Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Egyéb

A DVD története

Történeti és technikai összefoglaló az egyre népszerűbb lemezekről.

2002.12.18. 00:00 | szerző: Dino | Egyéb

Hat éve, 1996 novemberében kerültek a boltokba az első DVD játszó készülékek, melyek mára már igen nagy konkurenciáját jelentik az otthoni filmnézés terén eddig tulajdonképpen egyeduralkodó VHS videóknak. Cikkünkben a DVD lemezek történetéről olvashattok, majd röviden összefoglalunk néhány fontosabb gyakorlati és technikai tudnivalót.

A DVD története
Asztali DVD játszók

Az első otthoni használatra készült videomagnó 1971-ben került piacra, ez még U-matic rendszerű volt, melyet 1976-ban követte a Betamax és a VHS rendszerek megjelenése. Azonban míg az előbbi két rendszer nem igazán terjedt el, a VHS igen népszerű lett, és 1977-től már vásárolni és kölcsönözni is lehetett hozzá műsoros kazettákat. A mozik fejlődése azonban nagy „ellenfele” lett az otthoni mozizásnak (manapság közkedvelt nevén a házimozinak), a technikai háttér – surround hangrendszerek, szélesvásznú kép, stb. – inkább a mozik irányába tolta a mérleg nyelvét.

A DVD elterjedésének első fontos szereplője Warren Liebfarb, aki már a nyolcvanas években kijelentette, hogy a DVD hasonlóan fogja leváltani a VHS-t, mint ahogy a CD-k kiszorították a bakelitlemezeket. A Warner Home Video vezetőjeként dolgozó Liebfarb a Philips-szel közösen kezdett dolgozni az új szabványon, majd a Toshibával folytatta a munkát, akik 1994-re készültek el a működő prototípussal. Azonban eközben a Sony és a Philips egy saját szabványt dolgozott ki, és megkezdődött a harc a két formátum között. Ennek 1995-re lett vége, amikor a DVD adattárolási képességét felismerve az IBM vállalta a döntőbíró szerepét, és egy kompromisszumos megoldást ajánlott, melyet a két fél el is fogadott. Az egységes szabvány létrejöttekor azonban a filmforgalmazók gördítettek újabb akadályt a DVD elé, a kalózkodástól való félelmüknek hangot adva. Ennek eredménye lett egy másolásvédelmi megoldás kidolgozása, amely bár nem teljesen biztos, elégnek bizonyult ahhoz, hogy a forgalmazók is támogassák a DVD lemezek megjelenését.

A DVD története
A DVD filmek választéka napról napra nő

Így aztán 1996 végén Japánban megjelenhettek az első lejátszók. Amerikában az 1997-es évben 90 ezer darabot, négy év alatt közel tízmillió készüléket adtak el. Ezzel a DVD lejátszó igencsak megelőzte az elektronikai berendezések elterjedési sebességét, hiszen CD lejátszóból ugyanennyi idő alatt csak másfél milliót értékesítettek az óceán túlpartján. Öt év alatt pedig már 30 millió DVD játszót adtak el világszerte (CD lejátszóból ekkora mennyiség értékesítésére 8, mobiltelefonból 12, videomagnóból 13 évre volt szükség). A becslések szerint Nyugat-Európában 2003-ra 50 millió háztartásban lesz legalább egy asztali DVD játszó. Hazánkban 2001-ben mintegy ötezer asztali lejátszót adtak el, az előrejelzések szerint pedig idén 120.000 körül lesz a lejátszók száma (ez a háztartások 3 százalékát jelenti). Mindez persze köszönhető annak is, hogy a készülékek ára rohamosan csökken. Míg két éve egy márkás lejátszó 80-100 ezer forint körüli összegért volt a boltokban, addig ma már 40-50 ezer körüli áron márkás készülék kapható, de akár 30 ezer forintért is lehet asztali lejátszóhoz jutni.

Persze mit se érne a lejátszók terjedése filmek nélkül. Hazánkba 1998-ban kerültek az első magyar feliratos DVD lemezek, év végére pedig már 53 filmből állt a katalógus. Azóta több mint 1500-asra nőtt a Magyarországon megjelent DVD filmek listája. Sajnos a filmek ára nem feltétlenül alkalmazkodik a hazai pénztárcákhoz, de szerencsére ez is fokozatosan csökken. Míg pár éve még 5-10 ezer forintba kerültek a filmek, ma már általában csak a díszdobozos kiadások kerülnek 7000 forintnál többe. A kiadók emellett időről-időre megpróbálják minél elérhetőbbé tenni egyes filmjeiket, elsősorban a régi DVD-ket akcióztatva, 4-5 ezer forintos áron. Sőt, már magazinok mellékleteként is megjelentek filmek, melyekhez pár ezer forintért hozzá lehet jutni.

A DVD története
Magazinok mellé is egyre többször jár DVD film

A filmek minősége is fokozatosan javul, értve ezalatt azt, hogy míg kezdetben örülhettünk, ha egy filmhez magyar felirat is tartozik, ma már egyre több lemez jelenik meg magyar szinkronnal (melyek már 5.1 Dolby Digital vagy – elsőként a Gyűrűk Ura - A gyűrű szövetsége bővített kiadása esetében – akár 6.1 DTS hangrendszerhez is készülnek), sőt, akár teljes magyar menürendszerrel is. Az extrák szinkronizálása, de legalábbis feliratozása mondjuk még egyáltalán nem mondható gyakorinak, de már láthattunk pár szép példát a színvonalas kiadásokra ezen a téren is.

A filmek sikerességét a DVD esetében is az eladási listák mutatják legjobban. Jelenleg a Mátrix áll a csúcson, év végére várhatóan eléri a harmincezer eladott példányt, de a Star Wars – Baljós Árnyak, Gladiátor vagy A Gyűrűk Ura – A gyűrű szövetsége is átlépte már a 25 ezres határt. A video-kölcsönzőkben is nő a DVD filmek népszerűsége, mind itthon, mind külföldön, Amerikában már volt példa arra, hogy egy filmből (Black Hawk Down - Sólyom végveszélyben) több DVD-t kölcsönöztek, mint VHS kazettát (még ha csak 1-2 százalékkal is).

A DVD története
Számítógépes DVD lejátszáshoz megfelelő szoftver szükséges (a képen: NVDVD, InterVideo WinDVD, PowerDVD)

Eme történeti áttekintés után mélyedjünk még el kicsit jobban a DVD technikai részleteiben. Az elnevezés a Digital Versatile Disc, azaz digitális többfunkciós lemez rövidítése, mutatva, hogy nem csak filmek céljára találták ki ezt a formátumot. Működése a CD-hez hasonló, a lézersugár az apró gödröket „látja”, ebből áll elő számára a bitek sorozata. A filmeket MPEG (legtöbbször MPEG-2) tömörítéssel tárolják a korongon, amely – a JPEG-hez hasonlóan – egy veszteséges tömörítési eljárás, de ez a legtöbb esetben nem okoz látható tömörítési hibát. A hangot a CD-nél jobb minőségben (jobb mintavételezés és nagyobb bitmélység), PCM tömörítéssel tárolják.

A DVD filmek lejátszására egyrészt használhatóak az asztali készülékek, melyek a videókhoz hasonlóan közvetlenül a TV-re köthető berendezések. Ezek egyre több szolgáltatást nyújtanak, audio CD játszására is alkalmasak, sőt, ma már nem ritka az egyben MP3 lejátszóként is üzemelő készülék. A DVD lejátszásának vezérlése a mellékelt távirányítóval történik, ennek segítségével bolyonghatunk a menükben, válthatunk a film fejezetei között. A tökéletes élményhez tartozik még egy minél nagyobb képernyőjű televízió, valamint egy (legalább) hatcsatornás hangrendszer is. Aki rendelkezik számítógéppel, olcsóbb megoldás lehet egy DVD-ROM meghajtó beszerzése, igaz, a monitorok képernyője általában kisebb a TV-nél. Ebben az esetben egy DVD lejátszó szoftverre van szükség a filmek megtekintéséhez. A legelterjedtebb a PowerDVD és a WinDVD, de már az NVIDIA is elkészítette saját NVDVD elnevezésű programját. Általában egy videokártyához vagy dobozos DVD olvasóhoz jár is ezek közül valamelyik, igaz, általában csak egy korlátozott verzió, mely például csak sztereó módban használható.

Többféle DVD formátumot használnak a filmekhez a kiadók. A technológia egy- és kétoldalas lemezek készítését teszi lehetővé, egy oldalon pedig akár két réteg is lehet, így növelve a kapacitást. Az egyes formátumokat a tárolható adatmennyiségnek megfelelően nevezték el, így az egyoldalas egyrétegű lemez a DVD5 megjelölést kapta, mivel 5 GB adat fér rá (ez kb. két óra kiváló minőségű film tárolására elegendő). A 2 oldalas 1 rétegű lemez DVD10 jelölésű, míg az 1 ill. 2 oldalas kétrétegű lemezeket a DVD9 és DVD18 jelzés azonosítja. Különleges formátum a DVD Plus, melynek egyik oldala DVD, míg a másik hagyományos audio CD. Ezeket elsősorban koncertekhez használják, hiszen az egyik oldalra elfér a koncertvideo, a másikra pedig a hifiben is hallgatható koncertfelvétel. Megjelentek már az írható és újraírható DVD-k is, ezeknél többféle szabvány létezik, de ezekre ebben a cikkben nem térnénk ki.

Egy korongra egy vagy több filmsáv mellé hangsávok (maximum nyolc darab, egyenként nyolcsávos digitális hang) valamint feliratok (akár 32 különféle) kerülhetnek, mindezt pedig a menürendszer fogja össze. Általában egyetlen filmsáv található a DVD korongokon, azonban – például az extrák között, vagy koncertfelvételeken néhány szám erejéig – több párhuzamos filmsávval valósítják meg azt, hogy a néző választhassa ki a kamera pozícióját (jó példa erre a Metallica S&M lemeze, melyen négy számnál választhatunk, hogy az együttes melyik tagját szeretnénk látni). A hangsávok jelenthetnek ugyanazon a nyelven többféle hangformátumot (ezekről még később ejtünk pár szót), a különböző szinkronok sávjait, vagy az extraként megjelenő kommentárt, melyben például a rendező vagy a szereplők szövegelik végig mindenféle érdekességgel, háttérinformációval a filmet.

A legegyszerűbb hangrögzítés a mono, mely egyetlen csatornát jelent. Ezt ma már nem használják, maximum a régebbi filmek (pl. Hyppolit a lakáj) DVD változatainál látható mono megjelölés, de általában azoknál is két csatornába, sztereó jelként teszik ugyanazt a hangot. A Dolby Surround egy sztereó jelbe kódolt többcsatornás formátumot jelent. Ennél a bal és jobb csatorna mellett megjelenik a középső csatorna, melyből elsősorban a beszédhangok szólnak, a háttérzene meg az effektek átkerülnek a szélső csatornákba. A Dolby Surround jel tartalmaz még egy háttércsatornát is, mely gyakorlatilag mono, csak a surround dekóder (a sztereó jelet megfelelően csatornákra bontó eszköz, manapság elsősorban Dolby Pro-Logic megjelöléssel) továbbítja mind a jobb, mind a bal hátsó hangszórók felé. Ma a legelterjedtebb formátum a Dolby Digital (más néven AC-3), mely 5+1 teljesen független csatornát jelent (ezt 5.1-es rendszernek szokták jelölni). A plusz 1 a mélynyomót jelenti, mely a dübörgős akciófilmek esetében kap igen fontos szerepet. Konkurense a DTS formátum (Digital Theater System), mely sokak szerint szebb hangot eredményez. Mindkét formátumnak megjelent a 6.1-es változata is, melyeknél az új csatorna a hátsó középső hangfal. Ezeket a Dolby Digital EX ill. a DTS ES elnevezések jelölik. Értelemszerűen a többcsatornás formátumú hangsávok lejátszáshoz megfelelő berendezésre van szükség. Vagy magába az asztali lejátszóba lehet beleépítve a dekóder, vagy az csak egyszerűen kiadja a kódolt jelet és az erősítő bontja szét csatornákra. Számítógépes lejátszás esetén erről általában a lejátszó-szoftver gondoskodik, de egyes hangkártyák is képesek a dekódolást végrehajtani.

A kiadók érdekeit védik a régiókódok. A világot felosztották különböző területekre, elsősorban amiatt, mert a filmek bemutatói különböznek az egyes területeken (Amerikában általában hamarabb mutatnak be egy-egy filmet, mint Európában), és ennek megfelelően a DVD kiadás megjelenése is különböző. Az 1-es régió Amerika és Kanada és a 2-esbe tartozik Európa. A teljes besorolási lista a következő:

1-es régióAmerikai Egyesült Államok, Kanada
2-es régióEurópa, Japán, Dél-Afrika, a Közel-Kelet, Egyiptom
3-as régióDélkelet- és Kelet-Ázsia, Hongkong
4-es régióAusztrália és Óceánia, Közép- és Dél-Amerika, Karib-térség
5-ös régióa volt Szovjetunió területe, Afrika, Észak-Korea, Mongólia
6-os régióKína
7-es régiónem használják
8-as régiónemzetközi területek

A régiókódot a lemezek kódolásánál és a készülékek gyártásánál használják. Ez röviden azt jelenti, hogy minden lemez kap egy régiókódot, és azt csak az annak megfelelő lejátszóban lehet megnézni. Léteznek ún. régiókód-független lemezek, melyeket minden lejátszik, ugyanakkor megjelentek a tetszőleges régiójú lemezeket kezelő lejátszók is, igaz, ezek nem feltétlenül felelnek meg a törvényi előírásoknak. Emellett egyes gyártók úgy próbálnak a piaci igényeknek megfelelni, hogy bár technikailag régiókódos lejátszót dobnak piacra, egy megfelelő kód beírásával (megfelelő gombsorozat lenyomásával) régiókód-függetleníthetjük a lejátszót. (Ez persze legtöbb esetben a garancia elvesztésével jár, ráadásul a művelet gyakorlatilag törvényellenes.)

Ezzel DVD-történeti és technikai összefoglalónk végére értünk. Persze olyan téma ez, melyről még bőven lehetne írni, így ha további érdeklődés van rá, a felmerülő kérdésekre válaszolva esetleg később folytatjuk cikkünket. Addig is mindenki előtt nyitva áll a fórum... ■

Köszönet a Warner Home Videonak a cikk elkészítésében nyújtott segítségért.

hozzászólások (13)

Sirmelon
Sirmelon 2002.12.23. 20:02
Csatlakozom.
Halljunk valamit a DVD-RAM-ról, meg az irható DVD-kről is!

:o)

Sirmelon
litium
litium 2002.12.31. 13:55
Az ünnepek előtt láttam az üzletekben 99EFt-ért egy SONY DVD írót, ami - kimondhatjuk - mindeníró-olvasó. DVD, DVD-R, DVD+R, DVD-RV, DVD+RW, CD, CD-R, CD-RW, stb. lemezeket ír, újraír és olvas, persze csak a megfelelőket. Valami ilyesmi volt még odaírva: 48X24X16X32X8X12X4X32X12X8!
Dino bazzeg tényleg itt tartunk? Az írható DVD-k is ezer alatt vannak... Mit kell tudni ezekről az írható DVD formátumokról? Mindet lejátszák az asztali lejátszók? Halgathatom a DVD-re írt mp3-akat az asztalin? 2-3 DVD-nyi zene egy életre elég...
Dino
Dino 2002.12.31. 14:08
litium: A Pioneer DVD író 60-70ezer+ÁFA körül van...

Mivel többen jeleztétek, hogy lenne érdeklődés a folytatásra, év elején felveszem a kapcsolatot néhány céggel, és segítségükkel igyekszem egy összefoglalót írni a DVD írási technológiáról, a különböző formátumokról, kompatibilitásról, stb.
Sirmelon
Sirmelon 2002.12.31. 19:52
litium:

Személyes tapasztalatok:

Nekem Philips DVD+ iróm van /ugye a király a Sony, ami DVD+/- kompatibilis, és bruttó 99k-ért dobják a METRO-ban/.

Az irott DVD-video lemezeket lejátssza:
1. Az össze PC-s DVD-ROM /PowerDVD, WinDVD stb. progikkal/.
2. Az asztali DVD-k kb. fele.
Érdekesség: főleg a márkás asztali DVD-k nem birják /Sony/. A Clatronic, Dimarson /ez Samsung licensz/ simán viszi.
Valamivel jobb a helyzet a CDR-re irt VCD és SVCD-kkel.
Tehát ha asztali DVD-t veszel, a vásárláskor legyen nálad tesztlemez /irott DVD film/, ugy tuti a dolog.

Sirmelon
Sirmelon
Sirmelon 2002.12.31. 19:53
litium:

Személyes tapasztalatok:

Nekem Philips DVD+ iróm van /ugye a király a Sony, ami DVD+/- kompatibilis, és bruttó 99k-ért dobják a METRO-ban/.

Az irott DVD-video lemezeket lejátssza:
1. Az össze PC-s DVD-ROM /PowerDVD, WinDVD stb. progikkal/.
2. Az asztali DVD-k kb. fele.
Érdekesség: főleg a márkás asztali DVD-k nem birják /Sony/. A Clatronic, Dimarson /ez Samsung licensz/ simán viszi.
Valamivel jobb a helyzet a CDR-re irt VCD és SVCD-kkel.
Tehát ha asztali DVD-t veszel, a vásárláskor legyen nálad tesztlemez /irott DVD film/, ugy tuti a dolog.

Sirmelon
cikkajánló

John Scalzi: Vének történetei és más írások

A Vének háborúja sztori két még hiányzó része érkezett meg végre magyarul, mellettük rövidebb írásokkal.

John Scalzi: Vörösingesek

Scalzi megmutatta, hogyan kell egy remek sci-fivel fityiszt mutatni a sci-fi műfajnak.

Assassin’s Creed - Alvilág [könyv]

Egy ifjú indiai és egy ikerpár története a viktoriánus Londonban.

Év játéka 2015.

Olvasóink szavaztak, mi pedig most kihirdetjük a győzteseket.

John Scalzi: Árnyékszövetség

Négy önálló, de összekapcsolódó novellával bővült a Vének háborúja univerzum.