Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Zoo_Lee blogja

Valami, ami még anno a fiók mélyén maradt...

Zoo_Lee | 2012.02.19. 18:49 | kategória: gondolatébresztő | 0 hozzászólás

Idén márciusban lesz már három éve, hogy különböző netes magazinokban, portálokon publikálom a cikkeimet. Ezidáig minden évben sikeresen bővítettem a repertoáromat valamivel, egy új oldallal, új feladatkörrel, az ideit leszámítva, amikor is az egyetem és a velejáró tennivalók nem egyszer szabotálták nem csak publicisztikai, de más egyéb "creative writing" témába vágó tevékenységemet is.

Ennek áldozatul esett egyik legnagyobb álmom megvalósulása is. A célom a cikkírogatással az, hogy előbb-vagy utóbb megjelenhessen legalább néhány írásom nyomtatásban is, erre pedig pár hónapja majdnem lehetőségem nyílt, ugyanis az egyik az általam olvasott kevés nyomtatott magazin közül (a nevét ilyen-olyan okokból nem közlöm) kitett egy hirdetést, miszerint nyugodt szívvel várják az olvasók által beküldött cikkeket. Én meg úgy voltam vele, hogy az MMORPG, mint témakör, valamennyire illett az újság profiljához, úgyhogy elő a legszemélyesebb hangú, legőszintébb stílusom, és próbáljunk meg összehozni valamit.

A cikk végülis nem lett rossz, de aztán nem küldtem el, mert úgy voltam vele, még szépítgetem egy kicsit. Aztán ugyanezt mondtam egy hónappal később is, aztán az után is, aztán közbejött a vizsgaidőszak és kész... igazából nem hiszem, hogy most már érdemes lenne beküldenem. Mindig találtam benne valami szépítenivalót, javítanivalót, és közben megfeledkeztem a saját alapszabályomról, aminek gyakorlatilag azt köszönhetem, hogy jelenleg három oldalnak is írogatok szűkös szabadidőmben: arra senki sem kíváncsi, hogy milyen indokkal tökölsz hetekig valamivel, a lényeg, hogy meg tudod-e csinálni, és ha meg, akkor milyen gyorsan.

Viszont mivel azt sem szeretném, ha egy ilyen írás örökké a merevlemezem rejtett zugaiban maradna, ezennel felteszem ide, kíváncsi vagyok a véleményetekre.




Kalandpark belépődíj nélkül


Élénken emlékszem azokra az időkre, amikor a játékos körökben másról sem volt szó, csak az akkor még új World of Warcraftról, Everquest 2-ről és Final Fantasy XI-ről. A puszta gondolata annak, hogy része lehetek egy élő és lélegző online világnak, jobban izgalomba hozott kissrác koromban, mint a lányok a sulimban (azóta már tudom, hogy vizsgáltatnom kellett volna magam). Csak egy volt a bökkenő: limitált zsebpénzem, és az MMO-k magas havi költségei miatt (talán szerencsémre) nem próbálhattam ki magamat egyik virtuális dimenzióban sem.

Az álmom az volt, hogy ingyenesen, vagy legalábbis nem kötelező előfizetéssel, nem tört szerverekkel és nem is agyonlimitált próbaverziókkal juthassak belépőhöz a geek-mennyországba. Nem is sejtettem, hogy a gond pusztán lakó- és születési helyem jelentette, ha ugyanis Dél-Koreába, vagy Kínába születek, ott nyugodtan tolhattam volna ilyen játékokat ingyen vagy lényegesen olcsóbban, és csak akkor kellett volna fizetnem, ha simán király karaktereimet szemkiégetően csillogó eleven otaku-álmokká akartam volna változtatni. De nem csak én lehettem ezzel így, a feltörekvő játékkiadók pedig felismerhették ezt az igényt, ugyanis egyszer csak azon kaptam magam, hogy legjobb barátom a Google már nem privát birodalmak listáit tolta az orrom elé, ha a "free mmorpg" kifejezés valamely variációjára küldtem rá, hanem olyan gyorsan feltörekvő cuccokat, mint a Silkroad Online, az Exteel, a MapleStory vagy a Dungeon Runners. Ezek természetesen nem érhettek fel az olyan nagyágyúkkal, amik után a gamer magazinok beszámolói miatt álmatlan éjszakáim voltak, de már sejtettem – létezik, és közeleg a megoldás.

A Silkorad Online és társai nem nyúlták le a játékosok zsebpénzét előfizetői díj címén, viszont valódi pénzért extra tartalmakat kínáltak a függőség jeleit mutató tömegeknek. Ezzel nyereséget kaszáltak, és bár a nagy nyugati kiadók a WoW sikerét látva töretlenül hittek a klasszikus rendszerben, beindult a gépezet: az Acclaim (fénykorában a régi Mortal Kombat PC-s verzióiért és még számos klasszikusért felelt) ingyenes MMORPG-ből építette újra magát az ipar nagy csodálatára, sorra alakultak az új kiadók, akik sikeres ázsiai (viszont egymástól alig-alig eltérő) MMO játékokat angolosítottak, miközben a régi módi rendszert követő próbálkozások sorra bukták el a harcot a geekek pénzéből és lelkeiből kovácsolt aranytrónon ücsörgő WoW ellen. Szintén az ázsiai játékok újítottak ebben a harcban is: amikor nem volt más választás, néhány program, mint az RF Online, vagy az Archlord megnyitották kapuikat a nyugati csóró gamerek előtt, ami ahhoz vezetett, hogy csökkentett szerverszámmal a mai napig eltengődnek, de a metódust különös módon akkor még nem követték többen, és olyan amúgy remek programoktól vehettünk búcsút alig pár évvel az indulás után, mint az Auto Assault.

Talán Richard Garriott (az Ultima sorozat atyja) Tabula Rasa című remekműve lehetett az első mainstream nyugati program, ami a siralmas eladások és a közelgő végzet miatt az utolsó órák idejére ingyenessé vált, és csodák csodájára, a bukás pillanataiban lángoló főnixként bukott alá a sötétségbe. Hogy a játékvilág nagyjai hogyan reagáltak erre az eseményre, pontosan nem tudni, de annyi biztos, hogy fél évvel Garriott üdvöskéjének bukása után a Lord of the Rings és Dungeons and Dragons játékokat jegyző Turbine gondolt egyet, és mikrotranzakciós rendszert vezetett a D&D Onlineba. A kliens ingyenesen letölthetővé vált, a játékosok minimális (főleg a karakteralkotás és a játékon belüli tárgyak terén meghozott) korlátozásokkal ingyen belevethették magukat Eberron világába, ha pedig annyira rákattantak, hogy még az a kevés limitáció is szemet szúrt nekik, fizethettek.

Az eredmény a játékosok számának és a játékból származó bevételnek olyan mértékű növekedése lett, hogy a Turbine alig egy évvel később a Lord of the Rings Onlineba is bevezette az ingyenes funkciót. Ráadásul ezzel egy időben, ahogy szinte már minden ember hozzájutott egy kellően jó géphez és egy elég gyors internetkapcsolathoz, az ingyenes játékokat importáló kiadók is szárnyalni kezdtek, arról nem is beszélve, hogy a Facebook közösségi játékok(nak csúfolt casual marhaságai az igaz hívők szerint) is mesébe illő pénzhegyeket kezdtek termelni, annak ellenére, hogy magáért a tényleges programokért a játékosoknak egy lyukas vasat sem kellett fizetniük. A nagy kiadók, akik addig kihalásra ítélt dinoszauruszként védelmezték a hagyományos üzleti modelleket, iszonyatos sebességgel kezdték el bevezetni gyermekeikbe a "jövő útját", a mikrotranzakciós modellt. Age of Conan, Champions Online, mindegy mennyire állt rosszul egy játék szénája, ha ingyenes modellt is bevezetett a sima előfizetés mellé, az automatikusan megtöbbszörözte a játékosok számát (és persze a bevételt is) és megelőlegezte a játék jövőjét hosszú évekre. Még maga a World of Warcraft is kénytelen volt odáig süllyedni, hogy nagy kegyesen ingyenessé tette az első húsz szintig a hozzáférését.

Most pedig itt vagyunk a jelenben. Az álmom teljesült. Ha most gépelem be a keresőbe a "free mmorpg" álombetűit, az eredmény hosszú, több száz tételes lista, amin sci-fitől fantasyn át sportig mindent megtalálok, ami csak szemem-szám ingere. YouTube-on már külön csatorna is van, aminek a fenntartói csak ingyenes online játékokkal foglalkoznak. Szépen lassan minden online játék ingyenes modellre vált, vagy eleve azzal kezdi pályafutását, ahogy a népszerűségi listák éléről a WoW-ot letaszító League of Legends vagy az ingyenes WoW pótló, a Runes of Magic is tette. Ingyenes a Team Fortress 2, a Fallen Earth, két Battlefield játék, a Quake 3, az Armed Assault II multija és még annyi cím, hogy egy egész oldalt megtölthetnék csak a listával. A sikert pedig más sem jelzi jobban, minthogy amikor nemrég a Sony ingyenessé tette a fél év után (többek között a Sony epikus meghackelésének köszönhetően) már utolsókat rugó DC Universe Onlinet, a játékosok száma egy hét alatt a tízszeresére nőtt (a működőképes játékszerverek száma pedig ezzel arányosan a tizedére csökkent). A Sony azóta enyhítette a már korábban free-to-play modellre állított Everquest 2 korlátozásait is (szintén óriási sikerrel), az NCSoft ingyenessé tette a Lineage II-t (játékosok száma a nyolcszorosára, a bevétel a négyszeresére, a szerverek száma a duplájára nőtt), egy hónapon belül az európaiak számára a népszerű Aion is költségmentes lesz, ahogy az egyik legnagyobb név, az EverQuest is, a játék tizenharmadik születésnapján az összes kiegészítőjével együtt. Az online birodalom nyitva áll. Belépni szabad, és hiába nem akarlak a rossz útra terelni titeket, azt kell mondanom: ajánlott.

Zoo_Lee

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások

Be kell jelentkezned, ha hozzá szeretnél szólni!

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.