Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Tomb Raider Anniversary

A sorozat nyolcadik része a 10 évvel ezelőtti első epizód felújítása.

2007.07.15. 00:00 | szerző: Corsten | Ismertető/teszt

Bizony, idén már több mint tíz éve annak, hogy a kisasszony elindult hódító útjára. A szebb napokat is megélt sorozat mélypontja minden bizonnyal a hatodik felvonás (The Angel of Darkness) volt, az azt követő Legend viszont részben visszaállította Lara Croft kissé megtépázott hírnevét. A tizedik születésnapot az Eidos is szerette volna méltó módon megünnepelni, ezért gondolt egyet, és a jól bevált recept technikáját alkalmazva előállt az első rész remake-jével.

Tomb Raider Anniversary

A remake megállapítás azonban nem a megfelelő szó most, hiszen a fejlesztők igyekeztek egy új játékot készíteni, úgy, hogy mindaz meglegyen benne, ami a klasszikus első részt anno naggyá tette. Ezért első körben a ’96-os rész majd' összes jelentős helyszínén erőteljes ráncfelvarrást végeztek, és szépen átpakolták ide. Az eredmény? Tömény nosztalgia 10-12 órán keresztül. Az akkor örökre szívünkbe zárt csodás helyszínek, mint például Peru vagy Atlantisz, immáron 2006-os színvonalon pompáznak monitorunkon. Szándékosan írtam eggyel korábbi évet, hiszen a Legend óta eltelt időt a fejlesztők nem a grafika csinosítgatásával töltötték. Apróbb helyreigazítások persze történtek, például végre nem sikerült belelógnom a falba sem, illetve a helyszínek kidolgozása is javult valamelyest. Mondanom sem kell, hogy maga Lara karaktere is szebb lett, formásabb, a melleit megint tovább pumpálták a derék grafikusok, no nem mintha ezzel eddig is bármi baj lett volna. A játékmenet ezzel szemben már jelentősebb változásokon ment keresztül. A játék jellege sokkal inkább hasonlít már inkább az első részre, mintsem a Legendre. Visszatért a hőn’ áhított magányunk, ezentúl nem lesz összeköttetés az otthon maradtakkal, csupán magunkra, illetve a naplónkra számíthatunk. A Legenddel ellentétben ismét szinte csak a vadállomány irtásával foglalkozunk, emberi ellenfelekkel igen ritkán találkozhatunk. És ha már a közelharcnál tartunk, érdemes megemlíteni, hogy némileg átalakult ez is. Gyakorlatilag céloznunk nem kell, ezt ugyanis automatikusan elvégzi helyettünk a játék. A közelharc tehát nem áll másból, mint kézügyesség fejlesztésből, ide-oda ugrálásból; rendszert sajnos nem igazán tudtam bele integrálni a szituációkba.

Ha esetleg nagyon eldurvulna a helyzet, akkor lép életbe az úgynevezett adrenalin mód. Miről is van szó? Amikor egy ellenfél nagyobb erőbedobással indul el Lara felé, akkor adrenalinszintje eléri a maximális értéket, ekkor a környezet lelassul, és sokkal nagyobb eséllyel léphetünk fel, akár a táposabb ellenfelek ellen is. Hasznos „eszköz”, bár használatához néminemű gyakorlat sem árt, ugyanis ha túl hamar vagy éppen túl későn aktiváljuk ezt a módot, akkor sajnos vesztesen kell elkullognunk a csata helyszínéről. Értsd: Load game opció...

Tomb Raider Anniversary

Továbbra is megmaradt kedvenc mágneses horgunk is, bár igazából ennek használata meglehetősen lineárisra sikeredett. Értem ezalatt azt, hogy általában csak akkor használhatjuk ezt, ha momentán a fejlesztők szerint is így lehet továbblendülni és sehogy máshogy. Ha esetleg arra vágyunk, hogy az egyes helyzeteket majd úgy oldjuk meg, ahogy szerintünk logikus, és nem a fejlesztők szerint, akkor ez valószínűleg nem a mi játékunk.

Anno a Legendben igazi felüdülés volt számomra például az afganisztáni motoros rész. Sajnos a Crystal Dinamics ezúttal szakított ezzel a próbálkozással, ugyanis általában a járműves részek abból állnak, hogy unott arccal végignézünk egy bejátszást. Feketepont.

Tomb Raider Anniversary

A grafikáról már esett pár szó, de erre igazából sokkal több karaktert nem is érdemes pazarolni, lévén a grafikai megjelenítés változatlan a Legendhez képest. A játék az előző rész engine-jét örökölte, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Egyrészt érthető ez a lépés a fejlesztők részéről, hiszen az engine az előző részben már bizonyította, hogy kiválóan alkalmas a nagy terek megjelenítésére, amire itt – mivel visszatértek az ’96-os helyszínek – még nagyobb szükség van.

A hangok, illetve effektek hasonló színvonalon mozognak, mint az eddigi részekben. Lara hangja még mindig egy kis bájos erotikával fűszerezett, a fegyverek ropogása, a környezeti zajok, mind-mind a helyükön vannak, egyáltalán nem érezni, hogy a környezet steril lenne. A dzsungelben madarak csiripelnek, a hegyekben halljuk, ahogy süvít a szél, a hangulattal tehát semmi probléma sincs.

Tomb Raider Anniversary

Hasonlóan a hangokhoz, az irányítás is mindig remekül el lett találva a Tomb Raiderekben. Kivétel ez alól persze a majd’ minden szempontból fekete bárány Angel of Darkness. Lara tökéletesen kézben tartható, és ha esetleg kikapcsoljuk a gépi segítségeket – gondolok itt például az automatikus „párkány-elkapásra” –, akkor kellően sok kihívást rejt magában. Végre a saját reakcióidőnkkel kell szembeszállni, és nem anyázni azért, mert még legalább két plusz kéz kellene, hogy kézben tartsuk a karaktert. Nem, erről itt szó sincs, még a teljesen kezdők is percek alatt ráéreznek az irányításra.

Érzésem szerint a játék sokat nehezedett. Az egyes szituációk szerintem sokkal több agysejtet igényelnek, és jóval többször töltöttem vissza a játékállást egy-egy balul sikerült manőver után. Ezzel pedig egyenes arányosságban nő a játék hossza is, ugyanis nem lehet vele végezni egy hosszabb délután alatt, ellentétben ugye az előzőkkel. A Tomb Raider Anniversary egyik legfőbb pozitívuma tehát egyben a negatívuma is: nagyon sok izzadságcseppel jár a végigjátszás, és ez esetleg egy-két kezdőt elriaszthat.

Tomb Raider Anniversary

Mit is mondhatnék a cikk vége felé közeledve? Az első rész pályáit egy az egyben felújítani végülis jó ötletnek bizonyult, és szerintem jól is sült el ez a próbálkozás. Ha a játék nehézségét egy kicsivel jobban eltalálják, illetve a grafikán is hegesztenek keveset, akkor egy kiváló játék születhetett volna. Sajnos azonban tavaly megjelent a Tomb Raider Legend, és emiatt a TR Anniversary csupán egy újabb Tomb Raider. Se több, se kevesebb. ■

Tomb Raider AnniversaryTomb Raider AnniversaryTomb Raider AnniversaryTomb Raider AnniversaryTomb Raider AnniversaryTomb Raider AnniversaryTomb Raider AnniversaryTomb Raider AnniversaryTomb Raider AnniversaryTomb Raider AnniversaryTomb Raider AnniversaryTomb Raider AnniversaryTomb Raider AnniversaryTomb Raider AnniversaryTomb Raider Anniversary

értékelés

Tomb Raider Anniversary

Pozitívumok
  • Igazi Tomb Raider hangulat
  • Az első rész pályái egy az egyben
  • Kihívás a rajongóknak is
Negatívumok
  • Túl nehéz néhányaknak
  • Kissé kopottas grafika
  • Kevés forradalmi újítás
Minimális rendszerigény: Pentium 3 1,4 GHz/Athlon XP 1500+, 512 MB RAM, 64 MB-is DX9.0c kompatibilis 3D kártya, 4xDVD-ROM, 4 GB HDD
8,0
grafika 7
hangok 8
játszhatóság 9
hangulat 8
Tomb Raider Anniversary
A legutóbbi Tomb Raider Anniversary cikkek, hírek

hozzászólások (8)

Barthezz
Barthezz 2007.07.18. 11:58
Voltak ott is nagyon hangulatos TR feelingű helyszínek, pl. az Évszakok Csarnoka.
U.R.H.
U.R.H. 2007.07.18. 20:27
Hát ha 3 jött be a legjobban az öreg hiba. 4. részig volt fejlődés.
cerebrum
cerebrum 2007.07.19. 08:34
Igen, de az végig egy helyszínen játszódott, és egy idő után már qrvára elegem volt a homokból. :-D A 3. legalább változatos volt ilyen szempontból.
Barthezz
Barthezz 2007.07.19. 16:56
De Egyiptom akkor is nagyon feelinges volt, nekem is a 4. rész a kedvencem :-)
Silenzio
Silenzio 2010.09.05. 19:49
Egy apróság: a harc ugyanolyan, mint az eredeti Tomb Raiderben. Ott sem kellett, nem is lehetett célozni.
cikkajánló

Transport Fever

...avagy amilyennek a Train Fevert megálmodták.

Dishonored 2

Bosszúvágy 2.0 impresszionista, steampunk köntösben.

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?