy szakítás sosem a legjobb időpontban jön, de nem vágok bele, folytasd csak.
-Ez igaz, de visszakanyarodva, tudod, tegnap Budapestre ment. Beszéltem vele, és mondta, hogy bulizni megy, és valószínűleg más srácok társaságát fogja élvezni, persze ezt nem pont így ebben a formában közölte velem, hanem erősen arra utalt, hogy unja, hogy én csak visszafogom, magyarán megelégelte a kapcsolatunkat.
-Nem voltam még hasonló helyzetben, de remélem nem is leszek. Nem tudom milyen szavakkal dobhatnám fel a kedvedet, de csak annyit tudok mondani, hogy várd meg míg keres és beszéljetek. Ne temesd a dolgot előre.
-Nem tudom, hogy akarjak-e tőle még valamit, szeretni szeretem, de ezek után, nem tudom tudok-e úgy nézni rá, mint előtte.
-A döntés a tiéd. Várj amíg keres, és majd döntesz.
-Ez eddig sem volt kérdéses, hogy így lesz, de majd lesz ami lesz. Nem mellesleg azt hiszem megérkeztünk.
-Köszönöm, hogy hazahoztál. Ha ez megnyugtat, bizalmasan kezelem amit ma beszéltünk és meséltél. Remélem holnap már némileg jobb kedvvel kerülsz a suliba.
-Köszönöm, hogy meghallgattál, és örülök, hogy odajöttél hozzám. Sokat jelent ez számomra. Bár hirtelen jött, úgy érzem, hogy sokban segített a beszélgetésünk. Ha bármi történik, biztosan mesélek. Akkor majd holnap a suliban?
-Megdumáltuk. Fel a fejjel! Szia!
-Szia

Bár a másnapok sosem könnyűek egy megtört a szívnek, a megfelelő személyeknek kibeszélt sérelmek sokban segíthetnek. Sokban segíthetnek ha az embert a barátai támogatják és őt meghallgatják...

Ádám rezgést érez a zsebéből.
-ESZTER!

Hozzászólások

Creativ3Form
1 | Creativ3Form 2012.02.07. 16:55
Remek lett! Reméljük nem kell 2 évet várni a 3. részre...:-D
2 | RAI*DEN 2012.02.08. 00:33
Igyekszem rendszeresen írni, csak hát időközben megfeledkeztem róla. Mire belemelegedtem 2 éve a blogolásba el is szállt a varázsa, aztán nem is foglalkoztam vele, bár az oldalra folyton visszajártam. Első ötletemet valósítottam meg folytatásként ami egyből eszembe jutott, még nem tudom, hogyan vigyem tovább a sztorit, meg mennyire nyújtsam el, de tervek közt szerepel a történtek közti nagyobb ugrások.
3 | ShuleyvA 2012.02.08. 22:07
Szia!

Elő kellett keresnem az első részt, mert már fogalmam sem volt az előzményekről. Ami nem is csoda, pár év azért eltelt a két írás között... de sebaj. A lényeg, hogy itt vagy, és remélhetőleg most már valamivel rendszeresebben fogsz feltűnni.

Ami az írást illeti, érdemes lenne eldöntened, hogy most akkor jelenidőben, vagy múltidőben írsz. Mert a kettő együtt nem állja, legalábbis ebben a formában semmiképp sem. Aztán vannak szórendi, meg stilisztikai hibáid, és akadnak szép számmal elgépelések és vesszőhibák is! Utóbbi kettőt mindenképpen próbáld meg orvosolni! Itt-ott a párbeszédek eléggé erőltetettnek hatottak, érdemes lenne őket átgondolni. Főleg itt:
"-Csupán véletlen, hogy idejöttem, dolgom volt, és láttam, hogy beszállsz a kocsidba. Amíg elintéztem a dolgaimat, akkor láttam, hogy a kocsid még mindig a helyén, én meg kíváncsiságból megnéztem, hogy, vajon a kocsidban vagy-e, mert lehet hazadobsz ha már úgyis kocsival vagy, de most, hogy így alakultak a dolgok, erre semmiképp sem kérnélek téged, mert látom valami nyomja a lelked, és jobbnak látod egyedül feldolgozni a dolgokat, de azt tudom, hogy ezeket jobb kiadni magadból valakinek, akiben bízol, vagy akár nekem is, ha úgy érzed megbízol bennem."
Nem is tudom. Ha érzelmi válságban lennék, és egy olyan arc, akit soha sem szívleltem, elém áll, és így ledarálja a mondandóját némi belemagyarázással, hát szerintem tarkón vágnám.

A sztori alapjaiban véve lekötött, bár ez nem meglepő, Crea Vágy sorozata is tetszett, a két mű pedig nagyon hasonlít egymásra. Szóval hajrá, odafigyeléssel menni fog ez!
4 | RAI*DEN 2012.02.09. 01:36
Igen, igen, tisztában vagyok ezekkel a dolgokkal. Gyors visszatérést akartam, még akkor, mikor megvolt bennem a fellángolás, az indulat, hogy megírjam. A következő részek még nem tudom, hogyan fognak tovább alakulni, a történetet még át kellene gondolnom, hogy milyen irányban vihetem el, és melyik irány lenne a legjobb választás. A héten összedobok pár vázlatot, és amelyiket a legjobbnak találom, azon az úton továbbviszem, és miután megfelelően kidolgoztam és kijavítottam, publikálni fogom.
5 | ShuleyvA 2012.02.09. 09:08
Erre a fellángolásra/indulatra van egy nagyon jó módszer: amikor többé-kevésbe papírra vetetted a gondolatokat, aludj rá párat, majd szedd elő ismét. Egyből ki fogod szúrni a hibák java részét.
A vázlat nagyon jó dolog, csak aztán annak elkészültével el ne menjen a kedved. Mert tudod, minden megvan a sztorihoz, már csak meg kéne írni. Hasznosabbak a széljegyzetek, vagy a történetet befolyásoló gondolatok feljegyzése. A többi meg hadd kavarogjon a fejedben, jó helyen vannak azok ott.
Porker
6 | Porker 2012.02.17. 13:19
Két kisebb logikai hibát látok a sztoriban.

1. Az előző epizód szerint a srác szombaton iskolába ment, és a reggeli telefonbeszélgetés miatt egy világ omlott össze benne.Az új pedig úgy folytatódik, hogy másnap még mindig ez a tegnapi beszélgetés gyötri, viszont megint az iskola parkolójában van.Ezek szerint vasárnap is van tanítás?Sőt, Balázs reméli, hogy Ádám holnap jó kedvvel jön iskolába, ami nem gond, hiszen az már hétfő, de az előző epizódban ez a szombati nap volt az év utolsó tanítási napja, tehát Balázs hiába hiszi, hogy hétfőn lesz tanítás, mert úgy tűnik nem lesz, jön a karácsony.

2. Balázsnak 3 évig beszólogatott Ádám, és tudta, hogy lenézi, de mégis odament hozzá, hogy hátha hazaviszi?Ez kissé idealista, azt várni, hogy majd pont az visz haza aki "utál".

Ezeket leszámítva viszont nagyon jó a cselekményfűzés.
Star Wars
7 | Star Wars 2012.02.28. 00:53
Nagyon jó, és köszönöm, hogy felhívtad a figyelmem a folytatásra. Persze nekem is elő kellett szednem az előző részt, tetszett mind a kettő, igaz, kicsit rövidnek érzem. Egyetértek az előttem hozzászólókkal, bár úgy érzem, a második rész bővebb szókincsről és érettebb gondolkodásról árulkodik. Szerintem érezni a különbséget a két írásban, érezni az eltelt két évet a leírt szavakban, amely alatt te is megváltoztál. Várom a folytatást, szerintem ilyen hosszúságú írásokat posztolj, de rendszeresen! Vagy hosszabbakat több idő elteltével, igaz, az elsővel szerintem több olvasót "foghatsz".
Még annyit kérdeznék, van a történetnek valóságalapja? Vagy fantázia az egész. Várom a folytatást, ne tétovázz, írj, őrizd a fellángolást és az ihletet! Üdv, SW :)
Feir
8 | Feir 2012.03.16. 15:05
Nagyon jó írás lett! (csak most vettem észre, hogy szóltál a folytatásról, köszi!) Bár vannak benne kisebb elírások (pl, "A nap döcögősen, eseménytelenül teltek." és még volt 1-2), de elenyésző és nem ront az olvasás élményén. A történet vezetés is jó, tetszett a hirtelen fordulat, hogy pont az megy oda hozzá, akire a legkevésbé számít. És a befejezés is jó lett, kíváncsian várom a folytatást!

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.