Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Kingdoms of Amalur: Reckoning

Megérkezett 2012. első pozitív meglepetése!

2012.02.17. 18:00 | szerző: gregmerch | Ismertető/teszt

Mi történik, ha az egyik legsikeresebb számítógépes szerepjáték-sorozat atyja, valamint a világ talán legünnepeltebb kortárs sci-fi és fantasy szerzője szövetkezik a földkerekség egyik legelismertebb képregénydesignerével egy új játék erejéig? A válasz nem más, mint a Kingdoms of Amalur: Reckoning eljövetele. A projekt még 2006 környékén kezdődött, mikor a Rhode Islanden frissen alakult 38 Studios belekezdett egy új MMORPG fejlesztésébe. 2009-ben aztán bekapcsolódott a munkába a Rise of Nationsszel elhíresült Big Huge Games is, amely időközben kibővült Ken Rolstonnal, a sokszorosan díjnyertes Oblivion és Morrowind vezető tervezőjével. Ők ekkor már gőzerővel dolgoztak egy új, offline cRPG-n, így a munka ebben az irányban folytatódott tovább. A játék világának megalkotására nem kisebb valakit kértek fel, mint R. A. Salvatorét, a huszonkétszeres New York Times #1 Bestseller szerzőt. Ha pedig ez még nem volna elég, a program látványvilágának megalkotására Todd McFarlane, a Spawn: az ivadék képregénysorozat megálmodója írhatott alá szerződést. Ez így együtt igen „ütős” kis csapatnak mondható, a szó legenyhébb értelmében véve is!

Kingdoms of Amalur: Reckoning

Kalandozásaink során bebarangolhatjuk Amalur világának összesen öt tartományát. Ezek egy kontinensen, annak is csupán egy folyóval kettéosztott részén helyezkednek el, és valaha a természet örök körforgásának rendjében hívő, fae-nek nevezett, elfszerű, némi félisteni hatalommal felruházott lények lakták. Később persze megjelentek a „por gyermekei”, vagyis a többi, halandó faj tagjai is, akik otthonukként a kontinens – amelyet ők csak „Faeföldnek” (The Faelands) neveztek azok őslakosai után – különböző tartományait választották. Itt ki-ki felépítette a maga fővárosát és kisebb falvait, és békességben éltek egymás mellett. Aztán persze, ahogy az lenni szokott, valaki megelégelte ezt a langymeleg életet és orv támadást intézett a békés lakosság ellen. Ez a valaki a fae-k egyik fajtájának, az örök körforgásnak az elmúláshoz tartozó részét képviselő „Tél körének” (Circle of Winter) egyik szektája volt, amely magát csak Tutaha Deohnnak nevezte. Miután vezetőjük elfoglalta a Tél körének királyi trónját, megindította támadását a folyó túloldalán lévő Alfaria tartományai ellen. Ez az elfek hazája volt, akik összefogtak a Tuatha Deohn ellen, és harcukban a többi faj is segítette őket. Ez volt a „Kristály háború” (The Crystal War) kirobbanásának oka és története. A harcok egyre elkeseredettebben dúlnak immár hosszú évek, évtizedek óta, mikor a gnómok egyik tudósa nagy kísérletbe fog. Tudva vagyon ugyanis, hogy minden előre meg van írva. Minden ember, minden lény sorsa a születésétől fogva predesztinált, és egy-egy szálat képez a „Sors szőttesében” (Weave of Fate). Ha viszont valaki visszatérne a halálból, az megváltoztathatna mindent, és hatalmas dolgokat vihetne végbe. Így eshet meg, hogy hosszú-hosszú kísérletezés után valaki a „Lelkek kútjában” (Well of Souls) tér magához egy nagy rakás tetem társaságában. Éppen időben, mert a tudós Fomorous Hugues tornyát éppen lerohanják a Tuatha erők.

Kingdoms of Amalur: Reckoning

A játék kezdetekor tehát egy hullaveremben térünk magunkhoz, miután halottnak nyilvánítottak és bedobtak oda minket, mint a kiszillionodik félresikerült kísérleti alanyt. Miután nagy örvendezve tudomásul veszik a gnómok, hogy mégis sikerült a kísérletük, azonnal kimenekítenek bennünket az ostromlott toronyból, és elküldenek Agarthoz, a „Sorstakácshoz” (Fateweaver). A „takácsok” feladata, hogy kibogozzák a sors fonalát a szőttesből, és megmondják, ki mire hivatott az életben. Ők látják a múlt, a jelen és a jövendő összefüggéseit, és valamelyest védelmezik is mindezt, kicsit úgy, mint a szürke kamarások, vagy a jedik. Agarth megrökönyödve látja, hogy nem talál velünk kapcsolatban semmit, ami még nem fordult soha elő: nincs sorsunk, vagyis mi vagyunk a „Sorstalan” (The Fateless One), aki valamiért a sors szőttesén kívül született újjá. Tovább is küld azonnal egy nagyobb tudású kollégájához, akit azonban már holtan találunk egy meglehetősen furcsa és rejtélyes fae hölgyike társaságában. Ő figyelmeztet minket, hogy a Tuatha erők már a nyomunkban vannak, és mindent megtesznek azért, hogy félreállítsanak bennünket, majd egyszerűen eltűnik. A dolgok ezek után természetesen tovább bonyolódnak, de a történetről nem szeretnék többet elárulni.

Kingdoms of Amalur: Reckoning

Új játék kezdésekor először kiválaszthatjuk fajunkat (összesen négyből), és minden további paraméterünket, a nemünktől kezdve a fizimiskánkig. A négy faj nagyjából a high és a dark elfek valamint az emberek két nemzetségének megfelelői, akik némi kezdőértékbeli eltéréssel rendelkeznek. Ez nagyjából annyit befolyásol a továbbiakra nézve, mint a Skyrim esetében, vagyis bárki bármi lehet, csak annak megfelelően kell osztania a pontjait szintlépéskor. Kasztok terén igen nagy a szabadság, a hasonlóság, az átfedés és az átjárhatóság. Alapvetően három irány van a játékban: harcos (might), ranger (finesse) és mágia (sorcery). Ezek minden létező permutációja benne van a játékban, vagyis vannak tisztán az egyikbe vagy a másikba tartozó kasztok, de vannak vegyesek is, amelyek akár mindhárom karaktertípust ötvözik. Összesen mintegy huszonnyolc, cselekedeteink által fokozatosan megnyitható kaszt szerepel a programban. Választani úgy tudunk közülük, hogy egyszerűen bejelöljük az őket jelképező sorskártyák közül a számunkra éppen szimpatikust. Szintlépéskor minden alkalommal ez is az egyik feladatunk az egy képességpont és a három ügyességi pont elosztása mellett, vagyis minden szintlépéskor módosíthatunk beállítottságunkon. Ezt egyébként nem csak ilyenkor, hanem gyakorlatilag bármikor megtehetjük játék közben. Képességpontot összesen kilenc képességre költhetünk, amelyek nagyjából lefedik a többi játékban már megszokott menüt (kovácsolás, lopakodás, meggyőző képesség, alkímia stb.). Ügyességi pontjainkat a fentebb említett három alapstílus alá sorolt ügyességfácskákon szereplő képességek elsajátítására és fejlesztésére fordíthatjuk. Minden egyes elköltött pont eggyel növeli az adott alaptulajdonság (might, finesse, sorcery) értékünket, ami például ahhoz kell, hogy bizonyos vérteket, tárgyakat használni tudjunk (van, aminek a viselése például 10-es finesse-hez kötött). Ha nem vagyunk megelégedve addigi pontozásunkkal, akkor bármikor elzarándokolhatunk egy takácshoz, ott jó pénzért lenullázhatjuk magunkat, és újra kioszthatjuk pontjainkat.

Kingdoms of Amalur: Reckoning

A játék legnagyobb dobása a kiváló, dinamikus és megfelelő időzítést igencsak megkívánó harcrendszer. Egyszerre két fegyver lehet nálunk: egy elsődleges és egy másodlagos. Ezeket bármikor villámgyorsan, akár felváltva, roppant egyszerűen tudjuk alkalmazni. Ezek mellett különböző varázslatokat és harci képességeket is bármikor bevethetünk, ha mana tartalékunk azt megengedi. Élet- és varázserő készletünk mellet van egy harmadik is, az úgynevezett leszámolás (reckoning) készlet, amely ha megtelik, beléphetünk a leszámolás módba. Ekkor minden lelassul körülöttünk, és mi rendes sebességünket megőrizve gyorsan és hatékonyan tudunk végezni ellenfeleinkkel. Ezt egyébként érdemes a táposabb ellenfelek, bossok számára tartogatni, nagy segítségünkre lehet ellenük.
A játékban a lopakodás, a zárnyitás, a védőátkok megtörése, a kovácsolás, különböző kristályok megalkotása a vértek és fegyverek üregeibe, illetve receptek főzése kivétel nélkül hangsúlyos szerepet kap, mintegy biztosítva ezzel, hogy ne csupán egyetlen játékstílust kövessünk mindvégig. Az egyszerűbb stílust kedvelők azonban főképp az akcióra és a harcra koncentrálva is játszhatják a játékot. Rengeteg szereplővel találkozunk utunk során, akikkel mind szóba elegyedhetünk, ezzel is színesítve a világról és annak hátteréről szerzett ismereteinket. A felvehető mellékküldetések és feladatok száma borzasztó nagy, így aki szeret egy helyütt elidőzni addig, amíg mindent el nem végzett, amit lehet, az nagyon sokáig el lesz látva munkával. A küldetések egyébként elég változatosak, de sok bennük a megszokott sémákra épülő (ezt vidd el ide-oda stb.) is. A főtörténeti szál és az innen-onnan felvehető mellékküldetések mellett a különböző céhek és csoportosulások (ezekből összesen hat van) küldetéseit is elvégezhetjük. A világ nagyon színes (szó szerint értve is) és változatos, jól érvényesülnek a különböző kultúrák. Mindent összevetve a játékrendszer jól átgondolt, látványos, könnyen elsajátítható, és kiválóan alkalmazható mind az akció játékokat, mind pedig a komolyabb szerepjátékokat kedvelő veteránok számára.

Kingdoms of Amalur: Reckoning

A megvalósítás terén azért már adódik okunk némi panaszra. 2012 tájékán ezt a nagyon színes, kissé már elavult, leginkább a Fable régebbi részeire és a World of Warcraftra emlékeztető látványvilágot erősen szokni kell. Én a magam részéről, ha nehezen is, de beletörődtem, sőt, már itt-ott egyenesen szépnek is találom. A világot benépesítő szörnyek és egyéb teremtmények nagyon jól kitaláltak, de hát Todd McFarlane-től nem is vártunk mást! Összességében kicsit olyan minden, mintha egy fantasy képregényt vagy rajzfilmet játszanánk végig.
A zene nagyon hangulatos, helyenként tartalmaz igencsak fülbe mászó taktusokat is. A szinkron ellenben maximum átlagosra sikeredett, és gyakoriak a visszatérő beszólások is, ami egyenesen zavaró tud lenni. Amikor például a minket éppen kísérő Agarth huszonötödször közli egy-egy csata végén öt percen belül, hogy „Well fought!”, az minimum izomrángást csal a bal szemem szegletébe. A magam részéről nem kedvelem, ha a főszereplő egy mukkot nem szól egész idő alatt, de hát Istenem, a Bioware nagyon elkényeztetett bennünket ezen a téren.
Az irányítás megint csak nagyon jól sikerült, billentyűzet és kontroller segítségével is roppant egyszerűen kivitelezhető. A God of War és hasonló akciójátékokra jellemző quick time event is időnként helyet kapott a játékban, de korántsem akkora hangsúllyal, mint az említett sorozat esetében. A játékban többjátékos mód nem szerepel, de a hírek szerint az alapkoncepcióként felmerült MMO fejlesztése továbbra is az alkotók tervei között szerepel.

Kingdoms of Amalur: Reckoning

Amilyen csendesen érkezett, nálam akkora vihart is kavart a Kingdoms of Amalur: Reckoning. Egy sima, egyszerű hack'n’slash játékra számítottam, de egy vérbeli, kiforrott akció-szerepjátékot kaptam helyette. Nem tudom, mit hoz még ez az idei év, de az első nagyobb, szerencsére kellemes meglepetés játék fronton már megtalált. A Mass Effect 3 és a Diablo III érkezéséig minden szerepjáték-rajongónak érdemes kipróbálnia, biztosan kellemes órákat tölt majd mellette. Aki pedig a könnyedebb, akcióorientáltabb játékokat kedveli, szintén megtalálhatja benne a számítását. Sokoldalú, stílusos, kellemes, kidolgozott játékrendszerű, profi munka. Egyszóval: szép volt, fiúk! ■

Kingdoms of Amalur: Reckoning
Kingdoms of Amalur: ReckoningKingdoms of Amalur: ReckoningKingdoms of Amalur: ReckoningKingdoms of Amalur: ReckoningKingdoms of Amalur: ReckoningKingdoms of Amalur: ReckoningKingdoms of Amalur: ReckoningKingdoms of Amalur: ReckoningKingdoms of Amalur: ReckoningKingdoms of Amalur: ReckoningKingdoms of Amalur: Reckoning

értékelés

Kingdoms of Amalur: Reckoning

Kingdoms of Amalur: Reckoning
Pozitívumok
  • Jól kidolgozott játékrendszer
  • Mindenki megtalálhatja benne, amit keres
  • Hangulatos világ
  • Kellemes zene
  • Kiváló harcrendszer
  • Könnyű irányítás
  • Jól kitalált szörnyek
Negatívumok
  • Elavult grafika
  • Középszerű szinkron
  • Sok ismétlődő beszólás
  • Sok ismerős elem
8,5
grafika 7
hangok 8
játszhatóság 10
hangulat 9
Kingdoms of Amalur: Reckoning
A legutóbbi Kingdoms of Amalur: Reckoning cikkek, hírek

hozzászólások (17)

razak
razak 2012.03.09. 11:05
74 órám van eddig a játékban 31-es szinten, de még csak az egyik földrészen írtom az ellent.Minden küldetést megcsinálok, kivéve a rablásokat próbálom minimalizálni, elvégre egy lovagnak ez nem dukál!:D 200+ órákat is olvastam a neten szóval még nagy csatáknak nézek elébe, de kicsit már kezd monoton lenni és elég kevés az enemy változatossági ráta.:D Mindamellett viszont hangulatos és viszonylag változatos a küldetésrendszer, még akkor is ha a szokásos hozd ide-vidd oda, öld meg ezt és védd meg amazt, sablonra épül, de tetszik, hogy egy küldetésen belül egy válasszal csavarhatunk ezeken is(például teszem azt nem akarom leadni a tárgyat inkább megtartanám magamnak és ez a megbízóval konfliktusba torkollik, amit vagy pénzzel vagy karddal oldok meg...:) ) és más mederbe folynak tovább az események, ezzel kicsit szakít a monotonitáson.Kellemes meglepetés nekem is a játék.
razak
razak 2012.03.09. 11:13
Bocsánat negatívumként kihagytam, hogy normalon túl könnyű nekem, de hardon pedig idegőrlő egyes pillanataiban, így maradtam mégis a normál verziónál így viszont több mint 1 milló arannyal rendelkezem, amit nem tudok elkölteni, mert jobb felszerelést gyártok magamnak mint amit 500ezer aranyért megvehetnék.Ez lehet annak tudható be, hogy MMO-nak készült és a játékosok közötti árucseréhez kellett volna ennyi pénz, de így ilyen téren nincs kihívás és akkora árukészletük sincs az árusoknak, hogy el tudjam költeni és csorgassam a nyálamat egy jobb cuccért.
Madrac
Madrac 2012.03.09. 12:21
Szerintem ilyen jatekokban teljesen altalanos, hogy akkora vagyonnal rendelkezel ami mar reg elkolthetetlen.
pajnacsosz
pajnacsosz 2012.03.09. 12:21
vaahh! VEGRE!
koszonom razak, en par napja kezdtem csak el a jatekot, es jonak lattam elobb kerdezni, es aztan cselekedni :) nagyajbol en is minden mellekkuldetest vegignyomok, de azert ugyelek a foszalra is :) ha meg valamit nem tudok sikitok :D koszonom szepen a segitseget!
razak
razak 2012.03.09. 12:32
Lehet, de nem kellene kötelezően általánosnak lennie.:)tekintve, hogy főleg kék és zöld cuccokban leledzem még mindig, azért jó lenne, ha vért kellene izzadni egy epic felszerelésért, amit mondjuk nem tudok legyártani, de horribilis áron megvehetném.Ez lehet sokakat frusztrálóan hatna, de számomra nem tenné kínlódássá az egyre-másra felbukkanó ellenek áradatát ami már szürke színnel jelölt és XP-vel sem halmoz el, használható felszereléssel sem, illetve csak minimális pénztőkével, ami persze jelen esetben még sok is.Ezért érzem picit többjátékos rendszernek, de ismétlem ettől eltekintve kellemes világban bandukolhat a kedves kalandozó.

pajnacsosz: Nagyon szívesen.:)
cikkajánló

Transport Fever

...avagy amilyennek a Train Fevert megálmodták.

Dishonored 2

Bosszúvágy 2.0 impresszionista, steampunk köntösben.

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?