Egészen ígéretes próbálkozásnak lehetünk szemtanúi. Gazdasági szimulációval gondolom már mindenki játszott, vagy legalábbis hallott már olyanról. De mindez full 3D grafikával, karrierépítési lehetőséggel, rengeteg extra lehetőséggel, majdhogynem végtelenített játékmenettel? Ilyet még nem nagyon pipálhattunk! (A Civilization is véget ér egyszer :o( ). Azt képzeljétek el, hogy a JoWooD nemcsak egy remek játékkal rukkolt elő, hanem feltalálta az időgépet is! Jól hallod, ez nem vicc! Próbáld csak ki az Europa 1400 – The Guild néven futó játékukat, és ha egy kis idő múlva rápillantasz az órádra, észreveszed, hogy a pár órával későbbi jövőbe repültél :o)
Mindenekelőtt javaslom, hogy aki belefog ebbe a játékba, az először a Tutoriallal kezdje. Persze még így sem fogja kiismerni az Europa 1400-at, de legalább a lehetőségekről lesz némi fogalma. Jó pár órás feladat lesz, hogy mindent legalább elégséges szinten megtanulunk használni, és rögtön tudunk reagálni a felvetődő problémákra.
Az Europa 1400 akár milyen hihetetlen, de az 1400-as évek Európájába kalauzol minket. Aki figyelt töri órán, az tudhatja, hogy ebben az időszakban a mesteremberek céhekbe tömörültek, melyek gyakorlatilag afféle korai szakszervezetekként működtek. Mivel a céhek nagyon rühellték, ha pofátlan kontárok rontották a városban a bizniszt, a játékban nekünk is egy céh égisze alatt kell ténykednünk. Emberünk 16 évesen kerül a nagyvárosba, hogy ott szerencsét próbáljon, illetve hogy azt pénzzé tegye.
Igen ígéretes próbálkozás, hogy a készítők összekombinálták a körökre osztott akciót a manapság divatos real-time játékmenettel. Ez elsőre elég bizarrul hangzik, de hamarosan rájövünk, hogy mindezt jól sikerült megoldani. Arról van szó, hogy egy egész nap áll rendelkezésünkre, hogy a teendőinket elvégezhessük, felhasználjuk a felgyülemlett akciópontjainkat (AP, de erről később). Ha vége a napnak, mérleget von a gép, és újabb nap, ill. kör kezdődik, újabb AP-kkel, stb. Egy új nap egyébként a következő év kezdetét is jelenti.
Új játék indításakor először meg kell határoznunk a helyszínt, amely valamelyest lehetőségeinket és a nehézséget is behatárolja. Meghatározhatjuk, hogy valós történelmi események befolyásolják-e a játékot (pestisjárvány, tűzvész, háborúk, stb.). Ezután be kell állítanunk a játék célját, meglehetősen széles skálából választhatunk. Most már csak a nevet, nemet, vallást, és a családunk szimbólumát kell megadnunk, valamint a szüleink mesterségét. Ez tök poén, hiszen a képességeinket is ez alapján számolja a játék (szüleim tolvajok, én meg pap vagyok. Most már értem, miért lett ilyen sok perselyadomány! :o).
A kiválasztott mesterségünknek megfelelően kezdünk el dolgozni a városban. Rengeteg variációs lehetőségünk van, és a pénzszerzés persze minden esetben másképp történik. Szolgá(i)nkat munkába állítva kocsmárosként például a sörfőzés hoz lóvét a konyhára, papként kódexeket másoltatunk, kereskedői munkakörben más városokkal üzletelhetünk, alkimistaként mindenféle trutyikat lehet kotyvasztani, rablóként meg nyilván börtönőri feladatot kapunk :o). Természetesen több termék gyártására is lehetőségünk van, mindezeket más-más alapanyagok felhasználásával. Alapanyagokat a piacon vagy közvetlenül a gyártótól vehetünk. A mi termékeinket eladni szintén a piacon, vagy személyesen a műhelyünkben lehet.
Első esetben egyszerűen rá kell pakolni a szekerünkre a kész terméket, majd célként megadjuk a piacteret. Itt eladjuk a termékünket, majd ismét felpakoljuk a szekerünket, ezúttal nyersanyaggal, és irány vissza a műhelybe. Persze figyelni kell, mi kecsegtet a legnagyobb haszonnal, és így érdemes a termelést és a szállítást beállítani. Később felvehetünk új munkásokat, sőt művezetőt is, aki jó pénzért cserébe, de automatizálja a termelést. Megadhatjuk, mibe legyen beleszólása, ő pedig legjobb tudása szerint intézi a gyártást, szállítást, stb. A munkamorál növelése érdekében némi jutalompénzt is ajánlhatunk embereinknek.
Másik fontos épület a házunk. Itt lehet fejleszteni a kézműves mesterségünket (amely a termelés hatékonyságára van jótékony hatással) és az alkudozási képességünket (ez majd az értékesítésnél ill. vásárlásnál jön jól). Ha rendelkezünk a megfelelő tapasztalattal, az arcképre kattintva lehet még magasabb szintre lépni a céhünkön belül (így például kocsmárosként az addigi késdobáló csehónkat átminősítik első osztályú kocsmává). A házunkban lehet megkezdeni különféle kémkedési, megfigyelési, és egyéb sötét akciókat ellenfeleink ellen.
Mindezek a cselekvések akciópontokba (AP) kerülnek, melyeket mint már említettem, minden kör (nap, év) elején kapjuk. Azonban lehetőségünk van házunkat ill. munkahelyünket fejleszteni, bővíteni, renoválni, amelyek bónusz AP-ket, nagyobb biztonságot, bővebb termelést, stb. hoznak konyhára. Ahogy haladunk előre, újabb épületeket, műhelyeket is vehetünk.
A tolvaj és a rabló különleges emberfajta. Ha ezt a „mesterséget” választjuk, nem a klasszikus termelek-eladom játékot kell űzni, hanem az egész tolvajcéh irányítása is a nyakunka szakad (Bizony. Akkoriban volt tolvajcéh is. Most meg jól is néznénk ki, ha mondjuk az Országos Kasszafúró Szakszervezet – OKSZ – az utcára vonulna tiltakozni, hogy milyen felháborítóak például a riasztóval felszerelt széfek, be kellene tiltani őket, mert nem hagyják nyugodtan dolgozni az embert :o). Tolvajként a feladatunk zsebmetszőket, rablókat irányítgatni. Ez az út talán még izgalmasabb, mint az eddigiek, de mondanom sem kell, sokkal veszélyesebb.
El is érkeztünk a játék valódi lényegéhez, ami a társadalmi ranglétrán való feljebbjutás. Kezdetben csak kis vidéki mandróként létezünk, első célunk tehát a városi polgárjog megszerzése. Ha ez megvan, ajánlatos szerezni egy jó zsíros társadalmi pozíciót. Itt már nem olyan egyszerű az életünk, ugyanis egy többtagú testület dönt a jelöltek közül (hiszen rendszerint nem csak egyedül pályázunk). Ekkor aztán már beüt a ménkű: azt hogy eredményesen szerepeljünk, nyilván nem csak buzgó templomba járással érhetjük el. A bírák megvendégelésétől, lefizetésétől, zsarolásától kezdve a potenciális ellenfelek rágalmazásáig, lejáratásáig terjed az arzenálunk. Ez már sokkal izgalmasabban hangzik, ugye? Hehehehe... :o)
Egy jó állás nemcsak rendszeres fizetést hoz a házhoz, hanem befolyásos pozícióban ülve már a várost érintő határozatok meghozatalában is részt vehetünk. Ilyenkor a kis bugrisok persze nekünk fognak nyalni, minket akarnak majd lefizetni, de ugyanakkor több támadásnak is vagyunk kitéve.
Jó rangot és állást persze nemcsak szorgos munkával, hanem jó házassággal is nyerhetünk. Válasszunk egy befolyásos vagy magas társadalmi pozícióval bíró asszonyt (hölgyek esetén urat. Egyéb eset nem lehetséges... Ezt fontosnak tartottam hozzátenni, hátha bizonyos (alá)való világon felvilágosult játékosok is próbát tesznek az Europa 1400-zal). A kiszemeltet bombázzuk mindenféle ajándékkal, és talán 7-10 év múlva hajlandó lesz hozzánk jönni. A házastárs fizetése is bekerül a kasszába, ráadásul egy idő után örökösünk is születhet, akit tanítgatva majd folytathatja az utunkat, tehát esetleges halálunk után sem ér véget a játék.
Az idő előrehaladtával gondolom mindenkinek lesznek olyan kedvenc ellenfelei, akiknek már csak sportból felgyújtjuk a házát, kiraboljuk a szekereit, névtelen rágalmazó leveleket írunk, stb. Számíthatunk rá, hogy ő sem fogja zsoltárba foglalni a nevünket, így a villongásoknak előbb-utóbb párbaj vagy dinasztiák közötti nyílt háború lesz a következménye.
Ne feledjük, hogy 1400-ban járunk, tehát a közbiztonság elég gyenge lábakon áll (Persze ez nem jelenti azt, hogy a mai helyzet sokkal jobb... Maximum nincsenek karóbahúzások). Könnyen megeshet, hogy a piac felé/hazafelé tartó szekerünket marcona banditák támadják meg, és elszedik az árut. Éppen ezért néha nem árt némi fegyveres kíséretet tartani a transzportok mellett. Én is pórul jártam egyszer: kezdésnek direkt olyan várost választottam, ahol nagyon jó a közbiztonság, nyílnak a virágok, zöldell a fű, rügyeznek a fák, a gyerekek vígan kergetőznek a zöld mezőn, mindenki nagyon happy, stb. Ráadásul a kocsmám is pont a piac szomszédságában volt, tehát mindössze néhány méter szállításra volt szükség. Ennek ellenére a legelső transzportomat rögtön kirabolták. :o)
Na, lássunk egy kis értékelést. Bár gazdasági szimulációknál nem kifejezetten a grafika szépsége a fő szempont (lásd Civilization), de itt nem lehet panaszunk. A városban kedvünkre forgathatjuk, scrollozhatjuk, zoomolhatjuk a nézetet, madártávlattól a hétköznapi ember szemmértékéig levihetjük a nézetet! Szinte minden épületbe bemehetünk, mindennek megvan a megfelelő funkciója. A templomban adakozhatunk, meggyónhatjuk bűneinket, a kocsmában a legfrissebb pletykákat ismerhetjük meg, a városházán a társadalmi ügyekkel lehet foglalkozni, a bankban hitelt vehetünk fel, a sima céheknél pedig vásárolhatunk. Mindenhol járnak-kelnek az emberek, dolgoznak az alkalmazottak. A munkaidő végét jelző harangszó után persze mindenki spurizik haza. Valóban él a város! A napszakok is remekül el vannak találva, fantasztikus jó az átmenet, amíg a hajnali derengésből nappali világosság lesz, majd ismét beköszönt az éjszaka. Még az évszakok is változnak: zuhog az eső, vagy hó borítja az egész tájat. Egy szó, mint száz, nem sok negatívumot lehet a grafika rovására írni.
A hangok és a zene átlagosnak mondható, nem kiemelkedő, de nem is zavaró. Tetszett az utcák zsivaja, a középkori hangulatot adó aláfestés. Kifejezetten hasznos, hogy a megjelenő üzeneteket szóban is levázolja a narrátor.
Az egész játék koncepciója bravúros, de első látásra némileg túlbonyolítottnak tűnik. Viszont idővel bele lehet szokni, és sok feladatot automatizálni is lehet. Persze azért nem árt, ha néha odafigyelünk ezekre is, nehogy valami marhaság történjen.
Talán az hat a leginkább zavarónak, hogy a legérdekesebb lehetőségek csak a későbbi időszakban válnak aktívvá. Először rengeteg gürizéssel kell kicsikarnunk a polgárjogot, bővíteni kell a házunkat, munkahelyünket, miközben folyamatosan szemmel kell tartani a termelést. És csak ha már valamelyest megszedtük magunkat, akkor lehet társadalmi pozícióért kapálózni, borsot törni ellenségeink orra alá, stb. Szóval a játék inkább hosszú távon felel meg az elvárásoknak. A játékidőre pedig nem lesz panaszunk.
Létezik multiplayer lehetőség is, de én nem tudom hogy minek. Elvileg interneten lehetne nyomni, de nem hiszem, hogy sokan használnák.
Azt kell, hogy mondjam, az Europa 1400 jóval túllépett a várakozásaimon. Eleinte azt gondoltam, hogy egy szokásos gazdasági szimulációval állok szemben, de rá kellett jönnöm, hogy ez a játék ennél sokkal összetettebb. Nem kevés idő fog eltelni, amíg mindent kiismerünk, mit hogyan kell csinálni. Nagyon jól keverednek a gazdasági és szerepjáték vonások. Főként azoknak tudom ajánlani, akik kedvelik a gazdasági szimulációs játékokat, és sok szabadidővel rendelkeznek. Közgazdász hallgatóknak pedig egyenesen kötelező darab (halljátok, pályatársaim? :o). Mikro- és makroökonómiai zh-kra való felkészülésre például ideális (felelősséget azért nem vállalok! :o). A jövőbeli vállalkozók és cégvezetők számára viszont jó példa, hogyan működött mindez a 15. században. Gyakorlatilag a jelenkorba is átmenthetik a játékon beedzett rengeteg tapasztalatot rágalmazás, kémkedés, gyújtogatás, névtelen levelek írása terén, hiszen ez manapság már úgyis minden vállalkozó sajátja :o)
Ha meg így sem akar működni a vállalkozásotok, tanuljatok a tolvajcéhtől! :o)
