Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Kütyü+hardver

A PC, amin játszunk - II. rész

Cikksorozatunk második részében a video- és hangkártyák, valamint a monitorok kerülnek terítékre.

2003.09.22. 00:00 | szerző: Blade Runner | Kütyü+hardver

Az előző részben az alapokról, azaz az alaplapról, processzorról és memóriáról volt szó, a mostani cikkben pedig a hang és video kártyákat tekintem át, majd néhány tanácsot adok monitor vásárlásra is. No de kezdjünk is bele!

A PC, amin játszunk - II. rész

Videokártyák

Történetileg a videokártya eléggé jelentéktelen részegysége volt a PC-knek. Még a 90-es évek elején is szinte a legolcsóbb kártya volt a gépben. Számtalan kisebb-nagyobb cég gyártott VGA kártyát és VGA chipet. Ebben az időben a vásárlásnál a leglényegesebb szempont az volt, hogy elegendő memória legyen a kártyán arra, hogy a 640*480-as vagy esetleg az akkoriban csúcsnak számító 800*600 felbontásánál a képpontokat minél több színben jelenítse meg. Ez a helyzet 95-96 környékén változott meg, amikor az azóta dicstelen véget ért 3Dfx bevezette a tömegpiacra a 3D-s gyorsítást. A 3D-s megjelenítés akkor is és azóta is a játékpiacra koncentrál, így főleg számunkra érdekes az, hogy milyen minőségű, teljesítményű és árú videokártyát vásárolunk.

A piac mára alapvetően megváltozott. A sok kis cég versenyfutásából két cég került ki győztesen, az ATI és az NVIDIA. Több kisebb-nagyobb hardver cég próbálkozott és próbálkozik a két nagy mellé beszállni a videokártya-piacra, de eddig nem túl sok sikerrel. Róluk egy korábbi cikkben már beszámoltunk, de azért gyorsan fussunk most is végig a kisebb szereplők listáján:

Matrox
A Parhelia megjelenése idején csodákat vártunk a cégtől, de sajnos a chip nem teljesítette az elvárásoknak megfelelő szintet. A három monitoros mód támogatása nem sok játékba került bele, a kártya megmaradt inkább az üzleti célú felhasználók számára. (Illetve erre a célra újabb kártyák jelentek meg a Matrox kínálatában, a Millenium P650 és P750, melyek közül az utóbbi szintén képes 3 monitor vezérlésére.)
PowerVR
A Kyro sorozat idején úgy tűnt, hogy az ATI-NVIDIA duó trojkává alakul, de az SMTC kilépett a videopiacról, így a fejlesztők hoppon maradtak. A KyroIII fejlesztését azóta meg is szüntették. Elvben a KyroIV a tudása alapján ott lehetne a piacvezetők környékén, ha még ebben az évben megjelenik, de erre egyre kevesebb esélyt látok.
S3
1995 környékén olyan piaci részesedése volt, mint manapság az NVIDIA-nak, azóta folyamatosan csökken a részesedése. Jelenleg a nagy visszatérést tervezik, egy új chip-családdal. A termék neve DeltaChrome lesz és a teljesítménye papíron jól illeszkedik az ATI Radeon család felső, középső és alsó kategóriájú tagjaihoz. Miután tesztekre még nem kerülhetett sor, ezért a valós teljesítményt egyelőre még felbecsülni is nehéz. Mindenestre ha a fejlesztők alapos munkát végeznek, az ATI a leggyorsabb kártyáit kivéve komoly ellenfelet kaphat szinte minden szektorban.
XGI (SIS)
Az SIS eredeti videokártya családja a Xabre elnevezést kapta. A tavalyi Xabre sorozat elég gyengén muzsikált, de legalább az ára kedvező volt. Rengeteg kisebb-nagyobb bosszantó hibával küzdött az, aki megvásárolta. A kártyafejlesztő cég közben megváltoztatta a nevét XGI-re, és a kártyák nevét is megváltoztatta. Az erre az évre ígért Volari sorozat már jobb kártyának ígérkezik. Remélhetőleg addigra az első sorozat hibáiból okulva komoly erőfeszítéseket tesznek a driverek minőségének emelésére is. Ha a papíron lefektetett minőségi és teljesítménybeli paramétereket hozzák, akkor ezek a kártyák is hasonló konkurenciát jelenthetnek az ATI-nak (és persze egymásnak is), mint az S3 kártyái.

Végül pedig lássuk a videokártya-piac mai két legjelentősebb cégét!
ATI
A cég 2000. környékén kezdett ébredezni csipkerózsika álmából. Az S3-hoz hasonlóan hosszú ideig komoly piaci résztvevő volt – még a 80-as években és a 90-es évek első felében –, de a 3D-s forradalom idején rohamosan veszítettek piaci részesedésükből. Az első igazi visszatérési kísérletük az eredeti Radeon volt. Hosszú évekig a komoly piaci sikerek elmaradásának elsődleges oka a gyenge driver ellátottság volt. Az igazi áttörést számukra a 2002-es év második fele hozta, amikor a nagyon jól sikerült R300-as chipsorozatot hozták ki, és a hosszú évekig gyengécskének bizonyuló driver ellátottságot is sikerült rekord idő alatt a legmagasabb szintre emelniük. Míg 2002 elején csupán egyetlen piaci szegmensben voltak jobbak az NVIDIA-nál (a hordozható gép kategóriában), addig mára szinte a teljes PC-s piacot lefedik a különböző kategóriájú chipekkel. A közeljövőben ismét piacra dobnak egy új, nagyteljesítményű chipet, amivel a jelenlegi FX5900 ULTRA-Radeon 9800 PRO döntetlent próbálják a saját javukra fordítani.

NVIDIA
Viszonylag új cég a VGA kártyák területén. 1994. környékén indultak, és agresszív piacpolitikájukkal sikerült mára a PC-s VGA piac nagy részét meghódítaniuk. 1999-2000. óta teljesítmény- és piaci egyeduralkodók voltak, egészen a tavalyi év végéig, amikor az ATI jól sikerült VGA chipje elhódította a sebesség-trónt. Az első visszacsapási kísérlet (FX5800 ULTRA) nem sikerült, de a második is (FX5900 ULTRA) felemás lett. A 2002. előtti kényelmes vezető pozíciót eddig nem sikerült visszahódítaniuk. Az NV3X sorozat többé-kevésbé bevallott fiaskója miatt gőzerővel dolgoznak az NV40-es sorozaton, amelynek feladata az lesz, hogy az ATI előrenyomulását megtörje.

Nézzük most, hogy az első cikkben bemutatott elméleti gépeinkhez milyen videokártyát ajánlok:
ÁlomPC: NVIDIA GeForce FX 5900 ULTRA vagy ATI Radeon 9800PRO (256 MB-osak)
ErőPC: ATI Radeon 9700 vagy 9700PRO vagy 9600PRO vagy NVIDIA GeForce FX 5600 ULTRA
JátékPC: ATI Radeon 9600 vagy 9600PRO vagy NVIDIA GeForce4 Ti 4200
IndulóPC: ATI Radeon 9000 vagy ATI Radeon 9100

A fenti listában nagyjából azokat a kártyákat ajánlottam, amelyek a legnagyobb teljesítményt nyújtják az árukért. Így pl. az FX5200-as sorozatot azért nem ajánlottam, mert az árukhoz képest viszonylag szerény teljesítményt nyújtanak. Amennyiben az áruk jelentősebben csökken, elképzelhető hogy jobban megéri majd megvásárolni őket, mint az ATI 9000/9100-as kártyáit.
Az utóbbi napok Half-Life 2 játékkal kapcsolatos történései arra utalnak, hogy az NVIDIA GeForce FX kártyái (az 5600, 5800 és 5900-asok) DX9 alatti teljesítménye gyenge az ATI R3XX sorozat kártyáihoz képest. (Radeon 9500-9600-9700-9800). Ez a teljesítmény visszaesés a DX8 és az előtti játékoknál nem jelentkezik. A tisztán DX9-es játékok száma egyelőre olyan kevés, hogy ezt a problémát egyértelműen és megdönthetetlen bizonyítékokkal alátámasztani egyelőre szinte lehetetlen, de mindenkinek az óvatosságot ajánlom. NVIDIA GeForce FX kártya vásárlása előtt mindenképpen érdemes utánanézni az aktuális helyzetnek, egy pár hét/hónap múlva már biztosan több információ fog rendelkezésre állni a helyes döntéshez.

Hangkártyák

A hangkártyák viszonylag későn, elsősorban a PC-s játékok terjedésével együtt kezdtek megjelenni a számítógépekben. A 90-es évek elejéig a fő zajforrás a dobozba épített kis csipogó volt. Az első jelentősebb hangkártya az AdLib volt, melyet a Creative Labs piacra lépése és az első Sound Blaster kártya megjelenése gyakorlatilag teljesen kiszorított, és a Creative azóta is piacvezető az elsődlegesen a játékok piacára tervezett kártyáival (igaz, az elmúlt években már egyre többet gondolnak a professzionális felhasználókra is). A közelmúltban a hangkártyákat elkezdte felváltani az alaplapra integrált hangchipek, amelyek egy-két kivételtől eltekintve csak szerény előrelépésnek tekinthetők a dobozcsipogókhoz képest :-). A legjobb minőségű alaplapra integrált hangchip az NVIDIA nForce chipseten található és a SoundStorm nevet viseli. Ennek minősége eléri a legtöbb drága, külön kártyákra szerelt hangchipét is, ráadásul 5.1-es hangrendszereket és Dolby Digital dekódolást is támogat. Amennyiben valaki nem akar számítógépes zeneszerzéssel foglalkozni, annak tökéletesen megfelel ez a hangkeltő eszköz. A külső PCI kártyás rendszerek fő előállítója tehát ma a Creative, különböző Sound Blaster kártyáival. A többcsatornás hangkártyák megjelenése a játékokra is nagy hatással volt, mára minden jelentősebb játék támogatja a térbeli hangzást, így – még ha egyelőre nincs is hozzá való hangfal-készletünk – érdemes egy legalább 5.1 támogatású hangkártyába beruházni. Ezek általában fejhallgatón is képesek térhatású hang előállítására. Az 5.1 persze nemcsak a játékoknál előny, hanem azon a téren is, amire azt elsődlegesen kitalálták: filmek nézésére. A Sound Blaster család legújabb tagja pedig már 7.1-es rendszerhez készült, hangminőségét pedig talán a megszerzett THX minősítés jelzi legjobban. A Creative mellett néhány más cég is árul hangkártyákat (főleg speciális területekre), de ezek piaci részesedése elenyésző.

ÁlomPC: Sound Blaster Audigy 2 EX
ErőPC: Sound Blaster Audigy 2 vagy alaplapi SoundStorm
JátékPC: alaplapi chip, esetleg SoundBlaster Audigy
IndulóPC: alaplapi hangchip

Monitorok

A számítógép méltatlanul háttérbe szoruló egyik legfontosabb részegysége. Hiába vesz valaki kiváló minőségű videokártyát, ha a monitora gyenge minőségű, nem látja a minőségi különbséget. A közelmúltig az egyetlen monitortípus a TV-hez hasonló elven működő katódsugárcsöves monitor (CRT) volt. Az utóbbi néhány évben kezdett elterjedni az egészen más elv alapján működő folyadékkristályos (LCD/TFT) kijelző. Részben az újdonság varázsa miatt, részben a magasabb előállítási költségek következtében ezek még elég drágák. Az árak folyamatosan esnek a monitorpiacon, és a folyadékkristályosoké még gyorsabban, mint a hagyományos monitoroké. Néhány éven belül várhatóan a folyadékkristályos monitorok árban is és minőségben is kedvezőbbek lesznek, mint a katódsugárcsöves monitorok. A folyadékkristályos monitorok mellett még egy nagyon erős érv szól, még pedig az, hogy a működési elvükből következően semmiféle káros sugárzást nem bocsátanak ki, és nem villódznak, így a szem egészségének érdekében érdemes lesz majd idővel mindenkinek folyadékkristályos monitorra váltani.

Míg a CRT monitorok fő paramétere a maximális felbontás, valamint az egyes felbontásokhoz kapcsolódó maximális frissítési frekvencia, a TFT kijelzőknél a felbontást a benne alkalmazott panel szabja meg (és nem is nagyon érdemes a panel fizikai felbontásától eltérő felbontásra állítani a megjelenítést), a frekvencia pedig a működési elv miatt nem jellemző paraméter. CRT monitor vásárlásakor érdemes úgy választani, hogy az általunk preferált felbontásnál legalább 85 Hz-es képfrissítésre legyen képes a monitor, de inkább 100 Hz-en fusson. Fontos még megjegyezni, hogy a CRT monitoroknál a méret a teljes képcső átlóját jelenti, a látható terület ennél kisebb, egy 19 collos monitor esetében kb. 18 collnyi látható. A TFT monitorok esetében nincs ilyen különbség a megjelölt és a tényleges méret között. CRT monitoroknál különbséget kell még tenni a hagyományos, domború felületű, valamint a modernebb, sík (vagy legalábbis közel sík) képcsövek között. Az utóbbiak jobb geometriai megjelenítést biztosítanak, de egyúttal áruk is magasabb.

Technikai megjegyzésként: A TFT röviden annyit jelent, hogy a folyadékkristályos kijelző minden egyes képpontját egy-egy tranzisztor vezérli. Régebben léteztek nem TFT kijelzők is, ezeknél volt hagyományos probléma a hirtelen képváltásnál fellépő kép összemosódás. A TFT technológia megjelenése, fejlődése és elterjedése következtében napjainkra a folyadékkristályos kijelzők akár játékok vagy videofilmek megjelenítésére is alkalmasak. Sok paraméterrel jellemzik ezeket a kijelzőket (fényerő, kontraszt, stb.), a játékok számára a legfontosabb talán a visszajelzési idő (response time). Ez minél kisebb, annál jobb. A 25 ms alattiakat már FPS-ek játszására is ajánlják már, bár inkább az újabb, 16 ms válaszidejű modellek alkalmasak erre a célra, de a megszállott FPS rajongók továbbra is a CRT monitorokra esküsznek. Monitorvásárlásnál mindenesetre fontos, hogy nézzük meg működés közben is a kiválasztott készüléket, mielőtt hazavinnénk.

ÁlomPC: 19” TFT kijelző (pl. Sony, iiyama)
ErőPC: 17” TFT vagy 21” CRT monitor (Samsung, iiyama, Viewsonic, stb.)
JátékPC: 19” CRT
IndulóPC: 17” CRT

A cikksorozat következő részében a számítógép többi részével ismerkedünk majd meg. Ezek közül is elsősorban a különböző meghajtókkal, a házzal és a táppal, de szót ejtünk majd a billentyűzetről, az egérről, és egy-két speciális kártyáról is. ■

hozzászólások (0)

cikkajánló

Logitech G900 Chaos Spectrum

Nagyszerű gamer egér brutális áron.

Oculus Rift játékok a gamescomon

Három Oculus Touch-vezérlésű VR-játékot mutatunk be.

Scanneléstől a 3D-s nyomtatásáig - video Enji Nighttal

Megnéztük, hogyan készül el egy 3D-nyomtatott, élethű minifigura. Most Te is nyerhetsz ilyen szobrot!

Kipróbáltuk a PlayStation VR-t

A szerencsésebbek jövő héttől játszhatnak otthonukban a Sony VR-headsetjével.

HyperX Cloud Stinger gamer headset

Belépő szintű prémium kategóriás gamer füles érkezett. Cikk és videobemutató.