Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

rootshaper blogja

John Scalzi: Vének Háborúja

rootshaper | 2012.06.27. 09:38 | kategória: könyv | 1 hozzászólás

rengeteg jót hallottam/olvastam az aktuális "tesztalanyról", ezért mikor egy aluljárós kisboltban megláttam akciósan, egyből lecsaptam rá és már úton a suli fele el is kezdtem olvasni. általában, mikor valamiről sok jót hall az ember, hatalmas elvárásokat támaszt az adott dolog irányában, és ez most sem volt másképp... olyan lendülettel vetettem bele magam a kalandokba, hogy szinte még el sem kezdtem, de már vége is volt. és sajnos vegyes érzésekkel csuktam be a könyvet a befejezés után.

a történet szerint a Gyarmati Véderő katonákat toboroz a Föld bolygóról, ahol is ha elérted a 75. életévedet, önként bevonulhatsz katonának. ez viszont a teljes földi életed hátrahagyásával jár. de ha már úgyis megvénültél, nem teljesen mindegy? sőt, a GYV egy olyan lehetőséggel szolgál, amiről a Földön csak találgatások folynak: állítólag megfiatalítják az újoncokat, hogy hasznukra váljanak a hatalmas gyarmatosításban. így csöppen a katonaság kötelékébe a megözvegyült John Perry is, aki gondolkodás nélkül aláveti magát a sorozási procedúrának, majd pár oldallal később már úton is van az egyik hatalmas űrlifttel a GYV bázisára, ahonnan majd továbbindítják őt a galaxis valamely pontjába. természetesen nem egyedül utazik hősünk, sok új ismerősre lel és ez az egyik legjobb tulajdonsága a könyvnek: olyan érzéseket kelt az olvasóban, hogy szinte újraéli azokat a napokat, mikor először ment középiskolába.

a leíró részek viszont már annyira nem tetszettek. főleg azért, mert nagyon ritkán fordulnak elő. a sokféle idegen fajt, melyekkel az emberiség kapcsolatba lép a regény során, nagy vonalakban vannak csak felvázolva, és Scalzi inkább a fantáziára bízza, hogyan képzeli el az olvasó őket. ugyanez igaz a helyszínekre is. viszont a tudományos része annyira hihető és jól megmagyarázott, hogy szinte érezni lehet, hogy hamarosan talán eljön ez az idő a valóságban is.

vegyes, nagyon vegyes regény lett a Vének Háborúja, de inkább jó, mint rossz. jó humorral van megáldva az író és ezt rendre igyekszik kamatoztatni is, viszont mint említettem, a leíró részeket hiányoltam, nagyon hiányoltam. helyette pedig fölösleges blődségekkel traktálja az olvasót oldalakon keresztül, melyre pedig semmi szükség nem lett volna. hősünk meglehetősen sablonos, vénemberből lett katona, aki soha nem harcolt, mégis olyan megoldásokkal áll elő, hogy azonnal sorra előléptetik. a militarista hangulat a helyén van, viszont nem érezni annyira a súlyát a háborúnak, főleg azért, mert olyan kérdéseket vet fel, hogy minek is háborúznak mindenkivel, állandóan? ráadásul a befejezéssel sem vagyok teljesen kibékülve. hatalmas hiányérzettel csuktam be a könyvet, és nem éreztem azt, hogy ennek volt bármi értelme is. elkezdődik valahol, aztán egyszer csak vége lesz, mintha nem hagyták volna az írót, hogy befejezze, amit szeretett volna.

azon olvasóknak tudom ajánlani, akik még csak barátkoznak a scifi olvasással: rengeteg párbeszéd, kevés okfejtés és leírás jellemzi. könnyű olvasmány, némi kis tudománnyal és jó sok fikcióval, találgatással. akciódús, de mégis valahogy nem hozza azt a feelinget, amit mondjuk a Csillagközi Invázió klasszikusa. egy jó filmet megnéznék belőle, de mint irodalom, olvastam már sokkal-sokkal jobbat is.

Hozzászólások

Juraviel.Ihuan.Bedvin
1 | Juraviel.Ihuan.Bedvin 2012.06.28. 12:03
Már megvettem, de előbb a Sárkányok táncát olvastam ki, most meg a Napok Háza felénél tartok. Aztán jön ez, július vagy augusztusban A dervisház, majd tervezem az Ender árnyékát, a Végső háborút majd szeptemberben végre jön Simmons Endymionja. :)

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.