Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

xeLaR blogja

2014. júliusi PC-s összefoglaló

xeLaR | 2014.08.08. 11:20 | kategória: cikk | 0 hozzászólás

Ez a július bizony a nagy semmi időszaka volt új megjelenések tekintetében. Tudom, nem reális kijelentés ez, mert a múlt hónapban is kijött rengeteg indie cucc, de igazán egyikük sem hagyott nagy nyomot maguk után. Bár indultak azért early access érdekességek (pl. Robocraft), de sajnos a nagyobb profilú megjelenések nem voltak képesek a kritikusokat megfogni. Az új Magic meglepő módon közepes értékeléseket kapott, pedig az előző részeket valamelyest szerették a kritikusok. Ennyire nagy hatása lett volna a Hearthstonenak? A chilei fejlesztőktől érkező Abyss Odyssey egy teljesen vállalható játék lett, még érdekes is lehet egy kulturális szempontból, de igazán nagy újdonságot nem hozott. A Gods Will Be Watching pedig egy kisebb meglepetést okozott azzal, hogy mennyire megosztó lett nem csak a játékosok körében, hanem a kritikusoknál is. Bár igazán sokat nem jelentenek, de ha a játék Steames profiljánál 10 felhasználói ismertetőből csupán 3 pozitív, az nem túl bíztató. Ha volt is nyertese júliusnak, az nagy valószínűséggel a Divinity: Original Sin lett, ami már az első héten 160 ezres eladásokkal büszkélkedett, és szinte egész hónapban a Steames eladási lista élén trónolt (és jelenleg is benne van a Top 5-ben). Ez a „kisebb” Kickstarteres siker jó előjel, hisz ez jól mutatja, hogy van igény új, innovatív cRPG játékokra. Az esportok rajongóinak is kedvezett július. Az EVO 2014 a verekedős játékok szerelmesei számára nyújtott élvezeteket, míg a 4. The International Dota 2 bajnokságon a világ egyik legnépszerűbb MOBA-jának a meccseit lehetett nézni.

Az előző hónap számomra egy kicsit lassan telt, de szerencsére tartalmasan, illetve sok játékkal. Elvégre sikerült egy újabb Telltale-játék évadját kipipálni, de ugyanakkor az előző generáció egyik legnagyobb játéktrilógiáját is lezártam (egy ideig), miután másodjára is végigvittem. És akkor még rengeteg időt eljátszadoztam verekedős játékokkal. Szóval jól szórakoztam…bizonyos szinten…



The Wolf Among Us
Először is érdemes azt tudni rólam, hogy egy pár éve oda és vissza voltam a játék alapját képező képregényért. A Fables elképesztő volt, tele nagyszerű, érdekes és szeretnivaló karakterekkel, a benne kibontakozó történetek pedig szintén orbitálisan jók voltak. Szóval eleve pozitívan álltam hozzá a játékhoz, nem igazán érdekelt, hogy egy előzményt mesél el. Aztán elkezdtem kissé aggódni, amikor az első és a második epizód között eltelt olyan 4 hónap. Bár a késések nem ritkák a Telltale játékainál, de ez elég problémásra sikerült, mivel az első epizód után jelentős mértékben át kellett írni a sztorit. Ez persze nem jelenti azt, hogy maga a játék rossz lett, sőt! Ez így is jól sikerült. Csak sajnos a problémái túlságosan is észrevehetők.

Az első lényeges probléma, hogy az epizódok játékideje eléggé lecsökkent, ami rossz hatással volt a szereplők megismerésére és kibontakoztatására. A Walking Deadben ez még rendben volt, mivel épp elég idő volt arra, hogy a lényeges szereplőket megismerjük és szimpatizáljunk velük, de ebben van pár olyan szereplő, akiről egészen a játék végéig nem tudunk meg semmit. Persze nem olyan rossz a helyzet, mivel a legtöbb részben felbukkanó szereplők többsége szórakoztató és jól kidolgozott volt. Csupán a lecsökkent játékidő nem adott esélyt arra, hogy jobban elmerüljünk a világban.

Viszont legalább egy nagy újdonságot hozott a játék. Az évadzáró epizódja ugyanis megosztó kritikákat kapott főleg a játék főgonoszát illetően. Többen azt mondták, hogy nem túl érdekes figura, nagyobb a füstje, mint a lángja, míg mások szerint egy nagyon jó manipulatív szereplő. Mindenkinek más az ízlése és a felfogása, de számomra ez fura volt, hogy a kritikusok ennyire ellentmondó véleményeket alkottak. Ez persze azért van, mert az utolsó részben tényleg van egy lényeges döntés, aminek köszönhetően a főgonosz figurájának bemutatása elmaradhat, és egy alternatív jelenetsort eredményez. Persze ennek sincs túl nagy hatása a befejezésre, de egy teljesen más élményt nyújt a játékosoknak. Bár ez csak egyetlen részre hat, de ilyen döntések és jelenetsorok kellenek a Telltale játékaiba, hogy indokolttá tegye az újrajátszást. Ugyanakkor jobban kellene figyelni a történetszálak minőségére is, hogy lényegében egy szinten legyenek, és nem úgy, mint ebben évadzáróban.

Azonban összességben ez jól sikerült, bár jóval elmarad a Walking Dead első évadjától. A történetet úgy sikerült átírni, hogy érdekes és érthető maradjon, illetve a karakterek is (már akiket enged a játék megismerni) szimpatikusak. Sajnos több hibája van, mint kellene, de még így is egy szórakoztató alkotás.
7/10



Mass Effect 3
Pár hónapja sikerült egyszer végigjátszanom a paragon Shepardommal, de a renegát lánykám még váratott magára, úgyhogy még egyszer végigverekedtem magam rajta. Sokat nem változott a véleményem róla, talán kicsit negatívabban ítélem meg, de még így is jó a játék. Nagyjából egy szinten van az első résszel, ami nem igazán jeleskedett harcban és a csapattársak interakcióiban, de legalább a történet és a világ rendben volt. A Mass Effect 3 problémás játék, ami főleg elszalasztott lehetőségek és egy nagyon megosztó lezárás miatt tekinthető annak.

Sokan kritizálják a játékot kisebb dolgok miatt, miszerint több jelenetet kaphattak volna az űrlények Föld ostromakor, ami attól is függött volna, hogy mennyi segítséget tudott szerezni Shepard. Bár nekem nincs különösebb bajom ezzel, de valószínűleg ez hozzájárult volna egy nagyszabású végső harc felépítéséhez. Pedig nagyszabású jelenetekből nincs hiány. Rannoch egy nagyszerű küldetés volt, ami véget vetett egy régi konfliktusnak, és rengeteg lehetőséget adott, hogy milyen legyen a végkimenetel. Lényegében egy klasszikus Mass Effect főküldetés volt. Tuchanka talán még jobb, mert ott sokkal drasztikusabb döntéseink vannak, ami miatt muszáj áldozatot hozni. Azonban mindkét végkimenetel nagyon jól van megoldva. Tök jó volt, ahogy a paragon karakteremmel megmentek egy fajt a kipusztulástól, míg renegátként lényegében átvertem őket, és még hátba lőttem az egyik volt csapattársamat. És akkor még ott van a Citadel DLC, ami az egész Mass Effect széria legszórakoztatóbb és legjobb küldetéssorozata. Sajnos azonban ezek en kívül már nem olyan rózsás a helyzet.

Ez nem jelenti azt, hogy a többi küldetés rossz lenne, de igazán nem nyújtanak maradandót, vagy lekorlátozódnak pár olyan pillanattá, amiben egy karakter csinál valami érdekeset. Az se segít, hogy van sok töltelékküldetés, ami csak a többjátékos mód pályáit használja fel. Persze nem muszáj megcsinálni őket, és ezerszer jobbak, mint az előző részek idegesítő minijátékai, de felesleges időhúzásnak tartom őket. Sajnos a hangulat sem a régi, túlságosan is próbálja a játék belénk verni, hogy Shepard bűntudatot érez a Földön hagyott emberek és az elesett bajtársak miatt. Végül is érthető ez, hisz ebben a játékban a legnagyobb a tét (az ismert galaxis pusztulása, ami lekorlátozódik a Föld megmentésére), és ez a nyomás összeroppanthat bárkit. Azonban talán nem most kellene Shepardot ilyen karakterfejlődés alá vetni, miután egy Kaszást elintézett, és egy öngyilkos küldetést túlélt. Illetve a játék alatt is közvetve és közvetlenül gyilkol Kaszásokat, aminek inkább örülnie kellene, minthogy égő kisgyereket lásson az álmaiban. Ez a hangulat is valamennyire rendben van, de kicsit idegen az előző részekétől. És akkor ott van a befejezés, ami sajnos még kibővítve sem túl meggyőző.

Viszont nem lehet azt mondani a Mass Effect 3-ra, hogy teljességel rossz lenne. A harcrendszer a legjobb a három rész közül, ami szintén igaz a szereplők közötti párbeszédekre, és a kisebb sallangokat is eltávolították. Csak sajnos a történet és a hangulat látta kárát. Ahogy a filmeknél is szokott lenni, úgy itt is érvényesül az, hogy a harmadik rész a leggyengébb a trilógiából.
7/10



King of Fighters XIII Steam Edition
Tavaly nagy meglepetésre kijött az SNK nagynevű verekedős játéksorozatának legújabb része. Mivel az utóbbi pár EVO-n ez a játék vitte a prímet nálam, egész pozitívan álltam hozzá a kipróbálásához. Aztán valahogy ez a lelkesedés kezdett csökkenni, pedig kezelése könnyű, rengeteg választható harcos van benne, és lényegében minden olyan opció megvan benne, mint a Street Fighter IV-ben. És többnyire jól is szórakoztam. Akkor mi is a probléma?

Lényegében az, hogy nem tudta megtartani az érdeklődésem. Próbálkoztam a különféle módozataival, a karaktereivel, de egyszerűen a játék nem fogott meg. Ez azért is van, mert ez az egyik legbonyolultabb verekedős játék a PC-n. Persze, el lehet vele lenni kis kombókkal és a speciális mozgások spammelésével, de sajnos érezhető, hogy nem az igazi úgy a játék. Erre az érzetre az is rátesz egy lapáttal, hogy a karakterek nem igazán tűnnek szimpatikusnak. Nagyszerűen vannak meganimálva, jók a mozgásaik, de igazán egyikük sem hagyott nagy nyomot bennem, pedig valamennyire még ismerem is a többségüket. Aztán még ott van az, hogy a sztori mód elég gyengére sikerült, a végső boss túlságosan is idegesítő, és a mozgások leírása is túl bonyolultra sikerült.

Nem tudott lekötni hosszú időre, amit nagyon sajnálok. A legrosszabb az, hogy a profik játékát nézve élvezem a játékot, de ha meg nekem kellene játszani, akkor meg egy idő után húzom a számat. Gyönyörű a látványvilága, a karakterek többnyire egyediek, nagyszerű játékmechanikával van ellátva, de összességben ez mit sem ér, ha nem élvezem a játékot. Kár érte, de így is ajánlom azoknak, akik valami nehezebben megtanulható verekedős cuccot keresnek, mert ha ezt kitanulják, akkor valószínűleg a könnyebbekben még nagyobb sikerük lesz.
5/10



Naruto Shippuden: Ultimate Ninja Storm 3 Full Burst
Nem tagadom, a Narutót már régóta figyelemmel követem. Bár már sokat vesztett a régi fényéből, de még tudom élvezni valamilyen formában ennek a fura nindzsának a kalandjait. Aztán eléggé meglepődtem, amikor még tavaly megláttam a Steamen, hogy jön a Naruto verekedős játék legújabb része PC-re. Ez azért fura, mert általában ezek az animéken alapuló játékok inkább a konzolokon dívnak. Elég csak a rengeteg Dragon Ball Z-s játékra gondolni. Most viszont valamilyen oknál fogva a PC-re is kijött ez a Naruto játék, és ezzel azonnal felkeltette az érdeklődésem. Az teljesen hidegen hagyott, hogy 30FPS-re van korlátozva, és hogy csak gamepaddal optimális az irányítás. Végre közvetlenül is megtapasztalhattam egy Narutós játékot.

És mennyi mindennel tele van tömve! Nem elég, hogy nagyszerűen hozza a Naruto látványvilágát, de még egy hosszú sztori módja is van, ami után még be lehet barangolni az anime világát, hogy különféle küldetéseket is megcsinálhassunk. Vannak kihívások is, amiket bármelyik megszerzett karakterrel meg lehet csinálni, és abból rengeteg van. Szóval van itt tartalom bőven a rajongók számára. És maga a harc? Bár valószínűleg gamepaddal a legélvezetesebb az irányítás, de szerencsére meg tudtam oldani úgy, hogy a billentyűzeten is rendesen tudjak játszani vele. Eleinte egyszerűnek tűnt a mechanikája, de azért vannak komplexebb dolgai, amitől egy ideig jó volt a játék.

Azonban sajnos csak egy ideig. Hosszabban tartó játék esetében ugyanis egyrészt monotonná vált a játék, másrészt meg idegesítő volt a megkötései miatt. A gépet viszonylag könnyű elintézni, ha betanulja a játékos mi a leghatékonyabb ellenük (értsd: odarohanás+kombó), ami miatt unalmassá válik egy idő után a harc. Persze ez addig tart, ameddig nem boss ellen játszik az ember, mert az vagy nevetségesen könnyű lesz, vagy elképesztően nehéz. A sztori menetével is vannak problémák, főleg az elnyújtottsága miatt. Talán a legdurvább része, amikor az egyik fejezetében lényegében csak egyet kell harcolni, a többi része csak átvezető animáció, ami úgy kb. 30 perc. Szinte teljes egészében belesűrítettek egy egész Naruto részt a játékba, ami egész lenyűgöző a látvány és zene tekintetében, de csak időhúzás, ám szerencsére át lehet ugrani őket. Észrevehetőbb és idegesítőbb időhúzás azonban az indokolatlanul sok és viszonylag hosszú töltési periódusok, amik sokszor egyszerű menük közötti átváltáskor is előfordul. A rengeteg választható karakter alapjában véve jó dolog, csak a legtöbbjük vagy egy variáció egy szereplőre (pl. rengeteg Naruto és Sasuke változat van), vagy pedig lényeges harcstílusbeli különbség nincs köztük. Nem gáz ez, de ha elég spammelni azt a pár egygombos kombót és speckó mozdulatot karaktertől függetlenül, akkor unalomba fullad az egész. És akkor ott van az a tény, hogy ezt lényegében csak a rajongók élvezhetik igazán. Őszintén, simán kipróbálhatja ezt bárki, hiszen viszonylag egyszerű használni, de ahhoz, hogy az összes karaktert ki lehessen próbálni, végig kell tolni a sztorit is, ami tele van melodrámával és bugyuta jelenetekkel. Az angol szinkron nem tudom, hogy mennyire jó, de ha már az irritáló egyeseknek, akkor az eredeti japánnal meg se próbálkozzanak.

Jó adaptáció ez, rengeteg tartalommal teletömve, de valahogy mégsem tudom komolyan venni. Jelenleg szerintem a felénél túl vagyok (sztori kipipálva, barangolást megkezdtem, kihívások félig készen vannak), de már nem érzem olyan érdekesnek a játékot. Megpróbálom még végigjátszani, hisz szeretem az animét, de már kevésbé szórakoztató. Szép, jó, de túl egyszerű.
6/10



Augusztusi előzetes
Jön (pontosabban már itt van) az Ultra Street Fighter IV, csak hogy a számomra legfontosabb megjelenéssel kezdjek, de kijött már a Sacred 3, amivel kaszabolhat a játékos egy darabig. Lesz Risen 3 a szerepjátékok kedvelőinek, Shadowgate a kalandjátékosoknak, és a Metro Redux a lövöldék szerelmeseinek. Szóval kezdenek újból beindulni a nagyobb megjelenések.

Bár az USF4-gyel valószínűleg sok időt fogok eltölteni, ezt a hónapot legszívesebben szerepjátékokkal tölteném el. Egy újrajátszást szeretnék beiktatni ebben a hónapban, bár előre tudom, hogy nem lesz túl sok köszönetem benne. Emellett a Divinity: Original Sin nagyon elkezdett érdekelni, úgyhogy lehet belenézek majd. Ha viszont nem sikerül ezekkel játszanom, akkor meg marad az utóbbi pár hónap egyik legvitatottabb játéka.

Utolsó módosítás: 2014.08.08. 11:31

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.