Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

American Civil War

Lebilincselő stratégia játék az amerikai polgárháborúról...

2008.01.27. 00:00 | szerző: Lacko | Ismertető/teszt

Karosszékstratégaként sokszor elvitatkozunk azon a fórumokon, hogy a külcsín vagy a belbecs a fontosabb. A választ persze nem én és nem most fogom megadni, de a vitából adódóan jó érzés olyan játékokkal találkozni, melyek ötvözik ezt a két szempontot. Az Ageod francia csapata a Birth of Americával hívta fel magára a figyelmemet, mely szintén a Matrix Games gondozásában került kiadásra. Igaz, végül nem próbáltam ki, de a screenshotok nem hagytak kétséget afelől, hogy egy ízlésesen és igényesen dizájnolt játékról van szó. Az a tény pedig, hogy a Matrix adta ki, egyfajta biztosíték arra, hogy belbecsben sem szenved hiányt.

American Civil War
Lovasságommal beosonok a hátsó területekre felszedni a síneket

És míg a Függetlenségi háború annyira nem izgatott fel, addig a Polgárháború sokkal inkább, ezért kértünk egy tesztpéldányt a kiadótól. És máris kezdődhetett a tutorial, mely az elején olyanokkal kecsegtetett, hogy „ez egy könnyen megtanulható, de nehéz játék, amelyben minimalizálták a mikromenedzsmentet és maximalizálták a játszhatóságot…”. Azonban az már az elején kiderült, hogy a mikromenedzsmentet nem minimalizálták eléggé, hiszen az oktató rész gyakorlatilag nem a játékmenetről szól – hiszen az magától értetődik – hanem a hadosztályok, hadtestek és hadseregek szervezéséről, ami kicsit bonyolultnak tűnt elsőre (a patch felrakása előtt).

Sajnos a tutorialből (és a kézikönyvből is) teljesen kimaradt, hogy mit tegyen a játékos, ha egy teljes történelmi kampányt szeretne játszani: mik az első lépések? Szerencsére a Matrix fórumán azért akadt segítség. Így könnyebben továbbjuthattam az első nehézségeken. Az AACW az amerikai polgárháborút dolgozza fel: nekiindulhatunk kisebb történelmi hadjáratoknak, vagy csatáknak, de akár a teljes polgárháborút is játszhatjuk (akár valamely évtől is). És persze minkét oldalon, erre utal a játék alcíme is: The Blue and the Gray.

American Civil War
Választható gyalogságtípusok államonként

Az AACW egy körökre osztott, de egyszerre lépő (WEGO) stratégiai játék. Nem hatszög alapú, hanem területekre (kisebb megyék) oszlik a térkép, melyen egyszerre több egység is lehet, és mégsem biztos, hogy találkoznak (ellenségek elkerülik egymást, barátok pedig nem érnek oda egy adott csatára). A térképen bábukat tologathatunk, melyek egységeket jelölnek, de az egység fogalom is homályos definíció, amit meg kell érteni a játékból. A legkisebb egység az ezred, üteg, törzskar... De ezek ritkán jelentenek egy egységet. Általában néhány ezred alkot egy dandárt, ami már önálló egységként elérhető. Ezeket aztán már a játékos szervezheti magasabb egységekbe. A legegyszerűbb magasabb egység a csoport, amikor néhány egységet egymásra dobálunk. Ekkor együtt mozognak és együtt harcolnak, azonban nem túl hatásosan. Minden egységnek szüksége van vezetési pontra (CP). Ha ezt nem kapja meg egy CP-t „termelő” parancsnoktól, akkor gyengébben muzsikál.

Ezért fontosak a parancsnokok. A csoportba bedobhatunk egy tábornokot is, mely azonban alapból – ha nem szervezték még magasabb egységbe – nagyon kevés CP-t „termel”, azaz csak egy-két egységet tud elvezetni. (Többet is tud, de ugyanúgy CP hiányban lesznek.) Ha azonban hadosztállyá szerveződnek, és a hadosztály egy hadtest része, akkor mindenki a maximumot nyújtja. Ahhoz azonban, hogy hadtestünk legyen, előbb egy hadsereg parancsnokságot kell felállítanunk. Ez a legbonyolultabb része a játéknak. Ha ebbe (hadseregszervezés) beletanul a játékos, a többi problémával már csak elboldogul.

American Civil War
Az mellékfronton Tennessee fővárosának bevételét készítjük elő

A hadsereg szervezésre két okból volt szükség: egyrészt a korábbi játékukban (Birth of America) rájöttek, hogy a játékosok szuper-giga csoportokat hoznak létre, és azzal darálják az ellent, ami igen irreális. Másrészt szimulálni akarták, hogy a polgárháború kisebb csatározásai mellett (ahol ezredek és dandárok csaptak össze) gigászi csaták dúltak, ahol félmilliós hadseregek feszültek egymásnak. Ezeket a csatákat jól szervezett egységek, alá- és fölérendeltségben vívták. Tehát a hadseregszervezésre szükség van – e nélkül nem nyerhet a játékos – de nem csak jól szervezett hadtestekkel harcolhat. Sokszor éppen elég egy-egy csoport is.

A nyersanyag-menedzselés tényleg viszonylag egyszerű: van ugye a pénz, amely adókból és kereskedelemből csurdogál, és néha – a játékos döntése – hadikölcsönt bocsáthat ki, vagy rendkívüli hadiadót vethet ki. Végszükség esetén több pénzt is nyomhat, de ez ugye inflációhoz vezet, ami miatt minden drágább lesz nekünk is. A másik igen fontos „nyersanyag” az ember. Ember nélkül nincs utánpótlás, se újabb egységek felállítása. Maguktól is jelentkeznek emberek, de ez csak „aprópénz”. Időnként fel kell szólítanunk őket, hogy jelentkezzenek többen. Nem „ha még egyszer azt üzeni...”, most! Illetve lehetőségünk van teljes mozgósítást elrendelni, azonban ez a Nemzeti Morál (NM) rovására megy, amely a győzelem mércéje. Ha NM pontunk eléri a 180-200-at, akkor nyertünk, ha meg leesik 25 alá, akkor vesztettünk.

American Civil War
Mondd csak el még egyszer, hogy lehet kávédarálóval rohamot megelőzni?

Van még három fajta utánpótlási anyag a játékban: egy általános „háborús utánpótlás” melyre az új egységek felállításához, vasúti kapacitás növeléséhez, stb. van szükségünk. És van az egységeink ellátására való lőszer- és egyéb (élelem, ruha) utánpótlás. Mindhármat a hátországunk gyárai termelik. Azonban a termelés mértékét befolyásolhatjuk, ha a hadigépezetünk fejlesztése mellett az iparra is áldozunk. Ez a befektetés bőven megéri, persze csak akkor, ha meg is tudjuk védeni a hátországot. Hiszen ha az ellenség elfoglalja egy városunk, az attól fogva neki termel.

Az utánpótlások csak akkor jutnak el a csapatokhoz, ha odaszállítható. A folyók (melyeken nem hemzseg az ellenség) és az ellenőrzésünk alatt lévő vasutakon nagy mennyiségben áramlik az utánpótlás. Az utakon kevésbé. Az ellenség által ellenőrzött területeken pedig alig. Ez teszi életszerűvé a játékot. Nem elég elfoglalni a városok láncolatát, de a köztük lévő utakat is biztosítani kell. A polgárháborúról leginkább a kalandos történeteket ismertem, amikor déli és északi lovas egységek betörtek a másik területére, és ott portyáztak. Ez egyrészt benne van a játékban, hiszen pont az utánpótlást nehezíthetjük meg az ellenfélnek, ha a hátországában felszaggatjuk a síneket. Azonban az ilyen portyázóink igen könnyen utánpótlás nélkül maradhatnak és éhen veszhetnek.

American Civil War
A nashville-i csata... illetve mészárlás

A játékból nem hiányzik a tengeri hadviselés sem. Fontos része a játéknak, hiszen a folyókat és partokat ellenőrzésünk alatt kell tartani, hogy megakadályozzuk az ellenség utánpótlását vagy mozgását. Elsőre nem fektettem hangsúlyt a folyókra, és a ravasz déliek azon küldték fel a hátországomba a portyázóit, majd mire csapatokat küldtem utánuk, szépen visszahajóztak a vonalaik mögé. A másik fontos hajózási feladat a kereskedelem, illetve az ellenség kereskedelmének megbénítása: blokád. Ehhez tengeri hajókat kell építenünk és azokkal taktikáznunk: hány szállítóhajót alkalmazunk a kereskedelmünk lebonyolítására és hányat a blokádban résztvevő hadihajók ellátására. És fordítva: hány hadihajónkat vetjük be a blokádba és hányat tartunk meg a kereskedelmi flottánk védelmében.

Az AACW csatarendszere a motor szempontjából bonyolult, azonban nekünk játékosoknak nincs más dolgunk vele, mint izgulnunk, hogy tábornokaink megfelelően vezetik-e a csapatokat. Az egy területen lévő csapatok nem feltétlenül találkoznak, de ha mégis csatára kerül a sor, akkor sem az összes jelenlévő egység vesz részt benne. Ahogy azt a filmekben is láthattuk, az ezredeket egyenként vetik harcba a rendelkezésre álló tüzérség támogatásával. Az ezredek egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és onnan lövöldöznek egyre hatékonyabb tűzzel. Aztán vagy elérik az ellenséget, és akkor közelharcra kerül sor, vagy idő előtt elfutnak. Ekkor egy másik ezredet vetnek be a tábornokok, és így tovább. Természetesen a teljes megsemmisülés ritka, ahhoz nagyon kell nyernie az egyik félnek, hogy a másik fél teljesen elveszítsen egy egységet. Azonban ez is bekövetkezhet. De legtöbbször a vesztes fél – áldozatait a csatatéren hagyva – menekül.

American Civil War
Kentucky és Tennessee határa. A hasznos infók a térképre festhetők.

Sokszor előfordul, hogy egy csapat meglátva az ellenség erejét, eleve nem vállal csatát. Néha akkor sem, ha erősebb ugyan az ellenfélnél, de annak bombabiztos sáncrendszere eleve reménytelenné tenné a harcot. Ilyenkor harc nélkül visszavonul. És néha meg is ússza, azonban – ha az ellenség képes erre – akkor üldözni vagy lövetni fogja, amiben újabb veszteségek keletkezhetnek. Ezeket a veszteségeket az élő utánpótlásból pótolhatjuk. Vagy ha ennek híján vagyunk, akkor akár össze is vonhatunk ugyanolyan típusú, megtépázott egységeket.

A játék során sokfajta esemény történik. Ezek nagyobb részét mi okozzuk, például felállítunk egy lovasezredet, vagy csatát vállalunk valahol. Azonban vannak olyan események is, melyek történelmi események és bizonyos valószínűséggel következnek be. Ezek is kihatnak a játékra: Abraham Lincoln különböző nyilatkozatai, például a négerek felszabadításáról. Vagy egy angol (semleges) hajó eltérítése, mely diplomáciai konfliktust okoz. Vagy egy történelmi szerződés a vasúttársaságokkal, ami plusz vasúti kapacitást eredményez, stb.

American Civil War
Hadikölcsön és adóemelés. A pénzrontásra nem volt szükség...

Vigyáznunk kell a politikával is. A legtöbb dolog belpolitika: hogyan viselkedünk, milyen elveket fogadunk el a legyőzött/felszabadított államok lakosaival szemben. Elengedjük-e hadifoglyainkat? Ezek mind befolyásolják a helyzetünket egy-egy elfoglalt területen, ami ugye előrehaladásunkkal hátországgá válik, és nem mindegy, hogy a helyi lakosok gyűlöletükben eltérítik az utánpótlást szállító vonatokat vagy lojálisak maradnak velünk. De a külpolitika sem elhanyagolható. Abban az időben az USA messze nem volt szuperhatalom: Nagy Britannia és Franciaország erősebb hatalmak voltak, így igyekeznünk kell távol tartani őket a konfliktustól. Hasonlóan rajta kell tartanunk a szemünk Mexikón és Kanadán is.

A játék grafikája nekem nagyon bejött. Talán a screenshotok miatt kaptam kedvet az egészhez. Hiszen olyan hangulatosan hozták össze a francia fejlesztők a szépséget és a praktikumot. Korhű térképábrázolásokkal oldották meg a játéktörténelem egyik leghatalmasabb és részletesebb térképét. Majd ezekre a társasjátékokból megszokott, szinte tapintható fa „bábukat” állítottak, melyeken a vasalás és a faragás is mind-mind információt rejt az adott egységről.

American Civil War
És akkor elmentem a nemzet fővárosába MEGINT. És találkoztam az Amerikai Egyesült Államok elnökével MEGINT.

Amikor a játék indul és felcsendül egy polgárháborús induló, a játékos azt hiszi, hogy a zenével sem lesznek gondok, hiszen tökéletesen megadja az alaphangulatot. Azonban sajnos elég kevés zene szerepel a játékban (köztük a jól ismert János bácsi a csatában, vagy a Die Hard 3 zenéjeként elhíresült induló). Ezért, hogy ne legyen monoton, csak nagy szünetekkel csendül fel egy-egy dal, ami önmagában is szomorú, azonban a kevés zenéből fakadóan így is monotonná válik. Az AACW egy hosszú játék, sok-sok órára leköti a játékost, így igazán beszúrhattak volna még háromszor ennyi zenét is. Nagyon klasszul kiegészítették volna egymást a grafikával.

Ez persze csak hab lenne a tortán, mivel az Ageod polgárháborús játéka teljesen magával ragadó így is. Nekem a karácsonyi szünetem ráment egy teljes kampányra az északiak oldalán. Annyi mindenre kell figyelni és annyi lehetőségünk van, hogy valóban Lincoln székében érezhetjük magunkat és átélhetjük a polgárháború éveit: örülhetünk a győzelmeknek és bosszankodhatunk a nehézségeken. Régen fogott már meg ennyire egy ilyen játék. ■

American Civil War
Portya az ellenség hátában
American Civil WarAmerican Civil War

értékelés

American Civil War - The Blue and the Gray

Pozitívumok
  • Ízlésesen szép
  • Hangulatos és magával ragadó
Negatívumok
  • Néhol kicsit bonyolult a hadsereg szervezés
  • A zene egy idő után monoton
Minimális rendszerigény: Pentium III 1,2 GHz, 1 GB RAM, 64 MB-os videokártya, 800 MB HDD
Ajánlott konfiguráció: Pentium 4 1,8 GHz, 1 GB RAM, 128 MB-os videokártya, 1 GB HDD
8,0
grafika 9
hangok 6
játszhatóság 7
hangulat 9
American Civil War - The Blue and the Gray
A legutóbbi American Civil War - The Blue and the Gray cikkek, hírek

hozzászólások (46)

Szabi92
Szabi92 2011.01.03. 11:00
Igen warez példányom van.
Egyébként kösz az infót. Jó lesz nekem az 1,03-as verzió is.
Lacko
Lacko 2011.01.03. 11:09
Na akkor ez megoldódott.

Amúgy te milyen aktivitásra és agresszióra állítottad az AI-t.
Én valamit elállítottam és most sokkal-sokkal keményebb lett az ellen.
Meg - hogy kicsit vigasztaljalak - az 1.15-ben, nem lehet army-t division-t és corpsot csinálni eleinte. Egy évre rá lehet csak div-et, aztán pár hónappal később army-t. És végül - soká - corpsot. Ez kicsit furcsa nekem, de biztos ez a realisztikusabb.
GeoTrasher
GeoTrasher 2011.01.03. 12:41
Na jólvan, én is nekiugrok, hátha a Heart Of Iron 3 után is van élet...:-D
Szabi92
Szabi92 2011.01.04. 16:55
Mindkettő normálon van. Egyenlőre tanulom, és nagyon élvezem. Értem azt is hogy a reinforcements-nél gyártom a csapataim, de mit csinál a replacements?
Lacko
Lacko 2011.01.04. 20:41
a csataknal hullanak az emberek. ha egy szazad nem szunik meg (pusztul el teljesen) csak piros lesz, akkor ebbol a repleacementbol toltodik fel (zoldul ki) ujra. szoval rohadt fontos.
cikkajánló

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?

Assassin's Creed: The Ezio Collection

A sorozat talán legmeghatározóbb trilógiája megérkezett a legújabb konzolokra.

Adam Wolfe 3-4. epizód

A két újabb epizóddal befejeződött az izgalmas kaland.