Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Pharaoh

2000.11.03. 00:00 | szerző: Viper | Ismertető/teszt

Az Impressions Games legújabb városépítő játékát sokan a Caesar 3 folytatásának, míg mások egyszerűen csak új grafikával felruházott változatának tartják. Igaz, hogy mindegyik tábor elgondolásában van valami, de egyelőre maradjunk annyiban, hogy a Pharaoh a nagy sikerű Caesar 3-hoz hasonló, de új elemekkel bővített, és a fáraók Egyiptomában játszódó városépítő játék.

Pharaoh

A kerettörténet szerint a családunknak, mint a jelenlegi fáraó hűséges szolgáinak, minden egyes alkalommal egy-egy várost kell emelnünk a megadott körülmények közt. A városépítés feladata azonban nem csupán a család egyetlen emberére korlátozódik, ugyanis az Egyiptomi Ó-, Közép-, és Újbirodalom korszakában is a fáraók rendelkezésére kell állnunk, így családunk több nemzedéken át is a hatalmas emlékművek emelésének szolgálatában állhat. De ne rohanjunk annyira előre, vegyük a kezdeteket!

Miután valami szép eredeti egyiptomi családi nevet választottunk, nekieshetünk az első város megépítésének. Vagyis az első még nem igazán lesz város, inkább csak falu. Minden küldetés előtt kapunk egy eligazító szöveget, amelyben szerepelnek az adott helyszín jellegzetességei, illetve azok az új épületek, amelyekkel ezeket az adottságokat ki tudjuk aknázni. Itt olvashatunk továbbá arról is, hogy a településnek milyen számokban mérhető szintet kell elérnie. Nem számít újdonságnak a város jóléti, kulturális, vagy birodalmon belüli közkedveltségi mérőszáma, azonban ezek mellett még egy igen jellegzetes mércével is bővült a lista: nevezetesen a település műemlékekben való gazdagságával. Mivel köztudott, hogy az egyiptomiak igencsak szerettek monumentálisabbnál monumentálisabb emlékműveket építeni, így ebben a játékban mi se sajnáljuk a munkásokat szabadidejükben kiküldeni téglákat hurcolászni. De itt még mindig nem tartunk. Az első küldetésben a lakosság minimális igényeinek kielégítésével kell megismerkednünk.

Pharaoh

Ha kijelölünk több kisebb területet házak építésére, és úttal vesszük körül azokat, akkor a telepesek máris elkezdenek bevándorolni és letelepedni. Vigyázzunk azonban arra, hogy ne jelöljünk ki túlságosan nagy területet házhelynek, mert ha nem érik el utakról a közepét, akkor oda nem fognak beköltözni. A létező legalapvetőbb szükséglet a vízellátás. Ehhez először csak kutakat tudunk építeni, később azonban víztározók is lesznek majd. A vízellátás megszervezésének kritériuma, lévén Egyiptom kissé forróbb éghajlatú ország, hogy vízellátó egységet csak valamilyen vízlelőhely melletti füves területen építhetünk. A következő szükséglet még inkább a lakosok hasát érinti: vagyis az élelem. Ez az a rész, ami a Caesar 3-hoz képest még egy fokkal meg lett bonyolítva, ugyanis a termelés nem úgy folyik, hogy amikor eszünkbe jut, akkor kiküldjük a munkásokat szántani, vetni, aratni, hiszen itt a legnagyobb úr a Nílus a maga éves kiöntéseivel, amire nekünk is tekintettel kell lenni. Tehát egy évben csak egyszer van vetés, és aztán a következő évben a folyó kiöntése előtti hónapban aratás. Ebből kifolyólag mindig ügyelni kell arra, hogy az egész lakosság ellátására elegendő élelmet takarítsunk be aratáskor, mert annak egy teljes évig ki kell tartania, és az éhezést bizony kevesen tolerálják. Pont az ellenkező eset áll elő, ha nem fér el a raktárainkban az aratás, bár ez talán kisebb gondot jelent. Ebben az esetben a földön dolgozó munkások a legkülönfélébb dolgokat képesek előadni. Van úgy, hogy egyszerűen elkésnek az aratással, és a Nílus kiöntésekor víz alá kerül az éves termés. Máskor learatják ugyan a terményeket, de mivel a teli raktárak nem fogadják őket, addig kolbászolnak a telirakott taligákkal a földeken, amíg szerencsétlen esetben őket is elmossa az ár terményestül. Jobb esetben a termény is meg a munkás is túléli az áradást, és megvárja, míg fogynak a készletek a raktárban, ilyenkor viszont csak később megy ki vetni a földekre. Lényeg az, hogy jobb, ha több raktárkapacitás van, mert különben el fog veszni az aratás egy része. A raktárakból aztán az élelmet a piacon lehet eladni a lakosság számára. Az évente elöntött folyó menti területeken mindig a helyi jellegzetességeknek megfelelő élelmet tudjuk termeszteni, de általában csak egy-két félét.

A következő lépésként pár közigazgatási és városrendészeti épületet kell felhúznunk, mint rendőrség, tűzoltóság, vagy adószedők. Itt kell megjegyezni, hogy a Pharaoh-ban is ugyanazzal a sétálgatós módszerrel látják el feladataikat az emberek, mint a Caesar 3-ban. Vagyis minden egyes szolgáltató épület egy embert küld a városba, aki ha elsétál egy lakóépület előtt, akkor az az épület részesült az adott szolgáltatásban. Éppen ezért egyensúlyban kell tartanunk a városban sétálgató szolgáltatók és a lakóépületek számát, továbbá a települést is úgy kell tervezni, továbbépíteni, hogy lehetőleg minden területen végigsétáljanak a megfelelő szolgáltatók. Szerencsére ezek az emberek nem teljesen kiszámíthatatlanul bóklásznak, és ha szükség van rájuk, akkor attól függően, hogy milyen messze vannak, előbb-utóbb a helyszínre érkeznek. A Pharaoh-ban sikerült kiküszöbölni a Caesar 3 problémáját, miszerint egyes szolgáltatók olykor elcsatangoltak a térkép szélére is, ahol aztán végképp semmi szükség nem volt rájuk, és így egyes területek kimaradtak a szolgáltatásból. A megoldást az útlezárók jelentik, amelyekkel megakadályozhatjuk, hogy az embereink nem kívánt irányba kószáljanak el. Természetesen ha valakinek egy kitűzött helyre akar elmenni (mert mondjuk ott ég a ház), akkor ő simán átkelhet az útlezárón.

Pharaoh

Ha már az épületek elhelyezésénél tartunk, fontos kiemelni, hogy az egyes épületek miként hatnak az adott házhelyek népszerűségére. Például ha egy terület igencsak közkedvelt, akkor oda több ember fog költözni, és ráadásul a módosabbak közül, tehát szebb és nagyobb épületeket fognak építeni. Arról azonban ne is álmodjunk, hogy nagyobb méretű közkedvelt területeket fogunk tudni létrehozni. Az emberek ugyanis eléggé finnyásak, és azt is lehetne mondani, hogy minden baj nekik: ha túl messze van a piac, akkor az nem tetszik nekik, ha meg túl közel, akkor az a baj. Általánosságban azonban elmondható, hogy a lakosok inkább a nyugodt, zajmentes területeket kedvelik, ami kissé távolabb fekszik a mezőgazdasági és ipar munkahelyek zajától, továbbá ahol az alapvetőn túl legtöbb szükségletüket kielégíthetik: beleértve a vallást, a kulturális intézményeket, illetve a szórakozást, valamint a piacról cserépedények vagy sör beszerzési lehetősége stb. A dolog azonban nem úgy működik, hogy létrehozunk egy "gyárvárost" a település egyik részében, a másikban meg egy lakónegyedet, ugyanis az igen távoli munkahelyekre nem fogunk munkásokat találni. Ezért néha elkerülhetetlen szegényesebb kinézetű munkástanyák kialakítása. Vannak továbbá kimondottan városszépítő kellékek, amelyek közelségének általában örülni szoktak a lakosok: ilyenek például a szobrok, parkok, díszköves utcaszakaszok.

Az eddig felsorolt dolgokat az első pár küldetés alatt lehet és kell elsajátítani, a komplikáltabb dolgok még csak most jönnek. Kezdjük az ipari tevékenységekkel. Az, hogy egy adott területen milyen ipar létesülhet, természetesen ismételten nagy mértékben függ a helyi adottságoktól. Általánosságban igaz, hogy egy-egy ipari végtermék előállítása többlépcsős folyamatot képez. Vagyis első lépcsőben meg kell termelni a nyersanyagot, amiből aztán elő lehet állítani a készterméket. Például cserépedények előállításához először is agyaglelőhelyet kell nyitnunk, ahonnan a nyersanyagot a fazekashoz szállítva készülhet el a cserépedény. Aztán ha valamelyik piacon cserépedényekre van szükség, akkor megjelenik a kofa a fazekasnál, megveszi az árut, és eladja a lakosságnak a piacán. Az ipar amúgy is igen sok munkást foglalkoztat, így inkább építsünk több munkahelyet, mint a mire szükség van, mert jócskán csökkenti a munkanélküliséget. A felesleget aztán úgyis félre lehet rakni, főleg ha jó pénzért meg is szabadulhatunk tőle.

Pharaoh

Hiszen városunk fő bevételi forrása a kereskedelemből származik majd. Igaz ugyan, hogy a lakosoktól megszabott mértékű adót szedünk, de ebből nem sokat kasszírozhatunk, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az adószedő hivatalnokok a rablók kedvenc áldozatai. Ezért is nem árthat jó pár rendőrposzt. A világtérképet megnézve kereskedelmi utakat nyithatunk vízen vagy szárazföldön egyes városokkal, amelyek meghatározott mennyiségű árucikket kínálnak eladásra, vagy éppen keresnek megvételre. Érdemes tehát megnézni, hogy milyen árucikkeket fogunk tudni eladni, és arra az iparágra nagyobb hangsúlyt fektetni, mert a feleslegből fogjuk az igazi pénzeket zsebre tenni. Aztán adódnak olyan szituációk is, amikor egyes létszükségletű árucikkeket nem tudunk előállítani a városunkban, ilyenkor ezeket kénytelenek vagyunk más városokból beszerezni. A módosabb lakosok a további fejlődéshez igényelnek aztán egy második féle élelmet is, amiről szintén behozatal útján kell gondoskodnunk.

A következő terület a vallás. Köztudott, hogy az egyiptomiaknak jó pár istenük volt, így ez a vallási vonal a játékot is teljes mértékben átszövi. Ugyan itt csak öt istenség szerepel, de ezek közül sem hódolhatunk mindenek egyszerre egy-egy küldetés során. Miden városnak van egy védőistene, akit kiemelt fontosságúnak kell tekinteni a többivel szemben: neki építsünk több templomot, és tartsunk a tiszteletére több ünnepséget is. Nem érdemes megfeledkezni az égiekről, mert azt nem nagyon szokták tolerálni, és mindegyikük a saját "területén" bosszulja meg magát: próbáljuk csak meg felhúzni a földművelés istenét, a következő évben biztosan olyan silány áradás lesz, hogy a földeinken alig fogunk tudni betakarítani valamit.

Pharaoh

Fontos továbbá a városunkban a megfelelő mennyiségű kulturális intézmények és szórakozóhelyek építése, ahol az emberek a szabadidejüket tölthetik. Az iskolákhoz és könyvtárakhoz általában papirusztekercsekre lesz szükség, ezeket ha más nincs, akkor importálni kell. A szórakozást pedig zsonglőrök, zenészek, és táncosok biztosítják. Hogy melyik területen mennyire jó mondjuk az iskolákhoz való hozzáférés, azt megnézhetjük egy külön statisztikán, ami minden egyes házhelyhez megmutatja, hogy mennyire jól vannak ellátva a szolgáltatással.

Ami aztán a játék igazi hangulatát adja, az a hatalmas műemlékek építése. Ehhez egy igen jól működő stabil gazdaságra és termelési-, ellátási színvonalra van szükség, különben könnyen kicsúszhat a talaj a lábunk alól. Ez azt jelenti, hogy ne akarjunk minden áron minél gyorsabban felhúzni egy piramist, mert ha adósságokba keveredünk, abból igen nehéz kimászni, a nagy fáraó meg sajnos még akkor is nehezen felejt, ha már kikecmeregtünk belőle. A sietség különben sem volt az egyiptomiak stílusa, hiszen egy nagyobb piramis akár több generáción keresztül is épült. Így van ez a játékban is: egy-egy emlékmű felépítéséhez jó sok játékévre lesz szükség. Ez alatt az időszak alatt gondoskodnunk kell az építéshez használt kövekről, de ha más városokból kell behozni, és nincs rá elég pénzünk, akkor inkább szüneteltessük a munkálatokat. Szerencsére amikor a szántóföldeket ellepi a folyó, akkor egy csomó munkás felszabadul, ilyenkor a szabadságukat kötelezően választható időtöltésként az emlékművek építésével kell eltölteniük, ami meg is látszik azokban a hónapokban az építés menetén. De a végeredmény igencsak lenyűgöző, nem csak méreteiben, hanem önmagában a látvány szempontjából!

Pharaoh

Nem maradt ki a Paharoh-ból sem a szomszédos népekkel való nézeteltérések hatékony kezelése: vagyis a csaták. Sokkal többre ne számítsunk azonban, mint a Caesar 3-nál, mert a játéknak nem ez az elsődleges vonulata. A római csatározásokhoz képest azonban sok fejlődés tapasztalható, az egységeket több paraméter segítségével irányíthatjuk, illetve a vizeken is meg kell védenünk városunkat tengeri csatákban. A hadsereg fenntartásához erődök építésére lesz szükség, illetve hogy katonáink ne puszta ököllel induljanak harcba, fegyverkészítő mesterek kell hogy ellássák őket harci szerszámokkal.

Mint látható, a játék irányításához elég sok paramétert figyelembe kell vennünk. Az ezek közötti tájékozódást nagyon jól segítik az egyes területek tanácsadói, akik megmondják, hogy mik a lakosság igényei például a vallásban, a kultúrában stb. Itt állíthatjuk be azt is, hogy miből mennyi terméket vásároljunk más városokból, illetve hogy a felesleget milyen határ felett kínálhatjuk eladásra a kereskedőknek. Ide tartozik továbbá a munkásfelügyelet, ahol megszabhatjuk, hogy milyen munkahelyeket töltsenek be elsősorban a szabad munkaerővel. Külön ki kell emelni a fáraó vagy a szomszédos városok kéréseit, amit a megadott időn belül teljesíteni kell: ez általában kisebb-nagyobb mennyiségű termék elküldését jelenti.

Összefoglalásképpen tehát a Pharaoh egy nagyon hangulatos játék, az embernek igazán egyiptomi hangulata támad. Bár azért pár dolog esetében felmerülhet a kérdés, hogy valóban így lehetett-e sokezer évvel ezelőtt is, de nem is a történelmi hitelesség a lényeg. Maga a játékmenet kellemesen összetett, elég sok dologra kell odafigyelnünk, hogy egy jól működő várost hozzunk létre, de ha mindent szisztematikusan, lépcsőről lépcsőre építgetünk, akkor könnyen kézben tarthatjuk az eseményeket. Ráadásul lehetőség van a nehézségi szint állítására is, sőt a következő helyszínre való érkezés előtt néha választhatunk is, ilyenkor ha valaki nem szereti a háborúsdit, akkor a békésebb terület választásával kikerülheti őket. A zenék és a hanghatások igen jók, például minden járókelőt meg tudunk kérdezni, hogy mi a véleményük a városról. Ilyenkor aranyos akcentussal nyíltan a képünkbe vágják, ha valamivel nincsenek megelégedve, de persze dicsérni is szoktak. A Pharaoh grafikája egyszerűen gyönyörű, ha lehet még kifinomultabb lett a Caesar 3 óta. Az egyetlen negatívum, hogy az épületeknek mindig csak egy oldalát láthatjuk, viszont cserébe azt maximális kidolgozottsággal. Egy másik észrevétel inkább a játékmenetet illeti, és el kell ismerjem, abszolút nem zavaró. Nevezetesen amikor mondjuk egy templomot el akarunk helyezni valahol, akkor az egérrel kijelöljük a területet, klikk, és máris áll a csodálatos épület. Igaz ugyan, hogy egy piramis felépítéséhez képest elenyésző ideig tart egy ilyen épület felhúzása, de mint a legtöbb hasonló stílusú játékban, még látványosabbá tenné a városképet, ha építkezés közben is láthatnánk őket. Ez természetesen nem vonatkozik a nagyobb műemlékek elkészítésére, mert azok valóban fokozatosan készülnek el a rajta dolgozó munkások ténykedésének köszönhetően.

A játékot tehát csak ajánlani tudom mindenkinek, aki szereti ezt a stílust, mert egy nagyon jól elkészített programot adott ki ismételten az Impressions Games. Hogy mennyire Caesar 3, és mennyire nem? Rengeteg hasonlóság van, de a hangulat teljesen más. És különben is, a római változat is nagyon jó volt, így nem baj, hogy ez az irányvonal került továbbfejlesztésre. ■

értékelés

Pharaoh

Pozitívumok
  • Szép grafika
  • Hangulatos játékmenet
  • Kellemesen összetett
Negatívumok
  • Egyből megjelenő épületek
Minimális rendszerigény: Pentium 133, 32 MB RAM, 4xCD-ROM
9,4
Pharaoh
A legutóbbi Pharaoh cikkek, hírek

hozzászólások (0)

cikkajánló

Transport Fever

...avagy amilyennek a Train Fevert megálmodták.

Dishonored 2

Bosszúvágy 2.0 impresszionista, steampunk köntösben.

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?