Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Darkstar One

Sötét csillag az űrszimulátorok egén.

2006.11.06. 00:00 | szerző: Playbahnosh | Ismertető/teszt

Mikor anno bejelentették, hogy nem lesz Freelancer 2, egy kicsit elszomorodtam. Nagyon kevés dolog tudott eddig annyira lekötni, mint Edison Trent bőrébe bújva megmenteni a világot, aztán pedig fejest ugrani a Sirius galaxis végtelen világába. Mikor a kezembe kaptam a Darkstar One tesztpéldányát, azzal a megjegyzéssel, hogy talán ez lehet a Freelancer méltó folytatása, azonnal nekivágtam, hogy megtudjam, igazak-e a pletykák.

Darkstar One

Az Ascaron Entertainment nevét manapság egyre többfelé látni a játékrészleg polcain. A Darkstar One-nal most egy tőlük szokatlan műfajban próbáltak nagyot alkotni a készítők. Az igazat megvallva a dolog elég felemásra sikerült. Az X széria bődületesen részletes és a végletekig kidolgozott univerzuma a szimulátor-rajongókat fogta meg, a Freelancer pedig az egyszerűbb arcade jelleget kedvelőket. A Darkstar One-t valahova a kettő közé szánták a fejlesztők. De nem is szaporítom tovább a szót, lássuk miből élünk!

A frankón kidolgozott intró arról számol be, hogy hősünk apját orvul meggyilkolják. Ezt ugye nem hagyhatjuk annyiban, így elindulunk bosszút állni friss örökségünk, a Darkstar One fedélzetén. A rövid repülési gyakorlat után egy gyenge nyommal, néhány jótanáccsal és pár kredittel felszerelkezve nyakunkba vesszük az űr végtelenjét bosszúra szomjazva. Ám csakhamar rá kell jönnünk, hogy nem is olyan egyszerű feladat megtalálni valakit a több száz csillagrendszeres galaxisban. A tű a szénakazalban ehhez képest két darabos puzzle. Hogy még ennél is tovább rontsuk a helyzetet, egy Thul nevű idegen faj igencsak bekavar a csillagközi lecsóba, és a világháború szélére sodorja az egész galaxist. Utunk során összeakadunk majd különös idegen fajokkal, még különösebb útitársakkal, segítőkkel és ellenségekkel egyaránt. Különösebbnél különösebb küldetésekben veszünk majd részt, bejárjuk az egész galaxist, és ezalatt a saját hajónkról is egyre több minden derül ki.

Darkstar One

Már a kezdetektől fogva azt csinálunk, amihez csak kedvünk szottyan. Nincs megkötés, a sztori küldetéseivel olyan gyorsan haladunk, amennyire szeretnénk, a köztes időben meg ezer dolgot tehetünk. Például vállalhatunk küldetéseket az űrállomások termináljainál. Találunk itt kalózhentelést, áruszállítást, bázispusztítást, de van lehallgatás, csempészés vagy éppen egy rivális vállalat megfélemlítése is. Ha nincs kedvünk mellékküldetéseket tolni, fejvadászkodhatunk, kalózkodhatunk, kísérgethetünk teherhajókat, kereskedhetünk, de akár elmehetünk jómunkásember módjára bányászgatni egy közeli aszteroidamezőbe. Tehát a lehetőségek elég változatosak. Hírnevünk a tetteink alapján alakul. A játék egy pókháló-diagramon mutatja jelenlegi helyzetünket, hatféle foglalkozás alapján. Ha például sokat kereskedünk más állomásokkal, akkor a kereskedő szakmánk fog nőni, ha sok kalózt gyilkolunk le, akkor fejvadászok leszünk, ha pedig sok teherhajót rabolunk ki, akkor a kalóz kategóriába fognak sorolni. (Itt megemlítem, hogy az egyik nem zárja ki a másikat.) Ha egy "szakmából" elérünk egy bizonyos szintet, akkor különböző pozitív ill. negatív mellékhatásokat fogunk tapasztalni. Ha például elérjük a "zsoldos" szintet, akkor jobb fizetségért fogunk melót kapni a terminálokon, de ha a "gyilkos" szintet érjük el, akkor nagyon durván a nyomunkban lesznek a hatóságok. Ez a játékmenetben is szerepet játszik, ugyanis néhány küldetést könnyebb kalózként megcsinálni, de néhányat könnyebb mondjuk zsoldosként. Egyébként a több száz rendszerben mindig akad valahol munka, csak keresni kell.

A veterán játékosoknak elsőre feltűnik, hogy egyáltalán nem lehet hajókat vásárolni. Viszont ezt a készítők egy furmányos csellel helyettesítették. A Darkstar One ugyanis nem csak egyszerű űrhajó fémekből meg miegymásból. A fater nem kicsiben játszott, és idegen technológiát felhasználva építette meg a gépet. Ez azt jelenti, hogy egyfajta idegen kristályt asszimilálva a hajónk képes fejlődni. Ezeket a kristályokat leggyakrabban aszteroidák belsejében találjuk meg, de néha ellenségektől vagy barátoktól is kaphatunk. Semmi pánik, nem kell az egész galaxist feltúrni a kristályok után, ugyanis a hajónkon külön detektor van ezek felderítésére, így a térképen mindig jelzi, ha a közelben van egy. Miután a szintlépéshez szükséges kristálymennyiséget begyűjtöttük, választhatunk, hogy a hajó melyik felébe kívánjuk azt beépíteni: hajótest, szárnyak, hajtóművek. Ha a hajótestre gyúrunk rá, rövid idő alatt egy repülő tankot csinálhatunk a gépből, ugyanis a hajótest tuningolásával nő a páncélzatunk, és az automata lövegek számát is itt növelhetjük. Ha szárnyakra építünk, sokkal jobban manőverezhető lesz a hajó és a felrakható fegyverek száma is nő. Ha hajtóműre gyúrunk, gyorsabban tölti fel a fegyvereket és pajzsokat, és kevésbé lassítanak minket a teherdroidok. A részek fejlődésével egyre brutálisabban fog kinézni a hajó, és nő a class is, így egyre jobb és durvább kiegészítőket/fegyvereket pakolhatunk rá.

Darkstar One

A kiegészítőkre szükségünk is lesz, ugyanis nagyon buta kezdetben a Darkstar One. Annyira, hogy magától nem is tud dokkolni. Eleinte nekünk magunknak kell a hangárba bekormányozni a repülő monstrumot, és csak külön dokkoló kiegészítő megvásárlásával hajlandó magától leszállni a drága. De például bányászni is csak külön bányász-upgrade megvásárlásával tudunk. A felszerelések között találunk még szkenner-zavarót csempészek számára, pajzs, generátor ill. fegyver upgrade-eket, meg mindent, ami szem-szájnak ingere. A teherszállítás sem olyan könnyű dolog ebben a játékban, először is azért, mert egyszerűen nincs raktér a hajónkon. Még egy egész kicsi sem. A fuvarozás itt ún. teher-szondákkal van megoldva. Ez úgy működik, hogy a kis droid odalevitál a konténerhez, rákapcsolódik, majd a hajó hajtóműve által kiengedett követősugárba kapaszkodva jön utánunk. Ez azonban a hajtóműből rengeteg energiát kivesz, így a hajónk baromira belassul és nagyon irányíthatatlan lesz. Így amikor csatára kerül a sor, ajánlatos elhajítani a rakományt, legyőzni a gonoszokat, majd visszamenni a cuccért. Elég hülye ötlet, de hát ez van. A hajtómű fejlesztésével lehet csökkenteni a belassulást, és a teherszámítógép fejlesztésével pedig a droidok számát ill. a szállítható teher mennyiségét lehet növelni. A közlekedés is elég fura. A hajónk fel van szerelve egy Field Drive nevű hajtóművel, amivel adott fényév távolságra tudunk ugrani a rendszerek között. Rendszeren belülről bárhonnan elugorhatunk, de a másik rendszerben csak az ugrókapun át jöhetünk ki. A játék folyamán egyre nagyobb távolságra vivő hajtóművet vásárolhatunk, amivel gyorsabban eljuthatunk "A" rendszerből "B"-be.

Nem szóltam még a hajó egyik különlegességéről, a Plasma Cannonról. Ez ugyanis nem egyszerű plazmaágyú, ahogy a neve mutatja, sokkal több annál. Ez egy multifunkciós gonosz gyakó készülék. Minden szintlépésnél költhetünk pontokat a plazma-fejlesztésekre, és idővel egyre több képessége jön elő, mint például fegyver/pajzs erősítés, EMP, időfagyasztás, sebezhetetlenség, stb. A plazmaágyút a kívánt hatás kiválasztása után süthetjük el, és a szinttől függő időtartamig tart a hatása. Ezután várnunk kell, hogy megint feltöltődjön az újabb tüzeléshez. Szinte minden szituációra van megfelelő választás, és ez nem egyszer az életünket fogja megmenteni. Ajánlatos spórolni ezzel a technikával, ugyanis egy nagyobb hirig közben szinte egy örökkévalóság mire újratölt, és lehet, hogy pont akkor nem tudjuk majd használni, amikor nagyon kéne.

Darkstar One

A grafikára nem lehet panasz. Gyönyörűen és részletesen kidolgozott minden hajó, állomás, és effekt, az utolsó aszteroidáig. Habár az már pár perc játék után feltűnhet, hogy minden rendszer szinte ugyanúgy néz ki: egy ugrókapu, egy kereskedőállomás, egy bolygó képe (!), néha egy aszteroidamező és kutatóállomások. Ennyi. Még az elhelyezésen sem változtattak. Annyi csak, hogy más fajoknál máshogy néz ki az állomás. Ez iszonyatosan unalmas tud lenni egy idő után. Általában az útirány mindig ugyanaz: ugrókapun ki, ha van artifact, akkor el az aszteroidába majd vissza, el az állomásig, bedokkolás, kidokkolás, irány a másik rendszer. Néha valamilyen küldetés miatt be kell mászni az aszteroidamezőbe, vagy a nagy csaták közepette elsodródhatunk egy kicsit valamerre, de nem számottevő a dolog. Bolygóra leszállni egyáltalán nem lehet, kivéve, ha külön küldetés visz minket oda. A hajók sem annyira változatosak, mint vártam, így elég hamar rá lehet unni. Rengeteg a rendszer, de nagyon kevés a változatosság. A sztori egy darabig leköt, a köztes időben is el lehet ütni az időt egy-két dologgal, de utána hamar dögunalomba fullad az egész. Itt talán a kevesebb több lett volna. A hangok és a zene rendben vannak, illenek a játékhoz. Az irányításra sem lehet panasz, Freelancer feeling, habár teherszállításnál iszonyatosan lassú a drága, így eléggé elveszi az ember kedvét a kereskedéstől az elején. Az MI viszont nagyon jól teszi a dolgát. Az elején eléggé könnyű, ám hamar bedurvul a dolog, magasabb szinten már igen meg kell izzadni egy-egy fragért. A grafikát elég jól optimalizálták, így akár egy középkategóriás gépen is elszalad, igaz nem a teljes pompájában. Összességében üdítő látványt nyújt a Darkstar One.

Az az érzésem, hogy ezt a filmet már láttam: jó ötletek, rossz tálalás. A fejlődő hajó, a jó sztori, a szépen kidolgozott grafika és keret mind jó dolgok, de ezek sajnos mit sem érnek megfelelő körítés nélkül. Az unalmas, egy kaptafára készült rendszerek, a sablonos látványvilág és a többi negatívum sajnos beárnyékolja a játékot. Mintha félúton kifogyott volna a szufla a fejlesztőkből. A sztori és a világ kitalálása után a megvalósításra már nem maradt energia. Így sajnos az Ascaron üdvöskéje az X sorozat és a Freelancer között a pad alá esett. Ettől függetlenül a pörgő akció és a jó kidolgozás miatt néha-néha visszajárok hentelni, de a végigjátszást csak a műfaj megszállottjainak ajánlom. A Darkstar One méltó lett nevéhez: sötét csillag az űrszimulátorok egén. ■

Darkstar One
Darkstar OneDarkstar OneDarkstar One

értékelés

Darkstar One

Pozitívumok
  • Szépen kidolgozott grafika
  • Frankó hangok és kellemes zene
  • Jó irányítás, könnyű kezelés
  • Jó ötletek és kiváló sztori
Negatívumok
  • Néha elég frusztráló az unalmas röpködés
  • A pozitívumok ellenére mindez mégis kevés az üdvösséghez
Minimális rendszerigény: 1,6 GHz-es processzor, 512 MB RAM, DVD-ROM, 6,5 GB HDD, 128 MB-os videokártya 1.1-es shader támogatással
Ajánlott konfiguráció: 2,6 GHz-es processzor, 1 GB RAM, 256 MB-os videokártya 3.0-ás shader támogatással
7,0
grafika 8
hangok 7
játszhatóság 7
hangulat 5
Darkstar One
A legutóbbi Darkstar One cikkek, hírek

hozzászólások (3)

Kobaljov
Kobaljov 2006.11.06. 10:45
Pár hete nyomtam én is végig a játékot, nekem is hasonló tapasztalataim vannak mint a cikk: nem rossz, de egy idő után elég unalmas meg pár kisebb bug is van benne. A cikkhez két kisebb pontosítás:

-a hajónak van belső raktere is, de csak 20 tonna, a nagyját valóban konténerekben cipeli maga után (emiatt kaphatnak el csempészésért, még ha előtte el is dobtuk a konténert)

-rendszeren belül a nagy objektumok közelében nem lehet a hiperűrbe ugrani
Paladin73
Paladin73 2006.11.06. 11:34
Ezzel is ugyanúgy voltam, mint az X-szel.
Megnéztem, aztán mentem vissza EVE-ezni :)

Ha azt kipróbáltad, akkor egy single player, elite jellegű cucc többet nem fog tudni lekötni :)
Lucifer the Lightbringer
Lucifer the Lightbringer 2008.06.03. 23:15
Egy kiegészítést azért hozzáfűznék: EVE-ért havidíjat kell fizetni. Ezért nem.
cikkajánló

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?

Assassin's Creed: The Ezio Collection

A sorozat talán legmeghatározóbb trilógiája megérkezett a legújabb konzolokra.

Adam Wolfe 3-4. epizód

A két újabb epizóddal befejeződött az izgalmas kaland.