Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Nuclear Dawn

FPS/stratégia keverék a világégés után. Most vajon sikerült?

2011.11.21. 12:30 | szerző: Playbahnosh | Ismertető/teszt

A műfajok keverése nem újkeletű dolog, sőt, a legtöbb mai játék már nem "fajtiszta". Az FPS-ekbe rendre szerepjáték elemek vegyülnek, az RPG-kben néhol RTS-es részeket is találunk stb. A műfajok keverése általában véve nem rossz dolog, mert szélesíti a játékok palettáját, viszont a megfelelő arányokat eddig igen kevesen találták meg. A kategória legújabb versenyzője az InterWave Studios, amely a Nuclear Dawn című játékkal az FPS/RTS keverékek vonalában lép színre.

Nuclear Dawn

Jó pár játék jött már büszkén hirdetve, hogy FPS/RTS keverék, legtöbb esetben ezek inkább RTS játékok, amelyekben személyesen átvehettük az irányítást egy-egy egység felett, vagy FPS játékok, amelyekben egy játékos parancsnokként abajgathatja és segítheti a csapattársakat (á la Battlefield). A Nuclear Dawn az utóbbi vonalat viszi tovább, de immár majdnem teljes RTS résszel kiegészítve.
A még ma is egész jól döcögő Source motorra épült játékban a jövőbe látogatunk el. A nukleáris háborúk által felperzselt Földön két szuperhatalom küzd egymással, a Consortium és az Empire seregei kitartóan aprítják egymást az egykori civilizáció sugárzó romjain. A kizárólag online multiplayer játékban ezen két oldal valamelyikén szállhatunk harcba.

Nem meglepő módon alapfelépítés tekintetében a jól bevált sémát követi a játék. Játékosként többfelé specializálódhatunk, minden beosztás más-más játékélményt kínál. A Team Fortress 2 és Battlefield-szerű játékokból már megszokott kasztokhoz hasonlókat találunk a Nuclear Dawnban is, de itt nem ér véget a történet. Minden class saját különleges képességgel rendelkezik és classon belül még külön felszerelésekből (kitekből) is választhatunk, így aztán a változatosságra nem lehet panasz. Az Assault az általános frontvonalbeli baka, gépkarabéllyal, gránátvetővel és mesterlövészpuskával tud operálni, különleges képessége pedig egy különleges vision-mód, amelyben látjuk a láthatatlan ellenfeleket. Az Exo kaszt a TF2-ből már ismert Heavy megfelelője, golyószóró és ostromfegyver között választhatunk, különlegessége pedig az, hogy páncélzatunk "lezárásával" nem fogunk tudni mozogni ugyan, viszont sokkal jobban célzunk. A Stealth kasztot gondolom, nagyon nem kell ecsetelnem. Igen, ők a láthatatlan, sunyi orvgyilkosok, akiket az ellenséges csapat egy emberként utál. Náluk karpenge és gépfegyver vagy mesterlövész puska a választék. Végül pedig a Support class maradt, itt találjuk bezsúfolva a Medic, az Engineer és a BBQ nevű kiteket, amelyek nevükhöz mérten élő és élettelen megszerelésére hivatottak, az utolsó pedig ugyanezek felgyújtására és "crowd control" szerepekre. Túlságosan nem erőltették meg a képzelőerejüket a készítők, de mindegyik választható kaszt és kit totálisan használható a harcmezőn (több-kevesebb sikerrel), teljesen bugyuta vagy használhatatlan nincs köztük.

Nuclear Dawn

Az alap játékmenet két részből tevődik össze. Először is kapunk egy szép nagy térképet, amelyen pontokat foglalgatva tudunk frakciónk számára egyre több területet meghódítani. Pontokból háromféle van: első-, másod- és harmadrangú. Itt jön be a képbe a parancsnok, aki minden játék elején kiválasztásra kerül az erre jelentkező játékosok köréből. Aki elnyeri a megtiszteltetést, becsattog a parancsnoki bunkerbe, beül a vezetői székbe és elkezdődik a móka. Ilyenkor kissé eltávolodunk a harctértől és felülről, RTS nézetből látjuk a pályát. Elsődleges feladatunk az építkezés és csapatunk támogatása. Járművek furcsamód sajnos nincsenek (talán majd később egy kiegészítőben). A szükséges pénzmagot az elfoglalt pontok adják. A pontfoglalás pofonegyszerű: egyik katonánknak egyszerűen csak oda kell sétálni a ponthoz és addig malmozni mellette, amíg az a csapat színre nem vált. A harmadrangú adja a legkevesebbet, ezek kicsi, könnyen elfoglalható és eldugott pontok. A másodrangúakat már nehezebb elfoglalni, de több nyersanyagot adnak, a legnehezebb pedig az elsőrangú pont. Ebből csak egy van minden pályán, általában középen, nehezen védhető helyen. Elfoglalása nem könnyű, ugyanis ehhez már legalább két ember szükséges, megvédeni pedig kegyetlen nehéz, viszont ez a pont adja a legtöbb nyersanyagot, ami általában a győzelem és vereség közti válaszvonal. Ha megvan a megfelelő pénzmag, el lehet kezdeni építkezni. Áram is kell épületeinknek, így egy erőművel célszerű kezdeni, a delejt pedig közvetítőtornyok segítségével tudjuk a pályán eljuttatni épületeinknek. Ha lerombolják erőműveinket, vagy megszakítják a tornyok összeköttetését, elmegy az áram és ott nem fognak üzemelni cuccaink. Új dolog, hogy spawnpontokat is építhetünk a pályán bárhova, így katonáink (választásuk szerint) bármelyiknél újraéledhetnek, ezzel vihetjük a frontvonalat egyre közelebb az ellenséges bázishoz. Ezen kívül építhetünk még automata védelmi tornyokat, HP- és lőszertöltő állomásokat és akár fegyvertárat is, ahol katonáink anélkül válthatnak kasztot és kitet, hogy meg kelljen halniuk.

Fejleszteni is lehet, sőt, kell is, ugyanis ezzel lehet leginkább megkaparintani az erőfölényt. Fejlesztéssel lehet kinyitni a legdurvább kiteket seregünk számára, erősebbé és halálosabbá tehetjük épületeinket és embereinket, valamint a parancsnoki "erőket" is itt tudjuk kifejleszteni. Ezek amolyan varázslatfélék, amelyeket a parancsnok tud elsütni. Például ideiglenes gyógyító mezőt rakhatunk le a pályán, amelybe besétálva tölti katonáink életerejét, esetleg halálsugárral tüzelhetünk az ellenséges egységekre, EMP-vel megbéníthatjuk egy időre az épületeiket stb. Ezen kívül természetesen abajgathatjuk csapatainkat, utasításokat adhatunk, hogy ki, mi, hol, mi, merre, hány méter. Erre aztán vagy hallgatnak, vagy nem (általában nem), de ha engedelmeskednek, plusz pontokat kapnak. Például ha kiadjuk az ukászt, hogy védjenek egy pontot, az ott tartózkodó katonák plusz pontokat fognak kapni, amiért jó katona módjára azt csinálják, amire utasítjuk őket. Apropó, pontok...
Minden jó tettünk után pontokat kapunk (ellenfelek leölése, pontfoglalás, támogatás stb.), amelyeket gyűjtve szintet léphetünk. Ez nem csak olyan "jól van, Pistike" hátba veregetés, hanem célja is van, ugyanis a kasztok és kitek mellett még extra cuccokat is pakolgathatunk karakterünkre. Szintlépéssel tudunk megszerezni olyan dolgokat, mint a páncéltörő lövedék, nagyobb tár, hangtompító, élettöltés, gyorsabb szerelés stb. Ezeket bármelyik választott kithez szabadon bekapcsolhatjuk, de egyszerre csak egyet. Nyilván a hangtompító a Stealth class-hoz, a gyorsabb javítás pedig a Supporthoz passzol inkább, de például a páncéltörő golyó és a tárnövelés a többinél is jól jön.

Nuclear Dawn

Játékmenet szempontjából nagyon sok múlik a parancsnokon. Eddig – például a Battlefield játékokban - győzhettünk egy rossz parancsnokkal (vagy annak hiányával) is, ez viszont már nem igaz a Nuclear Dawnra. Itt épületek, fejlesztések és koordináció nélkül gyakorlatilag biztos a vereség. Nagyon fontos a pályák alapos ismerete, hogy mit és hova érdemes építeni, merre érdemes rohamozni és terjeszkedni, melyik átjárót honnan és mivel érdemes bevédeni stb. Elég nehéz elkezdeni a játékot, mert az egyszeri játékosnak is meredek a betanulási görbéje, de a parancsnoknak a legnehezebb. Akár egy-két rossz döntéssel betonfalnak vezethetjük az egész csapatot, ahonnan aztán biztos a vereség. Így a legjobb csak azután bekattintani a parancsnoki jelentkezést, miután már elég jól ismerjük a pályák buildjeit és a játékot magát, mert vaktában beülve a parancsnoki székbe és elbaltázva mindent nagyon hamar megutáltathatjuk magunkat az egész táborral.

Grafikailag egész szép a játék. Bár a Source motor már nem éppen mai gyerek, mégis becsületesen teszi a dolgát, nem lehet rá panasz, bár az ultra magas felbontást és hasonlókat kedvelők csalódni fognak, mégis szép a játék még mai szemmel is. A design egész jó, a katonák, az épületek és a pályák kinézete, ha nem is korszakalkotó, de ötletes és szépen beleillik az összképbe. A hangok és effektek talán egy kicsit gyengék lettek, de hát nem lehet minden tökéletes. A pályák felépítésével is vannak problémáim, ugyanis valóban változatosak és taktikusak, de szerintem a méretük nem megfelelő az építkezős játékhoz. Túlságosan zsúfoltnak hat, főleg, ha sok épület van. Az építkezős játékmenetet inkább nagyobb, nyílt pályákon tudnám elképzelni. Erőviszonyok szempontjából is elég egyenlőtlenek a pályák, néhány elég nyilvánvalóan Consortium, néhány pedig Empire pálya, ahol másik csapat csak nagyon ritkán és csak hatalmas erőfeszítések árán tud nyerni. Végül, ami kissé zavart, az a járművek és a játékosok által használható cuccok hiánya. Az RTS-ek egyik alapeleme a gyalogság mellett a járművek bevetése. A Nuclear Dawn esetében viszont már a pályák felépítése sem teszi lehetővé a járműhasználatot a sok szűk folyosó és átjáró miatt. Másrészt a játékosok által kezelhető lövegeket, bunkereket/fedezékeket és egyéb ilyesmit is hiányoltam kicsit, furcsa hogy nem raktak a játékba ilyeneket.

Nuclear Dawn

Mindent összevetve egy igen különleges játékkal van dolgunk a Nuclear Dawn személyében. Elég veszélyes próbálkozás az FPS/RTS keverék, de ez esetben viszonylag jóra sikerült a megvalósítás. Igaz, néhány helyen még sántít a dolog, de ha építkezni és parancsolgatni nem is akarunk, az FPS rész miatt érdemes kipróbálni, mert tényleg egy pörgős, érdekes és változatos játék lett ez. Az akció hangulatos, a kasztok, kitek és kiegészítők hatalmas változatossága és variálhatósága nagyot dob a játékélményen. Aki szeretne egy erősen csapatorientált FPS-sel játszani, és esetleg parancsnokként építkezve és irányítva győzelemre vinni a csapatot, annak melegen ajánlom a Nuclear Dawnt. Jó játékot! ■

Nuclear DawnNuclear DawnNuclear DawnNuclear DawnNuclear DawnNuclear DawnNuclear DawnNuclear Dawn

értékelés

Nuclear Dawn

Pozitívumok
  • Új és érdekes játékmenet
  • Remek hangulat
Negatívumok
  • Kissé ráncos grafika
  • Egyensúlybeli problémák
8,0
grafika 8
hangok 6
játszhatóság 7
hangulat 8

hozzászólások (7)

dfactor
dfactor 2011.11.22. 10:25
Tuti bukta sajnos. Pont a parancsnokon fog elbukni a játék. Legalábbis nyílt szerveren; mindig a legbénább fog eljutni a pk állásig először.
Playbahnosh
Playbahnosh 2011.11.22. 15:45
Azért ez nem ilyen egyszerű. Nem ülhet bele csak úgy bárki az irányító bunkerbe. Parancsnoknak külön kell jelentkezni a kasztváltó képernyőn a checkbox bekattintásával. Ezután a játék választja ki, hogy kinek ajánlja fel a lehetőséget a parancsnokságra (totál kezdőknek pl alapból nem), amit ő vagy elfogad, vagy nem (értelemszerűen ekkor egy másik játékost kérdez meg a játék). Másrészt ha a csapatnak nem tetszik a parancsnok, fel lehet lázadni és rendkívüli szavazással le lehet váltani erővel a parancsnokot, hogy valaki értelmesebb kerüljön a helyére (pl. mint a BF játékokban).

Max. 1-2 olyan körhöz volt szerencsém, ahol valami véletlen folytán egy full retardált lett a parancsnok, de ezek le is lettek váltva secperc alatt.:-)
Yourmom
Yourmom 2011.11.23. 07:14
Koszi a biztatast:D Nem adom, szerencsere nem ez az egyetlen otletem, meg van egy par, aminek a nagy reszet lejegyzeteltem :) Csak az a baj, hogy ez a kevert civilization-FPS volt a kedvenc otletem x) Vagy is ez a jatek nem pontosan olyan de a koncepcio nagyabol ugyanaz, de sztem amire elvegzem az egyetemet, tuti lessz mas otletem is, es lehet jobbak mint a mostaniak. (remelhetoleg):D
Ian Malcolm
Ian Malcolm 2011.11.23. 17:05
Azért az ötlet nem olyan új keletű. Eltekintve a(z inkább single-ös) Battlezone és Dungeon Keeper részektől ez a multiplayer alapú RTS-FPS majdnem tíz éve ugyanilyen formában már megvalósult Savage: The Battle For Newereth címen, ami még egy folyatást is megélt. (Azóta Freeware, ki lehet próbálni.) Igaz, utóbbiak furcsa sci-fi fegyverekkel felturbózott fantasy világban játszódtak, de ahogy így átolvastam, a játék működése nagyjából ugyanez volt.

Anno elég sokat nyüstöltem a Savage első részét és a tapasztalat az volt, hogy az egész rendszer kicsit nehézkes. Az a helyzet, hogy az rts azért működik, mert az egységeid nem ugatnak vissza, így lehet rájuk központilag stratégiát építeni, az fps meg azért, mert az egyéni ügyességnek, megoldásoknak is szerepe van és hülye lesz az ember droidmód mindent vakon teljesíteni, amit a commander kiad. (Gondoljátok el, ha mondjuk Starcraftban azt mondaná a terranotok, hogy "márpedig én minek menjek neki annak a zerg túlerőnek, látom, hogy csak a támadás lassítására kellek, nem akarok én meghalni/respawnolni, tudok jobb megoldást a másik útvonalon.") Emiatt a jellemző leginkább az enyhe káosz volt, így nem véletlen, hogy soha senki nem akarta bevállalni, hogy commander legyen. Az ötlet nagyon inspiráló volt és néha-néha még baromi jó csaták is voltak, (ahol tényleg mindig bejött a commander utasítása és csapatjáték-érzés volt,) de az esetek többségében egyszerű bázisvédős-bázistámadós tömeggyilok ment, miközben egy-egy magányos játékos tower defense-t játszott hátul - a legtöbb esetben teljesen reménytelen helyzetben.

Nem zárom ki, hogy itt más a helyzet, de sajnos nagyon kényes ez a párosítás, és nagyon elhivatott játékosokat kíván, akik komolyan tudják venni a játékban/közös stratégiában vállalt szerepüket. Viszont amennyi tapasztalatom online, kicsit is taktikaibb (lásd akár CTF) multis lövöldözésben van más játékosokról, az alapján ez szerintem abszolút hiú remény.. ("noob-camper-lol-stfu-callvotetobanplayer-needbackup-fckyu-whatanoobteam")
Yourmom
Yourmom 2011.11.24. 19:48
Ha, ezt nem is tudtam, koszi hogy mondtad. De en egy olyanra gondoltam, mint a civilizations, es amikor harcra kerul a sor, akkor atlep az egesz fps be, mint a herosban.:D
cikkajánló

Transport Fever

...avagy amilyennek a Train Fevert megálmodták.

Dishonored 2

Bosszúvágy 2.0 impresszionista, steampunk köntösben.

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?