Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

xeLaR blogja

R.I.P. Kon Satoshi

xeLaR | 2010.08.28. 12:14 | kategória: anime | 3 hozzászólás

Nos, egyéb elfoglaltságaim miatt (értsd: a pénteki üzleti német írásbeli nyelvvizsgára való felkészülés) nem igazán tudtam erre a hétre jó témával készülni. Sajnos azonban történt egy olyan esemény az anime világában, ami mellett nem tudok szó nélkül elmenni. Ugyanis augusztus 24-én meghalt Kon Satoshi (magyarosítva Kon Szatosi), aki Miyazaki Hayao mellett a japán animáció egyik legnagyszerűbb rendezője. Ez hatalmas csapás nem csak az anime-nek, hanem a filmes világnak is. Ugyanis Kon Satoshi nem csupán „rajzfilmeket”, „meséket” rendezett, mint Miyazaki, hanem komoly hangvételű, szürreális filmeket, amik sok esetben több tartalommal bírnak, mint egy Hollywood-i, sztárokkal teli szuperprodukció. Azonban mivel filmjeinek „animés” kinézete van, azonnal elítélik őket, pedig ezt egyáltalán nem lenne szabad. Még én sem láttam az elhunyt rendező összes művét, de már egyetlen egy megnézése után tudtam, hogy ez az ember egy zseni.

Az első film, amit láttam tőle az a Perfect Blue volt. Ezt a filmet egy anime-s He7ediknek is lehet tekinteni, mivel sem előtte, sem utána nem láttam ilyen hangulatú anime-t. Azt is meg kell jegyezni előtte, hogy ez elvileg egy élőszereplős filmnek indult, majd valahogy mégis animációs formában jött világra. A történet egy viszonylag híresebb „lánybanda” énekeséről szól, aki jobb karrier reményében kilép a sikeres együttesből, és színésznő szeretne lenni. Azonban a döntése csak bajt hoz rá, mivel új karrierjét szabotálják, ugyanakkor meg zaklatják és visszaélnek a nevével az Interneten. Ha még ez nem lenne elég, akkor emellé még elkezd hallucinálni dolgokat, a valóság és a fantázia kezd összemosódni számára, és úgy érzi, egyre jobban kezdi elveszteni az eszét. És aztán jöttek a gyilkosságok.
Bár valószínűleg számotokra nem tűnik túl érdekesnek a történet leírása, de higgyétek el nekem, ha azt mondom, hogy ez egy nagyon jó film. Az anime-től megszokott elnagyolt figurák csak minimális mértékben vannak jelen a filmben, minden más azonban többnyire valóságosan van ábrázolva. Aztán ott van a történet is, ami csavaros, komoly témákkal teli, sok helyen még félelmetes is, és a vége többféle értelmezést is megenged.
Nem meglepő, hogy ez az alkotás sikeresen elindította Kon karrierjét. Az talán a legjobb az egészben, hogy élőszereplős filmként valószínűleg nem ütött volna akkorát a filmes világban, mint a „rajzfilmes” formájában. Még egy érdekesség: Darren Aronofsky megvette az anime jogait csak azért, hogy egy jelenetet lemásolhasson belőle az egyik leghíresebb filmjéhez.

A rövid munkásságának további alkotásai:
- Millennium Actress: sajnos még nem láttam ezt a filmet. Sőt, nem is tudtam, hogy van ilyen filmje. Pedig fődíjat is nyert a Chihiro Szellemországban-nal együtt egy jelentős japán fesztiválon, és más helyeken is egy rakás díjat bezsebelt. Pedig ennek is egyszerű a története: egy ember dokumentumfilmet akar készíteni egy öreg színésznő életéről. Mivel nem láttam, így nem tudok sokat mondani róla. Annyit azonban tudok, hogy ez egy film a szerelemről, a moziról, és a valóság és fantázia keveredéséről.

- Paranoia Agent: ez a rendező egyetlen sorozata, amit sajnos még nem láttam. Viszont ez is horror és thriller elemekkel van teli, ahol ugyancsak keverik a valóság és a fantázia. A sorozat egy veszélyes fiatalról szól, aki egy baseball ütővel támad meg bizonyos embereket. A rendőrség nem tudja kezelni az ügyet, mivel a sértettek egyrészt nem emlékeznek jól a támadójuk kinézetére, másrészt meg valamilyen okból nem működnek együtt a rendőrséggel. Főleg azért, mert a sértettek mind valamilyen magánéletbeli krízisbe kerültek, de a támadás után képesek kilábalni a problémájukból. Vagy legalábbis ezt olvastam ki egy sorozatismertetőből. Szóval ez se az a tipikus anime történet, mint amit már megszokhattunk. Valószínűleg be fogom pótolni a közeljövőben.

- Tokyo Godfathers: rövid jellemzés? Egy különleges karácsony három fura tokiói hajléktalannal, akik egy csecsemőt találnak a szemétben. Itt is elég lenne annyit mondanom, hogy ez egy hatalmas film. Pedig olyan témája van, ami egy átlagos filmnézőnek nem igazán jöhet be. A „Karácsony” témájában már temérdek film készült, és a legtöbbjük nem is sikerült túl jól. A „furaság” a karakterekből adódik, főleg az egyik főszereplőből, aki egy transzvesztita. Meg aztán a film hajléktalanokról szól. Mégis azt kell, hogy mondjam, hogy ez az egyik legjobb karácsonyi film. A történet teljesen hihető, pedig egyértelmű, hogy a való világban ilyen nem történhet meg. Olyan varázslatos hangulat és szeretet járja át a filmet a benne lévő szörnyűségek ellenére, ami csak a legjobb karácsonyi filmekben találhatók meg. Egyszerűen csodálatos.

- Paprika: ez a film picit kifogott rajtam. Nem tetszett annyira, mint azt vártam, de ez mindenképpen egy nagyon egyedi film. A történet egy olyan újonnan kifejlesztett technológiai eszközről szól, aminek segítségével a „terapeuták” képesek az emberek álmaiba belemenni, és segíteni (vagy ártani) nekik. Most mondhatnám, hogy ennek fényében már az Inception sem egyedi, de nem lennék fair a filmmel, ugyanis még egyrészt nem láttam, másrészt meg valószínűleg sokkal jobb történettel rendelkezik, mint a Paprika. A legnagyobb hibája a filmnek, hogy a sztori nem követhető annyira, inkább egy álomra emlékeztet. Ami viszont szinte tökéletes az az animáció és a látvány. Érdekes film.

Bár Kon Satoshi művei kritikai sikerek voltak, sajnos nem annyira ismerik őket. Pedig komoly és élvezetes alkotásokat készített, amiket egy nagyobb, szélesebb közönségnek is látnia kell. Ne érdekeljen az, hogy „anime”. Ne tévesszen meg, hogy rajzfilmes formája van. Ezek ízig-vérig komoly FILMEK, amik mellesleg még jók is. Nem szabad hagyni, hogy egy ilyen zseni műveit elfelejtsék.

Végezetül pedig álljon itt Kon Satoshi elbúcsúzása:

"With feelings of gratitude for all that is good in this world, I put down my pen.
Well, I'll be leaving now."


Kon Satoshi (1963 - 2010)

Hozzászólások

Aryx
1 | Aryx 2010.08.28. 17:52
:,(

RIP... Nagyon szerettem a filmjeit, a munkásságát, az egész művészetét! Míg Miyazaki-t a mai napig sztárolják, addig Kon mintha a kutyát nem érdekelné. Egy el nem ismert zsenivel volt hát dolgunk, és szomorú leszek, ha csak én írok majd ehhez a poszthoz - és sajna nem lennék meglepve.
xeLaR
2 | xeLaR 2010.08.29. 00:14
Ezért is született ez az írás, hátha egy kicsit többen felfigyelnek majd a műveire.

Mellesleg bepótoltam a Millennium Actress-t. Nemrég fejeztem be, és nem is tudok igazán mit mondani rá. Talán csak annyit, hogy nagyon tetszett.

Ami meg nem került bele a bejegyzésbe, hogy épp egy új filmen dolgozott, amikor elhunyt...
Malin-
3 | Malin- 2010.08.29. 00:49
Nyugodjon békében. Az az igazság, hogy nem nagyon ismertem a darabjait, a Perfect Blue-t tervezem egy ideje megnézni. Viszont a Paranoia Agent-et pont pár hete néztem végig, egyike a legjobb thrillereknek, amit valaha láttam animén belül. (Ott van nálam a Serial Experiments Lain mellett, pedig az aztán tényleg nagy kedvencem.)

Lehet, hogy a Perfect Blue után belenézek a többi filmjébe is ezek után.

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.