Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

xeLaR blogja

A Heroes tündöklése és bukása

xeLaR | 2010.06.26. 08:27 | kategória: sorozat | 4 hozzászólás

Figyelem! Spoilerekben gazdag írás következik. Ha elolvasod, csak magadra vess...

Úgy tűnik 2010. egy elég emlékezetes év lesz az amerikai sorozatok történetében. Főleg azért, mert jó pár népszerű és „minőségi” sorozat ért véget ebben az évben. Jack Bauer többé nem fogja a világot megmenteni a televíziók képernyőjén (bár vannak pletykák egy filmről), és a Lost szereplői is „megtalálták” a kiútjukat a félelmetes és titkokkal teli Szigetről, így befejezve a hatévadnyi szenvedésüket. Azonban míg ezek félig-meddig be tudták fejezni a történetüket, van egy másik sorozat, amely sajnos idő előtt véget ért. Ez lenne a Heroes, egy egykoron zseniálisan megírt történettel és érdekes, komplex karakterekkel megáldott tévés produkció. Indulásakor hatalmas nézőszámra tett szert, meglepve ezzel mind a csatornákat, mind a sorozat készítőit. Viszont az igazi meglepetés csak ezután jött, mikor a második évad kezdetétől szinte folyamatosan és egyre nagyobb mértékben kezdett csökkeni a nézőszám. Mi történt? Elég egyszerű a válasz, de gondoltam kicsit terjedelmesebben írok róla, és a véleményemet is megosztom a sorozatról.

A Heroes ötlete Tim Kring fejéből pattant ki, aki egy karakterközpontú drámát szeretett volna összehozni, viszont eleinte nem szuperhősös témában gondolkodott. Miután rájött, hogy egy újabb rendőrdráma, vagy éppen egy kórházas sorozat csak elveszne a többi között, úgy gondolta, hogy egy picit érdekesebb témát keres. Ebben segítségére volt Damon Lindelof (Lost) is, akivel egy másik sorozaton együtt dolgoztak. A kialakult alapötlet pedig amennyire egyszerű, annyira komplex és nagyszerű is egyben: az egész történet a valóságba van ágyazva, ahol pár szuperképességre szert tevő embernek kell megmentenie a világot a pusztulástól (Zászlajuk alatt egyesül majd...najó ez rossz poén volt). Emellett úgy lett felépítve az egész történet, mintha egy képregény lenne (pl. a részek fejezetekként vannak megjelölve, míg egy nagyobb, összefüggő sztori meg kötetként). Ez mondjuk akár problémát is jelenthetett volna a népszerűség szempontjából, mivel így leginkább csak a képregény-fanok rétegét célozta be a sorozat. Ennek legfőbb példája az volt, hogy miután zöld utat kapott a sorozat, bemutatták a pilot epizódot a San Diego-i Comic-Conon. Hivatalosan 2006 őszén indult el a sorozat, és hatalmas siker lett.

Pontosabban az első évad részeit átlagosan 14,3 millióan nézték az USA-ban. Nem is csoda, hogy ennyien nézték, mivel érdekes, szimpatikus karaktereket mutatott be, akiket szinte azonnal megszerettek (pl. Hiro Nakamura), vagy megutáltak a nézők (pl. Sylar), és ugyanakkor egy izgalmas, több szálon futó cselekményt is magáénak mondhatott. Na meg ott volt az ugyancsak jó „Save the cheerleader. Save the world.” reklámjuk is, aminek elég nagy jelentősége volt a nézőcsalogatásban. Véleményem szerint ez volt az igazi Heroes, a többi évad még csak a közelébe sincs minőségileg az elsőhöz. Lehet, ha újranézném, akkor már nem tetszene annyira, és rájönnék, hogy ez már alapból selejtes sorozat volt, de még akkor is ezt az évadot tekinteném a legjobbnak. A karakterek itt még érdekesek és tényleg viccesek, és jó pár emlékezetes jelenetük is volt (pl. Claire „bemutató” videója az első részből, vagy a jövőbéli Hiro beszélgetése Peterrel a metróban). A történet is jó, kevés olyan momentuma volt, ahol a látott, vagy hallott hülyeség miatt leginkább a falba vertem volna a fejem. Azt azért elismerem, hogy voltak rossz epizódok itt is, melyek közt ott van sajnos az évadzáró is, de itt még jelentős kisebbségben voltak. Szerintem a sorozat legjobb epizódja is ebben az évadban van, a „Company Man”, amelyben Claire mostohaapjának, Noah Bennetnek az előtörténetébe enged betekintést, miközben a jelenben egy veszélyes szituációt kell semlegesítenie a Bennet-családnak. Ennél izgalmasabb és drámaibb részt nem láttam a Heroes négy évadja alatt. Szóval, lényeg a lényeg: ez egy nagyszerű kezdés volt egy új sorozatnak. Reméltem is, hogy a második évad még ennél is jobb lesz.

Azonban itt meg kell említenem egy lényeges dolgot a sorozat készítésével kapcsolatban. Tim Kring ugyanis úgy tervezte a Heroes-t, hogy minden évadban lecserélik a színészeket és a karaktereket másokra, így teljesen másfajta sztorikat lehetne elmesélni úgy, hogy nincs semmiféle összekötő kapocs az első történet és a második között. Szerintem ez egy elég kreatív és jó ötlet, de ez nem jó a nézőknek, mivel a már ismert és megszeretett karakterek helyett tök ismeretleneket kapnak. Úgy érzem ez egy jelentős nézőszám-csökkenéshez vezetett volna, bármennyire is érdekesnek tartom Kring felvetését. Az NBC is úgy gondolta, hogy inkább nem válik meg a színészektől. Valószínűleg ez a döntés is okolható a színvonal romlásáért. Miért is? Mivel a karakterek teljes leváltása például akár még érdekesebb szereplők készítéséhez vezetett volna, és segített volna eltávolítani a „problémás” hősöket (Hiro, Peter és Sylar), akikkel az íróknak valószínűleg meggyűlt a bajuk a forgatókönyvek írásánál. Azért jelentettek problémát ezek a karakterek, mert olyan szuperképességeik voltak, amikkel akár egyből megoldhatták volna a legnehezebb és legveszélyesebb feladatokat (pl. Hiro idő- és térmanipulálása szinte minden szituációra jó, míg Sylar és Peter teli voltak képességekkel), azaz a történetből egy viccet csinálhattak volna.

Azonban nem is kellett ezeknek a karaktereknek a segítsége, hogy a második évad történetéből egy vicc legyen, ugyanis azt az írósztrájk elintézte. A WGA többhónapos „áldásos” tevékenysége végül viszonylagos sikerrel járt az íróknak, ám a nézőknek ez sovány vigasz volt, mivel ennek hatására a legtöbb sorozathoz csak feleannyi, vagy még kevesebb epizód készült el. A Heroes is megsínylette ezt, főleg az aktuális kötet története, amit erőteljesen meg kellett változtatni, hogy rendesen le tudják zárni még abban az évadban. Ez sajnos olyan dolgokkal járt, mint pl. a leglényegesebb történetbeli esemény megváltoztatása, vagy éppenséggel egy fontosabbnak tűnő karakter totális elfelejtése (értsd: egy lehetséges poszt-apokaliptikus jövőben „felejtette” Peter). Persze nem csak emiatt lett rosszabb az évad. A történet kevésbé volt izgalmas, és nem is bővelkedett sok meglepetésben. A bemutatott új karakterek többségében vagy rosszak voltak (pl. Maya, akinek a képessége megöli a közelében tartózkodókat), vagy pedig nem használták ki őket megfelelően (pl. Elle, egy szadista villámokat lövellő csajszi, és Monica, aki képes mindent megcsinálni, amit a TV-ben lát). Bár sajnos rosszabb lett ez az évad, de még mindig tűrhető volt a hülyeségeivel együtt. Még a három problémás egyedet is sikerült egész kreatív módokon eltávolítani a történetből: Hiro 400 évet visszarepült az időben, és nem tudott hazajutni; Sylar elvesztette a képességeit; Peter meg el lett zárva egy konténerben, törölték az emlékezetét, és egy pár rosszarcú ír talál rá, és csatlakozik a bandájukhoz...na jó, ez az utóbbi már egy kicsit túl kreatív. Emellett még egy elég érdekes gonosztevőt is bemutatott (Adam Monroe, aki regenerálni tudja magát ugyanúgy, mint Claire), aki sajnos nem kapott elég időt arra, hogy megmutassa mennyire alkalmas a főgonoszi szerepkörre. Az évad is egy jó csavarral végződött, ami fenntartotta az érdeklődést a harmadik évad kezdetéig. Átlagban 11-12 millióan nézték ekkor a sorozatot, de sajnos egyre csak csökkent a nézőszám. Ez a csökkenő tendencia a harmadik évaddal csak fokozódott.

A harmadik évad az előzőektől eltérően két kötetből áll. A „Villains”, szabadfordításban „Gonosztevők” címmel illették, és szemléltetni akarták a hőseink rosszabbik énjüket. Sajnos nem igazán tudták ezt megvalósítani, mivel mindent elrontottak, amit csak el lehetett. A történet néhol követhetetlen és eszméletlenül rossz volt, köszönhetően annak, hogy pl. epizódonként új mellékszálakat szőttek bele a történetbe, majd a következő részre azonnal el is felejtették azokat (pl. Peter megszerzi jövőbeli Sylar „éhségét” a képességek iránt, ezáltal szinte azonnal egy kegyetlen pszichopatává válik, de az évad főgonosza azonnal el is veszi az összes képességét, és a hősünk visszaváltozik egy jót akaró naiv idiótává). A karakterek a személyiségüknek teljesen ellentétes módokon cselekszenek, és legtöbbször akkor is csak valami mérhetetlenül nagy baromságot csinálnak. Nem mondom azt, hogy sose csináltak butaságokat az előző évadokban, de ezen a területen olyan romlás ment végbe, hogy az már szinte lehetetlen. Annyira fenomenálisan elrontották ezt a kötetet, hogy azt már oktatni kellene. Egyértelműen ez a mélypontja a sorozatnak, és ez volt a legnagyobb ösztönző erő, hogy a nézők otthagyták az egészet. Úgy értem egy epizódon belül ugráltak a múltba, jelenbe és jövőbe, és olyan dolgokat látunk, mint pl. Sylar és Claire konfrontációját az évad első részében, ami „csak” a zseniális „Save the cheerleader. Save the world.” sztori-szálat becsteleníti meg, vagy amikor Angela Petrelli elárulja Sylar-nak, hogy a fia. A Villains-t kb. így tudnám jellemezni: hülyeség idiótaság hátán.
Az évad második kötete kicsit jobbra sikeredett, de még az is inkább volt rossz, mint jó. A legnagyobb baj az volt, hogy átlagosra sikeredett a történet, amely a képességekkel rendelkezők elleni üldöztetésről szólt (Jééé, milyen eredeti ötlet! Egyáltalán nem hasonlít B-kategóriás X-Men sztorikra.). Az új gonosz karakter (Danko, aki az üldöztetések egyik kulcsembere) meg nem volt túlzottan jól kidolgozva, és sajnos ő se volt igazán okos (pl. összeállt Sylar-ral). A rossz döntések, és idióta mellékszálak itt is jelen voltak, viszont jobban sikerült dolgok is voltak ebben a kötetben, mint pl. egy régi karaktert érdekes újrahasznosítása, ill. a finálé is egész jóra sikerült, legalábbis az évad részeihez képest. Emellett még teljesen újragondolták Peter képességét is, innentől már mindig csak egyetlen erőt tud eltanulni, és hasznosítani, így ő félig-meddig kiesett a problémás karakterek közül. Sajnos azonban ezek a változtatások és a kicsivel jobb történet nem tudta megállítani a tömeges elvándorlást a sorozattól, a színvonal drámai esését a nézőszám is követte, míg az évad végére átlagosan „csak” 7-8 millióan nézték.

A negyedik évad sokat már nem tudott változtatni a sorsán. Szerintem bárki, aki nézte tudta, hogy beszüntetik majd az év végén. Pedig sokat javult az előző évadhoz képest. A történet sokkal jobban meg lett írva, és nem mellesleg érdekesebb is lett, bár úgy érzem kicsit több részt áldoztak expozícióra, mint kellett volna, és nem igazán volt túl izgalmas. Persze itt is voltak sehova se tartó mellékszálak, de szinte mindig volt valami más cselekmény, ami jobban lekötötte a figyelmem. A karakterek se voltak már annyira buták, mondjuk néha volt pár kivétel (pl. Claire összetalálkozik egy „bábjátékos” képességű fószerral, aki az előző évadban meg akarta ölni az anyját és őt, majd annak a sztorinak a lezárásánál véletlen kisegített a lánynak, és ezért ebben meg óriási nagy haverokként viselkednek), de összességben már egész ésszerűen cselekedtek. Az új karakterek nem voltak olyan rosszak, bár volt egy-kettő, akit inkább hanyagoltam volna (pl. Emmát, a süket „hőst”). A legjobb új szereplő egyértelműen Samuel Sullivan (Robert Knepper) volt, aki egy egész komplex főgonosz lett az évad végére. Szóval jócskán nőtt a színvonal az előző két kötethez képest. Viszont úgy érzem még így se érte el a második évad szintjét. Volt egy pár olyan rész, ahol leginkább az arcom kapartam volna le a látottak, hallottaktól, de ugyanakkor meg többször teljesen beleéltem magam a történésekbe. Sokszor olyan érzésem is volt, hogy már egyáltalán nem érdekel az egész, és több részt nem bírnék ki, pedig tudtam, hogy ez százszor jobb, mint amit az előző évadban láttam. Azonban már nem kell tovább néznem, mivel elkaszálták. Nem is csoda, átlagosan 5 millióan nézték, ami egy főműsoridős sorozattól elég katasztrofális érték. Most már soha nem tudjuk meg, hogy mi történt azután, hogy Claire TV-kamerák szeme láttára leugrott az óriáskerékről. A Heroes már nincs többé.

Pedig szerintem egy nagyon kellemes sorozat volt, amihez rengeteg extra tartalmat is adtak. Pl. a sorozat honlapján egy képregény is indult, ami bemutatott ismert és ismeretlen „hősöket”, kibővítve ezzel a Heroes világát. Azonban a hirtelen jött népszerűsége ellene dolgozott, és az írók nem voltak képesek reprodukálni az első évad minőségét. Rossz döntések születtek, és a színvonal látta kárát. A nézőknek meg nem tetszett a dolog. Ahogy nekem se. Szerettem a Heroes-t, de a második évad után elvesztettem az érdeklődésem iránta. Sajnálom, hogy pont amikor már kezdett volna megjavulni, akkor nyírták ki. Talán jobb is így. Csak ennyit tudott nyújtani. A hősök most már pihenhetnek...

Hozzászólások

Germinator
1 | Germinator 2010.06.26. 12:14
Én is néztem anno a sorozatot, de sajna én már jóval előbb befejeztem. Illetve azt olvasom, hogy ez nem is kell annyira sajnálnom, mert jó döntésnek bizonyult, hogy az 1. évad után abbahagytam. Sőt, már az 1. évad évadzáróját sem néztem meg... nekem már az évad végére annyira gyanús volt ez az egész, annyira kusza és "ad hoc", mintha a forgatókönyvíróknak fingja nem lenne, hogy mi merre tart, csak beimprovizálnak cselekményszálakat, hogy nem néztem végig.

Írtad, hogy ha újranéznéd, akkor lehet hogy már az 1. évad sem tetszene annyira és feltűnne, hogy selejtes volt a sorozat már a kezdetekben is, és én ezzel értek egyet. Már az 1. évadban is nagyon sok bénaság feltűnt nekem. De tény, hogy voltak az elején nagyon jó pillanatai, például az emlékezetes Hiro-Peter jelenet a metróban máig megmaradt bennem. De ez az 1. évados hangulat már az 1. évad végére is eltűnt, legalábbis nálam... sajnálom, mert tényleg jól indult.
2 | Gerry 2010.06.26. 14:21
Mi végignéztük mind a négy évadot - igaz, egy idő után már inkább megszokásból és kíváncsiságból (pontosabban reménykedésből, hátha történik valami) semmint tiszta élvezetből. maga az alapkoncepció remek (mégha vajmi kevés kreativitás is szorult bele), de a minőség rettenetesen hullámzott.
Alkottak pár emlékezetes karaktert, és még emlékezetesebb illogikus agyamentséget ipari mértékben (meg rém unalmas önismétléseket, pl. Clare és Benett állandó szeret-nem szeret konfliktushelyzete gyorsan haláli unalmassá és idegesítővé vált), azonban amit minden hülyeségen felülemelkedve sem lehetett megbocsájtani a sorozatnak, az a látványos végkifejletek voltaképpen szinte teljes hiánya. Ti. az rendben van, hogy a speciális effektek megdobták a büdzsét (merthogy ne felejtsük el, nem éppen a legolcsóbb sorozat volt), és éppen ezért Sylar 99%-ban csupán a telekinézist használta, ami effektek nélkül is rém egyszerűen megoldható-, de én irtózatosan hiányoltam a látványosabb összecsapásokat: főleg ott, ahol mindezt hosszasan felvezették, pl. a negyedik évad zárásánál. Itt minimális patront sütöttek el, és puff, vége is lett az egésznek, a néző meg csak pislogott, hogy erre gyúrtak egy komplett évadon keresztül?! Nem mondom, hogy inkább csináltak volna Dragon Ball-t a szériából, de az tény, hogy e téren (is) rengeteget ígért, de rendkívül keveset adott a sorozat.
3 | Zomil 2010.06.30. 14:33
"Szerettem a Heroes-t, de a második évad után elvesztettem az érdeklődésem iránta." Itt a kulcsmondat :)
Szvsz erösen a 2. évad alatt bekövetkezett irosztrájk ölte meg a sorozatot, szépen felvezették a történetet és aztán a sztrájk miatt egy teljesen logikátlan elvarratlan befejezéssel kellett befejezni, onnantol meg csak rész-rész után jött, minimális logikával. Pedig addig sztem elég szépen volt vezetve a története, engem legalábbis nem fogott el az az érzés, mint a 3. 4. évadnál, h a készitök egy kocsmában megbeszélik mi legyen a következö részben. Az interjukbol azért kiderül, h a 2. évadra is megvolt szépen a terv és elö volt készitve a konfliktus a 3. évadra, csak sajnos az irosztrájk közbeszolt. Sajnálom, pedig sok lehetöség rejlett a sorozatban, a látványos effekteknek és a képregény hangulatnak köszönhetöen.
Nayrobi
4 | Nayrobi 2010.07.08. 19:12
Csekkoljátok a Misfits-et, angol sorozat 6 részes első évaddal, sztem nagyon állat:)

És igen, először az írósztrájk, aztán az írók nyírták ki a Heroes-t:(

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.