Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Fable: The Lost Chapters

Peter Molyneux tavaly év vége felé újabb remekbeszabott játékot adott át a PC-s társadalomnak.

2006.03.02. 00:00 | szerző: Phoenix | Ismertető/teszt

Ha megjelenik egy játék, amelyet Peter Molyneux neve fémjelez, annak általában mindig nagy visszhangja van, és a hozzáértők szerint nem is véletlenül. Bevallom őszintén, én eddig valahogy kimaradtam ezekből a játékokból, de a Fable-t annyira dicsérték, hogy úgy gondoltam, ezt mindenképpen megnézem magamnak.

Fable: The Lost Chapters

Nézzük tehát az alapszituációt: egy csendes kis albioni faluban éldegélünk a papával meg a szántóföldön ugrándozó nővérkénkkel. Legfőbb gondunk, hogy jókat próbáljunk cselekedni, mert ha ezt a fater visszahallja a kedves falusi emberektől, akkor ad nekünk pénzt, amiből aztán vehetünk egy doboz csokit a tesó szülinapjára... Hát aki nem ismerte eddig Molyneux játékait – ugyebár magamból tudok kiindulni – az nem ettől a brilliáns sztoritól lesz megszállott rajongója. Itt megjegyezném, hogy mikor először szembesül az ember a játékbeli vízfejű, pipaszárlábú önmagával, az is egy elég ijesztő élmény... Na de reményeim szerint lesz ez még jobb is, játsszunk tehát tovább. Ahogy grasszálunk a faluban, hamar rájövünk, hogy nem csak a jócselekedetekért kapunk aranyérméket a papától, hanem akár a feleségét megcsaló jóembertől is elfogadhatunk egy kis pénzt „hallgatásunkért” cserébe, aztán mindjárt be is köphetjük a komát az asszonynál, mert ez meg már jócselekedet, ezért a fater fog megjutalmazni. Ha jót/rosszat cselekedtünk, az mindjárt meg is jelenik a karakterlapunkon, egy kis grafikon formájában, és attól függően fog változni a személyiségünk, hogy melyik irányba mennyire tér ki. Ezt nem csak tetteinkkel, de öltözködésünkkel, hajviseletünkkel és tetoválásainkkal is befolyásolhatjuk. Megjegyezném, nem mindig egyértelmű, hogy a játék milyen pontot miért ad. Például az első nősülést rendkívüli gonoszságként értékelte, de ha felássuk a falu temetőjében az összes sírhantot, az nem probléma...

Hamar összegyűlik tehát az a szükséges három arany, megvesszük a puccos bonbont a tesónak, szaladunk hozzá kitörő örömmel – közben erősen fogyatkozik a bizodalmunk arra nézvést, hogy ebből valaha is értelmes játék lesz – aztán mikor átadjuk, egy derék parasztember szalad el mellettünk visongva, hogy bizony banditák üldözik, meg fusson, ki merre lát, meg hasonlók. És tényleg! Hamar megérkeznek a banditák is, akik aztán precízen felégetik az egész falut, és likvidálják annak (majdnem) teljes lakosságát... Valahol itt volt tehát az a pont, ahol teljességgel meggyőződhettem afelől, hogy tartogat még a játék meglepetéseket, és az ezt megelőző rész tényleg csak a tutorial volt.

Fable: The Lost Chapters

Tehát a falu romokban, a halott papa mellett sírdogálunk éppen, mikor a banditák minket is meg akarnak ölni, de egy hatalmas erejű mágus az utolsó pillanatban megment minket. Elkerülünk a Hősök céhébe az öreg tanítómester védő szárnyai alá, aki mellesleg első ránézésre nem tart minket túl jó hős-alapanyagnak, de úgy van vele, hogy azért megteszi, ami tőle telik. Itt folytatódik tovább a kiképzés, megtanuljuk a közelharc, az íjászat, és a mágiahasználat alapjait. A harcrendszer egyébként parádésra sikeredett, tökéletesnek nem mondanám, de sokkal jobbat nem tudnék most mondani. Ami bajunk lehet vele, az a TPS nézet hátrányaiból adódik, például ha a nagyobb fajta páncél van rajtunk, akkor íjászatnál a saját könyökünk kitakarja előlünk az ellenfelet, de a probléma nem zavaró.

A játék elején nem kell – illetve nem lehet – kasztot választanunk, mindhárom harcmodorban megtanítják nekünk az alapokat, aztán a továbbiakban azt fejlesztjük tovább, amelyik nekünk tetszik, akár mindhármat is lehet egyszerre. A harcok során aztán tapasztalat pontokat kapunk ugyebár, de itt nemcsak egyfélét, hanem egyrészt kapunk egy általános XP-t az ellenfelekből – ami mellesleg kicsi zöld fénylő valamikként peregnek ki a szörnyekből, amit utólag össze kell szednünk – aztán kapunk háromféle harcmodor-specifikus XP-t , annak megfelelően, hogy milyen módon harcoltunk.

Fable: The Lost Chapters

Miután tehát túl vagyunk a harci alapkiképzésen, meg is kapjuk rögtön az első küldetéseinket, és szerencsére itt azért már nem csak a jól bevált nyírjuk ki/gyűjtsük össze/védjük meg kombót próbálják elsütni. Akadnak ennél egyedibb, és ötletesebb quest-ek is. Hogy túl sok poént ne lőjek le, csak egy egyszerű példát említenék: az egyik falu kikötőjében a tóparton üldögél egy öregúr, aki leszólít minket, mondván, hogy van neki egy szépséges leánya, pont ilyen deli legény a zsánere, mint mi vagyunk, csak másféle hajviseletet, meg bajuszt szeret. Ha akarunk vele találkozni, akkor keressük fel a borbélyt, aki átszabja a fizimiskánkat megfelelőképpen. Na aztán mikor már komplett idiótának nézünk ki, és visszamegyünk az öreghez, az röhög rajtunk egy jóízűt, majd elszalad, de még visszaszól nekünk, hogy ne nagyon mászkáljunk így az utcán, menjünk megint a borbélyhoz és vágassuk le azt a randa bajuszt... Na de persze a küldetések többsége nem erről szól, általában nagy adag harci tevékenységgel lehet őket végrehajtani.

Hogyha aztán komolyabb ellenfelet sikerül padlóra tenni, akkor kapunk érte valami trófeát, amit aztán mutogathatunk a civileknek, növelve ezáltal a renoménkat, ami pedig azt fogja eredményezni, hogy a civil hölgyek első látásra belénk fognak esni. Illetve eleinte csak hölgyek, de aztán már nem kizárólag csak ők... Ezen kívül a trófeák még arra is jók, hogy a megvásárolt házban lévő kis plakettekre kihelyezzük őket, akkor drágábban

Fable: The Lost Chapters

tudjuk utána az ingatlant értékesíteni. (A játékban egyébként tömegével vannak bug-exploit-ok, úgyhogy a pénzszerzés nem különösebben bonyolult, egy idő után már amúgy sem tudunk vele mit csinálni.)

Általában egy faluban egy házat tudunk csak megvenni, de ha mi többet szeretnénk, netán az egész falut fel akarjuk vásárolni, az bizony csak a tulajdonosok kiiktatásával lehetséges. A kiirtott lakosság utána lassan újratermelődik, csak hogy legyen kinek bérbe adni azt a sok házat, mert amúgy sok értelmük nincsen, feleségenként egy ház a követelmény, de hát ki akar annyi feleséget... :-)

Fable: The Lost Chapters

A pályákon itt-ott találhatunk lezárt ládákat, amiket nyugodtan felnyithatunk, és a tartalmát elvihetjük, nincs belőle semmi probléma. Ezek vagy teljesen szem előtt vannak, vagy a lehetőségekhez mérten el vannak rejtve. Van két fajtájuk: az egyik bárminemű segédeszköz nélkül kinyílik, viszont a másik fajta nyitásához ezüstkulcsok kellenek. De nem minden ládához egy külön kulcs, ahogy az logikus lenne, hanem minél drágább holmit rejt a láda, annál több kulcs kell a nyitásához. Viszont ha van például nyolc kulcs a zsebünkben, és kinyitunk egy ötkulcsos ládát, utána ugyanúgy megmarad a nyolc darab kulcsunk, amihez aztán gyűjtögethetünk tovább, hogy a 10, 15, 20, stb. kulcsos ládákat is ki tudjuk nyitni. Ennél egy fokkal érdekesebben a Démonkapuk, amik általában szintén valami hasznos holmit rejtenek, de ennél kicsit nehezebb a bejutás. Van, amelyik akkor enged be minket, ha elég kövérek vagyunk, netán elég gonoszak, de van, amelyik kedvéért be kell öltözni egymás után háromféle ruhába, hogy kinyíljon.

A Fable talán legfontosabb elemei a mindenfelé fellelhető és igen sokszínű minigame-ek. Ezek közül a legegyszerűbb talán a horgászás, amellyel – milyen meglepő – nemcsak halakhoz juthatunk, de a láthatóan megjelölt helyeken pecázva különféle értékes holmikat is kiemelhetünk a vízből, mint például ezüstkulcsokat. Aztán minden kocsmában találunk valami hazárdjátékost, akiktől vagy pénzt nyerhetünk, vagy egy bizonyos szint átlépése után különféle nyereménytárgyakat kapunk. Ilyen kocsmai játékok például az érme-golf, ahol az asztalon lepakolt poharak között kell egy pénzérmét egy felrajzolt mezőbe pöckölni, vagy a kártyapárosítós memóriajáték, és a Guess-the-addition játék, ahol kiraknak elénk néhány apró tárgyat az asztalra, majd letakarják, összekeverik, és tesznek mellé még egyet, amit utána ugye meg kell köztük találnunk. Mindezt persze időre. A nem kocsmai játékok általában sporttevékenységen alapszanak, ilyenek például az éjszakánként tartott illegális boxmeccsek, ahol a helyi fight-club tagjait kell kiütnünk puszta kézzel, hogy aztán az eggyel magasabb rangú hasonló jellegű társaság is szóba álljon velünk. És egy másik érdekes albioni sport a Chicken-kicking, ahol egy tyúkot kell a stégen felrajzolt táblázatnak minél magasabb értékű mezőjébe rúgni nekifutásból...

Fable: The Lost Chapters

A pályák grafikailag nagyon szépen ki vannak dolgozva, de ennek az az ára, hogy igen gyakran kell szembesülnünk a töltő-képernyővel, mert igen kicsi zónákra van osztva a játéktér, viszont elég rövid időintervallumokat kell eltöltenünk ezek bámulásával, úgyhogy nem különösebben zavaró a dolog. A játéknak van egy elég sajátos látványvilága, kissé karikatúraszerű formák, elég valósághű textúrákkal, a végeredmény magáért beszél. A monszták kidolgozása kicsit meseszerű, még a trollok is kifejezetten aranyosak, igaz, köbméteres sziklákkal dobálnak minket...

A Fable is egyike azon játékoknak, amelyeknél rögtön arcon vág minket az a felismerés, hogy a játék először konzolra jelent meg, és kifejezetten nem a PC adta lehetőségekre van optimalizálva. Ez szerencsére csak a menürendszeren mutatkozik meg, ami csak amúgy Xboxosan gyengécske, a térkép meg egyenesen használhatatlan, és ráadásul ezeket elég gyakran kell látnunk. Ezeket nem lehet megszokni, csak el lehet viselni.

Fable: The Lost Chapters

Az alapvetően pozitívnak szánt cikkemet a kissé negatív kezdéssel és a még negatívabb zárással talán sikerült fekete keretbe zárnom, ami azt sugallhatja, hogy nekem nem tetszett a játék, de ez messze nem így van. A Fable az apró hibái és a game-designer-pápával szemben állított, de be nem teljesült elvárásaim ellenére nagyon is hosszú időre lekötött, amely idő alatt rendkívül jól szórakoztam, semmi görcsölés, semmi komoly koncentrációt igénylő idegesítően nehéz feladatok, csak gondtalan zombiirtás, gyönyörködés a környezetben, kincskeresés, és játékos személyiség-fejlesztés. A főhőssel folytatott párbajig kellő mennyiségű kávéval felszerelkezve egy nap alatt eljuthatunk, de a megtalálható kincsek, a különféle irányba fejleszthető személyiség, és a bizonyos határok között alakítható történet miatt a játék szavatossága nem merül ki ennyiben, érdemes többször is végigjátszani, ahogyan azt én is tettem. ■

Fable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost ChaptersFable: The Lost Chapters

értékelés

Fable: The Lost Chapters

Pozitívumok
  • Nagyszerű hangulat
  • Szép grafika
  • Jópofa minigame-ek
Negatívumok
  • Használhatatlan menü és térképrendszer
Minimális rendszerigény: 1,4 GHz-es processzor, 256 MB RAM, 64 MB-os videokártya
9,0
grafika 9
hangok 9
játszhatóság 9
hangulat 9
Fable: The Lost Chapters
A legutóbbi Fable: The Lost Chapters cikkek, hírek

hozzászólások (20)

istvan95
istvan95 2010.04.15. 17:41
Aha telleg lehet kosz.

Es ijenko valahogy lehet penzt szerezni ?
istvan95
istvan95 2010.04.15. 19:04
Es van csalas vagy valami a Falbe Explorerben lehet a penzt megnovelni ?

Es ha igen hogyan ?
aki tudja leci segitsen
mikromanus
mikromanus 2010.07.23. 16:07
Minek a sok suskához csalás? Max türelem kell :)
Megveszed az ásustól ami sok van neki, aztán eladod haszonnal ugyanannak. Ha nincs neki a kívánt áruból, de neked van akkor többet ad érte, még ha ezerszámra adod is egyszerrre. De mivel ha sok áru lesz nála hirtelen, akkor eladja bagóért. Így bármennyiszer megveheted olcsón és eladhatod drágábban ugyanazt. Kezdetben kisebb értékű termékekkel tudsz csak üzletelni, de később ha áttérsz a luxuscikkekre, vagy az varázsitalokra, akkor onnan már dől a lé. A megfelelő "sárga" képesség és a hírnév növeli a haszonkulcsot, de anélkül is át lehet verni az árusokat. CSak sok alma, sonka, parfüm, gyógyital vagy épp hamis jeggyűrű kell hozzá, hogy jól mozogjanak az árak. Lényegében bármin tudsz pénzt szerezni. Én mindig csontra lefosztom a boltosokat, csak hogy több eladnivaló készletem legyen :)
Az ilyen üzletelésnél növekszik a skill képességed (vagy mi a "sárga"). Ha a harci szorzód aktív, azaz egynél magasabb, akkor meg többszörösét szerezheted a tapasztalati pontoknak :)
istvan95
istvan95 2011.03.11. 19:31
Sziasztok !!

Az Avo temploma elötti jelszót nem birom kitalálni,de már megmondta a jelszót az a fószer az avo templomába KAJÁLÓMESTER vagy KAJÁLÓKIRÁJ már nem is tudom pontosan de azt nem tudom beütni azokba a kövekbe sehogyan sem lééci segitsetek hogy hogy üssem be oda a kódot !
mikroman
mikroman 2011.04.27. 17:11
Ha visszamész a kövekhez és tab-billentyűvel végignézed őket, akkro láthatod, hogy melyik milyen szótagot jelent. Csak meg kell célozni helyes sorrendben a köveket és végigpaskolgatni ököllel a négyet. Ha elcseszed, akkor kapsz a nyakadba egy vérfarkast azt hiszem :)
Angolul a megfejtés: hits (nem SHIT. kipróbáltam :) )
Magyarul Ka-já-ló-hős
Legalábbis a rajongói fordításban (ami szerintem jobb lett mint a magyar kiadáshoz járó)
cikkajánló

Transport Fever

...avagy amilyennek a Train Fevert megálmodták.

Dishonored 2

Bosszúvágy 2.0 impresszionista, steampunk köntösben.

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?