Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

xeLaR blogja

Heidenfest 2011 beszámoló

xeLaR | 2011.10.24. 14:46 | kategória: cikk | 2 hozzászólás

Mielőtt jobban belemennék a mostani bejegyzés témájába, két dolgot kell tudni rólam. Az első az, hogy „mindenevő” vagyok, ha zenékről van szó. Ha hallok valami olyan számot, ami megtetszik nekem, akkor az be is kerül az aktuális kedvenc zeneszámaim közé. Ez lehet bármilyen műfajú: pop, hip-hop, trance, rock, metál, stb. Egyszerűen nem tudom elkötelezni magam egy műfaj mellett sem, és nem igazán tudom, hogy miért. Azonban az utóbbi években egyre inkább a metál felé sodródok, de azért még mindig előszeretettel hallgatok más számokat is.

A második dolog pedig, hogy nem vagyok az a koncertre járó alkat. Eddig elég kevés zenei rendezvényen vettem részt az életem során, így nem is igazán tudom normálisan értékelni azokat a produkciókat, amit a színpadon látok. Volt amikor az nem tetszett, hogy az éppen fellépő banda hangzása nem volt ugyanolyan, mint az albumán lévő felvételen. Szóval csak „laikus” észrevételekkel tudok szolgálni nektek, és ha profi kritikára, vagy véleményezésre vágytok, akkor keressetek mást. És most, hogy túlestünk ezen, végre belekezdhetek az este elmesélésébe. Hol volt, hol nem volt...


...volt egyszer 6 metálbanda
2011. 10. 20. Úgy kicsivel fél hét előtt érkeztünk meg a haverommal (egy kis reklám mindenkinek jár...) a koncert helyszínére, a Club 202-be. Mondjuk lehet, hogy hamarabb kellett volna, mert mire leadtuk a ruhatárba a cuccainkat, és kikértük a folyékony kenyerünket, addigra az este első fellépője már javában muzsikált a színpadon. A Skálmöld egy mindössze két éve alakult izlandi banda, akik egész jó hangulatot hoztak el, csak sajnos ekkor még alig voltak, akik ezt értékelni tudták. Pedig a számaikkal egyáltalán nem volt baj, és mire a fellépésük végére értek, akkorra kezdtem megkedvelni őket. Magával a színpadi produkcióval sem volt semmi baj, vagy legalábbis én nem láttam benne semmi kivetnivalót. Azonban a legnagyobb gond az, hogy számomra olyan „átlagosnak” tűntek. Mint több más metálcsapat, ők is vikingmetálban nyomulnak, és a hangzásuk sem tűnt ki olyannyira, hogy maradandó élményt hagyjon bennem, egy-két kivételtől eltekintve. Azt nem akarom mondani, hogy ők voltak az este leggyengébbjei, mivel teljesen elfogadható zenét játszottak, és profik voltak a színpadon. Csak sajnos közönségük is alig volt, és ők is olyan „átlagosak” voltak. Sebaj, majd legközelebb biztos jobb lesz.

Az izlandi vikingek után a norvég Trollfest következett, akik úgy tűnik hoztak magukkal pár trollt is. Vagy legalábbis körülöttem elszabadult a pokol, és a közönség nagy része elkezdett pogózni, majd egyfajta „extrém vonatozásba” kezdtek. Nagyjából ez volt az este legfurcsább koncertje, mert igazából másra szinte nem is emlékszem. Szinte az összes számukra pogózott a nép, mozogtak össze-vissza. A Trollfest-tel eljött a káosz. Zeneileg velük sincs bajom, csak az ilyenfajta „muzsikát”, vagy inkább csak az éneklést, egyáltalán nem szeretem. Ennek köszönhetően én annyira nem éltem bele magam a zenéjükbe, mint mások. Az viszont tetszett, hogy szaxofonon és tangóharmonikán is játszottak, amiket szerintem nem igazán használnak ilyen bandákban. Összességben nekem nem igazán jöttek be, de csak azért, mert ezt a fajta zenét nem képes befogadni az ízlésem. Viszont jó hangulatot teremtettek, felrázták a közönséget, hogy aztán tomboljanak a következő együttesnek.

Az orosz Arkona következett, akikről már hallottam egy-két dolgot, illetve pár számukat is hallottam már. Jóknak tűntek, de úgy igazán nem érdekeltek túlságosabban. Élőben sem tűntek túl érdekesnek, legalábbis a fellépésük előkészületénél egyáltalán nem. Aztán elkezdtek zenélni, és még mindig semmi. Azonban amikor az énekesnőjük, Masha Scream megjelent a színpadon, és elkezdte az előadásukat, akkor valami megfogott engem. Nem mondhatnám, hogy a zenéjük tetszett a legjobban, hanem inkább maga az énekesnő színpadi jelenléte. Tudta, hogy hergelni kell ezt a közönséget, és alig hagyott valami kis időt a szusszanásra, majd újra mutatta a közönségnek, hogy tapsoljanak, üvöltsenek, vagy csak simán mozduljanak. Ez egyfajta rendet teremtett a norvégok őrjöngése után, és számomra egy sokkal profibb fellépésnek tűnt. Ahogy a szláv népzenei motívumok keveredtek a metál elemeivel, illetve az énekesnő sámánszerű mozgásával és énekével, úgy lett számomra is fogyasztható a műsoruk. Én nem hittem volna, hogy az Arkona ilyen hatással lesz rám, de csak pozitívan tudok értekezni róluk. Bár a zenéjüket még picit szoknom kell, de az előadásmód és színpadi jelenlétükkel semmi gond sincs. Hatalmas koncertet adtak.

Miután az oroszok levonultak, tudtam, hogy most következik majd az este fénypontja. Ugyanis én csupán egy zenekart ismertem a fellépők közül, azt pedig nagyon. Egy skót banda, akik úgy gondolták, hogy valami „újat” szeretnének hozni a metál zenébe, és közben egy jót is szeretnének szórakozni. És ezzel meg is alkották a „kalóz metált”. Pontosabban, amit játszanak az folk metál, de mivel az Alestorm kalózos témákból táplálkozik, így ez ragadt rájuk. Hihetetlenül szeretem a zenéjüket, és alig vártam már, hogy láthassam őket a színpadon. Hát, talán nem kellett volna. Rengeteg hibát láttam meg a fellépésük alatt. Egyszer az énekes mikrofonjával volt valami gond, másszor meg a billentyűjátékát nem lehetett hallani, de olyan alkalom is volt, mikor a szövegét felejtette el, illetve még a hangszerét is babrálnia kellett a szám közben. Egyszerűen borzasztó volt látni ezt élőben tőlük, miközben tudom róluk, hogy élőben sosem hozták a legjobb formájukat. Nagy kár ez, mert jó zenét játszanak. Ezen a téren még van hova fejlődniük szerintem, vagy pedig pont kifogtak egy ilyen estét. Viszont azt is be kell valljam, hogy ez egy baszott jó fellépés volt. A számválasztásaik tökéletesek voltak, mindhárom albumjukról voltak számok, és nem csak az újról (ami annyira sajnos nem nyerte meg a tetszésem). Ennek köszönhetően egy nagyon jó bulit csaptak, a közönség őrjöngött, és tényleg olyan volt, mintha kalózok tivornyáztak volna. Egyebet nem tudok mondani, ez minden tekintetben egy hatalmas fellépés volt, amit sajnos pár technikai malőr tett kellemetlenné. Remélem még visszatérnek majd jövőre is ezek a furcsa skót kalózok.

És ezzel számomra akár véget is érhetett volna az este. Elvégre akikért jöttem, azok már leballagtak a színpadról, és az utánuk jövő két banda számomra ismeretlen volt. Na jó, ez így nem teljesen helyes, mert a Finntroll-tól ismertem pár számot, de a Turisas-ról eddig semmit sem hallottam. Nem is voltam túlságosan bizakodó velük kapcsolatban. Aztán bejöttek olyan szerelésben, mintha csak a Mad Max világából csöppentek volna ide (vagy mondjuk a Fallout-ból, ha ez jobban tetszik), és aztán elkezdtek zenélni. És jó volt. Mondjuk ez elég enyhe kifejezés, mert szinte minden tekintetben jobbak voltak az este eddigi fellépőinél. Rutinosan mozogtak, és zenéltek a színpadon, ráadásul még tetszett is, amit csináltak. És akkor még nem is beszéltem az énekesükről, aki mesterien hergelte a közönséget. Ő volt az egyetlen olyan ember az este fellépői közül, aki normálisan beszélgetett a közönséggel. Például megemlítette, hogy minden egyes turné állomáson kipróbálják a helyi söröket, de itt csak külföldi sört lehet kapni (mondjuk ez szerintem csak pozitívum ránk nézve, hisz egy Kőbányai után lehet vissza sem jönne). Szóval én jól szórakoztam a koncertjük alatt, és az este nagy meglepetéseinek tartottam őket. Aztán benyomták ezt a számot, és végleg meggyőztek. Zseniálisak.

A finneket finnek váltották, méghozzá az este legnépszerűbb bandája következett, a Finntroll. Hát mit mondhatnék róluk? Elképesztő koncertet adtak. Nem jön be a zenéjük, de ezt mindenképp el kell ismerni. Más zenekar kis félórás fellépése sokkal hosszabbnak tűnt, mint a Finntroll egyórás őrjöngése. Voltak benne jó és rossz részek is, de az egészet nézve most már tudom, hogy miért vannak a legjobbak között. Az énekes földöntúli hangja egyszerűen elképesztő, és az, hogy a nagy headbangelés és windmillezés közepette minden gond nélkül vissza tud ugrani a kívánt hangra. Sajnos többet nem is tudok mondani róluk. Egy király koncertet adtak, ahol minden rendben zajlott le. Az este legjobbjai voltak, annak ellenére, hogy nekem nem igazán jönnek be.


Végső benyomások
Minden pénzt megért a Heidenfest 2011. Az este hangulata viszonylag normálisan kezdődött az izlandi vikingeknek köszönhetően, majd utánuk a norvég trollok elhozták a káoszt, ami pár vicces pillanatot is hozott. Aztán az orosz sámánnő elzavarta ezeket a fura lényeket, és egy kis rendet teremtett, amit aztán a skót kalózok borítottak fel megint. A két finn csapat pedig nem igazán foglalkozott már a káosszal vagy renddel. Csak azt akarták elérni, hogy az este a lehető legtökéletesebb legyen. Nem kellett csalódniuk. És nekem sem, ez egy hatalmas koncert volt, ami nem csak egy vagy két bandának köszönhető. Mindegyik beleadott valamit, ami emlékezetessé tette ezt az estét. Egyáltalán nem bántam meg, hogy mentem. Fantasztikus volt.

Hozzászólások

1 | sHarris 2011.10.26. 14:42
Ejj de szerettem volna én kimenni ide... Első koncertélményem lett volna, csak persze hogy ilyenkor kell betegnek lennem. Mondjuk engem főleg az Arkona érdekelt volna, kedvenc együttesem lévén, de a többi banda sem volt semmi ezek szerint (mindegyiket ismerem jobban).

Arkona meg ha jobban érdekel, tudok mutatni egy-két dalt, amikről azt gondolom, hogy akár kedvenceid is lehetnek a későbbiek során.:)
xeLaR
2 | xeLaR 2011.10.26. 20:58
Végülis jöhetnek, mondjuk párat már úgyis láttam youtube-on, mikor kerestem a linkhez egy videót. De ha tudsz mutatni még ilyet, akkor csak nyugodtan külggyé' linket :)

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.