Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

xeLaR blogja

A Civilization V-re várva

xeLaR | 2010.09.18. 17:45 | kategória: játék | 2 hozzászólás

A Civilization széria a stratégiai játékok műfajának az egyik legjelentősebb és legnevesebb játéksorozata. Amellett, hogy maga a játék koncepciója időtálló és érdekes, nem is igazán akadt nagyobb konkurensre a körökre osztott stratégiákon belül. Emiatt talán azt gondolhatná a játékos, hogy a sorozat előrehaladtával egyre kevesebb újítást, ugyanolyan játékmenetet tartalmaznak a részek. A Civilizationre ez nem jellemző, mivel minden egyes játék meg tudott úgy újulni, hogy a játékmenetet is teljesen megváltoztatta. Azonban a legújabb rész változtatásai már-már túlmennek minden határon, és a sorozat bizonyos részeit alapjaiban megreformálja. Viszont annak ellenére, hogy ilyen nagyszabású változás lesz egy régi, óriási presztízzsel bíró játéksorozatnál, mégsem foglalkoznak annyira vele. Lehet csak én látom rosszul, de igazán sehol sem láttam tartalmas előzeteseket, vagy érdekes bemutató videókat, ami igazán arra ösztökélne, hogy beszerezzem a játékot. Csak screenshotokat láttam, ami szép grafikára utal (meg egy nagyon ronda mini-mapre), de semmi másra, ill. vicces CivAnon videókat, ami meg szerintem túl kevés a játék reklámozásához. Érdemes „vakon” megszerezni?

Pedig „nagy” Civ-rajongó vagyok, annak ellenére, hogy nem igazán tudok játszani a játékkal, és csak két résszel találkoztam. Az egyik az eredeti DOS-os Civilization volt, ami a bonyolultsága ellenére nagyon megfogott még kisgyerekként is. Hisz ki tudna ellenállni egy olyan játéknak, ahol véres háborúk során végül atombombával intézzük el az elég agresszív Shaka Zulu-t? Az akkori nyelvtudásommal sajnos nem tudtam megtanulni a játék rejtelmeit, így legtöbbször mindig csak a legkönnyebb fokozaton rohantam végig a világon. A másik pedig a Civilization IV volt, amibe játékidőt tekintve szerintem már heteket beleölhettem. Mindig rajta van a gépemen, és ha hónapokig nem is játszok vele, de egy idő után mindig előveszem, és lejátszok egy-két pályát. Nemrég kezdtem újra játszani vele egy mod miatt (Civ Gold), ami egy rakás új civilizációt tartalmaz, köztük a magyarokat is, és viszonylag jól össze lett rakva. Most is van egy mentésem, ahol Szent István huszárszázadaival leigáztam a Német-római Birodalmat, majd végigszántottam a szkítákon, és készülök egy további véres háborúra Napóleon ellen. Szóval a lényeg az, hogy a Civ IV nálam egyfajta etalon lett, így a következő rész mércéje nagyon magasan van, és ezen a nagyszabású változtatások sem tudnak változtatni. Vajon tud-e majd egy újszerű, mégis ismert „Civilization-élményt” hozni?
Hát, még egy hetet legalább várni kell az eredményre, mivel szeptember 21. (US) és 24. (EU) a játék megjelenési időpontja. Addig is egy kisebb előzetessel szolgálnék, mivel úgy érzem nem igazán kapott elég hírverést a játék (ha meg igen, akkor nekem még az is kevés).


Mi a Civilization V?

Ha véletlen nem ismerné valaki a játéksorozatot, vagy nem jött volna rá a fentebb leírtakból, a Civilization játékokban kiválasztasz egy népet, akikkel egy behatárolt időintervallumon belül (i.e. 4000-től i.u. 2050-ig) meg kell hódítanod a világot valamilyen formában. Hogy ezt megtehesd, városokat kell alapítanod, fölépíteni egy jól működő gazdaságot, ill. ki kell építened diplomáciai kapcsolatokat más civilizációkkal. A Civ V-ben sincs ez másképp, ahol 18 nép közül választhatsz, köztük jó pár ismerőssel, mint például a németek Vaskancellárjával, Bismarckkal, vagy éppenséggel a háborúzni vágyó, idegesítő azték Montezumával. Persze vannak új civ-ek és vezetők is, pl. Róma most Julius Caesar helyett Augustusszal kezd, míg bemutatkozik az afrikai Songhai birodalom. Ebben a játékban négyféle módon nyerhetsz: 1. leigázod az összes pályán lévő civilizációt (Domination); 2. jó diplomáciai kapcsolatokkal lehetünk a világ urai (Diplomacy); technológiai fejlettségünk révén kilövünk egy űrhajót az Alpha Centauri felé (Science); vagy pedig a kultúránkkal kényszerítjük térdre a világot (Cultural). Lényegében ennyiről szólna a játék, viszont maga a játékmenet sokat változik a negyedik részhez képest, így a már veterán játékosoknak hozzá kell szokniuk az újításokhoz, míg a Civ-újoncoknak ajánlott előbb az oktatói, bemutató pályákkal kezdeni.

A gépigény

Mielőtt még rohanna mindenki előrendelni a játékot, érdemes ránézni a gépigényre is. Akik valamennyire járatosak hardveres ügyekben, azok valószínűleg hüledezni fognak ezen, mivel maga a játék látványa nem igazán követelhetne meg ilyen hatalmas gépigényt. Pedig ez egy processzorzabálónak ígérkezik, mint amilyen az elődje volt. Ez pedig egy óriási negatívumnak ígérkezik, mivel így kevesebb ember fog majd azonnal a negyedik részről az ötre átváltani. Nem csak az, de valószínűleg kellő memória és processzor nélkül még lassú is lesz a Civilization V, ami egy ilyen időfaló játéknál nem jelent jót. Érdemes a teljes játék megvétele előtt kipróbálni a demót, hogy egy tisztább képet kapjunk, hogy mennyire lett jól optimalizálva.

A változtatások

A Civ V olyan változtatásokat vezet be, ami nagyban befolyásolhatja a sorozat további részeit. Az alábbi felsorolásban meg is említeném a fontosabbakat, amelyek a sorozathoz, ill. az előző részhez képest megváltoznak. Kezdjük is máris:

-Átdolgozott kulturális és tudományos győzelem: bár az Alpha Centaurira jutás még mindig fontos, de most már elég lesz fellőni a rakétát, és máris nyert ügyünk van. Azonban az űrhajóhoz szükséges alkatrészek mostantól egységként lesznek feltüntetve a pályán, és a fővárosban kell majd összeszerelni őket. A kulturális győzelem viszont teljesen más, mint amit más Civ-játékokban láthattunk. Ez főleg az újonnan bevezetett „Social Policies” rendszer miatt van. Ebben a rendszerben 10 „szocpol” közül kell választanunk, hogy melyiket vezessük be a népünk számára. Ezek mind valamilyen bónusszal bírnak, amivel a népünket valamilyen tekintetben erősebbé teszi. Egy kiválasztása után az adott politikának a fája jelenik meg, ami további bónuszokat adnak majd. Ahhoz hogy megkapjuk őket, elsőnek egy bizonyos szintű kultúrát kell „termelnünk”, ami után egy pontot kapunk, amit valamelyik választott politikára áldozhatunk. A kulturális győzelem csak akkor kezdődhet meg, ha öt „szocpol” ki van maxolva. Ugyanis ekkor megkapjuk azt a lehetőséget, hogy elkészítsük az úgynevezett „Utopia Projectet”. Ha az készen van, akkor végre megnyerjük a játékot.

-Négyzetrácsos pályák helyett hatszöges terep: a Civ-sorozat eddig mindig is egy négyzetrácsos rendszeren alapultak, így ez egész nagy változás a széria rajongói szempontjából. Ezt egyfajta „kozmetikai”, látványbeli megújulásnak lehet tekinteni, meg így jóval több lehetőség lesz az egységek elhelyezésére. Ha már erről beszélek...

-Radikálisan átdolgozott harcrendszer: az előző játékokban többnyire annyiból állt a harc, hogy kitermeltél egy rakás egységet, egy helyen egyesítetted őket, majd ezzel a haderővel megindultál valamelyik civ ellen. Szóval a harc stratégiája abból állt, hogy aki több katonát hoz, az nyer (arról nem is beszélve, hogy emiatt gyakran előfordultak olyan esetek, ahol több dárdás katona le tudott győzni tankokat). A Civ V ezt változtatja meg elég radikálisan. Ugyanis ebben a játékban egy területen mindössze egyetlen katonai egység tartózkodhat. Emiatt sokkal bonyolultabbá válik, több stratégiát igényel majd a harc. Azt is érdemes tudni, hogy a városokban is mostantól mindössze egy katonai egységet tarthatunk védelemként, de magának a városnak is van támadóereje. A katonai egységek termelésében is történt változás, mivel míg a Civ IV-ben egy vasbánya megszerzésével végtelen mennyiségű kardos katonát gyárthattunk, addig ebben egy nyersanyag csak egy bizonyos számú osztagra elegendő. Az átlagos mozgásszámot is megváltoztatták egyről kettőre egy körön belül, viszont nehezebb terepeknél lassabban mennek az egységek, így ennek is óriási jelentősége lesz a különféle háborúk és összecsapások eltervezésekor. Szóval nem lesz mostantól olyan egyszerű a háborúsdi, mint ahogy azt megszokhattuk.

-Barbárok és városállamok: a barbárok mindig is aktív szereplői voltak a különböző Civ-játékoknak, és ebben sincs ez másképp. Kisebb újítás náluk a barbár táborok megléte, ahonnan elindítják veszedelmes hordáikat a játékosok felé. Egy ilyen tábor szétveréséért aranyat kapunk, így a játék korai szakaszában ez egy fontos foglalatosságnak ígérkezik. Egy játékban a résztvevő civilizációk mellé még kapunk városállamokat is, olyan „civ-eket”, amik csak egy várossal gazdálkodhatnak. Velük ajánlatos jóban lenni, mivel baráti viszony esetén kisegítenek minket (legyen az gazdasági, vagy katonai), míg ha megromlik velük a kapcsolatunk, akkor akár még meg is támadhatnak minket.

-A diplomácia: ennek az elemnek mindig is nagy szerepe volt abban, hogy rábírjuk a többi népet, hogy ne velünk próbáljanak háborúskodni, hanem inkább békében éljünk együtt (...egészen addig, amíg egy sereget toborzok). A diplomácia ebben a részben még inkább kiemelt szerephez jut, köszönhetően a fejlettebb MI-nak. Emellett már csak azért is, mert ebben nem lesz vallás, ami eléggé megkönnyítette a Civ IV-ben a diplomáciát. Többféle lehetőségünk lesz a gépekkel tárgyalni a szokásos kereskedelmen kívül, mint például együttműködési szerződéseket írhatunk alá, szervezkedhetünk majd egy harmadik civilizáció ellen, vagy éppen egy kutatási egyezményt köthetünk (mivel már nincs technológia kereskedelem).

Persze ezeken kívül is van még jó sok újdonság (pl. természeti kincsek megjelenése, utak fenntartása mostantól pénzbe kerül, vagy a boldogság mércéje birodalmi szintre lett emelve), de ezek azok, amelyek a legjobban befolyásolják majd a Civilization V játékmenetét.

Végszó
A bejegyzésem megszületésének időpontjában már létezik legalább egy kritika, ami valamelyest csökkenti az irományom létjogosultságát. Ha viszont sem én és sem a GT kritika nem győzött még meg, akkor ajánlanék egy két órás „kis” ízelítőt a játékból (angoltudás szükséges). Ez a videó nagyban megváltoztatta a kicsit pesszimista véleményemet a játékról, és alig várom már, hogy én is kipróbálhassam. Remélhetőleg ezután majd ti is várjátok majd.

Hozzászólások

1 | BigHairMan 2010.09.18. 22:39
Csak a bevezetőig jutottam, ha videót akarsz, a www.gamespot.com oldalon akad néhány...
xeLaR
2 | xeLaR 2010.09.21. 20:14
Na a demó is ki lett próbálva.
Hát így elsőre nagyon fura volt, de meglepően élvezetes. Csak három Civ-et lehet kipróbálni, és úgy kb. 100 körig lehet játszani.

A gépigény...kicsit féltem tőle, hogy túl sok lesz a gépnek (nameg amúgy is medium-low-okra állította be magát a játék), de elég jól futott. Mondjuk azt le kell szögezni, hogy nem volt nagy pálya, meg az elején nem volt sok akció rajta.

Maga a játékmenet egyáltalán nem olyan, mint a CivIV, és még szokni kell. Azt meg főleg, hogy még könnyebb fokozatokon sem kímél a gép (vagy legalábbis Erzsébet királynőnek nem tetszett a képem / nem volt elég katonai erőm, hogy tiszteletet követeljek). A barbárok szétverése jó móka, így legalább nem annyira idegesítőek, mint az előző játékokban.

Ilyen kevés játék után azt mondom, hogy ez jól sikerült. Majd még játszok egy párat, hátha megváltozik a véleményem...

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.