Assassin's Creed Unity
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Film

The Expendables - A feláldozhatók [film]

Stallone az akciófilmek legendás színészeit összegyűjtve forgatott kőkemény filmet. A Factory írása.

2010.09.14. 08:15 | szerző: Factory | Film

Miután Bruce Willis ’88-ban végigsétált mezítláb azon a rakás üvegszilánkon a Nakatomi Plaza sokadik emeletén, felhívta a kollégáját, hogy megkérje, búcsúzzon el helyette a feleségétől, ha esetleg úgy alakul... Nagyjából ebben a pillanatban született meg az érző, gondolkodó és sebezhető akcióhős, de életképes legalábbis ettől a filmtől lett. Ha mindez 5 évvel korábban történik, McClane valószínűleg megvágja az üveget, és előnekrológ helyett kettesével kibelezett rosszfiúkkal örvendeztette volna meg kinti munkatársait. Hogy nem így történt, azért nem lehetünk elég hálásak, hiszen egyrészt pont ez lett a világ egyik legjobb (szerintem az) akciófilmjének a titka, a kulcsa a nézőkhöz, az azonosulás egy új mércéje, másrészt ha mindez nem történik meg, most nem tudnánk nosztalgiázni egy letűnt kor félistenein, vagy inkább: félisteneivel.

The Expendables - A feláldozhatók [film]

Mert ez a mi filmünk: Stallone nem foglalkozott a világon senkivel és semmivel, nem érdekelték a besorolások, a trendek, a metroszexuális tinivámpírok, az aggódó szülők. Bement egy videótékába, megállt az „akciófilm” polc előtt, leguggolt, aztán ezt a dereka már nem bírta, letérdelt, kikölcsönözte az egész alsó polcot és összeírta belőlük a stáblistát. Én most nem állok neki, de Dolph Lundgrentől Arnold Schwarzeneggerig van itt mindenki, és még maradtak is ki páran, tehát ha lesz folytatás... De nem szaladok előre ennyire, még ezt sem hevertem ki!

A korai ’80-as évek akcióhősei egy zsoldoscsapat formájában álltak össze, hogy egy végtelenül egyszerű, ám annál feszesebb – és így kifogástalannak nevezhető! – sztori okán földig romboljanak egy szigetet, ami még csak véletlenül sem lakatlan. Röviden – hisz’ hosszan aligha lehetne – és tömören: adott egy kis sziget a Mexikói-öbölben, ahol egy tábornok és egy rejtélyes (nem ám :D) amerikai férfi uralma alatt halmozódnak az emberiség bűnei, amolyan keresztmetszet ez mindenből, ami rossz. Van itt zsarnokoskodás, kivégzés, kábítószer, nemi erőszak, kínzások... Ide érkezik a mindössze néhány fős zsoldoscsapat, Barney és Christmas (Sly és Statham) vezetésével, hogy rendet tegyenek. Ennyi.

The Expendables - A feláldozhatók [film]

Persze van benne hűség, árulás, védtelen nő, rengeteg bratyizás és keménykedés is, és már fel is vázoltam a lelki szemetek előtt egy borzasztó kiszámítható filmet, amiben a meglepetés olyan ritka vendég, mint a tetoválatlan férfi. És a helyzet az, hogy még ez is igaz. A The Expendables ugyanis rengeteg olyan szempontot a szőnyeg alá söpör, ami nélkül ma egy sikeres és működő film már elképzelhetetlen: szinte teljes egészében a nosztalgikus műfaj- és múltidézésre, moziikonokra és egy kielégítetlen nézői rétegre épít. Nem igazán van konkurenciája sem, így a pénztáraknál egyedül önmagával kell megküzdenie: vajon életképes-e még egy akciófilm, ahol nők halvány másodhegedűsök csupán, ahol a férfiak központi kérdése nem a megélhetés vagy a szerelem, hanem az, hogy a kés hatékonyabb lehet-e a golyónál. Ahol a teljesen indokolatlan test-test elleni küzdelem nyilvánvalóan öncélú, ahol a rombolás poén, ahol az erőszak életforma és ahol mindezt olyan 150 kilós harcosok közvetítik, akik két gyilok között úgy szivatják egymást, mint Riggs és Murtaugh...

Én nem tudtam nem szeretni. Imádtam, amikor Schwarzenegger a Predator végén sárral bekenve felüvöltött a fáklyával a kezében, harcra hívva ezzel ellenfelét, aki minden barátjával végzett. Imádtam, amikor John Matrixként az elrabolt lánya után eredt, és kb. 10 percig aggatta magára a fegyvereket, amikkel aztán többszáz katonát lőtt halomra. Chuck Norrist, ahogy az U.S.A. invázióban rakétavetővel lőtte cafatokra a kb. 5 méterre álló ellenfelét, vagy a ’90-es évek utolsó hasonszőrű hősét, Jack Travent (Keanu Reeves – Féktelenül), ahogy közli a fejetlen Dennis Hopperrel, hogy ő az alacsonyabb...

The Expendables - A feláldozhatók [film]

Ezek a pillanatok évtizedek óta állnak egy helyben, egy lezárt ládában, amit egyre jobban kezd belepni a por. Persze bele-belenéz valaki néha, elégedetten csettint egyet, majd visszazárja és 10 perccel később már megint azt hiszi, hogy az az akciófilm, amiben egyet robbantanak és kettőt lőnek, csak mindezt szétlassítják neki és számolhatja a szilánkokat. De volt egy, sőt, néhány generáció, akik példaképeket akartak, igazi férfiakat, akiket ha elvernek, akkor is felállnak, és addig küzdenek, amíg végül le nem győzik a legutolsó rosszfiút is. Éppen ezért volt nagy bátorság Stallonétól már a John Rambo is, amivel nem csak belenézett ebbe a dobozba, hanem tett is oda valamit. Most pedig elkészítette rá a lakatot, méghozzá jó kovács módjára a lehető legnagyobb odafigyeléssel és hozzáértéssel: megmutatta, hogy kell ezt csinálni, és feladta a leckét! Mert nagy üzlet most a múltidézés, vagy legalábbis ezen a címen úgynevezett B-filmeket gyártani és ezeket eladni úgy, hogy kérlek, ez direkt szar, edd meg így is. Vannak persze jobban sikerült próbálkozások is (két Grindhouse film), de köszönjük szépen, nem kérünk több Predatorst. Egy – a korosztályomat megcélzó – filmen nem aludni akarok, hanem a székbe feszülni és tágra nyílt pupillákkal ámulni azt a végtelenül egyszerű, de mégis mély érzéseket felébresztő, elemi orgiát, amit most Stallone kifogástalanul prezentált. Karfaszaggató robbanásokat, brutálisan megbüntetett rosszfiúkat, igazi sérüléseket, leszakadó végtagokat, mindent szétbüntető egysorosokat, egymásnak feszülő harcosokat... Ha neked is vannak ilyen igényeid, akkor a Te filmed a The Expendables. Ha nem érzed ezt, fiatal vagy még, vagy csak simán túl sznob ahhoz, hogy olyan filmen is jól mulass, ahol vér folyik, akkor legalább tegyél egy próbát, nézd meg, hogy min szórakozunk mi, akik szerint puszta kézzel is le lehet győzni egy alligátort, és bőrkabátban túlélni bármilyen robbanást!
*****
McCl@ne

A cikk tartalmi együttműködő partnerünk, a Factory oldaláról származik.

hozzászólások (0)

cikkajánló

Vasember 3 [film]

Indul a Marvel filmek második hulláma.

A csodálatos pókember 2 [film]

Olvasói cikk az új Spider-Man mozifilmről.

A tetovált lány (The Girl with the Dragon Tattoo) [film]

A The Kingdom írása David Fincher filmjéről.

Steve Jobs és a Számító emberek

Egy kor felidézése, amelyben Steve Jobs, Bill Gates és még tucatnyi legenda kezdte el formálni a tech világát.