Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

xeLaR blogja

Az Igazság Ligája II. - Justice League Unlimited

xeLaR | 2010.10.16. 16:24 | kategória: sorozat | 0 hozzászólás

Az ötlet, hogy írjak erről a sorozatról akkor jött, amikor nemrég egy csomó DC-s animációs filmet pótoltam be. Nem szoktam megnézni az összes ilyen csak DVD-re megjelenő képregényes rajzfilmeket, de valamiért akkor pont olyan hangulatban voltam. Köztük volt egy-két régebbi darab is, amelyek kapcsolódtak a Bruce Timm és Paul Dini által kreált világhoz, pl. Batman: Mask of the Phantasm. Bár ez megadta a kezdő löketet, hogy végignézzem a Justice League sorozatot, a bevezetőben egy másik ebben az évben megjelent animációs filmről kell beszélnem. Ez pedig nem lenne más, mint a Justice League: Crisis on Two Earths.

A film alaptörténete nem túlságosan bonyolult: egy alternatív világból érkezett jó Lex Luthor megkéri az Igazság Ligáját, hogy mentsék meg az ő otthonát a szuperhősök gonosz alteregóitól, akik lényegében átvették a hatalmat. Mivel a Liga egyszerűen nem utasíthat vissza egy ilyen kérést, azonnal át is ugranak, hogy szétrúgják a gonosztevők seggét, de itt sem olyan egyszerű a helyzet. Egyrészt azért, mert a gonosz Ligában lévőknek majdnem ugyanolyan képességük és közel ugyanakkora erejük van, másrészt meg azért, mert a nagy verekedés közepette egy szereplő egy veszedelmes tervet akar megvalósítani, amely nem csak azt a világot, de az egész létezést fenyegeti.
Azért kell erről a filmről beszélni, mivel eredetileg ez lett volna az összekötő kapocs a Justice League sorozat második és harmadik évadja között. Ez így elég valószínűtlennek tűnhet, hisz már jó pár év eltelt a széria és a film között, de maguk a készítők vallották be, hogy annak az el nem készült film (Justice League: Worlds Collide) forgatókönyvének 95%-át használták fel a Crisishoz. Ha ez sem lenne elég bizonyíték, akkor magában a filmben is van sok utalás a sorozatban történtekre (pl. az elején javítják az űrbázisukat a második évadzáró miatt), ill. arra is, ami a folytatásban is megfigyelhető (pl. hogy honnan van Wonder Woman láthatatlan repülője). Ennek tudatában már másként tekintek a filmre, nem csak egy egyszerű különálló rajzfilmre. Úgy érzem ez a film is szerves részét képezi az animációs DC világának, annak ellenére, hogy a szereplők nem teljesen úgy viselkednek, mint a sorozatban (arról nem is beszélve, hogy a Zöld Lámpás le is lett cserélve), és nincs a megszokott stílusban meganimálva, megrajzolva.
Most pedig végre neki is ugorhatok az Igazság Ligája rajzfilmsorozat második feléhez, amely elég érdekes változásokon ment keresztül.


Justice League Unlimited – Általános tudnivalók

Tehát mi a JLU-nál az alapszituáció: az Igazság Ligája második évadzárójában történtek miatt a szervezet űrbázisát újra kellett építeni, ill. az akkor még nem létező filmben a főhősök elkezdtek több hőst toborozni. A sorozat is így kezdődik, mikor egy viszonylag ismertebb DC hőst, Green Arrowt próbálja Batman meggyőzni, hogy csatlakozzon. Miután ez szóban nem sikerül, a bőregér egyszerűen csak felteleportálja az új űrbázisra a szerencsétlent. Ekkor láthatjuk az egyik legnagyobb különbséget az eredeti sorozat és e között. Míg a sima Justice Leagueben csak hét hős ténykedett, addig az Unlimitedben már egy rakás szuperhős (kb. 60) segít a gonosz elleni harcban. A legtöbbjük azonban csak háttérszereplő, és csak nagyon keveset ismerhetünk meg közülük, és azok is inkább az ismertebb figurákból kerülnek ki (pl. Green Arrow, Black Canary), de természetesen vannak kivételek is (pl. The Question). Az eredeti tagokról sem feledkeznek meg, még mindig ők a széria főhősei, és vannak olyan epizódok, amelyekben csak ők szerepelnek.
A legnagyobb gond a kibővített Ligával az, hogy nincs idő bemutatni őket a nézők számára. Nem igazán ismerem a DC Comics világát, talán csak a leghíresebb karaktereket, így amikor olyan hősökkel találkoztam, mint Hawk és Dove, vagy Shining Knight gondban voltam. Nem tudtam róluk semmit, és egyáltalán nem érdekeltek, pedig az előbbieknek még saját epizódjuk is volt. Persze ez attól is függ, hogy egy epizód mennyire jól van megírva, és mennyire tudja a nézővel megszerettetni az újonc karaktereket. Emiatt úgy érzem, hogy ez a sorozat inkább készült képregény rajongóknak, mint az előző, és ez szerintem nem egy jó lépés, ha a tévés nagyközönségnek akarják ezt vetíteni.

Mint az előző bejegyzésem végén is írtam, az Unlimited máshogy épül fel, mint az előző sorozat. Kétrészes történetek csak ritkán fordulnak elő, inkább egy részbe sűrítik bele a cselekményt. Ezt jó döntésnek tartom, mivel így legalább nem marad le senki a történet nagy részéről. Viszont az évadok epizódjai ezentúl már valamilyen szinten kapcsolódnak egymáshoz, azaz egy nagy cselekményszál részei. Ez már kifogásolható lenne, ha nem lennének jól elrejtve a különféle elemek, amik a történet végjátékában kapnak nagyobb szerepet (ez többnyire az első két évadra igaz). Az már más kérdés, hogy maga a történetszál egészen visszanyúl a Superman és Batman sorozatokig, de még a filmek történéseiből is kiemel egy két dolgot. Egy átlagos néző semmit nem fog tudni az egészből, csak annyit, amit mondanak a szereplők, és sok ebből fakadó poénra, vagy fontos információra egyáltalán nem fog rájönni. Ez nem tetszett benne, bár az jó, hogy jobban össze akarták kapcsolni az animációs világ eseményeit, de ahhoz, hogy ezt mindenki megértse, ismerni kell a világot egészen a Batman sorozattól. Még ha 2004-06. lenne most, azaz amikor a sorozat elkészült, az még akkor is több mint tíz év lenne.
Természetesen sokat javult a sorozat technikailag az évek alatt. Az animációja nagyon jól lett megcsinálva, nem fulladnak unalomba a csaták emiatt. Talán az egyetlen dolog, ami egy kissé zavart, az a néha megjelenő CG-animáció volt, ami sok esetben nagyon rosszul nézett ki. Sajnos volt is egy olyan epizód, ahol eltúlozták a használatát, és hihetetlenül ronda lett miatta az egész. A szinkronokra sem lehet panasz, mindenki hozza a várt formát, és az újak is jól beleélték magukat a szerepükbe. Végezetül pedig jöjjön az intro, ami nem jön be annyira, mint az előző. Bár a zene még jó lenne, de sajnos az állóképek és a részekből kiragadott jelenetek nem igazán fogtak meg.

Az első és második évad

Azért veszem egybe őket, mivel a fő cselekményszál és a téma mindkettőben ugyanaz, bár a hangulat pont ellentétes. Pedig az első epizódok még teljesen különálló történetek voltak, amelyeknek semmilyen hatása nem volt az évadban történtekre. Az első epizód bemutatja az új Ligát és Green Arrowt, majd utána egy-két érdekesebb, viccesebb (pl. a „régi” hősök gyerekké változnak) és bizarrabb (pl. Wonder Womant malaccá változtatják) részeket láthattunk. A nagy cselekmény kezdetét valahova a Fearful Symmetry című részhez tehetjük, amiben kiderül, hogy Supergirlnek van egy klónja, és valakik irányítják a Liga ellen. Mint később kiderül, az amerikai kormány létrehozott egy titkos katonai szervezetet „Cadmus” néven, amelynek a feladata, hogy valahogy semlegesítse az Igazság Ligáját, mivel veszélyt jelentenek a világra. Ezt főleg azért teszik, mert tudják, hogy mi történt az „A Better World” epizódokban, illetve már akkor felmerült ennek a szervezetnek a létrehozása, mikor Darkseid szolgájává tette Supermant (ami a Superman sorozatban volt). Emellett még van egy mellékszál Lex Luthorral, aki úgy tűnik megjavult, és elindulni látszik az elnökválasztáson. Pár rész után ki is derül, hogy annyira nem vált jófiúvá, és neki is megvan a saját kis terve, ami egyáltalán nem jelent jót. Közben a Liga mindent megtesz, hogy megmentse a világot a különböző veszélyektől, és ugyanakkor elegendő bizonyítékot adnak a Cadmusnak, hogy miért kell tartani tőlük. A feszültség pedig csak nő, egészen a második évad végéig, amikor végre kiderül minden, és a hősöknek dönteniük kell a szervezetük jövőjéről.

Először is csak gratulálni tudok ezért az óriási történetszálért. Izgalmas és komoly, csakúgy mint az említett kétrészes epizód az előző sorozat második évadjából. Másrészről viszont sajnos túlságosan is el van nyújtva, és a végétől eltekintve egy nagyon átlagos évadokat kapunk. A különálló epizódok többnyire nem túl élvezetesek, és a történethez kapcsolódók, amik az elején vannak, nagyon unalmasak. Például az első évad kétrészes epizódja egy nagy kikacsintás a DC világának, ami eszméletlenül nevetséges, és megint csak annyi a jelentősége, hogy Green Lantern és Hawkgirl szexuális életét kivesézze. Az évadokat az sem segíti, hogy a harcoknál sokszor olyan karaktereket használnak, akikről nem tudunk semmit, és nem is veszik a fáradságot, hogy bemutassák őket. Persze van egy-két érdekesebb figura, akiknek valamiért adtak epizódokat, de a legtöbbször az sem sült el jól. Azon is fennakadtam kicsit, hogy az első évadban egyáltalán nem szerepel Flash párbeszédes szerepben. Bár ez amiatt volt, mert Michael Rosenbaum nem ért rá, de nagyon feltűnő, hogy a „régi” hősök közül csak ő nem szerepel. Szerencsére a második és harmadik évadra azért visszatért.

Bár nagyon szapultam az előző bekezdésben az évadot, mégis teljes egészében gond nélkül eléri a Justice League első évadjának a szintjét. Nem kiemelkedő, de nem is teljesen rossz. A problémát az jelenti, hogy a komoly és tényleg érdekes sztoriszálat nem lehetett azonnal ellőni, hanem tele kellett tűzdelni „felesleges” epizódokkal, amelyek bemutatták a DC világának bizarrabb dolgait, ami meg ugyancsak elidegenítheti a nézőt. Nagy általánosságban viszont teljesen átlagos részeket láthatunk. Vannak kimondottan rossz epizódok is, mint például a Dark Heart, ami egy különleges idegen invázióról szólna, és még a nagy sztorihoz is szorosan kapcsolódik, de az animáció egyszerűen megöli nekem a rész élvezetét. Vagy éppenséggel a Hawk & Dove, ami egyszerűen csak unalmas. Persze van sok jó epizód is, mint például a második évad utolsó részei, azonban a kedvenceim azokon kívül vannak. Az egyik egy teljesen különálló rész (For the Man Who Has Everything), amelyben megtudhatjuk, hogy mire vágyik igazán Superman, és az egyik legszomorúbb része a sorozatnak. Van még a The Greatest Story Never Told, amely sikeresen mutat be egy viszonylag ismeretlen hőst, ill. még a Task Force X, amiben egy csapat rosszfiú behatol a Liga űrbázisára, hogy ellopjon valamit. Végezetül ott van az Epilogue, ami nem ennek a sorozatnak a végét jelöli, hanem a Batman Beyondnak.
Szóval összességben ez a két évad elfogadhatóra sikerült, de ez nem az átlagnézőnek készült. Vannak problémái, de a második évadra összeszedte magát, és egy nagyon élvezetes végjátékot sikerült összehozni neki. Picit kár, hogy lett folytatása, és nem itt ért véget az egész.

A harmadik évad

A második évad végkifejlete után nem sokkal a kissé buggyant Lex Luthor kitör a börtönből, és csatlakozik Gorilla Grodd titkos szervezetéhez, ami egyfajta gonosztevőkből álló Liga. Lényegében annyi a nagy történet, hogy elsőnek Grodd akarja a gonosz tervét megvalósítani, majd Luthor, miközben az Igazság Ligájának fogalma sincs róluk. Sajnos ezt a történetszálat nem tudták rendesen megvalósítani a készítők, mert valószínűleg tudták, hogy nincs jövője a sorozatnak. Emiatt ez a cselekményszál nagyon összecsapott lett, és inkább különálló és karaktereket bemutató részekre koncentráltak. Lényegében folytatták azt, amit az előző évadban már befejeztek.

Ha lehet ilyet mondani, akkor ez egy teljesen felesleges évad lett. Annak ellenére, hogy ebben is találhatók zseniális részek, a többség teljesen átlagos, vagy unalmas. Még a kétrészes finálé sem volt túlzottan meggyőző, pedig abban összefognak a jók és a rosszak egy közös ellenség ellen. Inkább ismeretlen hősöket és világokat mutattak be, ami megint felemásan sült el. Emellett „végre” nagyobb szerepet kapott a Zöld Lámpás-Hawkgirl kapcsolat, amelyre egyáltalán nem voltam már kíváncsi. Főleg azért, mert megspékelték az előző évadokban azt egy barátnővel a Lámpásnak, míg ebben meg egy „baráttal” Hawkgirlnek. A gonoszok sem voltak túl meggyőzőek, és hiányoztak is főbb szereplők. A Joker például már az első évadtól kezdve hiányzott, ami elvileg annak köszönhető, hogy egy másik Batman animációs sorozat kezdődött el abban az időben. Pedig valószínűleg hatalmas lett volna a gonosz bohóc a gonosztevők szervezetében.

Mit lehet még írni egy ilyen átlagos (bár inkább átlag alatti) évadról. Hát talán megemlíteni mi tetszett, és mi nem. Az a gond, hogy rosszat nem tudnék kiemelni. Csak arra következtethetek ebből, hogy annyira felejthetőek voltak a rosszabb részek, hogy szóra sem érdemesek. Ez talán még rosszabb is, ha megemlítettem volna őket. Azért vannak nagyon jó epizódok is, mint például a Flash & Substance, ami kivételesen egy félig-meddig komolyabb rész Flashről, vagy mondjuk a Patriot Act, amiben pár ismeretlenebb hős megmutatja mit is jelent a hősiesség fogalma (nem mellesleg szerintem az egyik legjobb is az egész sorozatban). Emellett még van a The Great Brain Robbery, amelyik az egyik legviccesebb epizód, melyben Lex Luthor és a Flash testet cserél.
Tehát vannak jó részei is ennek az évadnak, de összességében ennek már nincs olyan hangulata, mint az előzőeknek. Sajnos a lezárása sem lett a legjobb...kár érte.

Végszó
Ennyi lett volna az irományom a Justice League Unlimitedről, és magáról a teljes Justice League sorozatról. A JLU egy teljesen átlagos, akciódús rajzfilmsorozat, amely kevésbé annyira komoly és érdekes, mint az előző sorozat. Persze vannak benne zseniális epizódok, amelyek képesek elgondolkodtatni, de inkább a szimpla szórakoztatáson van a hangsúly.
Így összességben a Justice League-t az öt évadjával egy átlagon felüli sorozatnak értékelem, ami főleg a második évadnak köszönhető. Emellett még plusz pontokat kap azért, mert többnyire sikeresen be tudta mutatni a DC világát úgy, hogy ne legyen túlzottan bizarr egy átlagnézőnek. Szóval, szórakoztató nézni, de ne várjon tőle túl sokat az ember. Én viszont nagyon örültem, hogy végignézhettem, egyáltalán nem bántam meg, még a rosszabb epizódokat sem.

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.