Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Zoo_Lee blogja

End-technology I.

Zoo_Lee | 2011.06.30. 10:38 | kategória: gondolatébresztő | 4 hozzászólás

Miközben folyamatosan érkeznek az újabb játékbejelentések, a zseniális trailerek, a csodás screenshotok, az ember néha elgondolkodik, merre is tart a játékvilág fejlődése, illetve meddig is beszélhetünk még a jelenlegi értelemben vett fejlődésről?

Ugyanis, ha jobban belegondolunk, a játékok a grafikát és a méretüket tekintve óriási fejlődésen mentek keresztül, csak az elmúlt 7-8 évben. 2004-ben még elájultunk a Doom 3, és a Half-Life 2 részletességétől, City17 látványától, viszont most az új etalon már a Crysis 2, a Witcher 2 és az LA Noire. Ha vevők vagytok egy röpke kis elméletre, akkor úgy vélem, ez a fajta fejlődés legfeljebb tíz-tizenöt éven belül meg fog állni.

Ugyanis arra már az informatika és a számítástechnika kezdeténél rájöttek az emberek, hogy a technológia egy adott ága nem fejlődhet a végtelenségig. Van egy végső határ, aminél vagy meg fog állni, vagy le fog lassulni a processzorok sebességének fejlődése, amikor már elérjük az optikai lemezeknél azt az adatmennyiséget, ami vetekszik a mai merevlemezekével, vagy olyan netsebességet, amivel a mai csúcsok már csak fapados csigavonalaknak tűnhetnek. És ez előbb vagy utóbb így lesz a játékok grafikájával is. Ha a fejlődés ilyen iramú marad, kicsit sem lepődnék meg, ha 10-15 éven belül a játékot nem lehetne megkülönböztetni a valódi felvételektől, sőt az effekteknek köszönhetően, afféle paradoxonként, a számítógép által kreált grafikák jobbak lehetnek majd a "valódi képeknél" is.

És hogy ez mit fog eredményezni? Arra több lehetőség is van. Az egyik az, amit Beregi Tamás (Berrr) már megemlített a Pixelhősök című könyvében - el fog mosódni a játék és a valóság közti határ, mivel már meg lesz a megfelelő realitásszint a programon belül, csak egy karnyújtásnyira fogunk állni az olyan extremitásoktól, mint a Mátrix, vagy a Metaverzum. A játékokat játszhatjuk egyszerűbb sisakokkal is, amiket majd csak a fejünkre kell tenni, az arcadeok hatalmas termekké alakulnak, ahová az ember csak úgy beáll (hiszen a Kinect már most bebizonyította hogy nem kell speciális öltözet) és holografikus rendszer fogja köré építeni a játékot, amit pusztán a mozdulataival, mindefajta kontroller nélkül irányíthat, sőt, az arcade - home computing irányvonalat követve az is lehetséges, hogy mire az unokáink válnak hardcore játékosokká, már ennek a rendszernek az otthoni változata fog hódítani.

És bár ez lenyűgöző, engem mégis egy másik lehetőség érdekel jobban. Eszerint pedig, mivel elérjük az end-technológiát, a csúcsot, ismét meg fog jelenni az igény a kreativitásra fejlesztői oldalról. Egy új aranykorban reménykedek, amikor az egyéni ötletek ismét érvényesülhetnek majd a vállalatok igényeivel szemben, hiszen a vetélytársak már technológiailag nem múlhatják felül egymást, így csak és kizárólag a játékélményre törekedhetnek. Jobban meggondolva, ez akár összemosható is lenne az előző variánssal - ha mindenki átalakíthat egy nappalit atombombasúlytotta nagyvárossá, miért venné meg a felhasználó ugyanazt az élményt, csak más szemszögből, több kiadótól? Hiszen azon a szinten, elméletileg már nem lesz jelentős különbség egy CoD és egy MoH között, a Brothets in Arms egyetlen jelentős eltérése is talán már csak az lesz, hogy a többivel ellentétben (vagy ki tudja), hangvezérléssel osztagot is irányíthatunk bennük.

Egy kérdés azonban még mindig maradt. Azt hiszem abban egyet értünk, hogy a fent felsoroltak már közel sem tartoznak a távoli sci-fi világba - ebben minden egyes nap, ahogy az újabb bejelentések érkeznek, egyre biztosabbak lehetünk - de ez az end-technology vajon ki fogja-e ölni a játékokból a felhasználói kreativitást? Mihez állnak majd közelebb az akkori játékok, a Minecrafthoz, vagy a House of the Dead-hez? Erről a következő bejegyzésben próbálok majd gondolatokat formálni.

Hozzászólások

1 | rootshaper 2011.06.30. 12:11
ezen már én is sokat gondolkodtam, de a te bejegyzésedben vannak buktatók szerintem. kezdjük is a legelején:

"Ugyanis arra már az informatika és a számítástechnika kezdeténél rájöttek az emberek, hogy a technológia egy adott ága nem fejlődhet a végtelenségig." - erre csak annyit tudok írni, hogy a "földrajz" tudományág kezdetén még sokan azt gondolták, hogy a föld lapos és a nap kering körülötte. megdőlt? meg. úgyanígy egy ilyen régi teória, ami, mint írtad is már a számítástechnika hajnalán felrebbent, könnyen megdőlhet és már szerintem meg is dőlt. ott vannak például az SSD-k, amik ugye tányérok helyett csipekben tárolják az adatokat. ha kellőképp lecsökken a gyártási költség és átveszik a merevlemezek helyét akkor az általad emlegetett optikai meg tányéros adattárolás megszűnik létezni és nem lepődnék meg, ha egy kis idő múlva már USB meghajtón vehetnénk játékot a diszkek helyett. a hely gyakorlatilag korlátlan, nem szabhat határt.

"És ez előbb vagy utóbb így lesz a játékok grafikájával is. Ha a fejlődés ilyen iramú marad, kicsit sem lepődnék meg, ha 10-15 éven belül a játékot nem lehetne megkülönböztetni a valódi felvételektől, sőt az effekteknek köszönhetően, afféle paradoxonként, a számítógép által kreált grafikák jobbak lehetnek majd a "valódi képeknél" is." - egyrészt, szerintem már most "szebb" egy játék, mint a valóság, mert nincs például kosz a játékokban, hacsak nem feltétlenül szükséges az atmoszféra megteremtéséhez. minden patyolat tiszta és makulátlan. ez egy ilyen világ. a valódi felvételektől pedig valószínűleg meg lehet majd különböztetni a virtualitást is, ugyan úgy, ahogy a digitális fényképeket az analógoktól. a digitális jel - hiába fejlődik a grafika - akkor is digitális marad, ami azt jelenti, hogy nem folyamatos, mint az analóg.

végül pedig javaslom elolvasásra legalább a nemsokkal ez előtti könyves bejegyzésemet, aztán ha kedvet kapsz a könyvhöz, akkor azt is. ezt a témát feszegeti, csak kicsit globálisabb módon. technológiai szingularitásnak hívják azt, mikor a fejlődés már olyan ütemű, hogy gyakorlatilag megfékezhetetlen és ellenőrizhetetlenné válik. ez fog hamarosan eljönni és szerintem ez a leginkább reális. mert ugye ki tudja például az LHC-vel mi mindenre jönnek rá, a quantum technológia is kezd kibontakozni, mi lesz majd itt, ha tényleg kvantumszámítógépeket fogunk használni? és akár ez jöhet el 10-15 éven belül. egy robbanásra van már csak szükség - amit én személy szerint a kvantumszámítógépekben látok - ami aztán megállíthatatlanná teszi a fejlődést.

kicsit túl "földhözragadtnak" érzem az írásodat. 10-15 éves távlatokról beszélsz és nem veszed számításba azt, hogy 10-15 év alatt mi történt, mennyi minden változott. a CRT monitort hittük az atyaúristennek, és gondoltuk, hogy nem lehet majd nagyobb 22"-nél egy kijelző, mert nem költséghatékony. erre megjöttek az LCD meg LED monitorok, amiknél a 22" a belépő szint. ráadásul negyed annyi helyet sem foglalnak és a fogyasztásuk is odaveri az öreg tesót. ez csak egy példa a sok közül, mi minden történt 15 év alatt. az rengeteg idő egy ilyen ütemben fejlődő iparágban, ezt vedd figyelembe szerintem.
2 | Zoo_Lee 2011.06.30. 13:21
A földhözragadtsággal azt hiszem, igazad volt, nyugodtan elrugaszkodottabbra is vehettem volna az elméletemet, hiszen amit leírtam az inkább biztos kategória, mintsem lehetséges jövőkép, viszont egyenlőre ezt találom a legvalószínűbbnek, amin túl nem akartam spekulálni.

Az elméletnek már nem emlékszem, mi volt a neve, bár amióta olvastam, lehet, hogy már meg is dőlt régen.

A következőkben próbálom megfogadni a tanácsaidat. A könyvnek pedig utánanézek, a nyárra úgyis kell némi olvasnivaló.
Pras
3 | Pras 2011.07.02. 12:06
Talán a Moore-elvre gondolsz. Egészen szépen működik a mai napig is, de azért látni kell azt is, hogy áttörő-technológiák kerültek már az "ez a jövő!"-nekibuzdulásból "hát... még... ötven év?"-kategóriába (pl. TOKAMAK), tehát azért nem egészen úgy működik minden, hogy gyorsulva zuhanunk fölfelé. A számítástechnikában bár ez nagyon látványosan így tűnik, a félvezető-technológiából ez valahonnan következett is, de ennek előbb-utóbb fizikai korlátai lesznek. Ebből a körből aztán vagy szinte azonnal sikerül átnyergelni másra, vagy pedig további ötven évet itt fogunk szarakodni, mint a benzines kocsikkal, háború hiányában. Minthogy ebben a mocskosul töretlen feljődésben alapvető technológiai váltás nem volt! A tranzisztoroktól eljutottunk az FPGA-kig és a CPLD-kig, de még mindig szilícium-wafereken rágódunk (miután ez hoz pénzt). Különösebb holtponton tehát nem kellett átjutni, rendelkezésre álló technológiából húzzák kifelé a maximumot. A fejlődést is inkább úgy tudnám elképzelni, hogy a beléfeccölt munka "lineáris", de az eddig elért sikerek hátterével az eredmény "exponenciális". Hogy ez "megállíthatatlan"-e, azon kár vitatkozni, a majmok is "megállíthatatlanul" feljődnek, a kérdés itt az ütem fenntarthatósága, amivel kapcsolatban - ha nem is feltétlenül a számítástechnikával kapcsolatban - korántsem vagyok akkora hurráoptimista. Még az is megér egy filozófiai jellegű kérdést ennek megfelelő demagóg alakban, hogy az "emberiségnek" a legnagyobb fegyverténye az kellene-e, hogy legyen, hogy a Crysis-nek egyre jobb a grafikája.

Egyébként a hardver mellett jóval inkább érdekelne a szoftver útja, mivel úgy hiszem, igazán nagyot dobbantani már a mai perifériák mellett is ezen a porondon lehetne. Sokkal durvábban kellene ráállni a mesterséges intelligenciára, szociológiára, más matematikai modellek felől (is) megközelíteni a kérdést. Úgy érzem, már a most meglévő számítási kapacitásba is több okosságot lehetne beletömni. A robot kész, de agy nincs benne, csak marionetthuzalok.
Vagy itt is tévedek, és - valamiért - a rendelkezésre álló technológia ennek nem nyújt elégséges táptalajt, amit valahol kétlek.
4 | Zoo_Lee 2011.07.07. 13:25
Nagyon jó rálátásod van a témára. Azért reménykedek a technológiai megálljban, az end-technologyban, hogy végre a jelenlegi technológiával lehessen valamit kezdeni, és ne csak a hardveres fejlődés legyen hangsúlyos. rootshaper kommentjéből és a tiedből kiindulva lehet, egyáltalán nem is lenne baj, ha kb. 10 éven belül elérnénk a jelenlegi fizikai korlátok nyújtotta high-endet és a cégek esetleg arra feküdnének rá, hogy hogyan hozzák ki a maximumot abból a technológiából, amit felépítettek. A kocsi még mindig benzines, de fejlődés azon a területen is van, és ugyan a környezetnek nem tesz jót, legalább így előbb-vagy utóbb azok is elérik a maximumot, amit ki lehet hozni belőlük és csak utána lépünk tovább.

Amúgy ja, a Moore-elv volt :)

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.