Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

An Elder Scrolls Legend - Battlespire

1998.12.04. 00:00 | szerző: Đuke | Ismertető/teszt

"Felidézem a Battlespire visszaszerzésének történetét, ahogyan azt sok évvel ezelőtt az öreg Chimere fia mesélte el nekem. Arról, hogy hogyan rohanták le Deadra Mehrunes Dagon nagyúr légiói árulás segítségével a Spire-t. Ahogyan egy homályos származású fiatal hős belépett a Battlespire-ba és kipróbálván az ott lévő gyakorlóteret és az ügyességét az árnyéklégióban való szolgálatáért - mely a birodalom őrsége - az ott tapasztaltak bizony meghaladták a várakozásait. Azt gondolván, hogy ez az egész csak egy ártatlan próbája volt a képességeinek belép a Spire-ba a fénypilléren keresztül és rálel arra a pokolra, melyet a légió árulása és a mocskos áruló Jagar Tharn hitszegése okozott a birodalomnak.

És így aztán elkezdődik történetünk..."

Hát ebből az intróból bizony nem sok derül ki. Pláne nem az, hogy mi is ez a Battlespire. Nos, az biztos, hogy ez a neve az Elder Scrolls Legend sorozat első részének, melyet a Bethesda programozói készítettek az elmúlt években. Tulajdonképpen ez a program is, - akárcsak az Elder Scrolls sorozat részei - egy kis AD&D. Hogy mi is ez a Battlespire? Ez kérem annak a lebegő földrésznek a neve, melyen kalandunk játszódik, és ahol az intróban említett árnyéklégió hosszú idők óta gyakorol az igazi küzdelemre. "...5 hatalmas horgony tartja a Battlespire-t a helyén az életet adó mana áramlatban, ami nélkül nem lenne fény, nem lenne élet, és nem lenne lét." Tán mondanom sem kell, hogy mit kell csinálnunk azzal az 5 horgonnyal...

Ezzel a Jagar Tharn nevű figurával egyébként már meggyűlhetett a bajunk az Elder Scrolls első részében az Arenában. Itt most az áruló mágus a szintén áruló Dagon szövetségese (micsoda klassz párosítás).

Úgy látszik, hogy a készítők mindent megtettek, hogy a kezdeti beállításokat illetve a játék közbeni opciókat a lehető legegyszerűbben tudjuk kezelni és elérni. Nos ez tulajdonképpen sikerült is. Persze ha van olyan, aki még nem játszott szerepjátékot (van?), annak a kezdeti paraméterek beállítása is komoly kihívást jelenthet (pláne, ha saját karaktert generálunk - pedig ez lenne a legjobb).

Ha új játékot kezdünk, akkor az elején az AD&D-s hagyományoknak megfelelően generálnunk kell egy karaktert a részünkre. Tulajdonképpen két alapvető típust választhatunk(embert és elfet (mind a két fajnál 3-3 további alkategória van (sötét elf, erdei elf, északi ember, stb...). Ami tetszett, bár nem sok haszna van, inkább csak esztétikai gyönyört nyújthat (hahh), az a választott karakterünk arcának a létrehozása. Külön lehet a szemet, a szájat és a hajat változtatni. Mielőtt végignéznénk az összes fajt, elárulom, hogy az az azonos fajba és nembe tartozók teste azonos (attól még érdemes lenne megnézni mondjuk az északi hölgy kinézetét indulásnál - ruha nélkül van).

A játék közben lévő menükre nem érdemes a szót pazarolni, mert azok teljesen egyértelműek, viszont kiemelném a varázslatoknál a hot-key funciót, amivel egyes varázslatokat tudunk az F1-F8-ig betenni, így aztán a játék közben elég a megfelelő F-billentyűt lenyomni és az arra rátett varázslat aktivizálódik (persze csak ha van elég manánk). Ez kifejezetten jó ötlet volt!

Talán nem mellékes a harc kérdése sem. Az "A"-val megragadhatunk valami fegyvert, amit időközben remélhetőleg már barátunk kezébe adtunk (a további "A" nyomogatásra az ököl, illetve a másodlagos fegyvert (lásd. invertory) veszi kézbe karakterünk). Nos, maga a harcolás eléggé érdekesen és egyedien van megoldva a Battlespire-ban (és ez nem feltétlenül jelent pozitívumot). Szóval a lényeg, hogy az egér jobb oldali gombjának folyamatos lenyomása mellet az egeret kellene olyan irányba mozgatni, amilyen irányba szúrni, illetve vágni szeretnénk. Ez eléggé ritkán jön össze úgy ahogyan mi szeretnénk, így aztán leginkább az egér idegbeteg rángatása eredményeként harcosunk össze-vissza fog hadonászni. Mellesleg szúró-vágó fegyvereknek 4 fajta kombinációja létezik, melyek közül talán a leghatásosabb (ha talál) és egyben legnehezebb is a függőleges vágás föntről lefelé.

Az egér jobb gombját talán nyugodtan lehet ilyen mindenes gombnak nevezni, mivel ezzel lehet pl. kinyitni, felvenni, elolvasni valamit, vagy mondjuk társalgást kezdeményezni valamivel (persze csak ha érdemes és hajlandó erre). Ha már a társalgásnál tartunk, ezt ki kell emelnem, mert jó ötlet. Szinte mindenkivel lehet beszélgetni, az persze más kérdés, hogy kivel érdemes, és ki az, aki egyáltalán szóba áll velünk. Rögtön a játék elején találkozhatunk például ilyen nagy fülű kis majomszerű lényekkel a Scampokkal. Velük nem nagyon érdemes társalogni, mert nagyon buták. Ennél is "jobb" a 2 ujjú akrobata-termetű Vermai, ami még nyögni is alig tud (viszont ha a "csevelyt" kérdőjeles mondattal kezdi, akkor a "METHATS! HNNNRRHG!!"-ra nem támad, sőt, ha a közelében valakivel afférunk adódna, akkor rögtön támad....csak éppen nem ránk). Távolról meg lehet ismerni a bájos kacajáról a zöld kesztyűs, csízmás ember-szerű, de nem ember Dremorát. Vele jól és értelmesen el lehet beszélgetni, csak az a gond, hogy ritkán hajlandó erre. Ezt leginkább úgy tudatja velünk, hogy már távolról varázslat meglepetésekkel halmoz el bennünket (közelharcban eléggé gyenge). Lehetne még folytatni a nem túl hosszú sort.

Ha valaki játszik a programmal, akkor bizony felmerülhet a kérdés, hogy hogyan regenerálódhat az életerőnk és a manánk? Hát igen nincs a játékban a sok mindent megoldó "rest party" (vagy valami hasonló) ami a legtöbb AD&D-ben nagy könnyítés volt. Nos, a Battlespire-ban több módja van a regenerálódásnak (természetes gyógyulás bizonyos időközönként, gyógyító italok, gyógyító amulettek, karperecek, stb.). A gyógyulás és a mana szerzés legjobb módja viszont, ha megkeressük azokat a kis liláskék, lebegő négyzetecskéket, melyek felvételével a manánk maximumra fölmegy. Így aztán egy Cure Health varázslattal tudunk magunkon gyógyítani és a pár másodperccel később ismét megjelenő négyzetecskével ugyanezt eljátszva (ha kell persze többször is) teljesen meggyógyulhatunk és a manánk is a maximumra kerül.

Végül egy jótanács: a játék elején ne felejtsük el a fegyvereken kívül a ruhákat is magunkra aggatni, mert nem biztos, hogy az itteni kissé hűvös és dohos levegő jó hatással van szervezetünkre.

Nem rossz, de sok minden nem tetszett. Mindenek előtt a lassúság. Nem igaz, hogy ennek ilyennek kell lennie! Aztán ott van a harc, melynek folyamán szegény egerünk golyója látja kárát, mert ezt az idegbeteg jobbra-balra, föl-le rángatózást nem tudták (vagy inkább nem akarták) másképpen megoldani. Kevésnek találtam az ellenfelek típusainak számát is, viszont a párbeszéd opció formája kifejezetten jópofa ötlet volt. Azért lehetett volna még mit csiszolni az egészen pláne, ha eme program egy sorozat indító része. ■

An Elder Scrolls Legend - Battlespire

értékelés

An Elder Scrolls Legend - Battlespire

Pozitívumok
  • Szép fényhatások
  • Párbeszédablakok
Negatívumok
  • Nagyon lassú
  • Kevés ellenféltípus
Minimális rendszerigény: Pentium 133, 16 MB RAM, 4xCD-ROM, MS-DOS 5.0
7,0

hozzászólások (0)

cikkajánló

Transport Fever

...avagy amilyennek a Train Fevert megálmodták.

Dishonored 2

Bosszúvágy 2.0 impresszionista, steampunk köntösben.

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?