Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Deathtrap Dungeon

1998.12.04. 00:00 | szerző: Dino | Ismertető/teszt

Bizonyára sokan emlékeznek még a Halállabirintus című könyvre, mely az első volt Magyarországon a Kaland, Játék, Kockázat sorozatnak elnevezett könyvekből. A sokak által egyszerűen "lapozgatós könyv"-ként emlegettet játék az ugyancsak népszerű AD&D játékot vette alapul, de a játékforma a hagyományos szerepjátékokkal szemben - amikor öt-hat ember összejön, hogy végigjátsszon egy fantasy történetet - itt csak egy játékos van, az olvasó. A műfajt Steve Jackson és Ian Livingstone teremtette meg, ők ketten írták az első ilyen jellegű könyveket, még a nyolcvanas évek elején. Azóta Steve Jackson a Lionhead csapathoz (a Bullfrog-nál legendássá vált Peter Moulyneux új cégéhez) társult, mint igazgató, Ian Livingstone pedig az Eidos Interactive kiadó egyik főnöke lett.

Hosszas ígérgetés után elkészült az első játék, mely egy ilyen Fighting Fantasy könyvet vett alapul. A Halállabirintus könyvet (Deathtrap Dungeon) Ian Livingstone írta, emiatt aztán nem véletlen, hogy a játék kiadója az Eidos. A reklámkampány már több mint két éve kezdődött, ugyanis az 1996. tavaszi ECTS reklámszatyrain hirdették a játék őszi megjelenését (és ezzel nem idénre gondoltak). Tehát most végre kiadták a játékot, mely első ránézésre leginkább a Tomb Raider-re hasonlít, tekintve, hogy ez is egy külső nézetes 3D akciójáték. Főhősnek két szereplő közül választhatunk. Red Lotus egy igencsak aggresszív hölgy, akit gyerekkorában kalózok raboltak el. Mire felnőtt, igen jártas lett a harcművészetekben, fogvatartói közül ötöt meg is kellett ölnie, hogy tiszteletet vívjon ki magának. A másik főhős Chaindog névre hallgat, akit gladiátornak neveltek. Nevét is itt kapta, ugyanis aggresszivitása miatt láncra kötötték, mint egy kutyát. Egy napon aztán megszökött, és most ő is Fang-ben várja a kalandozást a hírhedt Halállabirintusban. Bárkit is válasszunk, a játék menetére nincs hatással, mindkét szereplővel ugyanúgy végig lehet menni a pályákon.

Kalandjaink tehát egy óriási labirintusrendszerben fognak játszódni, ahol a szokásos ugrálás és mészárlás mellett különféle tárgyakat találhatunk, melyeket később felhasználhatunk. Négy csoportra osztották a játékban a tárgyakat. A nálunk lévő listák megjelenítésére az F1-F4 gombokat használhatjuk. Az első csoport a közelharcban használatos fegyverek, mint például a különféle kardok vagy a harci kalapács. Ezeket követik a távoli küzdelemre szánt fegyverek. Ide tartozik a bomba és a lángszóró, valamint - kissé kilógva a sorból - a kréta, melynek segítségével a tájékozódást könnyíthetjük meg, nyilakat rajzolva a földre. A harmadik csoportba a varázslatok tartoznak, melyekből nyolcféle áll rendelkezésünkre, a tűzlabdától a harci malac megidézéséig. Végül következnek a varázsitalok, mint például az egyszerű gyógyító elixír, vagy láthatatlanságot okozó ital. A tárgycsoport kiválasztása után az 1-8 billentyűkkel választhatjuk ki a szükséges fegyvert vagy varázslatot.

A pályákon találhatunk még kulcsokat, bizonyos ajtók kinyitásához ezekre lesz szükség. Más ajtók csak egy bizonyos kar meghúzásával nyithatók, több esetben persze a kar az ajtótól jóval távolabb található. Az út közben talált aranyérmék és koronák pontszámunkat növelik. Minden pálya végén a DOOM-ban megszokotthoz hasonló értékelést kapunk teljesítményünkről: a kinyírt ellenségek számát, az összegyűjtött tárgyakat és a megtalált titkos helyeket összesíti a program.

Sokféle szörnyeteg népesíti be a labirintust, mint azt már az eredeti könyvben is tették. Az egyszerű orkoktól mindenféle patkányszármazékon, kígyótestű nőkön, zombikon és kőlényeken keresztül az óriás testrészekig változatos ellenfelekkel futhatunk össze - és védhetjük meg tőlük magunkat. A több részre osztott labirintusban általában nem össze-vissza találkozunk ezekkel a lényekkel, a cirkuszban például elsősorban bohócok jönnek velünk szembe a szűk folyosókon.

A sok és váratlan ellenfél mellett némi nehézséget jelent a játékban még az, hogy játékállást nem menthetünk bárhol. Erre csak a koponyával kijelölt helyeken van lehetőség, azaz ha két ilyen pont között vérzünk el az utolsó ellenfelek valamelyikével vívott harcban, akkor bizony sokszor újra kezdhetjük irtani a szörnyek egész sorozatát. Ennek ellenére egy hangulatos akciójátékot kapunk a Deathtrap Dungeon-nal, a stílus kedvelőinek mindenképpen érdemes kipróbálni a programot. A grafika 3D gyorsítókártyával az igazi, de egy gyorsabb gépen nélküle is élvezhető képminőséget kapunk. ■

Deathtrap Dungeon

értékelés

Deathtrap Dungeon

Pozitívumok
  • Jópofa menük
  • Sokféle ellenfél
Negatívumok
  • Túl sok kapcsoló és lift
  • Kisebb hibák a 3D engine-ben
Minimális rendszerigény: Pentium 133, 16 MB RAM
8,7
Deathtrap Dungeon
A legutóbbi Deathtrap Dungeon cikkek, hírek

hozzászólások (0)

cikkajánló

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?

Assassin's Creed: The Ezio Collection

A sorozat talán legmeghatározóbb trilógiája megérkezett a legújabb konzolokra.

Adam Wolfe 3-4. epizód

A két újabb epizóddal befejeződött az izgalmas kaland.