Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Guitar Hero World Tour (PS3)

Dobbal, mikrofonnal és második gitárral bővült a Guitar Hero széria is.

2009.03.31. 00:00 | szerző: Dino | Ismertető/teszt

A Guitar Hero II-t kipróbálva ismerkedtem meg 2007-ben az utóbbi évek során kirobbanóan nagy sikert aratott zenei játékokkal. A gitárkontroller hamar a rabjává tett, és hosszú órákat töltöttem a PS2 előtt, jobb és jobb eredményekre hajtva a Rage Against the Machine "Killing in the Name" számában (no meg persze a tracklist számos más dalában). Aztán egy Games Convention alkalmával volt szerencsém kipróbálni a Harmonix újabb fejlesztését, a gitár mellé dobot és mikrofont is felvonultató Rock Bandet, mely már előrevetítette a jövőt: nekem egy ilyen dob kell! Sajnos ezen játék hazai forgalmazása végül elmaradt, de nagy nehezen sikerült megvásárolni egy teljes készletet, melyet azóta is az elmúlt esztendő legjobb beruházásának tekintek: akár egyedül, akár barátokkal játszunk, irtó nagy élményt nyújt újra meg újra.

Guitar Hero World Tour (PS3)

Az Activision a Harmonix "elvesztése" után nem hagyta veszendőbe menni a Guitar Hero márkanevet, és a harmadik rész fejlesztését a korábban a Tony Hawk játékok kapcsán megismert Neversoft csapatra bízta. A továbbra is a gitárra koncentráló, Legends of Rock alcímű epizód után aztán ők is meglátták a lehetőséget a teljes zenekarra történő bővítésben, így a GH széria negyedik felvonásában már ők is két gitárral, dobbal és mikrofonnal terveztek – természetesen megpróbálva mindenben túlszárnyalni konkurensüket. A Guitar Hero World Tour (a továbbiakban GHWT) pedig tavaly év végére a nemzetközi megjelenés mellett – ha eleinte korlátozott mennyiségben is, de – hazánkba is megérkezett, így végre bárki hozzájuthat a teljes hangszercsomagot tartalmazó játékhoz.

Mint említettem, a Rock Band (RB) leginkább a dob miatt érdekelt, így szinte a nyálam csorgott, amikor megláttam a GHWT plasztik hangszerét. És nem amiatt, mert az már vezeték nélküli, ahogy az RB2 második generációs dobja is. Az ok ennél kézenfekvőbb: az új felszerelés egy lépéssel közelebb áll a valós dobfelszerelés elrendezéséhez. Ugyanis míg az RB-ben négy egymás mellé helyezett dobfelület és egy lábpedál található, a GHWT három kerek dobfelület és egy lábpedál mellett két megemelt cintányért is tartalmaz. Ez amellett, hogy ugye kicsit nehezít is a játékon, hiszen eggyel több színű korong jön a képernyőn, sokkal realisztikusabbá is teszi a játékélményt. Jó, egy valós dobfelszereléshez képest persze még mindig mások a méretek és távolságok, de egy játék céljára kifejlesztett pár tízezer forintos valamit ne akarjunk egy százezres nagyságrendnél kezdődő hangszerrel összehasonlítani. Az elrendezés mellett újdonság még, hogy a dobok és cintányérok azt is érzékelik, hogy milyen erősen ütjük meg azokat, és bizonyos – pajzzsal jelölt – hangokért több pontot kapunk, ha azok játszásakor erőset csapunk rájuk. Érdekes lett a Star Power aktiválása: a két cintányérra kell egyidejűleg ráütnünk. Ez pedig akkor lehet nehéz, ha a folyamatosan jövő színes korongok közepette szeretnénk mindezt megvalósítani. Nem lehetetlen, de megszokást igényel, hogy ezzel ne zökkenjünk ki a ritmusból.

Guitar Hero World Tour (PS3)

A fejlesztésekből a gitár se maradt ki. Amellett, hogy a GH3 óta kicsit növeltek a méretén, a nyakának alsó részére egy touchpad került, melyet a számok bizonyos részein használhatunk. Egyrészt megérintve a megfelelő területet ugyanúgy szólózhatunk, ahogy az RB gitárjának alsó gombjai esetében, pengetés nélkül. Azonban a touchpad ennél többre is lehetőséget ad: ahogy egy valódi gitár húrjain is tehetjük, úgy húzhatjuk fel és alá ujjainkat a halvány vonallal összekötött "hangjegyeket" meglátva. Amellett, hogy a Star Powert itt is a gitár nyakának felrántásával aktiválhatjuk, egy külön gombot is helyeztek a gitárra, oda, ahol egy normál hangszeren a húrok végét rögzíthetik, így ha valaki kényelmesebbnek találja ezt a megoldást, elég csak a gombot megnyomnia. Végül kapunk a csomagban egy mikrofont, mely vezetékes, és igazából ezen kívül mást nem is nagyon lehet elmondani róla. Ahogy minden hasonló játéknál, itt is gyakorlatilag karaoke funkciót tölt be a mikrofon, de egyértelmű, hogy ezzel lesz igazán teljes az együttes.

A játékot karakterünk testreszabásával kezdhetjük, és a fejlesztők valószínűleg erre is számítanak, hogy mindenki ezzel kezdi, annyira sokrétű karakterszerkesztő modult építettek játékukba. Gyakorlatilag egy Oblivionhöz vagy más hasonló mai RPG-hez hasonlíthatjuk a lehetőségeket, kb. csak azt nem választhatjuk ki, hogy ork, elf vagy ember legyen a szereplő. :-) Ha pedig elégedettek vagyunk a test- és arcfelépítésével, összeválogathatjuk ruházatát, majd természetesen hangszerét is átdesignolhatjuk, egészen a pengetőig és dobütőig. A játékban gyűjtött pénzből pedig később további ruházati elemeket is vehetünk, ha ehhez lenne kedvünk.

Guitar Hero World Tour (PS3)

Ha mindezzel megvagyunk, jöhet végre maga a játék. A karrier módban különböző helyszíneken kell fellépnünk, mindenütt 3-6 körüli számot eljátszva. A kezdeti néhány lehetőség aztán folyamatosan bővül, egy-két fellépésért még fizetnünk is kell (ami valljuk be, furcsa megoldás, hiszen miért is kéne egy fellépőnek fizetnie?). A nehézségi fokozat folyamatosan emelkedik, és előbb-utóbb unlockolhatjuk a záró koncertet is. Ez a pillanat ráadásul meglepő módon nem akkor következik be, amikor már az összes lehetőség elfogyott, hanem előbb. Így adódhat az a furcsa eredmény, hogy a vége feliratot a stáblistával úgy is elérhetjük, hogy még a számok negyedével-ötödével nem is játszottunk. Az első fellépések 2-3 száma után jön egy-egy ráadás, melyhez legtöbb esetben egy ismert zenész is csatlakozik. A Smashing Pumpkins Today-énél például Billy Corgan virtuális mása lép a színpadra, de bekerült a játékba Sting, Jimi Hendrix és Ozzy Osbourne is. A karrier mód érdekes megoldása, hogy a nehézségi szintet bármikor megváltoztathatjuk menet közben. Ezzel azonban úgy érzem, a kihívás része vész el a játéknak. Mert míg például az RB-ben külön kellett minden nehézségi fokozaton nekivágni a teljes turnénak, úgy a GHWT-ben elég egyszer is végigvinni, és akár számonként változtathatunk a nehézségen. A Quickplay módban a már unlockolt számok közül válogathatunk, és remek újításként ezúttal akár hat dalból álló setlistet is összerakhatunk, így nem kell mindegyik után visszamenni a listához és elölről kezdeni a beállításokat.

A játékban megszólaló 86 szám egytől egyig eredeti felvétel, mostanra tehát végre teljesen elfelejthetjük a különböző feldolgozásokat és az "as made famous by" feliratokat. A tracklista elég vegyes, és bár személy szerint nekem a Rock Band válogatása tetszett jobban, de tele van szerencsére a GHWT is zseniális számokkal, régi klasszikusoktól korunk együtteseiig. A teljes lista a Wikipedia oldalán megtekinthető, néhány nevet emelnék csak ki: Nirvana, Sting, Foo Fighters, Eagles, R.E.M., Oasis, Metallica, Billy Idol, Blondie, Sex Pistols. Emellett pedig az RB-hez hasonlóan a GHWT is rendelkezik online megvásárolható dalok folyamatosan bővülő kínálatával – például megvehetjük hozzá a Metallica teljes Death Magnetic albumát. A játékban eddig számomra ismeretlen dalok közül amúgy nagy kedvencem lett a The Mars Volta: L'Via L'Viaquez száma, annyira egyedi dobrész volt benne.

Guitar Hero World Tour (PS3)

A GHWT legjobban várt része természetesen a többszemélyes játék. Mert nincs jobb annál, mint amikor négy rockrajongó összejön és közösen próbálnak a számok végére érni. Kihívás tekintetében itt is meg kellett állapítanunk, hogy alulmarad a játék az RB-hez képest: nagyon ritkán fordult elő, hogy újra kellett kezdeni egy-egy számot. Egyúttal hiányoltuk a "megmentési" lehetőséget. A Rock Bandben ugyanis ha valaki teljesen béna volt, nem rántotta azonnal magával az egész bandát, hanem megfelelő Star Power birtokában mások megmenthették. Itt azonban ilyen nincs, ha bukunk, akkor bukunk – ráadásul mivel a kijelző eléggé kieső helyen van, gyakorlatilag váratlanul szakadhat meg a szám. Érdekes lett a Star Power megoldása is: mindenki egy közös helyre gyűjti ezt, és ha elértük a felhasználási minimumot, bárki felhasználhatja – ha elegendő szinten van, akkor akár többen is egyszerre. Tehát alapvetően így akár "lenyúlhatja" a mások pontos játékával elért bónuszt... A többszemélyes játék amúgy alapvetően ugyanarra a játékmenetre épül, mint a karrier mód, azaz fellépésről fellépésre játszhatunk számokat. A Rock Band talán ezen a téren is jobb volt: ott a világ különböző pontjaira utazhattunk és mindenütt több fellépés közül válogathattunk. Mindezen kisebb negatív észrevételek ellenére nagyon szórakoztató a GHWT multiplayer része is, melynek csúcsa a Battle of the Bands: két négytagú együttes küzdhet meg egymással az interneten keresztül.

Amellett, hogy a játék természetesen kezeli a korábbi rész gitárját, PS3-on a Rock Band hangszereinek felismerésével se volt probléma. Olyannyira, hogy az RB dob használatakor automatikusan eggyel kevesebb szín jött a dob "kottáján". De mindenképpen érdemes áttérni a GHWT dobjára: egyrészt valamivel csendesebb, mint a Rock Bandhez kapott (legalábbis az első szériáshoz hasonlítva), másrészt a dobok pereme is gumis felületű, így véletlenül arra csapva se a ronda műanyag hangot halljuk. Végül a megemelt cintányérok sokkal élvezetesebb játékot nyújtanak. Talán a lábpedál kritizálható, mely nem rögzíthető sehova, így fennáll a veszélye, hogy játék közben elcsúszik. A fórumok szerint pedig ezzel is előfordulhat, hogy eltörik a játék közben. (Nálam az Expert fokozaton 97%-osra játszott Enter Sandman lehetett a fő oka, hogy megrepedt a Rock Bandes lábpedálom.) A gitáron a normál gombok és a touchpad között nem biztos, hogy mindig váltogatni fogunk, az RB-ben is inkább macera volt a nyak alján lévő szóló gombokra váltás, de mindenesetre érdekes megoldás az érintőfelület.

Guitar Hero World Tour (PS3)

A GHWT egy ponton jóval több, mint a konkurens Rock Band, ez pedig a zeneszerkesztési és -megosztási rész. Igazából ez nem is egy, hanem mindjárt több program egyben, hiszen miután rögzítettük a zenét (szóló-, ritmus- és basszusgitár, valamint dobsávot felvéve), keverőpulton adhatunk rá effekteket, majd a GH Tunes segítségével megoszthatjuk szerzeményünket a netezőkkel. Vagy persze mi is meghallgatjuk a többiek munkáit. (Ez a funkció PS3 és X360 verziónál érhető el.) Mondjuk annyira összetettnek nem nevezhető a Music Studio, gitáron például gyakorlatilag egy oktávnyi hangot szólaltathatunk meg, de mindegyik hangszernél rengeteg beállítási lehetőségünk van, és akár részleteiben is felvehetjük a játékot. A fanatikusok pedig úgy tűnik, hihetetlen dolgokat képes elérni így is: találkoztam például egy, az eredetire igen jelentősen hasonlító Children of Bodom feldolgozással.

A Guitar Hero World Tour gyakorlatilag minden mai konzolra kapható: PS3, PS2, Wii és Xbox 360 verziót lehet beszerezni belőle. Akit csak a gitár érdekli, és már rendelkezik egy korábbi GH játékkal, annak elég lehet a szoftver is, feltéve, hogy nem hozza lázba a touchpad, de az alap bundle egy gitárt is tartalmaz. Aki pedig barátaival közösen kíván együttesest játszani, az kb. 55 ezer forintért kerülhet a komplett csomag birtokába, melyben egy gitárt, egy dobfelszerelést és egy mikrofont kap. És természetesen itt még nincs vége a Guitar Hero sorozatnak, idén is számos új játékkal bővül a széria, elsőként a tavasszal érkező Guitar Hero Metallicával, de egészen új irány is várható a DJ Hero képében. ■

Guitar Hero World Tour (PS3)
Guitar Hero World Tour (PS3)Guitar Hero World Tour (PS3)Guitar Hero World Tour (PS3)Guitar Hero World Tour (PS3)Guitar Hero World Tour (PS3)

értékelés

Guitar Hero World Tour

Guitar Hero World Tour
Pozitívumok
  • Rengeteg jó szám
  • Dobfelszerelés cintányérokkal
  • Továbbfejlesztett gitár
Negatívumok
  • Kihívás lehetne nagyobb
8,5
grafika 8
hangok 9
játszhatóság 8
hangulat 10
Guitar Hero World Tour
A legutóbbi Guitar Hero World Tour cikkek, hírek

hozzászólások (2)

-T0ng-
-T0ng- 2009.04.01. 06:41
Hűű én már iszonyat várom a PCs verziót:D A kedvencem a GHIII napokat szórakoztam velem anno:D

Egyébként a karrier részhez, ahol azt irtad/irták hogy néhány fellépésért fizetni kell és ez fura...ide csak annyit hogy biza a kezdő bandáknak sok esetben ugy jön ki hogy vagy ténylegesen fizetni kell a fellépésért és nem kapnak semmit mert ugyan már örüljenek hogy egyáltalán helyet kaptak, vagy fizetni kell és a bevételek nem haladják meg a kiadásokat:S
Nayrobi
Nayrobi 2009.04.02. 23:59
Naja, én is pont ezt akartam írni, nagyon sok helyen, főleg fesztiválokon súlyos ezreket kell fizetni a fellépésért, nagyobb banda előzenekarának lenni egy turnén meg már milliós nagyságrendekben kell gondolkodni...
cikkajánló

Transport Fever

...avagy amilyennek a Train Fevert megálmodták.

Dishonored 2

Bosszúvágy 2.0 impresszionista, steampunk köntösben.

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?