Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

xeLaR blogja

A New Beginning - környezetvédelem időutazással

xeLaR | 2012.01.20. 10:18 | kategória: kalandjáték | 0 hozzászólás

A Daedalic Entertainment előző „nagy” kalandjátéka engem nem nyűgözött le teljesen, pedig a benne felhalmozott ötletekből össze lehetett volna hozni egy nagyszerű történetet. Így is egy tűrhető játék, de sajnos hiányzott belőle az a valami, ami kiemelkedővé tette volna. Azonban mielőtt a játék végére értem volna, a következő Daedalic kaland előzetesére leltem, és meglepődtem. A New Beginning egy ökológiai katasztrófa megelőzéséről szól, tehát egy viszonylag komolyabb témát dolgoz fel. Csak mindezt teszi időutazással és humorosnak szánt, de egyáltalán nem vicces poénokkal. Nem sok környezetvédelmi kalandjátékkal találkoztam életem során, és azok se voltak a legjobbak, így tehát ehhez se fűztem sok reményt.


Történet
Bent Svensson egy eléggé meggyötört figura. Miután élete gyökeres fordulatot vett pár évvel ezelőtt, nem igazán tud mit kezdeni magával. Élete a munkája volt, egy olyan kutatás, ami alapjaiban változtathatta volna meg a világot. Sajnos ennek a családja látta kárát, és egy váratlan tragédia után Bent teljesen kiégett. A világ megmentéséről letett, próbál egy egyszerű nyugodt életet élni a csendes kis házikójában az erdő szélén. Ekkor a háza mellett landol egy helikopter, rajta pedig egy titokzatos nővel, Fay-jel, aki szerint Bent a Föld egyetlen esélye. Elmagyarázza, hogy ő a jövőből jött, és feladata, hogy megakadályozzon egy nukleáris erőműnek katasztrófáját, amelynek végzetes hatása lenne a bolygó klímájára. Ugyanis a jövőben a levegő nagy mértékben szennyezett, a napkitörésektől alig védelmezi valami a felszínt, és a népesség olyannyira lecsökkent, hogy az emberi faj fenntartása lehetetlenné vált. Fay szerint az egyetlen alternatíva Bent kutatása lenne, egy speciális alga, ami egy környezetbarát energiaforrásként funkcionálna, és megakadályozhatná a klímakatasztrófát. Természetesen Bent egy cseppet sem hisz ennek az „őrült” nőszemélynek, és megparancsolja, hogy azonnal távozzon a házából. Sajnos azonban nem alakul minden úgy, ahogy az öreg Bent azt elgondolta, mivel a „hibbant” nő az akaratán kívül magával viszi a kutatót. És megindul a hajsza a Föld megmentéséért.

A sztori számomra elég felemásan jött le. Az eleje érdekes volt, mivel a jelen és Fay elbeszélései között ugráltunk. Ez sem volt olyan gyakran, de így legalább láthattuk azt a pusztulást, ami a Föld éghajlatában történt. A közepe is tetszett, ahol a főszereplők külön utakat jártak be, és betekintést nyerhettünk a karakterek motivációiba is. Sajnos a végére olyan irányba ment el a sztori, ami leginkább egy Bolygó kapitánya részhez hasonlított, csak kicsit komolyabban véve. És ez a nagy baj ezzel a kalandjátékkal. Az egy dolog, hogy a környezetvédelem témáját nehezen lehet egy játékban visszaadni, de az időutazás pont egy olyan dolog, ami már komolytalanná teszi az egészet. Emellett van jó pár olyan rész is, ahol olyan görcsösen próbál vicces lenni, hogy elvész a humor. Tekintve, hogy a játékban több embert is megölnek, ez a viccelődés tényleg „nagyon kellett bele”. Ha teljesen komolyra vették volna a dolgot, akkor valószínűleg sokkal jobban tetszett volna a történet. Persze azért nem teljesen rossz az egész, például Bent mellékszála a fiával egész tűrhető volt, vagy éppen Fay sztorija az időutazásról. Azonban sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy a történet inkább tűnik nevetségesnek, mint egy izgalmas „eco-thrillernek”.


Karakterek
A New Beginning szereplőiről nem igazán tudok pozitívan vélekedni. Van jó pár olyan karakter, akik túlságosan is nevetségesre sikerültek, aminek köszönhetően a játék hangulatát is hazavágta. Erre talán a legnagyobb példa az Indez vállalat feje, aki simán elmehetett volna a Bolygó kapitányába gonosznak. És akkor még nem beszéltem még az egyik alkalmazottjáról, aki pedig gyilkolászik jobbra-balra a fertelmesen átlagos karakterdizájnjával, és közben pedig egy James Bond-film algonoszaként viselkedik. Egy normálisabb játékban ezek a karakterek jobban ki lettek volna alakítva, és nem lettek volna ennyire szélsőségesek. Másoknál pedig egyszerűen az a helyzet, hogy nagyon idegesítőek. Fay időutazó-társa, Salvador a nő minden egyes megmozdulásába csak belekötni tud, ahelyett hogy együttműködnének a küldetésük sikere érdekében. Bent-nél pedig a fia az, aki csak kötni tud az apjába, habár neki kivételesen minden oka megvan rá. Viszont a legidegesítőbb karakter nálam egyértelműen Fay lett. Semmiképp sem szeretem ezt a naiv, idióta időutazót. A hangja, a mozgása és a hozzá kapcsolódó feladványok mind megutáltatták velem a második főszereplőt. Az egyetlen kivétel, akit viszonylag jól sikerült megoldani, az Bent Svensson. The Whispered World főszereplőjéhez hasonlatos jelleme volt az elején, ami eleinte zavart, de teljesen érthető volt. Míg egy fiatal gyereknél a túlontúl pesszimista világnézet idegesítő volt, az öregecskedő Bent-nél teljesen rendben van, és az előtörténete megkívánja. Az pedig, hogy a játék folyamán egyre jobban kilábal a saját kilátástalanságából, és újra hinni kezd valamiben, azt tényleg jó nézni. Látszik, hogy őt próbálták a legéletszerűbbre megcsinálni.


Játékmenet
A 2D-s kalandjátékok egyik legátlagosabb darabja az A New Beginning, ha csak a technikai oldalról nézzük a dolgokat. Egérrel klikkelsz a képernyőn, hogy mozgasd az aktuális karaktered, ha pedig valami tárgyat, vagy egyéb érdekességet találsz, akkor a bal egérgomb nyomva tartásával lehet kiválasztani, hogy mit szeretnénk csinálni velük. Tehát a megszokott irányítás köszön vissza a kalandjátékok szerelmeseinek. A játék nehézsége szerintem senkinek sem okozhat túlságosan is nagy gondot, kivéve persze, ha nincs hozzá elegendő nyelvtudás, vagy esetleg magyarítás feltelepítve. A feladványok többsége elég egyértelmű, ám azért raktak be pár nehezebbnek szánt puzzle-t is. Nem kell azonban megijedni ilyenkor, ugyanis ha végképp nem tudsz hozzájuk szagolni, akkor pár perc után megjelenik egy gomb, amivel ki is lehet hagyni őket. Szóval a játékmenetben igazán semmi meglepő dolog nincs. Kivéve persze a kisebb-nagyobb bugokat, amik azért megkeseríthetik a játékosok életét. Sajnos ezek sem segítették a játék megítélését, mivel szinte minden egyes képernyőn lehetett találni valamiféle hibát. Egyszer németül kezdett dumálni az egyik szereplő, mikor angol nyelven van feltelepítve, máskor teljesen mást mondanak a karakterek, mint ami a feliratban le van írva, de még olyan is volt, hogy nem tudtam mozgatni a karakteremet. Picit lehangoló, hogy egy ilyen átlagos játékmenetet nem tudtak rendesen bugmentesíteni.

Látvány
A játék 2D-s mivolta ellenére egy viszonylag realisztikus látványvilággal rendelkezik. A hátterek megalkotására nagy gondot fektettek, és ennek köszönhetően szépen, érdekfeszítően néznek ki. Az animációra sem lehetne panaszkodni, mert többnyire folyamatos és normálisan néz ki. Az a gond, hogy csak többnyire, mert például Fay úgy mozog, mintha egy karót nyelt volna. Ez nem egy óriási negatívum, de ha órákon keresztül csak őt látod, ahogy a feneke jobbra-balra mozog minden egyes lépésnél, de a gerince teljesen egyenes marad, az egy picit furcsának és idegesítőnek hathat. A karakterdizájn sem nyerte el a tetszésem. Olyan „sablonosnak” tűnik mindenki. Ez alatt azt értem, hogy ezt a fajta rajzolási stílust mintha már láttam volna valahol, és már akkor is elég átlagosnak tűnt. Ettől függetlenül még szépen rajzolták meg őket, csak leginkább egy kisköltségvetésű tévés rajzfilmsorozat stílusára hajaz a játék. A képregényes átvezető videók pedig elég hamar unalmassá váltak ebben a köntösben.

A szereplők hangjai sem sikerültek a legjobbra, de ezt nem is vártam másképp. The Whispered World-ben is ugyanez volt a probléma, és valószínűleg az eredeti, német nyelven sokkal jobb élményt tudott volna nyújtani. Pedig sokat javíthatott volna ezen a játékon egy jó szinkronszínész gárda. Bent hangjával még csak-csak megbarátkoztam, de Fay-é egyszerűen rossz. Az egy dolog, hogy a nőt naivként kell játszani, de ez túlságosan is sok volt. Egyszerűen nem ezt a hangot várná az ember egy ilyen karaktertől. Azonban ez a színészi probléma egy általános jelenség ennél a játéknál. Mintha senki sem kapott volna kellő utasításokat, hogy milyen szerepeket játszanának, és vagy teljesen érzelemmentes hangon mondták el a szövegeiket, vagy pedig nevetségesen rájátszottak. Ez pedig egyáltalán nem segített a játéknak. A zenéről sem igazán tudok mit mondani, nem túlságosan fogott meg, és pont olyan lett, mint a kalandjáték többi része: átlagos.


Összegzés
A New Beginning nem jelenti a kalandjátékok új kezdetét, de nem ám. A technikai problémák, a túlontúl átlagos látványvilág és a felemás történet egy visszalépést jelent The Whispered World-höz képest. Ha megpróbálták volna teljesen komolyra venni a sztorit, és egy picit több időt hagytak volna a fejlesztésre, akkor talán egy picivel jobb is lehetett volna. Azonban ez így egy nagyon átlagos alkotás lett, amit már-már egy gyenge próbálkozásnak is lehetne tekinteni. Nagyon remélem, hogy a Daedalic legközelebb egy jobb játékot tesz le az asztalra.

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.