Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Kütyü+hardver

A PC, amin játszunk - I. rész

Blade alaposan körüljárja, mire érdemes odafigyelni egy számítógép vásárlásakor.

2003.08.27. 00:00 | szerző: Blade Runner | Kütyü+hardver

Aki a PC Dome-ot látogatja, valószinűleg azért teszi, mert szeret a számítógépén játszani. A konzoloknak a PC-kkel szemben az az előnye (de egyúttal a hátránya is), hogy elég bemenni az első boltba, és leemelni a polcról a konzolt. Ezután már nincs is más feladat, csak tömni bele a játék lemezeket. A PC esetében a feladat azonban sokkal bonyolultabb. Először is meg kell venni a megfelelő számítógépet, ami általában sokkal súlyosabb anyagiakkal jár, mint egy konzol, másrészt alapvető PC-s ismereteket feltételez a játékos részéről, hogy a megfelelő konfigurációt ki tudja választani. Most induló cikksorozatunkban a PC minden alapvető részét szemügyre vesszem, és részben a jelen, másrészt a jövő kihívásainak megfelelően megpróbálok választ adni arra a kérdésre, hogy hogyan építsünk – vagy építessünk – egy új PC-t, amely árban és teljesítményben is megfelelő.

A PC, amin játszunk - I. rész

Azért, hogy mindenki a pénztárcájának megfelelően tudjon választani, négy szintet fogok bevezetni:

    • ÁlomPC
    • ErőPC
    • JátékPC
    • IndulóPC

      Az ÁlomPC mindent tartalmazni fog, ami a technika jelenlegi állása szerint lehetséges, „pénz nem számít!” felkiáltással. Ez inkább arra jó, hogy a technika határait feltérképezzük. A többi kategóriában megpróbálom a lehető legtöbbet kihozni a lehető legkevesebb pénzből. Az ErőPC a lehető legerősebb de ésszerű árú játékgépet fogja takarni, valahol 400-500 ezer forint körüli áron. A JátékPC 300 ezer forint körüli árért nyújt szórakoztatást, míg az IndulóPC-t megpróbálom valamivel 200 ezer forint fölötti árból kihozni. A komplett PC-ken túlmenően elemezni fogom a különböző alkatrészeket is (alaplap, proci, memória, stb.), hogy a fejlesztésekhez is segítséget nyújtsak. (Az említett árak mindenképpen csak nagyságrendeket jelölnek. Mivel a PC piacon az árak szinte napról napra változnak, nehéz lenne minden téren aktuális adatokat közölni.)

      Elsőként nézzük át, hogy milyen alkatrészeket tartalmaz egy modern, játékra is alkalmas számítógép!
      A számítógép lelke a processzor-alaplap-memória hármas. Minden esetben egymástól szorosan függő alkatrészekről van szó, pl. egy Athlon processzort sehogyan sem tudunk belegyömöszölni egy Intel processzorhoz készített alaplapba. Az alaplap és minden, amit ráépítettünk, a PC házba kerül beszerelésre. A PC ház általában együtt kapható a beépített tápegységgel, ami az összes, a PC-ben található alkatrészt árammal látja el. Az alaplapon található még egy pár PCI csatlakozó a kiegészítő kártyák részére, illetve a videokártya csatlakozója is. Ha a processzor a PC szíve, akkor a videokártya a játékgép lelke. A videokártya pumpálja ki a képernyőre a játékprogram által összeállított képeket. A videokártya és a monitor együttese határozza meg a képminőséget, azaz jó esetben 2-3 órai játék után az embernek még nem folyik ki a szeme. :-) A játékok és egyéb adatok tárolására, adatok beolvasására szolgálnak a különböző meghajtók, illetve a hard drive (alias merevlemez, vagy winchester). Másra már nincs is szükségünk, csak egy billentyűzetre, egy egérre, esetleg egy pár speciális vezérlőre (joystick, kormány, ilyesmi) és kezdhetünk játszani.

      A processzor, a memória és az alaplap

      Az Intel és az AMD vetélkedésének hála, az elmúlt években óriási mennyiségű olcsó és folyamatosan megújuló processzor került forgalomba. A néhány évvel ezelőtti 200-300 MHz helyett manapság már 2-3 GHz-ekről beszélgetünk a sebesség kapcsán. A két gyártó öldöklő csatája az árakra is megtette jótékony hatását. Míg egy pár évvel ezelőtt a teljes gép árának akár a 20-30%-át is kitette a processzor ára, ez mára jóval 20% alá csökkent. Bár a két nagy szinte havonta dob piacra újabb-gyorsabb modelleket, érdemesebb egy pár hónappal korábbi (általában valamivel lassabb) modellt vásárolni, mert kis sebességkülönbségért aránytalanul sokat kérnek a processzorgyártók. Amikor e sorokat írom, a leggyorsabb Intel modell a 3,2 GHz-es, 800 MHz FSB-vel rendelkező P4, míg az AMD a Barton magos 3200+ modellt ajánlja a vastag pénztárcával rendelkezőknek. Az Intel processzor drágább, de a jócskán megemelt FSB miatt a legtöbb alkalmazásban gyorsabb is, mint az Athlon model. A jelentősebb sebességkülönbségek alól az egyik kivétel pont a játékprogramok (bár az Intel processzor ott is gyorsabb, mint a megfelelő Athlon model), így aki a gépet főleg vagy kizárólag játékra szeretné használni, annak megéri az olcsóbb Athlon processzort választani. Mivel az AMD processzorok ár/teljesítmény aránya kedvezőbb, mint a hasonló tudású Intel processzoroké, ezért az álomgép kivételével minden kategóriában AMD procsszort ajánlok:

      ÁlomPC: Intel 3,2 GHz, 800 FSB
      ErőPC: AMD Athlon (Barton) 2800+ vagy 3000+ 333 FSB
      JátékPC: AMD AthlonXP 2400+ vagy 2600+ 266 FSB
      IndulóPC: AMD AthlonXP 1800+ vagy 2000+

      Egy jó processzorhoz minőségi alaplap dukál. Az sem árt, ha az alaplap minden olyan egységet tartalmaz, amit a jövőben szeretnénk használni, így pl. LAN kapcsolatot, vagy akár RAID vezérlőt is. Olyan alaplapot viszont nem érdemes megvenni, ami tele van olyan egységekkel, amelyet soha sem szándékozunk használni. Néhány egységet felsorolok, amelyek általában az alaplapokon megtalálhatók és hasznosak lehetnek a játékos szempontjából:

    • USB: Ide lehet dugni mindeféle perifériát, pl. kormányt, egeret, scannert, újabb nyomtatókat, joystick-ot, stb. A legtöbb esetben 6-8 USB portot támogat az alaplap. Néha ennél is több, de általában inkább kevesebb kerül csak kiépítésre. (Érdekességként megjegyzem, hogy az USB szabvány bevezetésekor az akkoriban hozzá rendelkezésre álló igen kisszámú eszköz miatt inkább Useless Serial Bus-nak csúfolták az amúgy Universal-nak elnevezett csatolófelületet, mellyel elsődlegesen a soros és párhuzamos port leváltását tervezték. Mára azonban igen széleskörűen elterjedt csatlakozási mód lett az USB, igen gyors kapcsolatot biztosítva az eszközök és a PC között, ráadásul mindezt rengeteg kényelmi funkcióval ötvözve, mint a HUB-ok segítségével történő port-sokszorozás, vagy a Plug and Play kihasználásával a pillanatok alatt telepíthető perifériák megjelenése. A fejlődés persze nem állt meg, az eredeti szabványhoz képest mára már a 2.0-ás, jelentősen nagyobb sebességű változat kerül a komolyabb alaplapokra.)
    • LAN: Helyi hálózatra lehet vele csatlakozni, illetve internetnél is használják a kábelmodemhez történő kapcsolódásra. LAN partinál például nem árt, ha van LAN csatlakozónk. :-) Hasznos lehet, ha van az alaplapon, de nem döntő. (Egy egyszerű LAN kártyával is megoldható a csatlakozás.)
    • Hangchip: Amennyiben komoly hangkártyával rendelkezünk (Audigy és hasonló minőségű kártyák), akkor mindegy, de minden más esetben jó, ha van az alaplapon, mert egy hangkártya-vásárlást megspórolhatunk vele. Némelyik modell (pl. az NVIDIA nForce2) alaplapi hangchipje komolyabb teljesítményt nyújt, mint egy közepes minőségű önálló hangkártya. (pl. Dolby Digital 5.1-es hang.)
    • RAID: 4-nél több IDE egység csatlakoztatását teszi lehetővé. Másik felhasználása, ha 2 vagy 4 egyforma HDD-t tesznek a gépbe, akkor egy meghibásodása esetén a párban lévő másik képes a kieső adatok visszaállítására. Ez a funkció főleg szervereknél lehet hasznos, játékos gépében véleményem szerint nem sok értelme van. (Az adatduplázás mellett a RAID vezérlő képes két egyforma winchestert úgy kezelni, mintha egyetlen meghajtó lenne, ilyenkor az írási-olvasási sebesség javul valamelyest, hiszen egy file írásakor egyszerre dolgozik mindkét winchesteren a gép.)
    • Bluetooth, Wireless LAN: Mindkét egység vezeték nélküli kapcsolat kiépítését teszi lehetővé. Játékgépben igazából haszontalan (de az alaplapot nagymértékben drágítja).
    • PCI csatlakozó: Minél több, annál jobb. Kiegészítő (pl. LAN-, hang-, stb.) kártyák utólagos beépítését teszi lehetővé. Jó, ha legalább 3-4 van belőle.
    • AGP csatlakozó: A modernebb alaplapokban már 8X AGP (azaz nyolcszoros sebességű az eredeti AGP szabványhoz képest). Jó, ha a videokártya és az alaplap egyaránt azonos sebességű AGP-t támogat, így nem valószinű, hogy komolyabb összeférhetőségi problémával kerülünk szembe a gép használata során. (Régebben még a videokártyák is PCI csatlakozóval voltak felszerelve, ezt mára szinte száz százalékosan leváltotta az AGP, mely sokkal gyorsabb kapcsolatot biztosít a videokártya és a processzor között.)
    • Videochip: Egyes alaplapok még a videokártya vásárlás „terhét” is megtakarítják a felhasználóknak. Ez azonban csak abban az esetben jó, ha valaki nem nagyon szeretné játékra használni a gépét, ugyanis egyrészt általában nem a csúcs videokártyák teljesítményével vetekedő chipek kerülnek az alaplapokra, másrészt a videokártyák jelentik az egyik leggyorsabban fejlődő hardware elemet manapság, így bővítés során hamar feleslegessé válhat, ha az alaplapon is van egy videochip. (Ráadásul ilyen esetben sokszor nem is kerül AGP csatlakozó az alaplapra, így elvágva a bővítési lehetőséget.) Talán az NVIDIA újabb nForce2 alaplapi chipkészleteiben lévő grafikus processzor lehet megoldás alapszintű játékhoz, de azt mondom, ha sokat játszunk, válasszunk inkább különálló videokártyát alaplapunkhoz.
    • IDE, floppy, PS/2 egér, billentyű, soros- és párhuzamos port: gyakorlatilag minden alaplapon megtalálható, amit az elmúlt 4-5 évben gyártottak, és szükség is van rájuk a használat (és az összerakás) során.

      Az alaplap a legbonyolultabb része a PC-nek, ahol a fejlett gyártástechnológiának kulcsszerepe van. Ezért nagyon ajánlom, hogy jónevű gyártótól vásároljuk ezt a fontos részegységet. A legjobb gyártók (véleményem szerint): ASUS, MSI, Gigabyte, Tyan, Abit, Intel, Albatron. A Tyan főleg szerverek részére épít (méregdrágán), az Intel (értelemszerűen) pedig csak Intel processzorhoz kínál alaplapokat. A többi cég kínálatában mindkét processzorgyártó chipjeihez találunk alaplapot. Alaplap tekintetében az árak szorosan kötődnek a minőséghez, így itt minden kategóriájú PC-hez hasonló alaplapot ajánlok, jelen esetben a fenti 7 gyártó termékeit. Az alaplap vásárlásnál a legfontosabb szempont, hogy melyik processzort támogatja. Ezek után meg kell nézni, hogy milyen memóriát támogat. A végén pedig azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen egyéb alkatrészt tartalmaz, így lehet kerülni az indokolatlanul drága vásárlást egy-két szükségtelen alaplapi alkatrész miatt.

      ÁlomPC: Intel D875PBZ
      ErőPC: ASUS A7N8X, ASUS A7V8X, MSI KT4 Ultra, MSI K7N2-L, Abit NF7-S, Gigabyte GA-7VAXP, Abit KD7
      JátékPC: ASUS A7N8X, ASUS A7V8X, MSI KT4 Ultra, MSI K7N2-L, Abit NF7-S, Gigabyte GA-7VAXP, Abit KD7
      IndulóPC: ASUS A7N8X, ASUS A7V8X, MSI KT4 Ultra, MSI K7N2-L, Abit NF7-S, Gigabyte GA-7VAXP, Abit KD7

      A memória vásárlásánál a legfontosabb szempont, hogy az alaplap és a processzor által meghatározott sebességen képes legyen problémamentesen (fagyások, újraindulás, memória-hibaüzenetek nélkül) működni. A jelenlegi technológia a DDR RAM-okat támogatja. Korábbi rendszereknél az SDRAM volt a jelemző, illetve egy pár évig az Intel támogatta az RDRAM rendszereket is, de ezek mára már visszaszorultak. A RAM esetében is jó, ha márkásat veszünk, így kevesebb esélyünk van arra, hogy a későbbiekben egy újabb memóriamodul vásárlása esetén a két modul összeveszik. :-) Márkás RAM-ok gyártói: Corsair, Kingston, Infineon, Hynix, Samsung (néhányan közülük – például a Kingston – élettartam-garanciát vállalnak termékeikre). A RAM esetében a „minél több, annál jobb” filozófia mentén gondolkodhatunk, de persze a pénztárca itt is meghatározza, meddig mehetünk.

      ÁlomPC: 1 GB márkás RAM
      ErőPC: 512 MB márkás RAM
      JátékPC: 512 v. 256 MB márkás RAM

    IndulóPC: 256 MB márkás RAM

    Az újabb alaplapok némelyikénél úgynevezett duplacsatornás memória-elérést is támogatnak. Ebben az esetben érdemes két egyforma modult vásárolni, amivel a (egyébként nem túl nagy mértékű) gyorsulást ki lehet használni. Például 512 MB = 2*256 MB DDR RAM.

    A processzorok sebességének az ára a melegedés. Míg 15 évvel ezelőtt nem is volt a (egyébként műanyag házas) processzorokon semmiféle hűtés, addig az elmúlt 10 évben folyamatosan először nagyméretű hűtőbordák jelentek meg, majd a hűtőbordákon először kisebb, majd egyre nagyobb ventillátorok is. A napjainkban kapható leggyorsabb processzorok esetében komoly hűtőt kell vásárolni azért, hogy a gép stabilan és hibamentesen fusson. Főleg a játékok veszik igénybe nagyon a processzort, így a játékosoknak különösen fontos, hogy a hűtés a lehető legoptimálisabb legyen. A hűtő vásárlása esetén fontos, hogy kérdezzünk rá, hogy az általunk vásárlandó processzorhoz megfelelő-e a hűtő teljesítménye. A processzort túlhűteni nem lehet (folyékony oxigénbe azért ne mártogassuk!), így a bakter mentalitás itt is kifezetődő. (Abból még nem volt vasúti katasztrófa, hogy le volt engedve a sorompó. :-) Ha pénztárcánk engedi, lehetőleg már az első alkalommal vásároljunk nagyobb teljesítményű hűtőt, így az esetleges jövőbeli processzorcsere (természetesen gyorsabbra) esetén sem kell azonnal rohannunk a boltba cserélni a hűtőt is.

    Megbízható márkák például a Titan (pl. a TTC-CU5TB) és a Spire (pl. a FalconRock II, amit magam is használok). Mivel minden processzorhoz szükséges a lehető legjobb minőségű hűtő, így itt nem is sorolom fel a PC kategóriákat.

    A következő részben a hang- és videokártyákat, valamint a monitorokat veszem szemügyre. ■

hozzászólások (0)

cikkajánló

Logitech G900 Chaos Spectrum

Nagyszerű gamer egér brutális áron.

Oculus Rift játékok a gamescomon

Három Oculus Touch-vezérlésű VR-játékot mutatunk be.

Scanneléstől a 3D-s nyomtatásáig - video Enji Nighttal

Megnéztük, hogyan készül el egy 3D-nyomtatott, élethű minifigura. Most Te is nyerhetsz ilyen szobrot!

Kipróbáltuk a PlayStation VR-t

A szerencsésebbek jövő héttől játszhatnak otthonukban a Sony VR-headsetjével.

HyperX Cloud Stinger gamer headset

Belépő szintű prémium kategóriás gamer füles érkezett. Cikk és videobemutató.