25 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

Ismertető/teszt

Red Faction: Guerrilla

"Szabad Mars, vagy halál!" A fiúk feljöttek a bányából... és nagyon morcosak.

Írta: Playbahnosh 2 hozzászólás

A Red Faction név hallatán elsőre mindenkinek egy dolog ugrik be: rombolás. A FreeSpace és Saints Row sorozatokért is felelős Volition 2001-ben kiadott játékában az FPS műfajban addig lehetetlen dolgot vihettünk véghez: szabadon rombolhattuk a környezetet. Az akkor forradalminak számító GeoMod motor segítségével a pályán szinte bárhol lyukakat és alagutakat robbanthattunk a falakba és a talajba, és ez nem csak holmi extraként volt jelen, hanem a játékmenet szempontjából is kulcsfontosságú volt. A 2002-es második rész továbbfejlesztette a koncepciót, de nagy sikereket nem ért el. Az azóta kómában leledző franchise végre újra feltámadt poraiból egy "robbanásszerű" visszatéréssel.

Bang, meghaltál!
Bang, meghaltál!

Jó pár évvel a második rész után, Alec Mason bőrébe bújva érkezünk a Marsra némi munka reményében. Ám csakhamar kiderül, hogy a Mars nem az az édenkert, aminek beharangozták. Testvérünket megölik, mi pedig az EDF ellen lázadó Red Faction gerillabrigádban találjuk magunkat. Az Earth Defense Force neve ismerős lehet a régi játékosoknak, ugyanis ők szabadították fel a bolygót az első rész végén az Ultor bányásztársaság uralma alól, viszont azóta sokkal nagyobb zsarnokokká váltak, mint az előd. Az újraélesztett Red Faction immár a marsi nép nevében indul a bolygó ismételt visszahódítására.

De állítom, hogy az eme cikket olvasók túlnyomó részét a sztori egy cseppet sem érdekli, hiszen mindenki a rombolásra és a pusztításra kíváncsi. :-) Nos, jó hírem van, abból aztán jutott bőven! A Havok fizikára épült GeoMod 2.0 motornak hála, olyan szintű pusztítást tudunk véghezvinni, amire még nem volt példa. Felejts el mindent, amit eddig a rombolható környezetről tudtál. Aki követte a játékról kiszivárgó infókat, az tudja, hogy a Guerrilla volt az a játék, ahol újra kellett tervezni az épületeket, ugyanis a gyönyörűségesen megtervezett EDF és egyéb objektumok egyszerűen összeomlottak a saját súlyuk alatt, amikor rájuk kapcsolták a GeoMod 2-t. Már ebből is látszik, hogy nem gyenge fizikai szimulációval állunk szemben. Szó szerint minden lerombolható és összetörhető ebben a játékban: épületek, bódék, tornyok, falak, hirdetőtáblák, konténerek, járművek, minden. A játék elején kicsit nehéz volt megszokni az új rendszert, de ha az ember ráérez az ízére, többet nem lát épületeket, csak leendő roncshalmazokat, nem létezik többé akadály. Fal mögül lövöldöznek rád? Nem probléma, kapd elő a népszavát és zúzd be a falat, volt fedezék, nincs fedezék. Sajnos ez visszafelé is igaz, volt is ezzel egy-két mókás élményem. Nagy önbizalommal elbújtam egy mellvéd mögé, hogy na majd fedezékből milyen könnyű lesz kiszedni az ellent. Meg ahogy azt Móricka elképzeli. Amikor egy gránát hatására porkupaccá avanzsált a faldarab előttem, hirtelen nagyon meztelennek éreztem magam a golyózáporban. Nincs biztos hely, ahová el lehet bújni ebben a játékban, maximum időszakos. Ugyanez a helyzet a járművekkel is. Az elején kicsit furcsa volt, akkor még körbementem mindenhol, aztán ráeszméltem. Mi a francot kerülgetem én itt az őrtornyot? Egészen egyszerűen áthajtottam rajta, elsodorva a tartólábait, a mögöttem összeomló torony pedig pompás blokádot képezett az üldözőim előtt, így meg tudtam lépni.

Ha már a járművekről beszélünk, meg kell említeni, hogy az összefüggő térkép (egyáltalán nincs töltögetés) több mint 11 négyzetkilométer kemény, rögös marsi hegyvidék, így gyalog amúgy sem jutnánk messzire. Szerencsére járművek szintjén nagyon jól teljesít a játék. Változatos járműpark várja, hogy átrodeózzuk magunkat a játékon, kezdve a sima civil verdáktól, a terepjárókon és dűne-buggykon át egészen a páncélozott APC-kig és tankokig minden van a játékban. Repülők is vannak, de ezeket sajna nem vezethetjük. Ami viszont különlegesség, azok a lépegetők. Egykor bányászmunkára használták őket, de egy kicsit átalakítva harcra is alkalmasak lettek. Képtelen mértékű rombolást vihetünk véghez ezekkel a vasszörnyekkel. Játszi könnyedséggel csaphatunk agyon vagy taposhatunk el katonákat, boríthatunk fel járműveket, vagy másodpercek alatt bonthatunk le egész épületkomplexumokat. Hatalmas élmény egy ilyet vezetve, fékevesztetten tombolni egy ellenséges bázison, csak romokat és hullahegyeket hagyva magunk után. A kisebb változatban jetpack is van, így magasabb helyekre is eljuthatunk vele, a legnagyobb lépegető pedig rakétákat is tud lőni. Azt sajnáltam csak, hogy eléggé korlátozott a használatuk, egy kezemen meg tudom számolni, hányszor volt lehetőségem ilyet vezetni a játék során, bár az a néhány alkalom igen emlékezetes volt: törni-zúzni, nézni, ahogy az épületek szó szerint téglákra és apró szilánkokra szakadva omlanak össze.

Majd legközelebb pontosan adtok vissza!
Majd legközelebb pontosan adtok vissza!

Ám a rombolás nem merül ki holmi öncélú destruktivitásban. Célja van, ugyanis a játék befejezéséhez mind a hat marsi szektort fel kell szabadítani. A kötelező küldetéseken kívül minden szektorban le kell csökkenteni az EDF erejét nullára. Mivel a Red Faction nem képzett hadsereg, csak egy szedett-vedett, bányászokból és civilekből összeverődött banda, egy frontális támadásban esélyünk sem lenne a jól képzett EDF sereg ellen. Így hát a jó öreg gerillataktikát kell használni. Egyrészt teljesíthetünk különböző mellékküldetéseket, ún. gerillaakciókat, amelyeknek a célja az EDF moráljának és harcképességének szakszerű leamortizálása, az utánpótlási és hírszerzési vonalak megszakítása. Ott kell ütni őket, ahol a legjobban fáj. A másik módszer az egyéni akciók. Bármikor elugorhatunk egy EDF támaszpontra törni-zúzni, és ha túl forró lesz a talaj, akkor angolosan távozunk. Minél értékesebb célpontot rombolunk le, annál jobban megsínyli az ellenfél, durvábban csökken az erejük. Ha sikerül az EDF erejét egy zónában lenullázni, akkor kivonulnak az adott területről és az felszabadul, mehetünk tovább a következő megszállt szektorba. Persze nem egyedül kell rambóznunk a játékban, meg nem is ajánlott. Minél több gerillaakciót teljesítünk sikeresen, annál jobb lesz a morál a lázadók körében az adott szektorban. Ez többféleképpen könnyítheti meg az életünket: többen csatlakoznak hozzánk harc közben, jobb utánpótlást kapunk, több lőszert találunk a ládákban és több hulladékot kapunk a küldetésekért. Apropó hulladék, a küldetések után és a szétvert épületekből, járművekből hasznosítható hulladékot szerezhetünk, de akár jómunkásember módjára bányászni is elmehetünk. A roncs fizetőeszközként működik a Marson, ebből vehetünk különböző fejlesztéseket a gerillabázisokon, erősebb fegyvereket, páncélzatot és hasonlókat. Miután porig romboltunk egy objektumot, érdemes körülnézni és összeszedni a fénylő roncsdarabokat, még nagyon nagy szolgálatot tesznek később, főleg az erősebb fegyverekhez elengedhetetlen.

Ha már itt tartunk, arzenál tekintetében is domborít a Guerrilla, minden van, mi szem-szájnak ingere. Az alap faltörő kalapáccsal (avagy "népszavával"), bármit szét tudunk verni a játékban, falakat tudunk kibontani, járműveket szétverni, katonák agyvelejét egy suhintással szétcsapni a falon, és nem fogy ki a töltény sem. A távirányítású bányásztöltet eldobva bármilyen felületre rátapad (még emberekre is, hatalmas röhej nézni, ahogy a katona a töltettel fején rohangál csápolva és üvöltve, hogy "ÁÁÁH! Szedjétek le! Szedjétek BOOOM!!" :-D). Ideális épületek és járművek ellen. Az ívhegesztővel tömegesen süthetjük meg az ellenfeleket, még a kocsiban vagy tankban ülőket is, így könnyedén szerezhetünk járművet például. Persze a sortüzelő rakéta-ebédeltető sem maradhat ki, az erősebb fajtájával, a termobarikus rakétával pedig orbitális mértékű pusztítást tudunk eszközölni bárhol. Természetesen vannak "szokványos" géppuskák és shotgunok is, de ezeket maximum akkor használtam, amikor a többiből kifogyott a lőszer. Az egyik különlegesség még a nano-puska, ami sok millió "nanitot" lő ki. A kis masinák pedig bármit felzabálnak becsapódáskor, falat, kocsit, repülőt, embert. Nagyon hangulatos kis szerszám.

A grafikára egyáltalán nem lehet panasz, csodaszép. Igaz, az akadásokkal volt némi probléma, főleg, amikor nagyon elkezdett dolgozni a GeoMod egy épület leomlásánál, de alapjában véve szép és folyamatos. Kicsit talán túl sok a motion blur és a csillogó felület, de ha nagyon zavar, ki lehet kapcsolni. A fizika nagyon frankó, ami nem meglepetés, hiszen e köré lett építve az egész játék. Hatalmas élmény nézni, ahogy az épületek és egyéb objektumok szó szerint darabkákra szakadva törnek, robbannak, forgácsolódnak és omlanak össze. Vigyázni is kell, mert ha elmérjük a távolságot, egy lezuhanó faldarab simán agyonvág minket is. Viszont hatalmas taktikai lehetőségeket rejt a dolog. Nem akarod, hogy utánad jönnek az emeletre? Verd szét a lépcsőt! Fal mögül lövöldöznek rád? Robbantsd rájuk. Nem találsz kiutat és fogy a HP-d? Üsd ki a falat és szabad vagy! Nincs fedezék? Csinálj magadnak egy okosan ledöntött víztoronyból! Persze, akadnak furcsaságok bőven, például nem mindig akar leomlani az épület úgy, ahogy elterveztük, az építőanyagok minőségéről már nem is beszélve. Néha úgy tűnhet, hogy Alec Mason egy terminátor, aki Thor kalapácsával lett megáldva, hiszen egyetlen suhintással képesek vagyunk egy kétméteres darabot úgy kiütni egy látszólag vasbeton falból, hogy meg sem érezzük, az acél tartóelemek úgy törnek, mint a vizes ropi, és a legtöbb épület – bármilyen masszívnak látszik is, – olyan, mintha gipszkartonból és Technokolból lenne összerakva. Persze ez egy cseppet sem csökkent a játék élvezeti értékén, sőt, jobb ez így, mintha órákon át kellene csapkodni egy kerítést, hogy egy tégla kiessen, de a realizmuskedvelőknek mínusz pont lehet.

Michael Bay, kevés vagy!
Michael Bay, kevés vagy!

Az MI viszont remekül teljesít. A hihetetlenül dinamikus környezet ellenére (ugye nem lehet előre tudni, mit és hova fogunk ledönteni), az ellenfelek nagyon jól taktikáznak, fedezéket keresnek (ha még valami egyben van), elugranak a feléjük hajított töltetek elől, elmenekülnek a leomló falak és hulló törmelék útjából, elég nagy kihívást tudnak nyújtani, ezen kívül bárhol megtalálnak, sehol sem lehetünk biztonságban. Talán ezért nehéz a címben szereplő gerillataktikát használni, ugyanis igen nehéz lopakodni a játékban. Nem lehetetlen, de nagyon nagy kihívás. A gerillamódszernek az lenne a lényege, hogy csendben belopakodsz a támaszpontra, elhelyezed a robbanóanyagot, teleaknázod a kivezető utat, majd a bázis ellenkező oldalán csendben távozol, mielőtt meglátnak, aztán BUMM. Mivel hihetetlenül akcióorientált a játék, ez közel kivitelezhetetlen, sajnos. A történet sem lett valami fényes. Az átvezetők és a rádiós foszlányok megteszik, amire tervezték őket, fenntartják a hangulatot és az érdeklődést az unalmasabb részek között, de a szereplők felejthetők, a színészi teljesítmény nulla, nem fogjuk telesírni a zsepinket vagy lerágni a körmünket izgalmunkban.

A multiplayer az igazi sava-borsa a játéknak. Az új taktikai lehetőségekkel remek játékélményt tud nyújtani többedmagunkkal. Direkt a rombolásra kihegyezett játékmódok mellett megtaláljuk a jól bevált TDM-et, CTF-et és társait is. A Wrecking Crew módban pedig felváltva rombolhatunk pontokért. A pontokra szükség lesz, ugyanis ezzel újabb fegyvereket és egyéb cuccokat tudunk kinyitni a multis játékban. A készítők amúgy orbitális vadbarmok, ezt mutatja ez a különleges fegyver is, amit 125000 XP ellenében lehet megszerezni :-D.

A Red Faction Guerrilla egy nagyon jó játék lett. Az egyjátékos mód igen hosszú, főleg ha belevesszük a mellékküldetéseket is. A multival megfűszerezve pedig szinte végtelen játékélményt tud nyújtani. Persze a folyamatos rombolásra rá lehet unni egy kicsit, de időről-időre jó visszatérni kiélni a hajlamokat. :-D Ez végre egy olyan Red Faction, amely továbbviheti a nevet. A hazai megjelenés még várat magára, de Steamen és egyéb online boltokban már elérhető a játék. Minden destruktív kedvű játékosnak melegen ajánlom!

Kattints ide, ha tetszett a cikk!

85%
grafika
8
hangok
8
játszhatóság
7
hangulat
8
Pozitívumok
  • Képtelen mértékű rombolás
  • Pörgős és változatos akció
  • Hangulatos multiplayer
Negatívumok
  • Gyengécske történet
  • Felejthető karakterek
  • Fizikai furcsaságok

További képek

  • Hehe, úgysem találsz el
  • Aha, szóval te vagy a beépített ember!
  • Egy kis marsi off-road
  • Ezek még nem tudják mi vár rájuk :D
  • Híd állott, most kőhalom...
  • Nehéz a bányászok élete...
  • Csak észre ne vegy... a francba!
  • Beszóltál?!
  • Ez a profilkép nem túl előnyös
  • Mit nekem kalapács, ezentúl ezzel bányászok... agyvelőt :D

Red Faction: Guerrilla

Platform:

Fejlesztő: Volition Inc.

Kiadó: THQ

Megjelenés:
2009. szeptember 18. PC
n/a: PS3, X360

Minimális rendszerigény: 2 GHz-es Dual-Core processzor, 1 GB RAM, Windows XP/Vista, 128 MB-os 3D kártya Shader Model 3.0 támogatással (GeForce 7600/Radeon X1300 vagy jobb)

Ajánlott konfiguráció: 3,2 GHz-es processzor, 2 GB RAM, 256 MB-os videokártya Shader Model 3.0 támogatással (GeForce 8800/Radeon HD3850 vagy jobb)

» Tovább a játék adatlapjára

HOZZÁSZÓLÁSOK

MirkoBlade
MirkoBlade [311]
Szerintem az év játéka volt.

Remek grafika, páratlan rombolás, iszonyatjó fejleszthető fegyverek, atom hangulat.

Egyetlen negatívum az iszonyat gépigény nekem elég jó gépem van de le kellett törölnöm az kegyetlen lag miatt.
» Összes hozzászólás listázása a fórumban (2 db)