Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Magic & Mayhem

1999.01.05. 00:00 | szerző: LeMon | Ismertető/teszt

Úgy látszik, a haldokló Virgin Interactivenak még van ereje nagyot dobni. Már nem sok olyan játékkészítő cég maradt náluk, akik sikerére számíthatnak. 10 éve kezdődött meg kapcsolata a Mythos Gamesszel, s azóta rendszeresen a Virgin adja ki játékaikat.

Magic & Mayhem

A Magic & Mayhem egy fantasy környezetbe ágyazott akció-stratégia. Hasonlíthatnám a Diablohoz, de nem teszem. Kevésbe akciódús a játék, inkább stratégiai jellegű. A program 3 éves fejlesztés eredménye. Az első elképzelés az volt, hogy egy varázslatokra épülő real-time stratégiaprogramot hozzanak létre sok-sok küzdelemmel fűszerezve. Ez tulajdonképp sikerült is.

A játék indításakor egy kellemes kis animációból kiderül, hogy a főhős, Cornelius eltűnt nagybácsikája után ered. Légballonjával azonban lezuhan, s kezdetét veszi a veszélyes küldetés három birodalmon keresztül. Mindhárom világ több kis régiókra oszlik. Kalandunk kezdetekor Cornelius még igencsak gyerekcipőben jár a varázslatok terén. Az első pályán találkozunk először Hermesszel, a segítőkész varjúval. Utunk során ő kalauzol minket, számos segítséget nyújt majd. Első tanácsai a játék kezeléséhez kapcsolódnak. Emberünket egy kurzor segítségével irányíthatjuk. A kurzor mellett alapban lábnyomok futkorásznak, ilyenkor a jobb egérgomb lenyomásával közlekedhetünk. Ha a nyíl mellett két kard jelenik meg, akkor ellenségre találtunk. Az utasításokat egyébként a jobb egérgombbal adjuk emberünknek.

Magic & Mayhem

A varázslatokra térve: mint minden fantasy környezetű játékban, itt is a mana a legfontosabb tápanyag a varázslatokhoz. Még mielőtt belépnénk egy régióba, az induló képernyőn található ikonok segítségével állíthatjuk be karakterünk értékeit. Ha már mögöttünk tudunk egy pályát, akkor az ott szerzett tapasztalati pontjainkat (experience) oszthatjuk szét a Corneliuszt ábrázoló ikonnál. Ebben az ablakban található manánk száma, életerőnk, az hogy hány teremtményt tudunk irányítani, valamint 3 különböző talizmán. Kalandunk előrehaladtával folyamatosan gyűjtögetjük a pontokat. Pontot kapunk, ha egy hőssel találkozunk, ha legyőzzük az adott pálya főellenségét, s ha találunk valami extra pontot. Fontos, hogy játék közben értékeinket nem tudjuk változtatni, ezt mindig pálya előtt vagy után tehetjük meg. A másik nagyon fontos ablak a kis doboz ikon lenyomásával hívható elő. Itt található a három különböző tulajdonságú talizmán. Utunk legelején már van három varázstárgy, melyeket elhelyezhetünk bennük. Mindegyik tárgynak más hatása van, ha más talizmánba helyezzük. A legtöbb esetben teremtmények varázslását hívhatunk elő, de van tűzlabda és gyógyítás is. Ha egy pályán kapunk varázstárgyat, akkor érdemes neki a karakterfejlesztő képernyőnél egy új talizmánt készíteni. Ez azonban elég sok pontunkba kerül. Vannak viszont olyan tárgyak is melyet játék közben hasznosíthatunk. Ilyen pl. a mana, különböző ételek és fegyverek. Ezeket a jobb egérgomb lenyomásával kidobhatjuk zsebünkből, a bal gombbal pedig aktiválhatjuk. Ha olyasvalamit találunk, amiről még csak sejtésünk sincs, hogy mi lehet, a nagykönyvben utánanézhetünk, ami folyamatosan bővül. Játék közben a arcképünk körüli gyűrűnél láthatjuk mana értékünket. Értelem szerűen az a jó ha abból sok van. A manatöltőknél és a véletlenszerűen megjelenő manafelhőkkel pumpálhatjuk fel magunkat. Az ételekkel (hal, alma, kenyér, bor) életerőnket javíthatja. A képernyő alján találhatóak a különböző varázslatok. Ha a körülöttük lévő gyűrű tele van, akkor lehet őket aktivizálni, mégpedig a jobb egérgombbal. Minden pálya kezdetekor érdemes azzal kezdeni, hogy néhány teremtményt hozunk létre. Inkább velük harcoljunk, mint a varázslónkkal. Életenergiájukat szintén növelhetjük az ételekkel. Ők már nem tudnak varázsolni, tehát ha Cornelius meghal, kalandunk véget ér - lapozz a 25. oldalra :) Minden teremtmény más tulajdonsággal rendelkezik, valamelyik közelharcban jó, valamelyik gyors de keveset sebez. Létrehozhatunk élő csontvázat, kecskefejű lényt, Ács Feri féle vörös sapkás gnómot, hatalmas denevéreket vagy pegazust. S mivel a küldetés kezdetekor kell választani, sokszor az jelenti a megoldást, hogy milyen varázslatokkal lépünk be a régióba. Tapasztalataim szerint hasznos varázslat a gyógyítás, ez jó ha van nálunk.

Természetesen nem csak abból áll egy pálya teljesítése, hogy minden mozgó dolgot darabokra szedjünk. Van, amikor egy szövetségest kell védelmezni, van mikor elrejtett tárgyak után kell kutatni, s van mikor a küldetést időre kell teljesíteni. Ellenségeink gyakran tudnak olyan varázslatokat produkálni, hogy az már túlélhetetlen. Kedvenceim a villámlás és a meteor zivatar. Ilyenkor nem szabad engedni támadónknak, hogy a varázslással legyen elfoglalva. Gyorsléptű teremtményekkel űzzük el a manatöltő közeléből, s addig gyötörjük, míg kampec neki. Ha legyőztük, egy teleport jelenik meg helyén, és itt tudunk átmenni a következő pályára. Ezt azonban ne siessük el, míg fel nem derítettük az egész területet.

Magic & Mayhem

Tudni kell, hogy pályák "kerek a világ" jegyében készültek. Vagyis ha elindulunk egy irányba, ugyan oda jutunk vissza. Ez számomra akkor volt érdekes mikor két ellenkező irányba küldtem egységeimet, s majdnem magamat támadtam, meg mikor összetalálkoztak. Fontos, hogy mindent alaposan felfedezzünk, hisz sokszor vannak elrejtve ládák, és olyan szereplők, akikkel érdemes találkozni, hogy minél több pontot szerezzünk. Ha a látóhatáron belül ellenség van, képe ovális ablakban, ha valamelyik egységünket támadják, akkor azt nyolcszögletű ablakban jeleníti meg képernyő jobb szélén. Teremtményeinkkel csapatokat is alkothatunk a Ctrl és egy szám lenyomásával. Parancsba adhatjuk az Alt és egy bal egérgomb segítségével, hogy egyik szörnyünk kövesse a másikat. Ha a játékot nem a történet szerint szeretnénk játszani (New Game), indíthatunk egy kis csatározást is Quick Battle menünél. Ez a mód játszható hálózaton keresztül is. Itt az induláskor beállíthatjuk, hogy milyen színű és szintű varázslóval szeretnénk indulni, milyen pályán milyen szörnyek ellen. S miután beléptünk, azonnal elkezdődik a küzdelem, nincs kec-mec.

Érdemes megemlíteni a játék zenéjét és grafikáját. A zene valami csodálatosra sikerült, igaz nem mindig illik a játékhoz. Az a baj vele, hogy néha túl pergő, s közben a játék elég lassú. Az ember néha kissé vontatottnak érzi a játékot, de egy idő után bele lehet feledkezni. A játék grafikája szintén szépre sikeredett. Legalább is a szereplőké. Azok ugyanis bedigitalizált modellek után készültek. Mozgásuk és viselkedésük animációja különösen tetszett. A játék intrója és befejező animációja szintén tárgy animáció, ami nagy különlegességnek számít manapság, mikor minden 3D Studio Max-szel és Lightwave-vel készül. Ami negatívum a grafikát illetően az a rajzolt hátterek és elemek. Ez még nem jelentene bajt, de nem mindig néznek ki jól. Egyes varázslatok, pl. a villámlás eléggé idétlenül néz ki. Holott vannak nagyon szép fényefektek is. A fák lombjai és a háztetők is elég bénán néznek ki, szerencse hogy ezeket ki lehet kapcsolni. A párbeszéd ablakok régi RPG játékokra emlékeztetnek, s azok sem néznek ki valami hú de szépen. Még egy negatívuma a játéknak, hogy egy kicsit tényleg unalmasra sikeredet és sokszor elég nehéz is a továbbjutás. Nem értem miért kell már a játék legelején magas szintű varázslókkal küszködni. Ennek ellenére hosszú órákig kötött le a játék, a kalandjáték kedvelőknek ajánlhatom. ■

Magic & Mayhem

értékelés

Magic & Mayhem

Pozitívumok
  • Újszerű ötlet
Negatívumok
  • Kicsit vontatott a játékmenet
  • A grafika néhol idejétmúlt
Minimális rendszerigény: Pentium 133, 32 MB RAM, 4xCD-ROM
8,0

hozzászólások (0)

cikkajánló

Transport Fever

...avagy amilyennek a Train Fevert megálmodták.

Dishonored 2

Bosszúvágy 2.0 impresszionista, steampunk köntösben.

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?