Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Kite Fight és Dare to Fly – a Gameshastra repülős játékai

Hogyan lehet PlayStation Move segítségével repülni?

2013.07.16. 16:50 | szerző: Zoo_Lee | Ismertető/teszt

A lassan búcsúzkodó konzolgeneráció legjellemzőbb sajátosságai közé tartoztak a mozgásérzékelős játékok, a kisebb, független fejlesztők támogatása, valamint az alacsony árkategóriás, digitális játékkiadás. Az indiai Gameshastra csapata nemrég két játékot is kirakott a PlayStation Store-ba, amelyekre mindhárom fenti tulajdonság jellemző, és most egy közös cikkben mutatjuk be azokat. A Kite Fight és a Dare to Fly közös pontja, hogy mindkettő a repüléshez kapcsolódik, viszont elöljáróban talán elárulhatok annyit: közel sem szálltam tőlük a fellegekbe.

Kite Fight és Dare to Fly – a Gameshastra repülős játékai
Kite Fight

Kezdjük a Kite Fighttal, a tesztelés során is ez volt az első, amit kipróbáltam kisebb mérete és egyszerűsége miatt. A cím – Papírsárkány harc – pontosan lefedi a játék lényegét: a Move kontroller segítségével különböző sárkányokat reptetünk, amelyekből a 20 pályás bajnokság végigjátszása során újabbak nyithatóak meg, eltérő tulajdonságokkal. Feladatunk közé tartozik léggömbök kipukkasztása, távirányítós helikopterek kerülgetése, illetve fő attrakcióként a küzdelem ellenséges röptetőkkel. Ez utóbbiban a Move hátsó ravaszát – amely lényegében a sárkány orsójának felel meg – úgy kell húzni, és közben rázni a fagyit, hogy elszakítsuk ellenfeleink zsinórjait, és egyeduralkodók legyünk a különböző statikus háttereken, amelyek a világ különböző pontjait (London, egyiptomi piramisok stb.) ábrázolják. Ha elég ügyesek vagyunk, sárkányunkat titán sárkánnyá is változtathatjuk (bármennyire is mond ez ellent a józan logikának), amely ideiglenes sebezhetetlenséget jelent, és amellyel még a helikoptereket is leszedhetjük. A Kite Fight egy pofonegyszerű, rövid és hellyel-közzel élvezhető (igazából Flash játékot is láttam már eredetibb ötletekkel és nagyobb potenciális játékidővel) játék... lenne, ha a készítőknek nem sikerült volna még ebbe az egyszerű receptbe is belerondítaniuk pár helyen.

Kite Fight és Dare to Fly – a Gameshastra repülős játékai
Kite Fight

A játék néha-néha elég rendesen akad, például oktató módban a tutorial videók felvillanása előtt, ami ha azt vesszük, hogy lényegében egy sima 2D-s háttér előtt mozog 2-3 sárkány, elég kiábrándító technikai háttérről árulkodik. Ezt pedig csak megkoronázza később, hogy bár az oktató rész során elvileg minden lehetséges manővert elmagyaráznak nekünk, a Move annyira rosszul érzékeli mozdulatainkat és annyira precíznek kellene lennünk, hogy az ellenséges röptetők elleni csatákban inkább csak hadonásztam a fagyival, mint részeg varázsló a pálcával (bármilyen röhejesnek is képzelitek a mozdulatsort, tízszer szánalmasabban festett). Szerencsére a játék nevetségesen könnyű, legfeljebb akkor buktam pályákat, ha nem sikerült időre elszakítanom az összes sárkányröptető zsinegeit, és a 20 szinten elég gyorsan végig is lehet szaladni, megkockáztatom, szűk egy óra alatt, ha valaki belejön a különböző akadályok, bumerángok, helikopterek, madarak kerülgetésébe, és profi sárkányharcossá válik. A játék szavatossága pedig ezen a ponton le is jár, hacsak nem köt le titeket túlságosan a Survival üzemmód, vagy egészen véletlenül nem tartoztok abba a bizonyos 5-10%-ba, akik nem egy, hanem két fagyival is rendelkeznek a kamerához, a multi ugyanis online nem, csak offline, több Move segítségével lehetséges.

Kite Fight és Dare to Fly – a Gameshastra repülős játékai
Kite Fight

Igen, a fentiek tényleg gyengén hangzanak, a programot pedig soványka mérete ellenére nem sokkal a tesztelés befejezése után töröltem is. Na de sebaj, gondoltam, jött a Dare to Fly, amelyet a kettő közül jobbnak hittem: a promóciós képek egy poénos, DreamWorks rajzfilmekre hajazó programot sejtettek, amelyben különböző, repülésre amúgy képtelen madarak (strucc, pingvin, kakas stb.) segítségével kell minél tovább a levegőben maradnunk, akadályokat kerülgetnünk, gyűrűkön átmennünk és különböző tárgyakat begyűjteni. Ráadásul nem csak a Move, hanem a DualShock3 is támogatott, ami külön jó, hiszen a nagy sárkányröptetésben (akarom mondani idegbeteg hadonászásban) kissé elfáradtam. A szomorú konklúzió, amit már most itt előre lelövök jó vastag, határozott betűkkel: a két játék közül a Kite Fight volt az élvezhetőbb!

Kite Fight és Dare to Fly – a Gameshastra repülős játékai
Dare to Fly

Rögtön a játék előtt szembesültem a ténnyel, hogy a DualShock/Move választás ott dől el, hogy van-e két fagyim a madarak két szárnyának szimulálására. Mivel nincs – és épp kölcsönözni sem tudtam senkitől –, a Move-os funkciót sajnos ezúttal nem tudtam tesztelni. Majd jött a főmenü, és hihetetlen dolog történt: az alacsony felbontású, kiábrándítóan egyszerű képernyő láttán ugyanis úgy éreztem, mintha visszarepültem volna az időben a PlayStation 2 megjelenését követő hónapokba. Nosztalgiafaktor, így szeretlek, lássuk a tutorialt! Majdnem másfél perces töltést követően – amit legfeljebb egy GTA méretű sandbox játéknak tudnék megbocsátani – a nosztalgiafaktor elbúcsúzott, helyette hirtelen a szemem elé kellett kapnom a kezemet, a játék „grafikája” láttán ugyanis első gondolatom az volt, hogy kész, a látószerveim most fognak kifolyni a HDTV előtt, és tessék, még 3D sem kellett hozzá, mint ahogy azt egykor hittem... A játék ugyanis ronda. Rondább, mint egy generációval korábban készült, HD-t nem támogató játék portja, gyenge grafika, egyszerű modellek és olyan rövid látótávolság (magyarul semmiből vagy takarásból megjelenő terepelemek), amelyekre utoljára az Incredible Hulk PlayStation 2-es változatában láttam példát. A poén az, hogy maga a játék ötlete még nem is lenne rossz, lényegében a madarakkal kell fiókákat mentenünk, akiket a gonosz Sólyom elrabolt (illetve időnként olyan WTF kategóriás feladatok is a repertoárba kerülnek, mint egy világítótorony felrobbantása egy rakétán lovagló pingvinnel), jó a hangulat, viccesek a power-upok, amelyek között van ejtőernyő, helikopter és más hasonló találmányok is a repülés műveletének megkönnyítésére.

Kite Fight és Dare to Fly – a Gameshastra repülős játékai
Dare to Fly

Csakhogy a játékmenetben van két problémás pont. Az egyik az erőnlét. Madaraink nem képesek rendes repülésre, a levegőben csak iszonyatos szárnycsapkodással képesek fennmaradni, ez pedig természetesen fárasztja őket, amit egy sáv merülése jelez a bal alsó sarokban. Ez magától nem töltődik vissza, csak ha sűrű felhőkön repülünk keresztül, ellenkező esetben zuhanunk. A másik, hogy a felhők elhelyezése néha borzalmas, a látásunkat amúgy is megnehezíti a rövid látótáv, illetve a Sólymot szolgáló madarak, amik konkrétan ráürítenek képernyőnkre, de gyakran van, hogy egy gyűrű vagy egy fióka felvétele miatt nem tudunk időben berepülni a felhőbe, esetleg a felhő miatt nem látjuk az utána következő pályaelemeket. Ez pedig elég fontos, lényegében a játékban egyedül akkor buktam be meneteket, ha kritérium volt megadott pontszám elérése. Ennyi a kihívás, tulajdonképpen a halálozás sem számít buktának, trófea jár, ha madarunkat például cápák vagy krokodilok eszik meg, zuhanni pedig csak akkor sikerült, ha nem tudtam elég felhőt eltalálni, és power-up sem maradt, amivel tovább húzhattam volna repülésemet a stamina csökkentése nélkül. Ráadásul gondolom feltűnt, a fentiekben is milyen nagy hangsúlya volt a navigációnak. Madarunk röppályáját a kontroller döntögetésével lehetett betájolni (a Lair óta használta egyáltalán játék ezt a megoldást?), ami önmagában is nehéz volt, na de hogy Move-val milyen lehet a folyamatos hadonászás mellett még úgy is dőlni, legyezni, hogy az irány stimmeljen... bele sem merek gondolni. A Dare to Fly tesztelése közben nem tartott tovább a szerencsém, tesóm véletlenül rám nyitott, és leesett állal nézte, ahogy a kontroller folyamatos nyomogatásával és forgatásával próbálok egy pingvint a levegőben röptetni – jobb híján azzal nyugtattam meg, hogy ha két Move kontrollerünk lenne, epilepsziás óriáscsirkeként hadonásznék és ugrálnék a képernyő előtt, azaz lehetne rosszabb is.

Kite Fight és Dare to Fly – a Gameshastra repülős játékai
Dare to Fly

A fiatalabb generáció a Dare to Fly-jal elszórakozhat egy ideig-darabig, de sajnos mindkét játék hemzseg a hibáktól, átgondolatlan játékelemektől, tapasztalatlanságtól és az iszonyatos, leírhatatlan technikai elmaradottságtól. Mindkettő tökéletes iskolapéldája lehet annak, miért is volt inkább egy érdekes mellékvágány a mozgásérzékelés, mintsem igazi forradalom. A Gameshastrát sajnálom kicsit, remélem nem adják fel, tanulnak a rengeteg hibából, amiket ebben a két játékban ejtettek, de tény és való: még ingyenes Move mellékletként is lehet, hogy hanyagolnám mindkét programot. ■

Kite Fight és Dare to Fly – a Gameshastra repülős játékai
Dare to Fly

hozzászólások (0)

cikkajánló

Transport Fever

...avagy amilyennek a Train Fevert megálmodták.

Dishonored 2

Bosszúvágy 2.0 impresszionista, steampunk köntösben.

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?