Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Need for Speed: Road Challenge

2000.03.05. 00:00 | szerző: Dino | Ismertető/teszt

Az előző évben elsöprő sikert aratott a Need for Speed sorozat harmadik része, többek között magazinunkban is megkapta az 1998-as év játéka címet az autóversenyek kategóriájában. Így aztán várható volt, hogy folytatódik a sorozat, ami most be is következett: itt az új trónkövetelő, az NFS Road Challenge.

A sorszám elmaradása és az "alcím" (mely különböző Európában és a tengerentúlon: Amerikában High Stakes szerepel a címben, és ez bizony sok kavarodást okoz, sokan tévesen tüntetik fel a címet…) megjelenése sok találgatásra adott okot, vajon miért döntöttek a hagyományokkal való szakítás mellett a készítők. A dolog egyik lehetséges magyarázata az, hogy annyira eget rengető újítás nem került a programba, mellyel kiérdemelte volna a 4-es sorszámot. Ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy egy átlagos programról lenne szó, a Road Challenge ugyanis megfelel a várakozásoknak: remek grafika, szuper sportautók, izgalmas versenyek a fő alkotóelemei ennek is.

A játék legfőbb összetevői az autók, ezekből most is rengeteg került a programba, ráadásként pedig most is lesznek internetről letölthető járművek. Alapban olyan járgányok közül választhatunk, mint a BMW M5 és Z3 típusai, Chevrolet Camaro és Corvette, Jaguar XKR, Lamborghini Diablo SV, McLaren F1 GTR, Mercedes CLK-GTR és SLK 230, Pontiac Firebird vagy Porsche 911 turbo. Ezek egy részével már az előző részben is találkozhattunk. Óriási újdonság viszont, hogy végre nem sérthetetlenek autóink, láthatóan gyűrődik a karosszériája, és ezzel együtt érezhetően romlik a légellenállása, irányíthatósága, maximális sebessége. Ez volt az a dolog, amit a legtöbben hiányoltak a korábbi részekből, de az akkori licenc-szerződés értelmében a játék során nem törhettek az autók.

Pályák szempontjából is nagy a választék, összesen 19 úton versenyezhetünk, melyek mindegyike körpálya. Kb. 8 helyszínt az előző részből vettek át, de ez nem gond, hiszen így csak több pálya áll rendelkezésre, változatosabbak a versenyek. A pályák nehézségi szintje változó, de mindegyik tervezése elég profi, kisebb-nagyobb kanyarokkal, melyek némelyikénél elkerülhetetlen a fékezés.

Nagy újdonság van még a játékmódok tekintetében is, ugyanis pár teljesen új versenyzési lehetőség került a programba. Teljesen új a Carrier Play, mely némileg a klasszikus Street Rodra emlékeztet: 25000 dollárral indulva kell autót vennünk, majd a versenyek során pénzt gyűjteni, melyből fejleszthetjük autónkat. A különbség az, hogy míg a Street Rodban alkatrészenként kellett bővítenünk, itt három előre beállított tuningolási fokozat van, melyeket kifizetve jobban gyorsuló, kisebb légellenállású, nagyobb végsebességű lesz autónk. A versenyeken (kivéve az első kettőt) nevezési díj befizetése után indulhatunk, majd helyezéstől függően kapunk nyereményt. Ennek egy része aztán általában elmegy autónk javítására, a négy romló tényező - a karosszéria, a motor, a felfüggesztés és a kormánymű sérülése - ugyanis mind kijavításra szorulhat, ha nem nagyon vigyázunk verseny közben. Versenyek sorozatán kell végigmennünk autónkkal, és minél magasabbra kerülnünk. Minden egyes versenysorozat 1-8 versenyt jelent, vegyes pályákon, háromféle módban. A tournament során minden helyezés különböző pontszámot jelent, a cél pedig a legtöbb pont összegyűjtése. A kieséses versenyben végig bent kell maradnunk a küzdelemben, miközben az utolsó helyezett minden pálya után kiesik. A legnagyobb megmérettetés a kihívásos verseny (ez egyébként a a High Stakes), melyben autónkat kell feltennünk tétként, viszont jó esetben elnyerhetjük ellenfelünk kocsiját. Az ilyen versenyen indulásnak feltétele az, hogy legalább két autónk legyen.

Újítás van még a rendőrös üldözéses versenyben is, a hagyományos versenymód mellé két új került. A Getaway lényege, hogy megadott ideig ne kapjanak el a rendőrök, illetve minél tovább bírjuk, rendőrként pedig minél gyorsabban elkapjuk a versenyzőt. A Time Trap versenyben megadott idő alatt kell teljesítenünk a pályát, miközben rendőrök is üldöznek és egy ellenfelünk is van. Rendőrként itt a két versenyző elkapása a feladat. Rendőrt játszva egyébként most már nem vagyunk egyedül, egy egész csapat rendőrautó üldözi a gyorshajtókat, melyek között válthatunk, hogy melyiket szeretnénk irányítani.

A játékmódok tehát újabb hosszú idejű szórakozást biztosítanak, elsősorban a Carrier Play, melyben akár többször is neki kell indulnunk egy versenysorozatnak. (Nagyon idegesítő például kieséses versenyben az utolsó fordulóban veszíteni...) Természetesen a legtöbb játékmódot játszhatjuk osztott képernyőn, illetve hálózatban is.

A játék grafikája jelentősen nem fejlődött, hiszen az már az előző részben is fantasztikus volt. A fák sajnos továbbra is lapos részekből épülnek fel, de ezen kívül más zavaró tényezőt nem találtam. Esős időben az égen szivárványt is láthatunk, és minden pályán van egy-két animált háttéreffekt is, mint például egy mozgó sífelvonó, vonat, vagy egy szálló léggömb. Persze az igazi élményhez nem árt valami viszonylag gyorsabb gép és egy 3D gyorsító. Nem változott sokat sajnos a lámpa megvalósítása se, mely az előző részben is a gyengeségek között tartozott. Hatása csak éjszakai vezetésnél látható, hiába megyünk be egy sötétebb erdőbe, ha nappal versenyzünk, a lámpa ki és bekapcsolása semmit sem változtat.

A kocsik törése külsőleg azért annyira nem látványos, mint a Carmageddon II-ben, ahol leszakadhat az ajtó vagy félbevágódhat az autó, itt csak a karosszéria gyűrődik és a szélvédő meg a lámpák törnek, viszont egy félig leszakadt lökhárító igen kellemetlen hangon nyikorog nagyobb kanyarok esetén. Az autó romlása se érzékelhető annyira, mint az a sérülés mértékének jelzéséből várható lenne. Ráadásul pedig hiába gyűrődik az autó, a fényezése nem változik. Az autók tekintetében újdonság még, hogy mindegyikben ül egy sofőr, aki mozog is, forgatja a kormányt és a fejét is. Sok autó esetében pedig választhatunk, hogy legyen-e rajta fedél, vagy inkább nyitott tetejű legyen.

Kissé zavaró volt még az ellenfelek viselkedése, az ugyanis sok esetben igencsak pofátlan: szándékosan nekünk jönnek, leszorítanak a pályáról, vagy csak egyszerűen ránk dudálnak. Persze mi is lehetünk agresszívek, és a pálya falának lökhetjük ellenfelünket, ezzel akár 5-10 másodperces előnyre is szert tehetünk.

A Road Challenge valószínűleg ismét szépen fog szerepelni az év játéka versenyben, első helyét maximum egy újabb epizód veheti el, nem valószínű, hogy más játék ekkora népszerűségre tenne szert, ráadásul a többiek hátrányban indulnak ismertség tekintetében, hiszen a Need for Speednél már egy bejáratott sorozatról van szó. Az NFS: Road Challenge egy olyan program, mely minden autószimulátor-kedvelőnek a polcán ott kell, hogy legyen. ■

Need for Speed: Road Challenge

értékelés

Need for Speed: Road Challenge

Pozitívumok
  • Szép grafika
  • Izgalmas játékmódok
Negatívumok
  • Bunkó ellenfelek
Minimális rendszerigény: Pentium 200, 32 MB RAM, 4xCD-ROM
9,5
Need for Speed: Road Challenge
A legutóbbi Need for Speed: Road Challenge cikkek, hírek

hozzászólások (0)

cikkajánló

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?

Assassin's Creed: The Ezio Collection

A sorozat talán legmeghatározóbb trilógiája megérkezett a legújabb konzolokra.

Adam Wolfe 3-4. epizód

A két újabb epizóddal befejeződött az izgalmas kaland.