Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Oozi

Egy sárga szmötyilény kalandjai a Föld nevű bolygón.

2013.03.30. 11:11 | szerző: rootshaper | Ismertető/teszt

Életem egyik meghatározó élménye volt annak idején a Jazz Jackrabbit első epizódja, amire még rá tudott tenni jó néhány lapáttal a második felvonás is. Napokig, sőt, hetekig és hónapokig nyüstöltük a gyönyörűen megrajzolt pályákat, és irtottuk a változatos ellenségeket a haverokkal, miközben szépen kialakult bennem a platformjátékok megmagyarázhatatlan szeretete. Hiszen alapvetően miről szól egy ilyen játék? Mész balról jobbra – vagy esetenként jobbról balra –, és lelövöd, ami az utadba kerül. Persze születtek újítani akaró produkciók már a korai időkben is, mint például a Lost Vikings, de Oozi kalandjai kőkeményen a berögzült megoldásokra építenek, és ezzel nincs is semmi baj.

Oozi

A sárga szmötyilény kalandjai a Föld bolygón formálódnak, ahol is szembesülnie kell vigyori hősünknek azzal a számunkra megszokott ténnyel, hogy minden harap. Még a plafonról potyogó makk is fáj, ha eltalál, nem beszélve a különböző tüskés és páncélos lényekről. Oozi idekerülésének oka az űrutazás során kifogyó üzemanyag, ami miatt kényszerleszállást kellett végrehajtania bolygónkon. Sztorinak nem sok, de legalább ad egy választ arra, hogy miért kell végigverekednünk magunkat a pályákon, és ha jobban belegondolunk, stílusbeli társai sem jeleskednek túl nagy fordulatokban gazdag sztorival – gondolok itt például Sonicra és Marióra.

Kezdetben Oozi mindössze két dolgot tud: haladni és ugrani. Itt a játék megismertet az alapokkal, és hamar el is mehet a kedve a kevésbé türelmeseknek a folytatástól, ugyanis elég könnyen és sokszor fogunk meghalni a játékban. Ezek után sorra jönnek az újabb és újabb képességek, mint például a dupla ugrás – amely nagyon sokat könnyít a játékmeneten –, valamint a falba kapaszkodás és így tovább. Folyamatosan kapjuk tehát az új lehetőségeket, amelyeket a pályatervezők keményen ki is kényszerítenek belőlünk, hogy használjuk. Nincs is ezzel semmi gond, a játék végéig úgy érezhetjük, hogy mindig valami újat csinálunk. A baj inkább ott leledzik, hogy a nehézség nem növekszik egyenletesen. Említettem az imént a kifejezetten nehéz első pályákat, amelyek után viszonylag könnyű folytatás jön, majd a végére újra bedurvul a dolog, és már szinte nem tudunk megállni egy másodpercre sem, mert minden mozog, fáj és bánt. Számomra ez nem negatívum, szeretem a kihívásokat, és Oozi nem kíván lehetetlent (nem úgy, mint esetenként Super Meatboy, ugyebár).

Oozi

Hamar kiderül a játékról és a fejlesztőkről is, hogy tudják, mit csinálnak és mit akarnak véghezvinni. A pályák csodálatosan néznek ki, az ellenségek jól kidolgozottak és viszonylag egyedi designt is kaptak, annak ellenére, hogy sokukat láttuk már máshol is. Az egész összképről süt az, hogy nem sajnálták az időt a külcsín tökéletesítésétől. A környezet nem válik repetitívvé, és végig megtartja azt a bájos hangulatot, amit az elején kapunk. Csak a zenéken csúsztak el a srácok kicsit, azok hamar unalmassá válnak, de legalább ki lehet azokat kapcsolni.

A nehézségről már ejtettem pár szót, de hadd emeljem ki még azt a tényt, hogy a fejlesztők elég rosszul helyezték el a checkpointokat a pályákon. Néha olyan irreálisan messze vannak egymástól, hogy akár 5-10 percig is eltarthat, amíg megtaláljuk a következőt, egy kifejezetten nehéz rész után, ami a negyvenedik elhalálozásunk után már fárasztóvá válhat. Nem siránkozni akarok, hiszen a kihívás kell, de azért gondolkozzunk logikusan: miért nem tesz az egyszeri pályatervező két kimondottan kemény rész közé is ellenőrzőpontot? Sokszor fordult elő az, hogy egy sokadszorra próbált részen nagy nehezen átverekedve magamat kicsit megpihentem, majd folytattam volna a kalandokat, ahol is beütött egy nem várt fordulat, ami persze halállal végződött, s ekkor nem arra a kis üresjárati részre tett vissza a játék, hanem a már ezredszerre is végigszenvedett pályaszakasz elé. Kár... nagy kár.

Oozi

Nehéz a dolga Oozinak, hiszen egy független platformjátékként debütált, ami az AAA kategóriás játékok nyelvére fordítva olyan, mintha egy ezredik FPS jelent volna meg a piacon. Tudomást veszünk róla, talán még ki is próbáljuk, de ha nem hoz valami nagyon erős pluszt, amit a többi nem, akkor lehet, hogy soha többé nem vesszük elő, vagy ami még rosszabb: messzire elkerüljük már első ránézésre, hiszen ez is csak egy platformjáték, mint a többi. Szórakoztató, jól összerakott játék, amellyel sok-sok órát el lehet tölteni, öröm ránézni és vidám perceket tud okozni, de semmi kiemelkedőről nem tudok beszámolni, ami Oozi fejét a platformjátékok tengerének vízszintje felett tudná tartani. Biztos vagyok benne, ha platformjáték rajongó vagy, nem fogsz csalódni az Awesome Games programjában, de ha nem vagy hozzáedződve a sokszori újrapróbálkozáshoz, akkor csak frusztrációt fog okozni. Melegen ajánlom azoknak, akik újabb kihívásra vágynak és már rongyosra játszották a Super Meatboy összes létező pályáját, hiszen van itt még challenge mód rövid, de iszonyatosan nehéz pályákkal, valamint arcade mód, ellenőrző pontok nélkül, időre. Tennivaló tehát akad bőven, a kérdés csak az, hogy kap-e Oozi zöld utat a Steam rendszerében? Én már szavaztam. ■

OoziOozi

értékelés

Oozi

Pozitívumok
  • Remek design
  • Szemet gyönyörködtető pályák
  • Megfelelő kihívás
Negatívumok
  • Gyenge zene
  • Nyögvenyelős első szintek
7,5
grafika 9
hangok 6
játszhatóság 9
hangulat 7

hozzászólások (1)

Indigo
Indigo 2013.03.31. 21:47
Na most alaposan meglepődtem, hogy ilyen játékról is jelenik meg ismertető itt a Dome-on. Nagyon szívesen olvasnék több tesztet indie játékokról, mert szeretem őket, főleg az ilyen "rejtett" gyöngyszemeket!

Én is játszottam Oozi-val, és bár még nem értem a végére, nagyon megszerettem. És persze én is szavaztam rá! :)

(Mellesleg van egy eladó Oozi kulcsom Desura-ra, ha valakit érdekel :) )
cikkajánló

Transport Fever

...avagy amilyennek a Train Fevert megálmodták.

Dishonored 2

Bosszúvágy 2.0 impresszionista, steampunk köntösben.

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?