Battlefield 3: Az orosz [könyv]

Mikor legutóbbi olvasmányom, az Assassin's Creed: Testvériség végére értem és feltettem a könyvet a másik AC regény mellé a polcra, nem hittem, hogy ilyen hamar ismét egy játék alapján íródott mű kerül a kezeim közé. Pedig ahogy meghallottam a lehetőséget, egyetlen percig sem kételkedtem, hogy ráharapjak-e. S bár a középkorban játszódó, összeesküvés-elméletekkel, véres párbajokkal és éveket átívelő cselekménnyel operáló alkotás után a közeljövő hadviselését felvonultató háborús könyv erős stílusváltásnak számít, mégis belevágtam, mert érdekelt, mit hoz ki Andy McNab és Peter Grimsdale a Battlefield 3-ból.

Úgy érzem, a könyv hitelessége miatt illik a beszámoló elején tisztázni a két író személyét és jelentőségét. Andy McNab neve a háborús – konkrétabban a modern hadviseléssel foglalkozó – könyvek szerelmeseinek már ismerősen csenghet. Miután 1993-ban leszerelt a Különleges Légi Szolgálattól (Special Air Service - SAS), megírta első önéletrajzi ihletésű könyvét, a Hívójele: Bravó Kettő Nullát, amelyben egy sikertelen katonai akció eseményeit mesélte el. A mű (amelyet később két folytatás követett) hatalmas siker volt, vászonra is vitték. Azóta McNab számos hasonló témájú könyvet írt, előadásokat tart, valamint a DICE tanácsadójaként aktívan részt vett a Battlefield 3 fejlesztésében. Peter Grimsdale a filmiparban tette le névjegyét az elmúlt években, többszörös díjnyertes producer, számos dokumentumfilm készítője és regény szerzője.

A Battlefield 3: Az orosz története, egy rövid, 1991-ben játszódó felvezető után 2014-ben kezdődik, amikor Gyima Majakovszkij, az ex-Specnaz katona egyszerű zsoldosként tengetve mindennapjait elvállalja egy milliomos elrabolt lányának kiszabadítását. Az akció természetesen vérfürdőbe torkollik, s ezzel ismét felkelti volt kenyéradóinak figyelmét, akik egy minden korábbinál fontosabb küldetéssel kívánják megbízni. Elhangzanak a szokásos "tedd meg a hazádért, Oroszországért" és "az emberiség jövője múlik ezen" frázisok, amelyek ugyan nem nagyon hatnak Gyimára, ám végül egy személyes jellegű ajánlatzsarolás jobb belátásra téríti. A feladat egyszerűnek tűnik (persze véletlenül sem az): ki kell szabadítani egy orosz fegyverkereskedőt egy iráni diktátorjelölt fogságából. Az ok sem bonyolultabb: a fegyverkereskedő nukleáris fegyvereket akart eladni az iráninak, ami nemzetközi viszonylatban elég rossz fényt vetne Oroszországra. Gyima maga válogatja össze csapatát (ahol megtalálható az akciófilmek összes tipikus karaktere: a nagyszájú, a cinikus, a csendes stb.), és megindulnak Irán felé, ahol aztán persze semmi sem úgy alakul, ahogy tervezték.

A történet másik szála Henry "Black" Blackburn történetét öleli fel. Black egy néhány fős alakulat vezetőjeként lett Irán határvidékére vezényelve, ahol elsődleges feladatuk, hogy felkutassák a helyi ellenállás, a PLR vezetőjét, Faruk Al-Bashirt. Hogy nekik se legyen túl könnyű dolguk, arról a természet gondoskodik: miközben épp tűzharcot vívnak a fegyveres ellenállókkal, pusztító földrengés rázza meg a környéket, s romba dönt mindent. Black elszakad társaitól, és csak a szerencsén múlik, hogy végül életben marad és folytathatja eredeti küldetését. Miközben bajtársai után kutat a romok közt, szemtanúja lesz, ahogy az ellenállók kivégeznek egy sebesült amerikai katonát. A kegyetlen lefejezést tehetetlenül kell végignéznie, s ez alapjaiban változtatja meg a háború nemességéről addig vallott nézeteit.

A könyv, bár nem merül el az apró részletek hosszú taglalásában, mégis szemléletesen mutatja be a különböző helyszíneket, helyzeteket és eseményeket. Megismerkedhetünk a két főszereplő életfilozófiájával és legbelső démonaival. Fokozatosan tárul fel előttünk az ok-okozati összefüggés, hogy Gyima hogyan és miért jutott el oda, ahol most tart, vagy, hogy Black miként éli meg a háború szörnyűségeit, s mi késztette annak idején, hogy katonának álljon.
A két szereplő története váltakozva halad előre, s bár időben és helyben is nagyon közel vannak egymáshoz, mégis néha olyan, mintha két teljesen különálló történetet olvasna az ember. Aztán persze, ahogy az események haladnak előre, úgy tárulnak fel előttünk is az összefüggések és nyernek értelmet az oda-vissza utalások.

Andy McNab ismét egy remek háborús regényt tett le az asztalra. A könyv, ha néhol kissé vontatottnak is tűnik, végig fenn tudja tartani az olvasó érdeklődését, hiszen a legtöbb fejezet a szappanoperákhoz hasonlóan úgy szakad félbe, hogy mindig legyen, ami generálja a "na még egy fejezetet, még egy oldalt" érzést. A Battlefield 3: Az oroszt a játék rajongóinak mindenképpen érdemes elolvasni, mivel sok tekintetben kiegészíti annak egyszemélyes kampányát, amely tulajdonképpen a könyv gerincét is jelenti. És azok, akik nem próbálták ki a DICE "év játéka díj" esélyes alkotását? Nos, számukra kitűnő lehetőség, hogy megismerkedhessenek a játék univerzumával, és ha meggyőzte őket, még mindig dönthetnek a játék kipróbálása mellett.