Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Zoo_Lee blogja

Játékmaraton

Zoo_Lee | 2012.01.31. 18:37 | kategória: élménybeszámoló | 0 hozzászólás

Miután teljes sikerrel túl lettem életem első vizsgaidőszakán, úgy döntöttem, a szinte kötelező alkoholizálás mellett egy kis játékmaratonnal is megünneplem majd' két hónapos izoláltságom végét. A karácsonyi Steames vásár termékei mellett (a végére annyit vásároltam, hogy néhány játékot még mindig nem volt időm kipróbálni) beszereztem pár Playstation 3 játékot is, csak úgy, a rend kedvéért. Most ezekről szeretném megosztani veletek személyes véleményemet:

God of War III: A GoW sorozatot szerencsés véletlenek során sikerült történetileg kronológiai sorrendben végigjátszanom: először első konzolomon, egy PSP-n toltam végig alig két nap alatt a havertól kölcsönkapott Chains of Olympust, majd egy évvel később, a Playstation 2 megvásárlása után azonnal zsebeltem a legendás első részt, ezt követően ugyanattól a fent említett ismerősömtől a Ghost of Sparta-t PSP-n (és megírtam róla a cikket, amivel bekerültem a Dome stábjába), majd tavaly ősszel a God of War HD Collection keretein belül a második részt, és most, 24 óra leforgása alatt a harmadikat is. Nem viccelek, a GoW sorozat minden része zseniális, de a harmadik olyan szinten lebilincselő, hogy gyakorlatilag alvás nélkül, egyetlen este alatt toltam végig, csak azért tartva szüneteket, hogy a konzol nehogy túlmelegedjen. És azt hiszem ez el is mond róla mindent...

Brütal Legend: A Tim Schaefer, Jack Black, Ozzy Osbourne, Robert Halford és Lemmy Kilminster nevével fémjelzett remekműre is régóta tervezem rátenni a mancsomat, de amikor végre odakerültem, hogy elkezdtem játszani, kicsit csalódást okozott. A játékon megérződik az Activision-Blizzard kavarása, a szinte nemlétező tutorial, a bugok és néhány kisebb-nagyobb hiányosság miatt sajnos a játék tényleg elviselt volna még egy-két hónap fejlesztést. De ettől függetlenül iszonyatosan lebilincselő, zseniális humorú játékról van szó, amiben nagyon jól keverednek a különböző játékstílusok, és olyan soundtracket toltak alá, hogy perceket töltöttem el csak azzal, hogy furikáztam a Deuce-al a metál-apokalipszis világában, és ezerrel bömböltettem a rádiót. Egyetlen szépséghibája még csak annyi volt, hogy egy idő után elkezdett sz****ni a kép, és kénytelen voltam játék közben újracsatlakoztatni a konzol HDMI kábelét.

Resident Evil 5 Gold: Na igen, a zseniális és a jó után ezen a ponton értem el a gyengéhez. Szeretem a Resident Evil sorozatot, a negyedik rész nagy kedvencem volt, ismerem, játszottam a korábbi részeket is, és nem kicsit akartam végigtolni az ötödik részt. Azonban a proginak nagyjából három óra játék után sikerült annyira felmérgelnie, hogy amúgy teljesen nyugodt természetem ellenére legszívesebben kikaptam volna a lemezt a konzolból, és kidobtam volna az emelet ablakán. A játék amúgy nem lenne rossz, de az AI vezérelte társ annyira ostoba, hogy még a legkönnyebb nehézségi szinten is meg lehet szenvedni miatta, online játékosok csak alig-alig akadnak, hogy leváltsák, és bár az akcióorientáltsággal nincs gondom, ez a kényszerített többjátékos módusz annyira illik egy kánon Resi részbe, mint a kapa Megatron kezébe. Kiábrándító.

Dawn of War II: Az első rész nagy kedvencem volt, a másodikat pedig régóta ki akartam próbálni, mivel sokkal jobban hasonlít a klasszikus asztali Warhammerhez, és talán még az elsőnél is jobb értékeléseket kapott a legtöbb helyen. Viszont, bár nem annyira, mint a Resi 5-ben, ebben is csalódtam. A játék egyszerűen túl könnyű. Normalon kezdtem el tolni, és eleinte rendesen az egységek pozicionálásával, fedezékről fedezékre haladással játszottam, mígnem rájöttem, hogy ez teljesen felesleges, a pályák 90% játszi könnyedséggel teljesíthető akkor is, ha csak belerombolsz az egységeiddel az ellenséges csapatok közepébe. Több kihívást, és összetettebb stratégiázást vártam az ígéretek alapján, de ettől függetlenül még nem rossz, csak közel sem annyira emlékezetes, mint anno az első volt.

Half-Life 2: Szégyen és gyalázat, de én csak most szereztem be az Orange Boxot, és toltam végig két-három nap leforgása alatt a Half-Life 2-t. Fantasztikus játék, a játékmenet változatos, a kihívás egyenletesen nő, az atmoszféra valami eszméletlen. Egyike a legjobb játékoknak, amelyeket valaha játszottam, és remélem, mire végzek a két kiegészítő + Portal kombinációval, végre kapni fogunk valami hírt a következő felvonásról is (amúgy szerintetek a Valve melyik sorozata fog először trilógiává bővülni? A Half-Life, a Dota, a Team Fortress, a Portal, vagy a Left 4 Dead?)

Ennyi lett volna a kis maratonom. Természetesen még mindig élvezem a megérdemelt pihenést, de jelenleg már csak régebbi játékokat és néhány online cuccot tolok... utóbbiakról majd legközelebb!

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.