Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Grandia II

Az elmúlt idõszak PC-s manga-RPG hiányának vége, egy Dreamcastról áthozott játékkal.

2002.06.03. 00:00 | szerző: Warhawk | Ismertető/teszt

Elég rossz idők járnak manapság azokra, akik japán RPG-ket szeretnének PC-jükön játszani. Ha jól emlékszem, a Septerra Core, Final Fantasy VIII óta nagyon nem is jött ki más, bár nem hagyhatom említés nélkül a nem túl látványos, de annál élvezetesebb, magyarok által készített Amnéziát. A Ubi Soft valószínűleg észrevette ezt a hiányt, így fogták magukat, és a Dreamcaston egész sikeres Grandia 2-t átportoltatták kedvenc masinánkra.

Grandia II

Sajnos konzolos téren, főleg a DC játékkínálatába nem vagyok túl jó, így nem tudom, milyen is lehetett a Grandia első része, és hogy kapcsolódik-e valahogy az első részhez. Az minden esetre biztos, hogy a játékban nem találtam olyan részt, melyet e hiányosság miatt nem értettem volna, tehát nyugodtan hozzákezdhet az is, aki hozzám hasonlóan „alulművelt” e témában.

Történetünk a Silesia kontinens északi részén játszódik. Silesia régen egy kontinens volt, de a Jó és a Gonosz harcában Lord Granas, a fény védelmezőjének kardja olyan erősen sújtott le Valmarra a gonoszság megtestesítőjére, hogy míg a sötét urat eltüntette a föld színéről, egy hatalmas árkot vájt a földrészbe, két részre osztva azt. Miután e harcot bemutatják az introban, megismerhetjük a főhőst, Ryudot. Ő egy ún. Geohound, afféle fejvadász szerzet, kit igazából senki nem szeret, de mégis mindenki vele végezteti el a piszkos munkát – megfelelő fizetségért persze. Egyetlen társa Skye egy nagyszájú harci sólyom (hümm... :-). A történetbe azután lépünk be, hogy Ryudo, miután elvégezte legutóbbi feladatát, talál egy üzenetet egy fán, melyben újabb munkát ajánlanak neki. A játék folyamán persze még csapódnak hozzá társak, rögtön pár percnyi játék után Elena, Granas papnője, majd Roan egy ki titokban királyi sarj, Mareg, aki leginkább egy oroszlán és egy ember kereszteződésére hasonlít. Ők alkotják csapatunkat, egy ideig hozzánk csapódik még egy szomorú arcú robot, egyik csapattárs helyett. Feltétlenül meg kell említenem még egy személyt, név szerint Milleniat. Ő a játék joker szereplője, aki igazából Valmar egyik követe, ki keveredik Elena határtalan jóságával, így adva egy érdekes, árnyalt személyiséget. Vele akkor találkozunk majd, mikor Elenat valami sokk éri (ez általában a főellenfelek környékén szokott lenni).

Grandia II

Kalandozásaink során persze elég sokat fogunk harcolni. A harcrendszer a játék világában nagyon egyedi, mindazonáltal rettentően ötletes. Maga az akció a FFVIII-hoz hasonlóan egy arénához hasonló kis területen játszódik. Ide kerülnek mind karaktereink, mind az ellenfelek. A képernyő alján megjelenik egy csík, tetején az ellenfelek, alján hőseink ikonjával. Ezek az ikonok különböző sebességgel futnak a csík egyik feléről a másikra. Sebességüket módosítja többek közt a szereplők sebessége, vagy pl valamilyen varázslat. A vonal két részre van osztva. Van egy várakozási, és egy akció előtti feltöltődési rész. Tegyük fel, hogy karakterünk ikonja, éppen a várakozási rész végére ért. Ekkor az akció kimerevedik, majd megjelenik karakterünk menüje, ahol kiválaszthatjuk, hogy támadni szeretnénk, varázsolni, tárgyakat használni, vagy egyszerűen védekező pozícióba állni, stb... Tegyük fel, hogy egy varázslatot akarunk használni. Kiválasztjuk a megfelelő mágiát, majd a játék fut tovább. A szereplőnk ikonja továbbindul a feltöltődési részen, majd ha a végére ér, akkor elsüti a kiválasztott varázslatot. Ez eddig egyszerűnek hangzik, de van egy kedves kis csavar: ha megütik a szereplőt a feltöltődés közben (ezt hívják „counter”-nek), akkor semmissé teszik a kiválasztott akciót, és visszalökik az ikonját a vonal egy előbbi pontjára, hogy újból indulhasson a feltöltődés felé. Persze ezt a trükköt mi is bevethetjük, sőt! Kétféle támadási mód létezik, a Combo és a Critical. A Combo erősebb, ámbár lassabban feltöltődő támadás, míg a Critical gyengébb, de gyorsabb, nagyobb az esélyünk, hogy sikerül megzavarni az ellenfelet. A szimpla fegyveres támadásokon kívül még három módja van az ellenfél megsemmisítésére. Használhatunk mágiát. Speciális képességeket, vagy tárgyakat. A tárgyakkal nincs sok gondunk, ha van egy kézigránátunk, azt hozzávághatjuk az ellenhez. A másik kettő már kicsit érdekesebb.

Hőseink alapból nem tudnak varázsolni. A játék folyamán találhatunk Mana Tojásokat. Ezeket hozzárendelve egy-egy szereplőhöz, képessé tesszük őt a tojásban lévő mágiák használatára. Tojásokból több fajta van, mindegyikben más-más mágiafajta varázslatait találhatjuk meg. Hogy melyikben milyet, arra már a tojás nevéből következtethetünk, míg a Nature Egg leginkább a természet erejét használja, addig a Holy Egg főleg a különböző gyógyító mágiafajtákat tartalmazza. Mindegy egyes varázslat öt szinten fejleszthető, és némelyikük csak akkor válik használhatóvá, ha egy másikat már megfelelő szintre fejlesztettük. Varázslatokat fejleszteni a arcok során szerzett mágia pontokkal lehet. Magától értetődően minél erősebb, vagy magasabb szintű egy varázslat, annál több pont kell a következő szintre emeléshez. Ahhoz, hogy harcban használhassunk egy adott varázslatot, annak meglétén kívül szükségünk van az ellövésére elegendő manára. Ennek mennyisége lassan folyamatosan nő, de különböző tárgyakkal gyorsabban növelhető, persze csak a maximális szintig.

Grandia II

A speciális képességek is hasonló rendszerben működnek. Minden egyes karakternek van x számú képessége, némelyik támadót, némelyik gyógyító. Mikor használjuk őket, akkor a speciális energiánk ugyanúgy fogy, mint a mana. (És utántöltése és hasonló módokon történhet.) Képességeinket szintén öt szinten keresztül növelhetjük, ehhez szintén a harc után szerzett speciális pontokra van szükség.

Ha ez nem lenne elég, vannak különböző indirekt képességek, melyeket különböző könyvekből tanulhatunk. Ezek a képességek – mily csoda – maximum az ötödik szintre fejleszthetők. Ha egy könyvet megnézünk, láthatjuk, hogy egyes képességeket mana pontokkal, míg másokat speciális pontokkal fejleszthetjük. A képességeket bármelyik karakterhez hozzárendelhetjük, de egyszerre csak egyhez.

Grandia II

Láthatjátok, a harcrendszer igazából több mint bonyolult, mégis olyan könnyen kezelhető, és jól érthető, hogy az ember könnyedén bele tud tanulni. Ráadásul még nem is említettem például azt, hogy különböző fegyvereket és egyéb kiegészítőket lehet vásárolni, melyek viszont nem biztos, hogy jobbak, mint az előzőek. Tehát van mit kitapasztalni.

Grafikailag a program hozza a Dreamcast minőséget. Tekintve a konzol erejét, ez manapság nem nagy szám, de még így is ez a manapság PC-re megjelent legszebb manga RPG. Mind a karakterek, mind a tájak szépen kidolgozottak, nem olyan pixelhalmazok, mint pl. a Final Fantasy részekben. Csodaszép városok emelkednek például, jellegzetes házikókkal, az utcákon emberek lézengenek, beszélgetnek. A harcok szépen kivitelezettek, a kamera pörög, forog mindenfelé, keresve a leglátványosabb látószöget. Érdekes viszont, hogy nem minden animációt készítettek a játék motorjával, így néha egy-egy varázslatnál hirtelen egy avi filmet játszik le a program. (Ezek az animációk egyébként a program /btl könyvtárában is megtekinthetők, bár így elég sokat veszítenek hatásukból...) Persze vannak hibák is, ilyen például az arcmimika teljes hiánya. Sőt, ez annyira ki van felejtve, hogy hőseink arcán pusztán két nagy szem van. Nagyon pozitív viszont, hogy nagyon szép, világos színekkel dolgoztak az alkotók, ami elég ritka a PC-s játékokban. A játék hanghatásai is hasonlóan felemás színvonalúak. A zene sok helyen kitűnő, bár van pár rész, ahol az agyunkra megy a prüttyögése. Vannak olyan részek, ahol a párbeszédeket nem csak olvassuk, hanem hallhatjuk is, bár a szinkronhangok minősége jócskán hagy kívánnivalót maga után. Az irányítás könnyedén átalakítható, hogy kézre álljon, nem kell tengernyi gomb a mozgáshoz.

Grandia II

Persze találni még hibákat. Ilyen talán még a játék rövidsége, és az, hogy rettenetesen könnyű. Nagyon zavaró még az, hogy a párbeszédeket nem lehet átlépni. Persze megéri elolvasni őket, de sajnos itt is mentési pontok vannak, és egy rossz akció után olvashatjuk újra a hosszadalmas szövegeket.

Ezektől a hibáktól eltekintve a játék nagyon jó. Játszatja magát, története érdekes, magával ragadó, és nincs benne megoldhatatlan feladat. Ráadásként pedig hazánkban magyar nyelvű kézikönyvvel került a boltokba. A stílus kedvelőinek kötelezően beszerzendő, a többieknek pedig kötelezően ajánlott. ■

értékelés

Grandia II

Pozitívumok
  • Látványos, jó hangulatú
Negatívumok
  • Rövid és könnyű
Minimális rendszerigény: Pentium II 300 MHz, 64 MB RAM, 16 MB-os 3D gyorsító, 750 MB HDD
Ajánlott konfiguráció: Pentium III 500 MHz, 128 MB RAM, 32 MB-os 3D gyorsító
7,5
grafika 8
hangok 7
játszhatóság 7
hangulat 8

hozzászólások (3)

Norad2
Norad2 2002.06.06. 21:08
Már jóideje megjelent, de nem baj:) A hozzászólások nyugodtan mehetnek az FF szobába, mert ott azt hiszem nagyobb a forgalom, meg a téma is aktuális:)
Dino
Dino 2002.06.06. 22:05
Magyarországra a forgalmazóhoz ennek ellenére csak mostanában került el a játék, így nem tudtunk hamarabb írni róla. :) A hozzászólások persze, mehetnek oda, de akkor teszek is ide egy linket:
Final Fantasy topic
TKrisz
TKrisz 2010.07.26. 16:46
Jó játék már 2-szer kivittem. :-)
cikkajánló

Transport Fever

...avagy amilyennek a Train Fevert megálmodták.

Dishonored 2

Bosszúvágy 2.0 impresszionista, steampunk köntösben.

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?