Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Reach for the Stars

2000.10.27. 00:00 | szerző: Blade Runner | Ismertető/teszt

A galaktikus birodalom építő játékok kedvelői (megszállottjai) egyáltalán nincsenek elkényeztetve újabb és újabb játékokkal. Nagy ritkán, évente-kétévente jelennek meg a játékok, szóval van időnk arra, hogy halálra játsszuk, esetleg meg is unjuk őket. Ez az év és a jövő év is szerencsésnek mondható. Négy játék áll az elkészültség különböző fokán. Az a játék, amely elsőnek készült el, az SSG/SSI által fejlesztett Reach for the Stars. Elsőnek lenni jó is, de rossz is egyúttal. Le lehet aratni az összes rajongó elismerését (és pénzét), de ha valami nem úgy sül el, ahogy tervezték, akkor mindenki őket fogja szapulni, nem lévén más elfoglaltságuk. Ez utóbbi történt a Reach for the Stars című játékkal is, megérdemelten, vagy érdemtelenül, a végeredmény szempontjából tökéletesen mindegy, a lényeges az, hogy az ezerfejű Cézár lefelé fordította a hüvelykujját.

Reach for the Stars

Még a számítógépes játékok hajnalán, 1983-ban jelent meg egy játék Reach for the Stars címmel, amely legendássá vált, olyannyira, hogy vannak, akik még manapság is játsszák egyik, vagy másik inkarnációját (létezett C-64, Amiga, PC-DOS, és talán még más változat is). Az eredeti fejlesztők azóta már más legendás játékokat is kifejlesztettek, és ennek a játéknak a létrehozásában is tevékenyen közreműködtek. Ilyen előzmények után, és a Microprose Masters of Orion sorozata, az Ascendancy, az Imperium Galactica I, II és még néhány kiváló játék ismeretében mindenki arra várt, hogy a galaktikus birodalom építő játékok kvintesszenciáját kapjuk kézhez. Ehhez képest egy átlagosnak mondható, többé-kevésbé érdekes stratégiai játékot kaptunk, amely bevallottan nem tört a sokszor már néhány éves játékok babérjaira.

A játék installálása egyébként zökkenőmentesen folyt. A játék az installálás után simán indult, és jó néhány órai játék alatt egyszer sem akadt ki. A fórumon néhány illető panaszkodott a kép és hangok aszinkron voltára, változatos lerohadásokra, de általában sikerült vagy a fejlesztőknek vagy a fórum társaknak segíteni.

Reach for the Stars

A grafika nem zsigereli ki a számítógépeket, de egy fordulónként stratégiai játéknak tökéletesen megfelel. A különböző idegen lényeknek saját változatos "stílusuk" van, ez vonatkozik az épületekre, az űrhajókra és magukra a szörnyikékre :-) is.

Az interfész fő negatívuma a nehezen áttekinthető csillagtérkép. Radartérkép nincs is, ehelyett át kell kattintani egy átnézeti képre, ami nem adja meg a játékosnak a szükséges információt. A statikus "szárnyak", az interfész részei, ahol információk jelennek meg a bolygókról és a flottákról, sajnos nagy területet takarnak ki a csillagtérképről, és nem lehet őket ki és bekapcsolni. Egyesek nem szeretik a bal alsó sarokban elhelyezett nyomógomb gyűjteményt, de véleményem szerint a kezelése nem nehéz.

Reach for the Stars

A hangok átlagosak. A zene nem túl érdekes és az én ízlésemnek kevés az információs jellegű hangközlés, de összességében nem jobb és nem rosszabb mint a többi hasonló jellegű játéké.

A játék helyzetét a legjobban az jellemzi, hogy a hivatalos rajongói site fórumjának napi átlagos levéltermése a kezdeti 10-15 levélről mára (néhány héttel a megjelenés után) lecsökkent 2-3-ra! Az ok szerintem az alábbiakban rejlik. Mivel minden stratégiai játék végül is számok halmaza, azok a játékok válnak klasszikussá, amelyek ezeket a számokat a leginkább el tudják rejteni a játékosok elől. Nézzük pl. a CivII, vagy az Alpha Centauri interfészét. Szinte nem is látunk számokat, ahhoz hogy mégis számszerű összefüggéseket kapjunk, be kell lépnünk a statisztikai részbe. De ez önmagában még nem elég, a játékos részére biztosítani kell azt is, hogy ténylegesen úgy érezze, ő irányít, érezze azt, hogy minden döntésének súlya van, és ezekről a döntésekről lehetőleg gyorsan egyértelmű visszajelzést kapjon, amely alapján meg tanulja, hogy az adott szituációban mi (lett volna) a helyes lépés. Azt hiszem, hogy ez az a terület, ahol a játék a leginkább elmaradt a várakozásoktól.

Reach for the Stars

A bolygófejlesztést olyan szinten leegyszerűsítették, hogy szinte semmi sem maradt, csak a játék elején kell összekattintgatni a megfelelő épület sorrendet (Összesen hat van, maximum négy szinttel! Teljesen azonos minden faj számára!), és automatikusan elindítani minden újonnan telepített bolygón. Itt stratégiának szinte nincs is szerepe, legfeljebb ha valaki elfelejt rákattintani az automatikus építésre. (Előfordult velem egy párszor.)

Mi van még? A taktikai űrharcban meghatározhatom, hogy milyen távolságra óhajtok harcolni az ellenfelemtől három lehetséges szinten, a tényleges távolság azonban az ellenséges és saját űrhajók hajtóműveinek a teljesítményétől és az ellenség által óhajtott távolság beállítástól is függ majd. Ebben sem látok sok stratégiai elemet. A másik lehetőség, a formáció beállítás. Itt ólomöntéssel, boszorkánysággal, vagy más hasonló módon ki kellene totózni, hogy a számítógép vagy az emberi ellenfelem többjátékos üzemmódnál, a következő harci fordulóra milyen formációt óhajt fölvenni, és ehhez képest kellene a saját formációt beállítani. Nem mondom, hogy lehetetlen, de aki ilyen képességekkel rendelkezik, az bizonyára többszörös milliomos azóta a lottón. Stratégia? Inkább szerencsejáték.

Reach for the Stars

A diplomáciai lehetőségeket sajnos csak alapszintűek. Négy viszony szint lehetséges a különböző birodalmak között, azzal a megszorítással, hogy néhány birodalom nem képes, vagy nem akar diplomáciával foglalkozni. Ezekkel automatikusan és a játék végéig háborúban állunk. A játék diplomáciai részében nagyon hiányzott valamiféle üzenet küldés, érkezés lehetősége. A különböző színű és irányú nyilakra kattintgatás valahogy mégsem ugyanaz.

Ami maradt, az a különböző flották mozgatása, és az űrhajó tervezés. Az űrhajó tervezés ugyan nem annyira sokrétű, mint pl. a Space Empires sorozatban vagy a Masters of Orion-ban, de talán itt sikerült a fejlesztőknek a legközelebb kerülniük a fentebb leírt követelményhez. Maguk az űrhajó típusok elég érdekesek, változatos formájúak, a fegyver-rendszerek elnevezése és képe is érdekes, változatos, bár végső soron mind ugyanabba a néhány kategóriába sorolható be. A játékkal töltött idő legszórakoztatóbb percei azok voltak, amikor újabb és újabb űrhajó típusokat terveztem.

Reach for the Stars

Maradt még egy aspektus, a flották mozgatása, a támadás, felderítés, a kolonizálás, az ellenséges bolygók támadása és a saját bolygók védelme. Ez az a terület, ahol a fejlesztő cég tényleg elemében érezhette magát. Kimondva-kimondatlanul a háborús részt érezték igazán magukénak, a többit csak a háborús stratégia kiegészítőjének szánták. Az SSG/SSI páros híres a tökéletesen megtervezett stratégiai játékairól. Nem is foglalkoznak más játékokkal, bár néha-néha egy-egy szimuláció is előfordult már a palettájukon, gyakorlatilag stratégiai játékokra specializált fejlesztőknek számítanak. A stratégiai játékok egyik legfontosabb aspektusa a jól felépített és okos döntésekre képes mesterséges intelligencia. Büszkén állítják, és a játékosok is egyetértenek ezzel, hogy a mesterséges intelligencia náluk sohasem "csal", de mégis nehéz egy átlagos játékosnak csak úgy, fejtörés és többszöri próbálkozás nélkül "elkalapálni" a gépi ellenfelet. A fentiek ismeretében a játékot teljesen hibás birodalomépítő játéknak nevezni. Sokkal pontosabb meghatározás lenne: stratégiai űrháború játék. Így senki sem próbálná számon kérni a Masters of Orion, az Ascendancy, stb. trónfosztását ettől a játéktól, hiszen ez más műfaj.

A játék viszonylag kevés, de annál fanatikusabb rajongóval rendelkezik már ma is. Maga a játék jól játszható, a fejlesztő cég minden játékát folyamatosan gondozza (patch), és a játék túlélését biztosítja a többjátékos üzemmód, és a beépített küldetésszerkesztő, amelynél okosabbat nem igen láttam még. (Hasonló szintű, mint a Starcraft szerkesztője, ugyanúgy triggerek, változók, stb, ami nagy szó!) Amint a játékosok túlesnek a beépített küldetések végigjátszásán, azt hiszem gomba módra el fognak szaporodni az rajongók által fejlesztett küldetésekre szakosodott site-ok, ahonnan bárki felfrissítheti a már megszokott és már kissé unalmas küldetéseit, és a háború mehet tovább. ■

Reach for the Stars

értékelés

Reach for the Stars

Pozitívumok
  • A stratégiai háborús rész (a flották mozgatása csillagok között)
  • Űrhajótervezés
  • A mesterséges intelligencia
  • Küldetésszerkesztő
  • Stabilan fut
Negatívumok
  • Csillagtérkép interfész
  • A birodalom vezetés élménye (vagy inkább hiánya)
  • A taktikai űrharc (bolygó rendszeren belül)
Minimális rendszerigény: Pentium 200 MMX, 64 MB RAM, 4xCD-ROM
7,0
Reach for the Stars
A legutóbbi Reach for the Stars cikkek, hírek

hozzászólások (0)

cikkajánló

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?

Assassin's Creed: The Ezio Collection

A sorozat talán legmeghatározóbb trilógiája megérkezett a legújabb konzolokra.

Adam Wolfe 3-4. epizód

A két újabb epizóddal befejeződött az izgalmas kaland.