Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Imperialism II

1999.05.04. 00:00 | szerző: harkov | Ismertető/teszt

Az SSI új stratégiai játéka a gyarmatosítás korába repít vissza minket, egészen pontosan az 1500-as évbe, amikor éppen felfedezték a későbbi Amerikát, és az európai nagyhatalmak és a kisebb országok kezdik jobban megismerni az új területeket, és lehetőség szerint egyre jobban kiaknázni azokat mind gazdasági, mind politikai téren. A rengeteg arany és más nemesfémek, a sok addig ismeretlen növény nagyon fellendíti a gazdaságot. A terjeszkedés a hatalmas területeken páratlan és soha vissza nem térő alkalmat nyújt a világbirodalommá váláshoz, vagy éppen a nagyhatalmi státusz elvesztéséhez. Ezt az európai hajós népek előbb-utóbb fel is ismerik, és nem sajnálva pénzt és hadsereget, próbálnak minél nagyobb szeletet megkaparintani az új kontinensből (is), hiszen a mondás itt még inkább érvényes: aki kimarad, az lemarad. A helyi lakosság "problémájával" minden nemzet szembetalálkozik, és mindenki a maga módján meg is oldja ezt a kérdést akár békés kereskedelemmel, akár fegyverrel. Bármennyire nagy is az új kontinens, egy idő után kétségkívül egymással néznek farkasszemet a terjeszkedő hatalmak, aminek a vége természetesen háború. Érdekes lenne eljátszani a gondolattal, hogy mi lett volna, ha ezekből a gyarmati háborúkból nem az angolok kerülnek ki győztesen, hanem mondjuk a franciák. Pl. azt hiszem, az angolt el is felejthetnénk, mint világnyelvet (legalábbis nem foglalná el az első helyet a rangsorban, az biztos...)

Imperialism II

Ennyi bevezető után, ha már sikerült átvenni a kor hangulatát, lássuk magát a játékot. Indulásnál ki kell választanunk, hogy egy véletlenszerűen generált térképen óhajtunk-e játszani, vagy a valódi térképen. Az eredetiség tapasztalataim szerint csak az "óhazára" korlátozódik, a felfedezett területek érdekes módon elvándorolnak, ha új játékot kezd az ember. A következő lépés egy szimpatikus nemzet kiválasztása. Vannak a térképen szürke és színes országok. Az előbbiek a kishatalmak (mint pl. Svájc, Olaszország, Skócia stb.), az utóbbiak a nagyhatalmak (Franciaország, Spanyolország, Anglia stb.), akik a gyarmatosítás terén beleszóltak a világtörténelem folyásába. Természetesen választani csak ezek közül tudunk, a kisebb országok szerepe a kereskedelemben van, illetve az európai eseményekben kell számolni velük. Ha ez megvan, egy dolog maradt csak hátra, az erősség beállítása. Itt van lehetőségünk egy általános erősségi fokozat kiválasztására, de egyenként is megadhatjuk a különböző tulajdonságokat. Például meghatározhatjuk az őslakosok katonai erejét, a többi nemzet terjeszkedési sebességét stb.

A játékot, ahogy már említettem is, 1500-ban kezdjük. Ekkor a térképen még csak Európa nyugati részében gyönyörködhetünk, a leendő gyarmatokat nekünk kell felfedeznünk. A térkép nem bonyolult, könnyen el lehet igazodni rajta. Minden ország tartományokból áll, amikhez tartozik egy jellemző város is. Ezenkívül találhatók gabonaföldek, erdők, legelők, és különböző természeti kincsekben gazdag lelőhelyek. Az elején rendelkezésünkre áll valamennyi katonaság, pár paraszt, egy felfedező, egy mérnök és egy munkás. A játék során öt területet kell kézben tartanunk. Ezek nagyon összefüggenek egymással, de azért megpróbálom bemutatni őket egyenként. Egyébként a főképernyő alján található az ikonuk.

Imperialism II

Szállítás
A különböző nyersanyagokat szállíthatjuk szárazföldön, amihez először az úthálózatot kell kiépíteni, vagy tengeren, amihez pedig hajók kellenek. A szárazföldi szállítással sok gondunk nincs is, annak mértéke annyi, amennyi, a másik esetben viszont beállíthatjuk, hogy a kereskedelemre és szállításra fenntartott hajóink rakterének mekkora részét kívánjuk a nyersanyagok szállítására fordítani. A megmaradó kapacitásnak a kereskedelemben vesszük hasznát. A képernyőn minden egyes tételhez megjelenik, hogy egy körben mennyivel gyarapodik a fővárosban található készletünk, ugyanis mindent ide kell szállítani, hogy fel tudjuk dolgozni. Ha például egy terület nincs összeköttetésben sem egy kikötővel, sem a fővárossal, akkor az ott megtermelt áru kárba veszik.

Termelés, toborzás
Itt mindenféle foglalkozású embert toborozhatunk, és beállíthatjuk, hogy milyen késztermékeket állítsanak elő a parasztok és a mesteremberek. Minden késztermékhez és katonai egységhez meg van adva, hogy miből mennyi nyersanyag, illetve ember kell hozzá. Ha már itt tartunk, be is mutatom az embereket röviden.

Katona
feladata azt hiszem egyértelmű. Rendelkezésünkre áll gyalogság, lovasság, valamint tüzérség. Az egységek erősségét megtaláljuk az őket reprezentáló ikon alatt.
Hajó
kettős szerepet tölt be. Árut szállít és részt vesz tengeri ütközetekben.
Mérnök
az egyik kulcsfontosságú figuránk. Ő tud utat és erődöt építeni, ezenkívül kikötőt létesíteni.
Építő
szintén kulcsfigura. Az ő segítségével lehet a nyersanyagokat kiaknázni bányák, istállók, fűrésztelepek stb. építésével.
Felfedező
egy adott területen feltérképezi a természeti kincseket.
Kém
más nemzetek tudományos eredményeit fürkészi, így segítségével a fejlesztési költségeket megtakaríthatjuk (ha le nem bukik...).
Kereskedő
más országokban megbízhatjuk földek, bányák és városokat vásárlásával, ha ott már korábban létesítettünk kereskedelmi képviseletet.
Vasútépítő
ha már feltaláltuk a vasúti közlekedést, akkor az utakat sínekké alakíthatjuk vele.

Imperialism II

Továbbá ebben az ablakban állíthatjuk be, hogy parasztjaink közül hány dolgozzon a különböző késztermékek előállításában. Minden késztermék mellé fel van tűntetve a nyersanyagigénye, és ha valamiből nem áll rendelkezésünkre az előírt mennyiség, akkor azt egy piros X jelzi, és természetesen nem tudjuk termelni az adott árut. Ha ez a helyzet, akkor a hiányt vagy kereskedés útján pótoljuk, ami csak akkor ajánlott, ha égető szükségünk van rá, vagy pedig próbáljunk minél előbb olyan területhez jutni, ami biztosítja számunkra azt. Ha már van ilyen a birtokunkban, akkor természetesen nem árt kiaknázni azt és bekötni az úthálózatba... :)

Kereskedelem
Itt tudjuk kereskedelmi életünket szabályozni. Megtalálható az összes késztermék, és nyersanyagok is, illetve minden áruhoz az aktuális világpiaci ára. Azért aktuális, mert idő közben, ahogy az egyes nemzetek adnak-vesznek egymástól, folyamatosan követi az ár a keresletet és kínálatot. Ha valamiből vásárolni, vagy eladni szeretnénk, azt az áru mellett jelezhetjük. Ha vásárlunk, akkor a következő kör elején az esetleges ajánlatokra reagálhatunk, vagyis a felajánlott készletet, vagy annak egy részét, de akár vissza is utasíthatjuk az egészet. Az eladásnál már meg kell adnunk, hogy egy körben az adott tételből mennyit kívánunk értékesíteni. Persze nem feltétlenül találunk vevőt rá. A lényeg, hogy figyelni kell a szabad hajókapacitásunkat, mivel ha az egészet a birodalmunkon belüli szállításra használjuk, akkor már nem marad a tranzakciókra szabad hajónk, így nem tudunk kereskedni.

Imperialism II

Diplomácia
Nagyon fontos, hogy szem előtt tartsuk a más nemzetekkel fennálló viszonyunkat is. Nem túl jó, ha pl. az összes nagyhatalommal hadban állunk egyszerre, könnyen alul maradhatunk. De gondolom alapvető diplomáciai képességekkel mindenki rendelkezik... :) Kapcsolatainkat több módon is ápolhatjuk. Ha egy országgal kereskedünk, az feltétlenül javítja a viszonyt. Ezenkívül küldhetünk ajándékot, létesíthetünk kereskedelmi képviseletet és követséget is. Ezek természetesen mind pénzbe kerülnek, így azt tanácsolom, hogy kezdéskor csak a legfontosabb helyeken hozzunk létre képviseletet, ajándékot pedig egyáltalán ne osztogassunk. Üzenhetünk hadat egy nemzetnek, vagy köthetünk békét vele, de akár felajánlhatunk szövetséget is. Hogy fel tudjuk térképezni a diplomáciai viszonyokat, nagyon hasznos az információs ablak. Itt az egyes országokról lekérdezhetjük tartományainak számát, legszorosabb kereskedelmi partnerét vagy azt a nemzetet, akivel a legjobb viszonyban áll.

Tudomány
A találmányokat és felfedezéseket öt csoportba lehet osztani: mezőgazdaság, ipar, katonaság, hajózás és kereskedelem. Minden egyes újítás kigondolása pénzbe kerül, méghozzá ha gyorsan akarjuk kifejleszteni, akkor sok pénzbe, egyébként, feltéve ha az aktuális fejlettségi fokunknak megfelelő célt tűzzük ki, nem olyan sokba. Kiválaszthatjuk érzésünk szerint is azt, hogy milyen újításon dolgozzanak embereink, de ha távlati céljaink vannak, azt is megvizsgálhatjuk, hogy annak eléréséhez milyen egyéb találmányokra van szükség. Ha pedig nem szentelünk az ügynek annyi pénzt, hanem inkább egy kémet bérelünk fel a "kutatásra", akkor azt is megnézhetjük, hogy az adott találmányt már melyik más nemzetek találták ki, fedezték fel...

Imperialism II

Talán ennyi elég is ahhoz, hogy mindenki eligazodjon a lehetőségek között. Arra az egy-két apróságra, amit esetleg kihagytam, úgyis mindenki rájön menet közben. Most pedig néhány nagyobb téma, amiről még nem tettem említést.

Csaták
Katonaságunk mindig valamelyik város mellett táborozik, és csak az egyik tartományból egy másikba tudjuk őket szállítani. Ha meg akarunk támadni egy adott tartományt, akkor egyszerűen rá kell mennünk az egérrel, és miután két keresztbe tett kard megjelenik, egy kattintással meg kell erősítenünk szándékunkat. Ha időközben meggondoltuk magunkat, akkor a kör végéig még visszavonhatjuk a parancsot. Ez egyébként más egységre is igaz (mérnök, stb.) A csata pénzbe kerül, ami attól függ, hogy mekkora hadseregünk mérete. Még a játék elején beállíthatjuk, hogy a csatákat a gép vezesse le automatikusan, vagy mi is részt szeretnénk venni az ütközetekben. Ha az utóbbit választjuk, egy kevésbé kidolgozott hadszíntéren találjuk magunkat, ahol a szokásos módon irányíthatjuk egységeinket, és szerintem mindenki feltalálja magát. Amire figyelni kell, hogyha tengeren túli tartományt támadunk, amit csak a tenger felől tudunk megközelíteni, akkor az előző körben egy hajóval már biztosítani kell az invázió előkészítését. Ezt úgy tehetjük meg, ha a hajóval a partszakasz mellé vitorlázunk, és szintén az egérrel rákattintunk a céltartományra. Ha van egységünk egy idegen város környékén, van lehetőségünk arra is, hogy lekérdezzük az adott terület katonai erejét.

Imperialism II

Mezőgazdaság
Ez létkérdés alattvalóink számára, tehát mindig legyünk körültekintőek, ha új embereket toborzunk, hogy biztosítani tudjuk-e egyáltalán számukra az élelmet. Alapvetően kétfajta élelmiszer van, a gabona és a hús. Az előbbit a gabonaföldekről nyerjük, az utóbbit az állattenyésztés vagy a kikötők környékén folyó halászat szolgáltatja. A körönként megtermelt élelem először egy raktárba kerül, ahol szűkebb időkre is gondolva félretehetjük a felesleget. Ha esetleg nagyobb a szükséglet, akkor a parasztok elkezdenek éhezni, és természetesen beszüntetik a munkát.

Végezetül egy-két aranyszabály, amit indulásnál szem elől tévesztve könnyen zsákutcába kerülünk.

Mivel az egyes nyersanyaglelőhelyek viszonylag távol vannak egymástól, és nincs sok építőanyagunk, ésszerűbb, ha a szállítást szárazföldi helyett tengeri szállítással oldjuk meg, vagyis nem az úthálózatunkat fejlesztjük, hanem inkább kikötőket létesítünk. Természetesen a későbbiek során fokozatosan helyezzük át a hangsúlyt a szárazföldre ilyen szempontból.

Bár kezdetben fejlődésünk üteme elég lassú, mégis próbáljunk meg minél előbb tengerentúli gyarmatokhoz jutni, hiszen egyrészt valóban megelőznek más nemzetek, és akkor már sokkal nagyobb áldozatokat kíván egy-egy terület megszerzése, másrészt fejlődésünk sem lesz olyan látványos, ha csupán az anyaország nyersanyagkészletével gazdálkodunk. Éppen ezért ne is rohanjunk fejjel a falnak, hanem megéri a pár kör veszteség a szóba kerülő területek lelőhelyeinek feltárását. Így az elsők között nyílván a leggazdagabb tartományokra érdemes kiterjeszteni fennhatóságunkat.

A játék grafikájáról annyit, hogy a manapság megjelenő játékok viszonylatában nem igazán versenyképes. A kezelői felület még ahogy elmegy, de a közben megjelenő képek, és főleg a bevezető képsorok hagynak kívánnivalót maguk után. Összefoglalásképpen a játék hangulatáról csak annyit, hogy szerintem nagyon eltalálták a készítők még a látványban tapasztalható hiányosságok ellenére is, amin igazából egy megrögzött stratéga könnyen átsiklik. Úgy stílusában engem talán a C64-es Defender of the Crown c. alapműre emlékeztet. Persze ott nem kellett foglalkozni a gazdasággal, és egyébként is minden sokkal egyszerűbb volt. Jóllehet az Imperialism II korántsem nevezhető alapműnek, azért kellemes órákat tud szerezni az embernek. Azt a szintet még nem éri el, hogy azt mondhassam róla, hogy kötelező darab, mindenesetre bátran ajánlom a műfaj kedvelőinek. Ha pedig megunta valaki a gép elleni játékot, van lehetőség multiplayer üzemmódra is. Jó szórakozást hozzá... ■

értékelés

Imperialism II

Minimális rendszerigény: Pentium 100, 32 MB RAM, 8x CD ROM
8,8

hozzászólások (0)

cikkajánló

Transport Fever

...avagy amilyennek a Train Fevert megálmodták.

Dishonored 2

Bosszúvágy 2.0 impresszionista, steampunk köntösben.

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?